Délmagyarország, 1995. június (85. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-28 / 149. szám

SZERDA, 1995. JÚN. 28. BELÜGYEINK 3 • A Szegedi Képző- és Iparművészeti Kollégium két tagja - Aranyi Sándor festőművész és Kalmár Márton szobrászművész - tegnap hiába kérte az önkormányzat kulturális bizottságában helyet foglaló képviselőket arra, hogy a Szent István-szobor ügyében javasolják a közgyűlésnek az országos, nyilvános pályázat kiírását - a kérés nem hallgattatott meg. A bizottság saját szakmai tanácsadó testületének kérésére sem változtatta meg a Szent István szobor ügyében hozott korábbi álláspontját és nem javasolta annak újbóli, közgyűlési napirendre vételét. Mint ismeretes, a szegedi képviselő-testület május kö• Nem változtattak korábbi álláspontjukon Szoborrá meredt a bizottság is zepén Kliegl Sándor szobrászművészt bízta meg a Széchenyi téri „Szent István és Gizella" című szoborterv megvalósításával, ami után különböző vélemények láttak napvilágot a sajtóban. Ezek közül volt az egyik Nagy Sándor önkormányzati képviselőé, aki június közepén a Délmagyarország hasábjain a „korábbi közgyűlési döntés felülvizsgálatát és pályázat kiírását" javasolta dr. Szalay István polgármesternek. A kulturális bizottság tegnapi ülésén egyebek mellett úgy döntött: nem támogatja Nagy Sándor javaslatát; nem vizsgálja felül korábbi határozatát és nem javasolja annak újbóli napirendre tűzését. Ettől függetlenül, mint ahogy azt dr. Szilvásy László elnök elmondta, a képviselő-testület azt még napirendre veheti július 6-i ülésén. Aranyi Sándor többször is hangsúlyozta felszólalásáMl ban, hogy soha nem Kliegl Sándor és szoborterve ellen emeltek szót. Egyszerűen csak azt szerették volna közölni, hogy egy ilyen horderejű emlékműnél, amely a város legexponáltabb helyére kerül, országos, nyilvános pályázatot szokás kiírni, nem pedig az egyenes megbízás a járható út. „Ha ilyen pályázaton nyer Kliegl Sándor, szívből gratulálunk neki" - mondta Aranyi. Dr. Szilvásy ekkor megkérdezte: van-e olyan jogszabály, amely arról rendelkezik, hogy szoborállításnál, különösképpen a Széchenyi térre kerülő alkotásoknál országos, nyilvános pályázatot kell kiírni. Mivel az volt a válasz, hogy nincs, az elnök lezártnak tekintette a vitát. Utána elhangzott még javaslatként a kollégiumi tagok szájából, hogy állítsák a szobrot a városháza udvarába vagy a Szent István térre, meg az, hogy az önkormányzat csökkenthétté volna a szoborállítás költségeit, ha pályázatot nyújt be a művelődési minisztériumnál, illetve a Képző- és Iparművészeti Lektorátusnál. Sz. C. Sz. • Szeptember A diákmegmozdnlások hónapja? Fennáll a veszély, hogy a felsőoktatási intézmények a jövő évre tervezett 4,1 milliárd forintos költségvetési elvonást a kormányrendelet szerinti maximum havi 8 ezer forintos kiegészítő tandíj beszedésével próbálják pótolni. Ez azt jelentené, hogy a hallgatók tandíjfizetési kötelezettsége (a havi egységesen 2 ezer forintos alaptandfj, a maximum havi 8 ezer forintos kiegészftő tandíjjal együtt) évemte elérné a fOO ezer forintot. Erről Szabó László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének (Hökosz) elnöke beszélt keddi sajtótájékoztatóján. Bejelentette: a Hökosz, választmányának döntése alapján, megkezdi munkáját a szeptemberre tervezett diákdemonstrációkat előkészítő országos bizottság. A felsőoktatási intézményeken belül és kívül egyaránt számítani lehet olyan megmozdulásokra, amelyek célja a tandíjfizetés végrehajtásának a szabotálása lesz - tette hozzá az elnök. Az egyes akciók helyszínéről és időpontjáról a szövetség szeptember 9-i rendkívüli közgyűlése dönt - fűzte hozzá. Megemlítette: a választmány levélben fordul Európa minden országos hallgatói szervezetéhez, kérve: támogassák a magyarországi diákmegmozdulásokat. Újságírói kérdésre reagálva Szabó annak a véleményének adott hangot, hogy amennyiben a diákok többsége megtagadná a tandíjfizetést, akkor az egyetemek és főiskolák nem csaphatnák ki a tandíj fizetését megtagadó diákokat. • Horn Gyula miniszterelnök - az egyházi vezetőkkel folytatott legutóbbi