Délmagyarország, 1995. június (85. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-30 / 151. szám

PÉNTEK, 1995. JÚN. 30. Középtávon a magyar gazdaságnak meg kell felelnie az Európai Közösség kritériumainak. Ez azt jelenti, hogy az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, az államadósság pedig nem lehet nagyobb 60 százaléknál. Ennek jegyében születtek meg a jövő évi költségvetés irányelvei, amelyeket a kormány csütörtöki ülésén elfogadott. A kabinet a tervezetet pénteken terjeszti a parlament elé, a törvényben meghatározott határidőn belül. Mindezt Bokros Lajos pénzügyminiszter mondta el a kormányülést követő sajtótájékoztatón. m EUogadták a jövő évi költségvetés irányelveit Deficit, infláció, privatizáció BELÜGYEINK 3 V jár megy a vonat. Úgy értem, az „életvonat". Az LiLI utasok, meg akik lemaradtak róla, talán még nem is tudják, hogy mi történt, történik velük. Hiszen gyerekek. Ma délután még együtt sétáltatják a kutyát a lakótelep szemetes utcáin, és másnap reggel útra kel az egyikük. Franciaországba, Svájcba, Angliába, Amerikába indul. Egy hónapra, kettőre, gyakorolni a nyelvet. A másik pedig marad a kutyájával, sétáltatja szeptemberig, s hacsak nem zseninek született, már ennek az egy nyárnak a hátrányát se tudja behozni. A nyár végén majd őszinte örömmel mesélik egy­másnak a gyerekek, hogy milyen érdekes volt a lakó­telepen, hogy melyik autót lopták el, hogy amikor már majdnem meg lehetett bolondulni a hőségben az izzó betonfalaktól, hogyan locsolták egymást slaggal... Érdekes volt a nyelv gyakorlás is... A három nyelv­tanfolyami hét a szigorú iskolában igazán kimarad­hatott volna, jobb lett volna ahelyett is jönni, menni, kirándulni, csavarogni Londonban, Párizsban... Úgy­is tanul az ember... De végül is nem volt azért rossz— jfjs az egyik nyár hozzáadódik a másikhoz. Összeg­L—l ződnek a pluszok és egymáshoz adódnak a mí­nuszok. Ha ösztöndíjat kell megpályázni, az indulás pillanatában még megvan az egyenlőség - már ha azt tekintjük esélyegyenlőségnek, hogy egyikük is, mási­kuk is beadhatja pályázatát!... De az első vizsga, az első beszélgetés alkalmával azonnal kiderül, hogy melyikük a komoly esélyes, és ki az, aki a futottak még kategóriában marad le. És telik-múlik az idő, s aki feljutott a vonatra, kinéz egyszer az ablakon és látja, hogy ballag ott valaki az állomás mellett, de nem jön rá, hogy ki is lehet az- Nem is érdekli. t—W, ^^^^^^^ SZE-MA szentesi és makói téglagyár termékei y^^J^^^I Szegeden is gyári áron, gyári feltételekkel ^MMll l"sméretú tégla 14 Ft/db MODUL BAI7 raklaptól házhoz szállítás Szeged, Csongrádi sgt. 27. Szentes, József A. u. 24. Tel.: 62/474-481, 62/491-022.Tel.: 63/314-011 Elégedetlenek a tűzoltók (is) • Kifejtette, hogy a stabili­zációs intézkedések, a pót­költségvetés nélkül, az idén a költségvetés deficitje meg­haladná a GDP 10 százalé­kát, az államadósság szintén a GDP-hez viszonyítva 90 százalékos arányt érne el. A megszorító intézkedések hatására azonban az idén a költségvetés hiánya nem lesz nagyobb a GDP 6-6,5 száza­lékánál, és az államadósság esetében ez az arány 80-82 százalék között alakul. Jövő­re még tovább javulnak a mutatók, ám arról, hogy