Délmagyarország, 1995. június (85. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-26 / 147. szám

6 INTERJÚ DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1995. JÚN. 26. A szombati zárómisével befejeződött a szeged-csanádi római katolikus egyházmegye domaszéki zsinata. (Fotó: Nagy László) • Véget értek a szinédus tárgyalásai „Gondolkodni akartunk, nem másolni" Beszélgetés Gyulay Endre megyés püspökkel • Püspök úr, mondják, hogy a II Vatikáni Zsinat határozatait már bevezet­ték a magyar egyházban, de szelleme még nem érződik át ütőén. Szeret­ném, ha elmondaná, a vatikáni eszmék közül a szeged-csanádi egyház­megyei zsinat melyeket állította középpontjába? - Nem csoda, hogy a vati­káni szellem nem jutott el az egyház minden zugába, hi­szen más egy olyan ország, ahol folyamatos volt az egy­ház nyilvánossága és a teo­lógusok új nézeteit széles körben megismerhették, és más a mienk, ahol ezt hosszú ideig akadályozták. Nos, a zsinat felmérte a vi­lágegyházhoz mért elmara­dásunkat és megpróbálta ezt orvosolni. Legelsósorban az igazi, elmélyedt vallásosság hirdetése volt a célunk; nem a felszínes és nem csak a ha­gyományokra tekintő, ha­nem az, amelyben megvan az Isten-ember kapcsolat, a személyes imádság. Azután ha tnár a hitünk megvan, ad­juk is át: a hitoktatás, a kato­likus iskolai oktatás volt a második cél. Fontosnak tar­tottuk a fiatalokkal való fog­lalkozást, hogy amikor a gyermekkorból kinőnek, a világ ne sodorja el őket; hit­életüket olyan kisközössé­gekben képzeltük el, ame­lyekben elmélyíthetik vallá­sosságukat, s megszoknák, hogy az egyházon belül ­karitász munkával, például ­a társadalomért is tehetnek. A zsinaton fontos szerepet kapott a világiak egyházi működése is. A két világhá­ború között a világi hívek nagy részének csak passz(v, elfogadó szerepe volt a túl­ságosan papságközpontú egyházban. A vatikáni zsinat a hatvanas években ezt meg­változtatta, ám a változást nálunk igazán csak most, az egyházmegyei zsinat teljesíti be. • Gondolkodott-e a zsi­nat azon, hogy az egyház miként szóljon a nem vallásos emberekhez? - Az biztos, hogy nem valamiféle aktív, hogyan is nevezzem: „jehovajjunús" módszerrel kell közeled­nünk. Inkább tisztességes példaadással, hogy az embe­rek attól kívánják meg a val­lásos életmódot. • Éltek-e társadalomkri­tikával a zsinat folya­mán? - A helyzetértékelésben igen, a döntésekben nem. Ha az egyház jelenét értékelni akartuk, az előző negyven évről szót kellett ejteni, az épületgondjaink miatt meg a jelen bírálatát nem lehetett elhallgatni. • Volt-e a zsinatnak olyan ajánlása, amelyei nem szívesen, vagy egyál­talán nem hirdet ki? - Nem volt. Ne gondolja, hogy a viták oly radikálisan széthúzóak voltak. A szava­zatokat tekintve 78 küldött közül a legvitatottabb ese­tekben sem volt húsznál több ellenszavazat. Legtöbb­ször a megbeszélések alatt jutottunk egységre, úgy hogy szavazáskor már csak egy-két küldöttnek volt el­lenvéleménye. • A zsinat ajánlásaiból csak akkor lesznek hatá­rozatok, ha ön is aláírja őket; nyilvánílott-e véle­ményt a vita közben? - Azt hiszem, nyugodtan mondhatom: nagyon ritkán szóltam bele. Nem az én vé­leményem kellett most, ha­nem éppenséggel a