Délmagyarország, 1995. június (85. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-29 / 150. szám

CSÜTÖRTÖK, 1995. JÚN. 29. BELÜGYEINK 3 A januártól áprilisig terjedő időszakban a hazai áruforgalmi mérleg egyenlegében 177,6 milliárd forintos hiány keletkezett. Ez mintegy 1,5 milliárd dollárnak felel meg, amelyből 1,1 milliárd dollár terheli a fizetési mérleget - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. • A keletkezett hiány oka, hogy míg a magyar behoza­tal értéke az említett idő­szakban elérte az 550,8 mil­liárd forintot, addig a kivitel csak 373,2 milliárd forintot tett ki. A külkereskedelmi forgalom a múlt év azonos időszakához képest összes­ségében nőtt: az import 31,5 százalékkal, az export pedig 23,7 százalékkal bővült. " Nem túl kedvező, hogy a fejlett piacgazdaságú orszá­gokba irányuló magyar kivi­tel - összehasonlító áron - 5 százalékkal visszaesett, az ugyanezen országokból szár­• Januártól áprilisig Mínusz máslél millián i-i lol Iái ban mazó behozatal viszont 7 százalékkal bővült. Nem változott lényegesen a volt szocialista országokból im­portált áruk mennyisége, az export volumene azonban 4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi szintet. A KSH megfigyelései alapján a vizsgált időszak­ban az import összetételét tekintve az anyagféleségek, valamint a fogyasztási cik­kek beszerzésének élénkü­lését tapasztalta. Ugyanak­kor mérséklődött az energia­hordozók és az élelmiszerek vásárlása. A piacgazdaságú országokból származó gép­import 11 százalékkal nőtt, az egykori szocialista orszá­gokból származó gépimport volumene harmadára esett vissza. A gépek, szállítóesz­közök, fogyasztási iparcik­kek kivitele 11-12 százalék­kal csökkent. Összességében 7 százalékkal nőtt viszont az élelmiszerek külpiaci eladá­sa. A volt szocialista orszá­gokba irányuló élelmiszer­kivitel 34 százalékkal nótt. Mindemellett a piacgaz­dálkodású országokba - fő­ként árualaphiány miatt ­irányuló élelmiszer export 16 százalékkal csökkent, a múlt év hasonló időszakához képest. A KSH tájékoztatása szerint idén áprilisig a bér­munka céljából behozott termékek értéke 43 száza­lékkal nőtt, a feldolgozott termékek kivitele pedig az elmúlt évihez képest mér­sékelt ütemben, 20 száza­lékkal emelkedett. Horn-Fodor­találkozó Horn Gyula miniszterel­nök szerdán hivatalában fo­gadta a művelődési minisz­tert. A találkozót Fodor Gá­bor kérte. A több mint egy­órás megbeszélésen a mű­velődési tárca vezetője a miniszterelnök előtt vázolta a tárcának a kultúra finan­szírozására vonatkozó elkép­zeléseit. Ennék egyik sarka­latos pontja - mint azt a mi­nisztérium sajtóirodája ki­szivárogtatta - az, hogy a személyi jövedelemadójából 1 százalékot minden adófi­zetőnek joga legyen a kul­túra javára juttatni. Ugyan­csak lényegi kérdésnek te­kinti a tárca a honoráriumok tb-járulékkal való megter­helésének témakörét. A mi­nisztérium finanszírozási el­képzelés-csomagját a mi­niszterelnöknek természe­tesen még nem volt módjá­ban áttekinteni, ám a meg­beszélésen támogatásáról biztosította Fodor Gábort. • Surányi György, az MNB elnöke külföldi újságíróknak adott interjújában kijelentet­te, hogy a kormány szükség­csomagjának eredményeként jelentős kamatcsökkenést és növekedési rátát vár jövőre. „Ha nem lett volna ez a cso­mag és ez a kiigazítási prog­ram, jövőre súlyos termelési visszaesés következne be" ­mondta, de nem közölt ada­tot a jövőre várható növe­kedésről. Kifejtette, hogy a szükségcsomag a nettó hitel­igényt a hazai össztermék 6 százalékára szoritja. ami lehetővé teszi azt, hogy a magánberuházások ösztön­zése céljából elégséges mér­tékben csökkentsék a kamat­lábat. Elmondta, hogy a ta­valyi háromszázalékos ütem idén 1-2 százalékra lassul. Vannak jelei annak, hogy sikeres az árfolyampolitika és az infláció ellenőrzés alatt van - fűzte hozzá. Közölte, hogy az inflációs ráta csök­• Kit nem érint a három tézis? Az