mi­lyen mértékben. Bokros Lajos nem közölt adatokat. A jövő évi költségvetés fő­számait a kormány július végi ülésén határozzák meg. A növekedés föltételei Az irányelvek szerint jövőre számottevően csök­kennie kell az államháztartás hiányának és mérséklődnie a költségvetés újraelosztó sze­repének. Mindez az egyen­súly erősítését és a fenntart­ható növekedés feltételeinek megteremtését szolgálja. Elsősorban olyan növeke­désre lesz lehetőség a gazda­ságban a következő eszten­dőben, melyet az export ve­zérel. A fő célok közé tarto­zik a fizetési mérleg deficit­jének, a külkereskedelmi mérleg hiányának további csökkentése, az export erő­teljes bővítése. A kormány továbbra is ösztönözni kí­vánja a külföldi tőke be­áramlását. Az eszközökben azonban változások várha­tók. A pénzügyminiszter szerint nem indokolt a je­lenlegi adó- és vámmen­A napokban jelent meg a Magyar Közlönyben a kör­nyezetvédelmi termékdí­jakról szóló törvény, annak díjtételeit - a csomagoló­eszközöket és az akkumu­látorokat kivéve - a három hónap múlva esedékes ha­tálybalépéstől számítva kell alkalmazni. így termékdíjat fizetnek majd az első for­galmazók, a felhasználók, illetve importálók a gumiab­roncsok, valamint a hűtőbe­rendezések után. Az üzem­anyagok után már korábban is kötelező volt termékdíjat fizetni, abban az esetben a tarifa emelkedik 1 forint 20 fillérről 2 forintra literen­ként. A csomagolóeszközökre és az akkumulátorokra csak jövő év január l-jétől vonat­kozik a termékdíjfizetési kötelezettség, a gyógyszerek csomagolóanyagára pedig 1997. január l-jétől. A díjtételek a következők: az új gumiabroncsoknál 30 forint kilogrammonként, az importált, használt gumiab­roncsoknál pedig 120 forint kilogrammonként. A hűtő­berendezéseknél a térfo­gattal arányos a termékdíj. A 120 literes térfogatig darabonként 600 forint a termékdíj, 250 literig 1080 forint, efelett pedig 2800 forint. A hűtőközegekre is kivetnek termékdíjat. A cso­magolóanyagoknál, eszkö­tességek rendszerének fenn­tartása. Ehelyett sokkal cél­ravezetőbbek lehetnek a közvetlen támogatások. E tekintetben azonban nem kívánnak különbséget tenni a hazai és külföldi befekte­tők között. A Pénzügymi­nisztérium elképzelése az, hogy nem vállalatokat, ha­nem célokat támogatnának a jövőben. Az irányelvek szerint a következő esztendőben mér­sékelnék a kutatásfejlesztés leépülésének jelenlegi folya­matát. Ugyancsak lényeges, hogy a költségvetés valóban hozzájusson a kivetett adók­hoz. Ennek érdekében fej­leszteni kívánják az adóel­lenőrzési rendszer infra­struktúráját, és tovább folyik a harc a feketegazdaság ellen. Csökkenhet a tb Lényegesnek tartja a kor­mány az infláció csökken­tését is. Azzal számolnak, hogy a pénzügyi megszorí­tások hatására az idén még viszonylag magas, 28 száza­lékos fogyasztói áremelke­dés, jövőre jóval alacso­nyabb lesz, nem éri el a 20 százalékot. A költségvetés adóbevételeinek a GDP-hez mért aránya 1996-ban nem fog változni. Csökkenhet zöknél annak anyagától függ a termékdíj mértéke. így műanyag esetében 10 fo­rint/kilogramm, vegyes anyagúnál 8 forint, alumí­niumnál 5 forint, alumíniu­mon kívüli más fém csoma­golóanyagnál 4 forint, papír, fa, természetes alapú textil­nél 