többieké. Egy-két hely volt, ahol köz­beszóltam, de inkább ma­gyarázólag. • Elégedett-e a zsinati küldöttek felkészültségé­vel? - Igen. Jónak vártam és az is lett. Voltak nézetütkö­zések, dehát helyes is, hogy voltak; különben mit sem ér a zsinat. • Nekem újdonságnak tünt, hogy a zsinat nem elsősorban a direkt vallá­si témákat, hanem in- . kább a keresztény esz­ményű gondolkodásmó­dot kívánná terjeszteni a médiában. Gondolja, hogy lesz közeledés egy­ház és világi sajtó között? - Legalábbis mindkét ol­dalról kell a közeledés. Úgy gondolom, ha a papok és püspökök szívesen nyilat­koznak a világi sajtónak, ak­kor jó kapcsolat alakulhat ki. A sajtónak pedig, ha olvasó­ira tekintettel akar lenni, ér­demes vallásos témákról is Írnia, hiszen nagy számban vannak, akiket ez érdekel. • Mi a véleménye a tévé vallási műsorairól? - Nem tartom elegendő­nek, amit a közszolgálati te­levízió sugároz. Nem inkább műsoridő tekintetében, mint azért, mert túlságosan az eseményekre összpontosít és nem eléggé elmélyült. Kép­magnóról látok néha a belga televízióból egy-egy felvé­telt: komoly viták és dialó­gusok folynak a vallási té­májú műsorokban; papok, világiak és nem vallásosak beszélnek meg témákat, s (gy a néző nem a pap szó­használatával és megszokott fogalmazásával, hanem az élő nyelven hallhat ezekről. • Apropó szóhasználat. Nem érez kommunikáci­ós zavart papok és újság­írók között? Úgy értem, rendszerint, ha tájékozott is az újságíró, a pap mondandója sokszor alá­merül egy bizonyos ke­gyes beszédmódban. - Igaza van! Egyszerű a magyarázat rá: ha egy társa­dalombiztosítási hivatalnok­kal beszélget, az képtelen másként fogalmazni, mint ahogy a tébészabályok dik­tálják. Ismeri, ugye, az ilyen szabályokat: ötször kell elol­vasni. hogy valamit értsünk belőlük. Nos, a papnak is van sajátos szókincse. Ha ezt nem tudja feloldani, s az új­ságíró sem tud úgy a lényeg­re kérdezni, hogy ebből ki­zökkentse, akkor olyanszerű baj van, mint a hivatalnok­kal. • Nem gondolja, hogy a pap és hívői között ha­sonló kommunikációs probléma van? S a temp­lomban mégsem illik ki­zökkenteni a papot... - Sajnos, ez is igaz. A „szakmai nyelv" megy a templomban is, s ezért néha elidegenednek a fiatalok. Nem értik. Aki óvodás kor­tól kezdve hittanra jár, annak természetes, de a többiek... Éppen ezért a szemináriumi képzésben már van szó arról, hogy a növendék tudjon a ma emberével kapcsolatot tartani. Ha szabad elmonda­nom, személy szerint én ezt a nyelvet a fiataloktól tanul­tam meg. Húsz éven át min­den alkalommal volt ifjúsági csoportom és a fiatalok ki­kényszerítették belőlem a számukra világos fogalma­zást. • Térjünk át másra. Nem tart attól, hogy ha a különböző egyházmegyék egymástól függetlenül és a maguk módján hívják össze zsinatukat, nehéz lesz a pápa által kívánt egységes magyarországi lelkipásztori tervet elké­szíteni? - Nézzen csak annyit, hogy a Viharsarok és Ma­gyarország nyugati vidékei között nyilvánvaló a különb­ség. Más az életszínvonal, a vallásosság, az iskola, a nem katolikusok száma és még egy sor dolog. Más egyház­megyei problémákkal kell tehát szembenézi. Én ele­jétől fogva azon voltam, amikor a pápalátogatás után előjött a zsinatok