OTP dobra verésének menetrendje A közeljövőben indul az OTP még állami kézben lé­vő részvényeinek eladása. A privatizációra három fázis­ban kerül sor, először a rész­vények 20 százalékát zárt körben értékesítik külföldön, majd zártkörű kibocsátás keretében az OTP dolgozói­nak ajánlják fel az alaptőke 5 százalékát, s ezután indul a belföldi nyilvános kibocsá­tás július közepétől. A nyil­vános kibocsátáshoz szüksé­ges tájékoztatót még az Ál­lami Értékpapír- és Tőzsde­felügyelet nem hagyta jóvá, de a kibocsátást segítendő, a tőzsdetanács már döntött az OTP nyilvánosan kibocsá­tandó részvényeinek felté­teles tőzsdei bevezetéséről. A tőzsdetanács végső jóvá­hagyó határozata akkor szü­letik majd meg, ha a társaság a bevezetés összes feltételé­nek eleget tesz. Külföldön 5,6 millió da­rab OTP-részvényt akarnak eladni, ez a bank 28 milliárd forintos alaptőkéjének 20 százalékát jelenti. Á külföldi értékesítésre még nem írták alá a konzorciumi szerző­dést, az azonban eldöntött, hogy pénzügyi befektetők­nek kínálják majd fel az OTP részvényeit, és a zárt­körű kibocsátás során egy külföldi intézményes befek­tető az alaptőke maximum 5 százalékát veheti meg. Itt­hon az OTP vezetőinek és alkalmazottainak további 1,4 millió állami tulajdonú rész­vényt adnának el. Nyilvános kibocsátás keretében újabb 1,4 millió részvényt hazai magán- és intézményi befek­tetőknek szánnak. A tervek szerint a hazai magánbefek­tetők a részvényvásárláshoz kedvezményt kapnak. A „bankszféra" zsebe A vezetők javadalmazá­sára vonatkozó kormányel­várások érvényesítését kí­vánja elemezni a teljesen vagy részben állami tulaj­donú bankszférában az Or­szággyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságának ellenőrzési albizottsága. Az albizottság szerdai ülésén a képviselők elhatározták. • Surányi szerint Nettó 19 milliárd az adósságunk • Minikommentál Mi mennyi? Hosszú-hosszú ideig csak a bruttó adósságállo­mányunkat emlegettük, hogy 20 milliárd dollár, meg 22, ma pedig már nagyon közel van a 30-hoz. Ebból úgy jön ki a nettó, hogy levonjuk azokat az összegeket, amivel nekünk tartozik Kuba, Kenya, vagy éppen Oroszország. Az utóbbi éppen mosta­nában akarja kétszeres világpiaci áron beszámítani a garancián túli vadászgépek szervizcsomagjait. De legalább látszik a fizetési hajlandóság. Ez nem min­den nekünk tartozóra jellemző, így nem csoda, ha a szakemberek máshogy vélekednek a nettóról. A pesszimisták többet, az optimisták kevesebbet mon­danak. De nekem már az is gyanús, ha a nettót kez­dik el emlegetni. K. A. ken: márciusban 4 százalék, áprilisban 2,6 százalék, májusban pedig 2,3 százalék volt. Úgy véljük - tette hoz­zá - hogy az infláció mér­séklődése július l-jétől fel­erősödik, amikor a devalvá­lás havi 1,9 százalékról 1,3­ra csökken. Elmondta, hogy jövőre a leértékelést mérsék­lik. Surányi kijelentette, hogy az emberek túl nagy figyelmet fordítanak a ma­gyar adósságteherre, s hogy nincs szükség átütemezésre. Az elmúlt öt évben elég je­lentősen kiterjesztettük az adósság lejáratát - mondta, s hozzáfűzte, hogy ebben az irányban mozognak majd tovább, s újabb lépéseket tesznek a lejárat elnyújtá­sára. Az ország külső hely­zete teljesen szilárd - szö­gezte le Surányi. Az adósság szerkezete is szilárd, hiszen a hitelek 90-95 százaléka hosszútávú, átlagosan hat éves lejáratú, s a nettó adós­ság jelenleg 19 milliárd dollár - mondta. A magánosítás során csalások mindig voltak, és valószínűleg lesznek is, ám ha túl erős a kormány által diktált kontroll, lelassul a privatizáció - mondotta Soós Károly Attila, az ipari minisztérium államtitkára a közép-kelet-európai befektetési lehetőségekről Budapesten rendezett háromnapos nemzetközi konferencia szerdai munkanapján. • Hozzátette: a májusban életbe lépett új privatizációs törvény liberalizálta a válla­latigazgatók tevékenységét, s ez valószínűleg meggyor­sítja a folyamatot, noha