3 forint, üvegnél 2 forint, egyéb csomagolóeszközök­nél 5 forint a termékdíj ki­logrammonként. Az akku­mulátorok termékdíj tétele 38 forint kilogrammonként. A törvényben megjelölt termékekre akkor is kötelező megfizetni a termékdíjat, ha azokat más termékekkel együtt vagy azok részeként hozzák forgalomba. A ter­mékdíj felét kell megfizetni a környezetbarát védjeggyel minősített termékeknél. A beszedett összegből, amely a Környezetvédelmi Alapba kerül, többek között a hulladékok visszagyűjté­sét, hasznosítását, újrafel­dolgozását támogatják. A csomagolóanyagoknál bi­zonyos mértékű vagy teljes körű mentesség is szerezhető a termékdíjfizetés alól, amennyiben a külön jog­szabályban meghatározott feltételek szerint a termék­díjra kötelezett visszagyűj­tést, újrahasznosítást vállal. viszont a tb-járulék. Ennek feltételein még jelenleg dol­goznak, ám elképzelhető, hogy a járulék mértéke 4-5 százalékkal kisebb lehet. Mit mond az IMF? A sajtótájékoztatón szóba került, hogy az Alkotmány­bíróság pénteken dönt a sta­bilizációs intézkedési cso­mag egyes elemeinek alkot­mányosságáról. Bokros La­jos egyelőre nem árulta el, hogy milyen intézkedéseket kíván megvalósítani abban az esetben, ha a programból kiesnének egyes elemek, s így csökkenne a tervezett bevétel. Úgy vélte azonban, hogy mindenképpen további megszorító-jellegű módosí­tásokra lenne szükség, ám ezek parlamenti elfogadtatá­sára csak a jövő évi költség­vetés keretein belül lehet sort keríteni. Szóba kerültek az IMF-fel folytatott tárgyalások is. A pénzügyminiszter elmondta, hogy a Nemzetközi Valuta­alap képviselői a költségve­tési irányelveket ismerték meg, s a tárgyalásokat azt követően folytatják, hogy szeptemberre elkészül a Pénzügyminisztériumban a jövő évi költségvetési mér­leg részletes tervezete. Suchman Tamás privati­zációs miniszter bejelentette, • Mintegy 15 millió dol­láros beruházási költséggel vetőmagüzemet épít a Békés megyei Szarvason a Pioneer Hi-Bred Magyarország Kft. Az üzem hazai piacra és exportra egyaránt termel majd. Az egy év alatt elké­szülő gyár 12 ezer tonna hibridkukorica-vetőmag elő­állítására lesz alkalmas. Ezt a Pioneer Hi-Bred Magyar­ország Kft. ügyvezető igaz­gatója, Mark Dickey jelen­tette be. hogy a kormány jóváhagyta a Magyar Villamos Művek Rt., a Mol Rt., a gázszolgál­tatók és az Antenna Hungá­ria privatizációs tervezetét, így július végén lényegében már megkezdődhet a magán­tulajdonba adás azzal, hogy meghirdetik az érintett cége­ket. A kormány alapvetően jóváhagyta decemberi hatá­rozatát, ám bizonyos kérdé­sekben kisebb módosítások történtek. így a Mol Rt. ese­tében nem 30-35 százalékos tulajdonrészt hirdetnek meg az első lépcsőben, hanem 50+1 szavazatot megtes­tesítő részvénycsomagot kí­nálnak fel eladásra. A vevő csak pénzügyi befektető lehet, vagyis konkurens kül­földi cég nem juthat több­ségi tulajdonhoz. A Mol egyébként nemzeti olajtár­saság marad, az állami tulaj­donhányad a privatizációt követően 25 százalékra csökken. Erőműcsomag Bizonyos mértékben vál­tozott az MVM Rt.