tanácskozásán elhangzott ígéretének megfelelően - javaslatot tett Platthy Ivánnak, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetőjének címzetes államtitkárrá történő kinevezésére 1995. július elsejei hatállyal - közölte kedden a hírügynökséggel a Kormányszóvivői és Sajtóiroda. A címzetes államtitkár tartalmazza a közlemény - a Platthy Iván államtitkár lesz művelődési és közoktatási miniszter irányításával, az állam és az egyházak közötti kapcsolattartással összefüggő kormányzati teendőket, valamint a kormány egyházpolitikai döntéseinek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat látja el. • Mára már teljes értékűek, készek és képesek a honvédelmi feladatok ellátására a műszaki hiba miatt átmenetileg leállított MIG-29-es és SZU-22-es harci repülőgépek - jelentette ki Keleti György kedden Kecskeméten. A honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy az államadósság fejében hazánkba került harci gépek a konstrukciós hiba kijavítása után már maradékltalanul részt vesznek a kiképzésben, a védelmi feladatok ellátásban. A konstrukciós hibára egy rutinellenőrzés során derült fény, a hajtóműventilátor lapátjain azok vizsgálatakor sérülést vettek észre a technikusok. Kiderült: egy szegecs esett ki, s jutott a hajtóműbe. Ezt Karmazsin röptette Keletit követően ellenőrizték a többi gépet is, és további elnyíródott szegecset találtak. A kiképzési repülést azonnal leállították, s az orosz gyári javítóbrigád mérnökeivel ideiglenes megoldást dolgoztak ki a hiba kiküszöbölésére. Keleti György a kecskeméti sajtótájékoztatón szólt arról is, hogy a haderőreform kihatása nem egy kormányciklus idejére terjed ki, hanem hosszabb távra, az egész ország védelmére. Éppen ezért sajnálatos, hogy az ezzel kapcsolatos hatpárti tárgyalásról az ellenzék kivonult. A koalíció egyedül is vállalja a felelősséget, a haderőreformról szóló szavazást. A sajtótájékozató végén a honvédelmi miniszter személyes tanúságot téve a MIG29-es típus iránti bizodalomról, maga is beült az egyik vadászgépbe, amely Karmazsin Sándor ezredesnek, a kecskeméti repülőtér parancsnokának vezetésével felszállt és egy kiképzési gyakorlatot mutatott be. • Határőrünnepség a Belügyminisztériumban Előléptetések, Bátorság-érdemjelek Áldozatkész, kemény napi munkával teljesíti a rendszerváltás óta tartalmában gyökeresen megváltozott feladatát a Határőrség - állapította meg Zsuffa István, a BM közigazgatási államtitkára kedden, a határőrség napja alkalmából rendezett minisztériumi ünnepségen. A határőrség névadójára, Szent Lászlóra emlékezve rámutatott, hogy történelmünk során talán a legtöbbet ó tett határaink épsége, védelme érdekében. A Határőrség ma az alkotmányban szabályozottan teljesíti feladatait. Kuncze Gábor belügyminiszter a határőrség napja alkalmából a belügyi szakszolgálat számos tagját előléptette és kitüntetéseket, elismeréseket adott át. Nováky Balázst, a Határőrség országos parancsnokát altábornaggyá. Lajtár Józsefet dantártábornokká, Bárdos Pált, Berki Imrét, Kozári Lászlót, Rácz Ferencet, Szőke Istvánt ezredessé léptette elő. Beregnyei József, Béndek József, Lantos József, Varga Jenő a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikereszt katonai tagozatát, Bara György, Puzsár János, Stájer László a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt katonai tagozatát, Ágoston Károly, Bakai Mihály és Haraszti László a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt katonai tagozatát vehette át. Az Év Határőre miniszteri díjat Borsos Péter határőr törzsőrmester, és Redele József határőr alezredes kapta. Bátorság érdemjelet vehetett át Hajdú József, Lógár Zoltán és Uher Oszkár. M ZD // | hogy a veszekedéssel, a béküléssel sincs minden rendben a Parlamentben. Eredetileg a magyar miniszterelnök konkrétan megfogalmazott, a magyar ellenzék számára vádló kijelentése állt szemben a magyar ellenzék tagadásával és felháborodásával, s ennek az összes illem- és becsületbeli szabály szerint csak beismerés vagy bocsánatkérés lehetett volna a vége. A magyar miniszterelnök megvádolta az ellenzéket, hogy szélsőjobboldali