to­vábbra sem zárja ki a visz­szaélések lehetőségét. A tanácskozáson részt­vevő külföldi üzletemberek szóvá tették: hosszú távú befektetéseik tervezését igen megnehezítik a megemelt importvámok; gondot okoz számukra, hogy nem tudják • Elkerülhetetlen a csalás, a visszaélés? A zöldmezős beruházás a Idttzetődő előre kiszámítani a Magyar­országon várható központi intézkedéseket. Azzal vi­szont egyetértettek, ha erős a kontroll, nincs üzlet, bizo­nyos mértékű lopást, csalást tudomásul kell venni, ez a világon mindenütt így van. A hozzászólásokból az is kitűnt, hogy Magyarországot a befektetések szempont­jából a külföldiek a legsta­bilabb közép-kelet-európai országnak tartják. Ám úgy vélik, a hosszadalmas priva­tizációs eljárást elkerülendő, csak zöldmezős beruházá­sokat célszerű és kifizetődő kezdeni, különösen az ipar­ban. JJjjjjy JjjjjyujjJ rrjrősen propagandaízü ez így. Legalább olyan, LD mini volt az Arccal a vasútnak. Pedig senkii nem akarok se meggyőzni, se fölszólítani. Csinos menyecske mutatgatja méhe tündérszép első gyümölcsének fényképeit, illő büszkeséggel. Nagy hassal járt, amikor utoljára találkoztam vele, és lám, visszanyerte régi szépségét - vagy még szebb lett? Már újra dolgozik. - Hát a Tücsök? - Sajnos, bölcsődében. Kicsattanó boldogság a képen, és kicsattanó bol­dogság az arcon is. Egyáltalán nem tekintem intimi­tásnak, ünneprontásnak meg főleg nem, hogy biztas­sam: ilyen szép gyereknek előbb-utóbb kistestvér is kellene. - Soha! Nekem több már nem lesz! Megijedtem, nehéz szülés lehetett, és mégiscsak tapintatlan voltam. Folytatta azonban kérés nélkül is: - Mire szüljek még egyet, 'azt mondd meg?! - Hogyhogy mire? Nem látszik rajiad, hogy éheznélek. - Erre a bizonytalanságra? Ilyen fizetésre? Most még visszajöhettem a munkahelyemre, de ha még egyszer otthon maradok? Soha, soha, soha! Úgy adódott, másik családhoz is eljutottam aznap. Harmincvalahány évvel ezelőtt abbahagyott kapcsolat fólmelegtíése céljából mentem, itt tehát a szülés-nem szülés már nem lehet mindennapi gond, de amíg ott voltam, az lett. Furcsa módon azt említette az idős mester, akkor se volt családi pótlék, amikor ő élte gyerekkorát, mégis fölnőttek mindnyájan. Mert ­szerinte - voltak olyan fizetések. Messzemenően nem értettünk egyet. Nekik jobb lehetett, mint nekünk volt. Mondtam, ez az egy jó volt, a családi pótlék, és kész öngyilkosság abbahagyni. Innentől elkajszult a dolog, mások is bekapcsolódtak. A fiatalabbak kézzel-lábbal ismételgették, amit az előbb hallottam. Hogy minek! Hogy bizonytalanságra nem lehet gyereket szülni! Ilyen fizetések mellett? Ilyen munkahelyi bizonytalanság mellett? Magyaráztam kézzel-lábbal, hány híres tudósunk volt és van, akik soha nem lettek volna tudósok, ha akkor is így porciózíák volna a gyerekeket. Mindegyik úgy kezdte, hogy megszületett, némelyik negyedik, némelyik nyolcadik gyerekként. Meg se születtek volna. - Föl tudjátok fogni, mennyivel lenne szegényebb ez az ország? És ez a világ? Fölfogni fölfogták, látszott rajtuk, de az is, hogy nem törődnek vele. nn a igazi újságíró lennék, mindezek után elmen­LLI tem volna az anyakönyvi hivatalba, és statisz­tikát kértem volna, mennyivel születtek kevesebben, mint tavaly, tavalyelőtt, vagy tíz évvel ezelőtt? Csak­hogy engem semmi statisztika meg nem tud indítani, kegyetlenül el tudok viszont keseredni akkor, ha akármilyen megbokrosodott csomagterv hatására egymás után két helyen is hallom, minden egészséges élőlény legelső biológiai parancsát, a szaporodást akarják fölfüggeszteni. Sőt: kiiktatni! Mert arról senki nem szólt egy szót se, hogy egyelőre nem, csak arról, hogy sohasem. A gyerekáldás - gyerekvárás ­nem befőzés, azt nem lehet eltenni szebb napokra, bár mostanában számítás nélkül nem megy, de rémsége­sen aggasztó, hogy némelyek legföljebb egyig tudnak számolni. Vagy addig se. Ahogy az egész országban. Olyan területe ez az