-vel kap­csolatos privatizációs elkép­zelés. A kormány jóváhagy­ta azt a koncepciót, hogy a társaság többségi magántu­lajdonba kerülhet. Ám az első ütemben a társaság részvényeinek 48 százalékát hirdetik meg úgy, hogy a Az amerikai Pioneer Hi­Bred Közép-Európában elsőként Magyarországon épít vetőmagüzemet, mint­egy 20 hektárnyi területen. A Pioneer Hi-Bred Interna­tional 20 éve van jelen Magyarországon, és 1992­től tevékenykedik önállóan 100 százalékosan saját tulaj­donában lévő leányvállalata befektető elővásárlási jogot kap további tulajdonszerzés­re. Erre 1997. december 31­ig lesz lehetősége. Az erő­művek esetében az első me­netben 33-38 százalékos részvénycsomag megvásár­lását teszik lehetővé. Ennyi­vel rendelkezik ugyanis je­lenleg az Állami Privati­zációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság. Az erő­művek részvényeinek jelen­tős része ugyanis az MVM Rt. tulajdonában van. Azt követően, hogy a részvény­cserét végrehajtják, folyta­tódhat a privatizáció. A mos­tani vásárlók egyébként szintén lehetőséget kapnak arra, hogy a második fordu­lóban növeljék tulajdonré­szüket. Az önkormányzatok az áramszolgáltatóknál 25 százalékos, a gázszolgálta­tóknál 40 százalékos tulaj­donhoz juthatnak. Erről egyébként pénteken dönt a parlament. Áz erőműveket ­az önkormányzatoknak is tulajdonrészt juttatva - 100 százalékban privatizálják. Árak és tarifák A tervezett energiaár­emeléssel kapcsolatban Suchman Tamás elmondotta, hogy arra a privatizáció nél­kül is sor kerülne. Úgy vélekedett, hogy ha elma­radna a magántulajdonba adás, akkor még nagyobb áremelésre lenne szükség, mivel elkerülhetetlenek je­lentős, tőkeigényes beruhá­zások. A privatizáció, a tő­kebevonás e tekintetben nagyban hozzájárul a beru­házásokhoz szükséges forrá­sok megteremtéséhez. A külföldiek számára nem ön­magában az áremelés a fon­tos, hanem a pontos tarifa­rendszer kialakítása. Egyéb­ként még júliusban, a tende­rek kiírása előtt meghatá­rozzák a tarifarendszert. Az Európai Unióhoz való csatlakozás és jogharmoni­záció jegyében a kormány négy, a mezőgazdasági tár­cát érintő törvénytervezetet terjeszt kivételes és sürgős eljárást kérve az Országgyű­lés elé. hazánkban. A leányvállalat alaptőkéje 3 millió dollár, ám hamarosan ezt a cég 10 millió dollárra növeli. A Pioneer leányvállalata 40 százalékkal részesedik a ma­gyar vetőmagpiacból, tavalyi forgalma elérte a 2,9 mil­liárd forintot. Országos tiltakozó de­monstrációra készülnek a tűzoltók. A tüntetés időpont­járól július 18-án döntenek. Az elégedetlenség okáról Gálos Imre, a Hivatásos Tű­zoltók Független Szakszer­vezetének ügyvivője el­mondta: a tűzoltók nehez­ményezik többek között, hogy a balesetek egyre nö­vekvő száma ellenére nincs biztosításuk, s az illetékesek azt sem ismerik el, hogy veszélyes munkát végeznek. Tevékenységüket még mindig tűzvédelmi, kataszt­rófavédelmi törvény nélkül kell ellátniuk. Kifogásolják, hogy a most formálódó szol­gálati törvény tervezete, amely - véleményük szerint - elsődlegesen a katonák érdekeit tartja szem előtt, a mai helyzethez képest is jelentősen beszűkítené a szakszervezetek jogosítvá­nyait. A szakszervezeti ve­zető elmondta azt is, hogy a tűzoltók 80 százaléka a lét­minimum alatt él, évek óta nem kaptak fizetésemelést, ezért 25 százalékos bérfej­lesztést igényelnek. Ezt a javaslatukat az