mozgalmakat karol fel, az ellenzék meg visszautasította ezt, és helyreigazítást követelt. Helyreigazítást akkor tesznek, ha a kijelentés nem igaz Nem akkor, ha igaz de többször nem fordul majd elő. És nem is akkor, ha igaz de inkább ne beszéljünk róla. Horn Gyula helyreigazítást tett, mert kezdettől fogva világos volt, hogy ezt nem kerülheti el. De visszalépéséhez nem valamely bizonyítás végeredményét szabta feltételül, hanem azt, hogy a megvádoltak határolják el magukat a szélsőségek támogatásától. Állítására bizonyítékot nem szolgáltatott, még ellenbizonyítékot se kért, hanem készséggel (sietős, ámde annál kényszerűbb készséggel) beérte egy-egy, a vita hevében elhangzott, de nem az ő felszólítására kimondott ellenzéki szóbeli elhatárolódó nyilatkozattal. A dolog sajátossága, hogy eközben úgy tett, mintha döntő csatát nyert volna a parlamenti ellenzék ellen, és helyreigazításra szoruló kijelentésével akadályozta volna meg, hogy állítása valóra váljék. Ugyanilyen jellemző, hogy a bizonyítási eljárásnak és a politikai presztízsféltésnek ezt a speciális rosálását végülis lenyelte az ellenzék. Lehet azt mondani, hogy a parlamenti béke kedvéért, lehet más egyebeket is mondani, de végül csak arra gondol az ember (gondolhat bármire, mert ebben a vitában senki nem bizonyított semmit), hogy az ellenzéknek oka volt nem teljesen tisztázni az ügyet. Szóval: l-l. Horn kiszabadult a miniszterelnökhöz nem méltó kutyaszorítóból, az ellenzék meg elérte, hogy a kormányfő visszakozott. Jó kis menet volt, mindenki elégedett a varietéműsorral. I tfi n azonban inkább az igazságra volnék kíváncsi. L-l Arra, hogy támogattak-e ellenzéki képviselők szélsőjobboldali mozgalmakat, ha igen, melyeket, milyen módon és milyen szándékkal, ha pedig nem, akkor a miniszterelnök egyszerű és méltó bocsánatkérés helyett miért ezt a kicsavart preszttzsfogalmazást választotta a helyreigazításra? ?* Johi cthf MOHUL UH SZE-MA szentesi és makói téglagyár termékei Szegeden Is gyári áron, gyári feltételekkel Makói kisméretű tégla 14 Ft/db raklaptól házhoz szállítás Szeged, Csongrádi sgt. 27. Szentes, József A. u. 24. Tel.: 62/474-481, 62/491-022.Tel.: 63/314-011 Wagner - Szegeden is A Nemzetközi Richárd Wagner Társaság 1999-ben Budapesten rendezi meg világkongresszusát. A társaság közelmúltban tartott BadenBaden-i kongresszusán született döntés szerint a koncertprogramok mellett a tudományos és zenei tanácskozásokon a zeneszerző PestBuda-i tartózkodását is felelevenítik. Várhatóan nem csak a fővárosban lesznek rendezvények, hanem Szegeden, Szekszárdon, Esztergomban és Egerben is. • Indulót kapott a vásárhelyi lövészdandár Szent László és a motorosok (Folytatás az I. oldalról.) És, bár a kereszténység bástyájának tekintették, valamint valóban vallásosan élt, a pápaság hatalmát csupán a lelkiek terén ismerte el, és még ötvenévesen is kiállt lovagi párviadalra. Csorba dandártábornok ezután egy emlékszalagot kötött a második lövészzászlóalj lobogójára. A lobogót nemrégiben a maroslelei önkormányzat adományozta az alegységnek. A laktanyát ezeken a délelőttökön - ünneplőbe öltözött katonabácsik kíséretében - gyermekcsoportok járták be. A gyalogság napjára a többi fegyveres testületek is meghívást kaptak. A megyei, és a megye több településén működő rendőrkapitányságok motoros rendőrei - a majorette-műsor után - az alakulótéren felállított akadálypályán motoroztak végig. A „megye legjobb motoros rendőre" minősítésért rendezett verseny továbbjutói részt vehetnek az országos döntőn. A rendőrök után a dandár motoros kommendánsai mehettek végig a pályán. A telephely előtt közös rendőrségi és honvédségi technikai bemutató várta a gyerekeket, a lőtéren ugyanakkor a rendőrség és a honvédség hivatásos állománya tartott pisztolylövészetet. Áz ünneplés a laktanya falain kívül is folyt: a városi sportpályán a dandár hivatásos állományának focicsapata a rendőrökkel, a tűzoltókkal, valamint a szegedi és a szentesi laktanya hivatásosaival mérkőzött meg. A parancsnoki épület folyosóján Rárősi Péter. Németh Péter alkotásai, valamint a civil Benkő Károly