életnek és a léleknek, nálam ékesszólóbbak se tudnak körön belülre törni, tehát nem akarok meggyőzni senkit. Ha valaki azonban velem tartott, legalább addig, amíg írásom végére nem ért, annak hálásan megköszönöm. Azt se mon­dom, ennek a generációnak ugyanúgy el kell követnie mindent, hogy legyen folytatásunk, ahogy az előzőek­nek el kellett, és az utánunk következőknek is köte­lességük lesz, mert ez olyan evidencia, mindenki ki­bújhat alóla. Pénzügyminiszteri eltévelyedések akkor se szólhatnának bele, ha alkotmánybírósági meg­erősítést kapnak. Csak mondani akartam. r^ / i{ IW^st hogy áttekintik az előző kormány, illetve az állami vagyonkezelő menedzser­szerződésekre vonatkozó elvárásait, ennek teljesítését, valamint foglalkoznak az új kormány intézkedéseivel, a vagyonkezelő jelenlegi gya­korlatával. A munkaszer­ződésekkel kapcsolatos kö­vetendő módszerre kor­mányhatározat vonatkozik, az albizottság elsősorban azt kívánja megvizsgálni, hogy a vagyonkezelő mennyire vette figyelembe ezeket az előírásokat. • A mezőgazdaság jöve­delemtermelő képessé­gének hanyatlásával, már évekkel ezelőtt egyre ke­vesebb pénz jutott az el­használódott eszközök pót­lására, felújítására. Közben a föld tulajdonviszonyok változásaival, a szövetke­zetek tevékenységi körének szűkülésével a magángaz­dálkodók száma is gyara­podott. A gazdálkodás in­dítása értelemszerűen be­fektetést kíván. A pénzszű­kében lévő termelők és so­vány költségvetés egyaránt rákényszerülnek, hogy ki­ki lehetősége szerint áldoz­zon, legalább a legszüksé­gesebbekre. Különben egy idő után megállna az élet. A mezőgazdasági támoga­tások zöme a földműve­lésügyi hivatalokon keresz­tül érhető el. Az ügyek in­tézőjét, Szakáll Sándor hivatalvezető helyettest annak kapcsán kérdeztük tapasztalatairól, hogy a • A mezőgazdasági „ támogatóhoz" Saját erő, erőlködéssel Mezőgazdasági és Erdésze­ti Alap beruházási támoga­tására benyújtható pályá­zatok határidejét a minisz­ter július 31-ig meghosz­szabbította. • Újabb összeget sike­rült előteremteni, vagy a régi nem fogyott el? - Az utóbbi. Az egyik ok. hogy csak másfél hónap­ja indult az idén ez a le­hetőség. A másik, hogy a gyümölcsösökben pusztító fagykár 2 milliárd forintot vett ki azon termelők zse­béből. akik körében a leg­élénkebb a beruházási kedv. így ültetvénytelepí­tés és hűtőház építések halasztódnak jobb időkre. Az általunk várt 300 pályá­zatnak csak harmada érke­zett. Másutt is kisebb volt az érdeklődés, ezért lehe­tett meghosszabbítani a ha­táridőt. Az eddigi pályáza­tok zöme a 30 százalékos vissza nem térítendő támo­gatást nyújtó infrastruk­turális beruházások köréhe tartozó gabona-, hűtőtároló és gépszín építés. Átlagban 4 millió forintra rúg egy­egy fejlesztési elképzelés. Emellett üvegházi, fűtött Szakáll Sándor fóliás beruházások is akad­nak. Feltűnően kevés az állattenyésztéssel összefüg­gő befektetés. • Ha jól emlékszem ta­valy hatalmas volt a tumultus. Mi volt más? - Valóban, ebben az időszakban már az 1200-ik pályázatnál tartottunk, s a végén 500 ember nem ka­pott pénzt, mert kifogyott a keret. De akkor még ide tartozott a gépvásárlás is, amely 90 százalékkal ré­szesült. Az ötszázezer fo­rintos vissza nem térítendő forráskiegészítés sok em­bernek megmozgatta a fan­táziáját. Ilyen már nincs. A gépvásárlások jelenleg nem ebben a kategóriában keze­lendők, s a támogatást a bankhitel kamatainak 70 százalékára terjed csak ki. • A mostani támoga­tások alapvetően vissza­térítendők és kamattá­mogatással egészíthetők ki. De nehéz ma hitel­hez jutni? - Itt az alapvető gond. Saját forrás híján kevesen tudnak megfelelni a banki kívánalmaknak. A bankok számára nem túl jó terep a mezőgazdaság. A magán­termelőkkel jóformán né­hány takarékszövetkezet foglakozik csak. Jellemző­en csak a hitelképes nagy­üzemek szűk köre tudja e kedvezményt a maga szá­mára kamatoztatni. T. Sz. I.

Next

/
Thumbnails
Contents