országos tűz­oltóparancsnok végre továb­bította is, a belügyi vezetés azonban csak 15 százalékot terjesztett tovább a kor­mányzathoz. Emiatt a jövő hétre rendkívüli Belügyi Érdekegyeztetői Tanácsülést kezdeményezett a szakszer­vezet. • A kérdés egyáltalán nem szónoki, érdemes végig­gondolni, főleg, ha az Ag­rárszövetség elnökével be­szélgetünk. Talán némi ha­sonlatosság is felmerülhet a mezőgazdaságban dolgo­zók és a szövetség között, hiszen sem az egyiknek, sem a másiknak nem hoz­tak fényes sikereket az el­múlt esztendők. Az Agrár­szövetség a tavalyi válasz­táson ismét nem került be a parlamentbe, s igen sok polgár szerint nincs létjo­gosultsága, az agrárágazat­ban tevékenykedők pedig, mint tudjuk, nyakig vannak a bajokban. Az Agrárszövetség le­vonta szerepléséből a meg­felelő tanulságokat és leg­utóbbi kongresszusán dr. Solymosi Józsefet válasz­totta elnökének. Aki egye­dül, az említett párt színei­ben került be országgyűlési képviselőnek a honatyák közé. • ön az Agrárszövetség A pártelnökhöz Mit éi a paraszt, ha magyar? elnöke, mégis az SZDSZ frakciójában ül. Nem za­varja ez a párt tagságát? Nem vetik a szemére? - Valóban így van. A kongresszuson ezt is meg­vitattuk, mérlegelve ennek a látszólag felemás hely­zetnek az előnyeit és hát­rányait, s úgy döntöttünk, hogy az év végén sorra ke­rülő kongresszusig minden marad. Akkor olyan kérdé­sekben is - vélhetően ­döntünk, mint a pártunk neve és a lehetséges fejlő­dési irányról stb... Addig minden irányban nyitottak vagyunk, kivéve a szélső­ségeket, valamennyi párttal leülünk és egyeztetjük programjainkat és az együttműködés feltételeit, kereteit, mozgatórugóit. • Nem merült fel egy­általán, hogy szélma­lomharcot vívnak, s nincs létjogosultsága a pártnak? - Dehogynem! Ám ép­pen a szimpatizánsok és a tagság egy részének kifeje­zett követelése volt, ami arra > /tönöz, hogy ren­dezz ii- : sorainkat, meg­újulva /háljunk a vidék érdeké'- .-i dolgozni. Ma a mag\ar idéknek nincs igazi pár hogyan lehetne hát bee- Uete a magyar parasztnak? A kormányhoz időben eljuttattuk azt az elemző anyagunkat, amely­ben alapos munkával mu­tatjuk be, hová vezet az, ha egy országban a hatalom padlóra küldi a parasztot, vele együtt az élelmiszer­termelést. A világban azért példaértékű volt a magyar élelmiszertermelés, s a mélybe zuhant. Az orszá­got, s vele együtt a paraszt­ságot súlyos anyagi és er­kölcsi veszteség érte. A falvakban tombol a munka­nélküliség, a törvényekkel kisemmizték a szövetkeze­teket. • Ennek ellenére nem tapasztalni valami gyors elmozdulást! - Lehetne és kellene is határozottabban lépegetni, valahogy elalszanak nálunk a dolgok, még a rendelke­zések is, pedig van ebben a tömegben, főleg a vidéken élőkre gondolok, olyan erő, amelyet érdemes a felszín­re hozni. Különösebben én a többszázezres szövetke­zeti parasztságra gondolok. Mi rendeztük a sorainkat és elkészítettünk egy olyan programot, amelynek helye van a társadalomban, s nekünk, mint kis szakmai pártnak pedig a parla­mentben. Ha rajtunk múlik, soha többé nem fordulhat elő, hogy ilyen súlyos hely­zetbe kerüljön a parasztság. Sx. Lukács Imre • Környezetvédelmi termékdíjak Fizessen a vevő!

Next

/
Thumbnails
Contents