festményei várták a műértőt. Benkő Károlynak ez volt az első kiállítása; pszichiátriai szakápolóként dolgozik Szegeden, és csupán néhány éve fest, többnyire farostlemezre, temperával. • Mióta tisztelik a lövészek Szent Lászlót védőszentként? - kérdeztem Dóra László századost, a humán alosztály vezetőjét. - A második világháborúig minden fegyvernem megünnepelte választott védőszentjének névnapját; a rendszerváltás után ez a szokás tért vissza, az alegységek kezdeményezésére. Mivel a gyalogságot ma lövészeknek nevezik, a László-napot néhány éve a lövészek ünneplik. A dandár egyébként nem csupán a László-napot, de december hatodikát, Miklós napját is hasonlóképp ünnepli meg, mivel a dandár névadójának, az egykori Bercsényi generálisnak is Miklós a keresztneve. A László-napi fegyvernemünnep immáron a második éve kiképzésmentes. • Milyen gyakori, hogy egy magyar dandárnak saját indulót írnak? - Ilyen eddig még nem fordult elő; ám úgy gondolom, hogy a példánkat más alegységek is követni fogják, és hamarosan minden nagyobb csapatnak lesz saját indulózenéje. B. h. KÉRDÉS i A hallássérültek helyzetéről boldogulásunkhoz több pénz kell' • Szegeden 1950-ben alakult meg a Siketnémák Szövetsége. Az akkori alapítótagok közül még 14-en vannak közöttünk. A szövetség nemrégiben megrendezett jubileumi ünnepsége lehetőséget kínált a visszaemlékezésre, a számadásra és a tervezgetésre is. Ebből az alkalomból beszélgettem Kádár Bálintnéval, Szeged városi-megyei titkárral. • A siketek világa, úgy tűnik, nálunk elég elszigetelt világ. Hogyan sikerül mégis kitörniük a csend falai közül, hogyan sikerül kapcsolatot teremteniük egymással, a hallókkal? - Sajnos nagyon kevesen tudják, hogy milyen is a siket emberek világa. Azt látják a járókelők az utcán, hogy két vagy több ember hadonászik a kezével, miközben különös hangokat ad ki. A kívülálló számára úgy tűnik, mintha veszekednének, holott 4»«zélgetnek: ez a jelbeszéd a hallássérültek számára a legmegfelelőbb, számukra anyanyelvként használt kommunikációs lehetőség. A hallók is megértethetik velük magukat: a szemtől szembe mondott, lassú beszéddel közvetíthetik érzéseiket, 13 gondolataikat, vagy legvégső esetben írás útján. Mindez azt bizonyítja, hogy nincsenek elzárva a tanulás lehetőségétől sem. Különböző szakmákat képesek elsajátítani. Így van közöttünk varrónő, kertész, gyékényfonó, cipész és asztalos. • Születésnapi ünnepségen az ember is hajlamos számadást készíteni. Mi minden fért bele a szövetség eddigi 45 évébe? - Máig büszkék vagyunk arra, hogy az alapító tagok saját szorgos munkájukkal alakították ki még 1950-ben a klubhelyiséget. Azelőtt, jelenlegi székhelyünkön, a Bartók Béla tér 4-ben pékség üzemelt, annak helyére költözhettek a siketek. Itt találtak otthonra, ahol össze lehetett jönni egy kis beszélgetésre, s ahol később létrehozták saját kultúrcsoportjukat. Ahogy nőtt a létszám, tágítani kellett a meglévő helyiséget. A megalakult labdarúgó szakosztály, a néptánccsoport egyre inkább összekovácsolta a társaságot, a közös kirándulások révén kitágult a világ, és barátságok szövődtek egymástó távol élő sorstársaink között is. Országossá szélesdtek a kultúrbemutatók, a labdarúgó szakosztály benevezett a szegedi kispályás labdarúgó tornára, kialakult a lövészeti sportklub is. Mindez persze nem valósult volna meg az egymás iránti megbecsülés és a szeretet érzése nélkül. • Hogyan telnek napjaik manapság, ezekben a szűkösebb időkben? - A budapesti után a Csongrád megyei a legnépesebb szervezet: jelenleg 1292 tagot tartunk nyilván, közülük 422 szegedi. Ott} ( Kádár Bálintné honunk ma is a régi, amelyben igyekszünk ma is közös programokat szervezni, közös ünnepeket ülünk, ismeretteijesztő előadásokra, színházba is eljutunk olykor, érezzük azonban, hogy boldogulásunkhoz több pénzre lenne szükségünk. Támogatásunkról sajnos nem sok jót tudok mondani, bár tudom, a pénz szűke mindenhol gond. Alapítványi pályázatok révén részesülünk némi segítségben, a vállalatok közül pedig a Pick Rt.-t tudom megemlíteni. Támogatásukért ezúton is köszönetet mondunk a cégnek. (chikán)