kérdése, hogy előbb egyházmegyei zsinatokat kell rendezni s az­után országosat. Amikor mi elkezdtük a zsinati munka­dokumentum összeállítását, az esztergom-budapesti főegyházmegye könyve már megjelent. Ezért külön kér­tem is, hogy az ő zsinati könyvüket csak akkor ve­gyük kézbe, amikor a mi té­máink rögzítése már kiala­kult. Nem másolni akartunk, hanem gondolkodni. • Püspök úr, van annak valami jelentősége, hogy az esztergom-budapesti zsinatot II. János Pál pá­pa köszöntötte levélben, a szeged-csanádit pedig nem? - Ők bejelentették, mi meg nem. így aztán... de nincs ennek külön oka. A nuncius urat meghívtam, s látogatásával ő képviselte a pápát. • Egy utolsó kérdést. A zsinati ajánlásokat meg­tárgyalták; mi lesz a sor­suk ezután? - A zsinati munka mind a felmérésben, mind a kidol­gozásban, mind döntéshozó vitáiban megtette azt, amit vártunk tőle: általános képet adott az egyházmegye jelen állapotáról. A javaslatok megfogalmazása után most a korrigálás időszaka követ­kezik. A zsinati anyagot teo­lógiailag, egyházjogilag és a pontos magyar fogalmazás szempontjából is meg kell vizsgálni. Miután ez megtör­tént, aláírom, kinyomtatják és elküldik a plébániákra, majd rá egy hónapra, a türel­mi idő elteltével, előrelátha­tólag Advent első vasárnap­jával (december 3.) emelke­dik törvényerőre. Panek Sándor Ma Kishamokon Máltais gyermektábor nyílik Az első turnusban bácskai kisdiákok lesznek a szegedi máltaisok vendégei, akiket megismertetnek az ópusztasze­ri nemzeti emlékparkkal és Szeged nevezetességeivel is. A táborban őket mozgássé­rült, fogyatékos szegedi gyer­mekek követik majd, akiknek a SZOTE védőnőképzős hallga­tói segítségével szerveznek speciális programokat a máltai­sok. A háromhetes jótékony cé­lú tábor fedezetét a szervezők A Magyar Máltai Szeretetszolgálat szegedi csoportja ebben az esz­tendőben is szervez jóté­kony célú gyermektábo­rokat. A kishomoki pol­gári védelmi bázison jú­nius 26-tól július 15-ig üdültetnek nehéz sorsú gyermekeket. saját erőből teremtették elő, adományokból. A tavalyi, jól sikerült hasonló táboroztatás támogatói közül most is je­lentősen hozzájárul a karitatív akcióhoz a szegedi és a megyei önkormányzat szociális bizott­sága, a megyei polgári védelmi parancsnokság, a püspökség, a MOL Rt., a szegedi Agyagos utcai Gyermekotthon, a Dél­magyarország Kft., az Officina Nyomda, segít továbbá a Ti­sza Volán Rt., a Soroptimist Club, a Braun-Melsungen cég, a Depó Kft., a Centrum Áru­ház, a Mobilgas Kft., a Dél-Ti­sza-menti Áfész, a Csongrádi Malom Kft., a Szegedi Gyer­mekkórház, a Móra Ferenc Múzeum és a Szegedi Vadas­park. • Sugárzó torpedók Északon? Temetik a hajóioncsot Orosz szakértők védóbu­rokkal kerítik be a hat évvel ezelőtt elsüllyedt Komszomo­lec atom-tengeralattjárót, hogy megelőzzék az esetleges radio­aktív sugárzást. A munkákat végző orosz kutatóhajó szom­baton indult el Szentpétervár­ról a Komszomolee nyughe­lye, a Norvégiától északra fekvő nemzetközi vizek felé. A tengeralattjáró 1989 ápri­lisában süllyedt el. Katasztró­fája 42 életet követelt. Fedél­zetén 20 hagyományos fegy­verzetű mellett két atom-rob­banófejjel is rendelkező torpe­dó volt, és összesen 10-12 ki­lónyi plutónium. Bár az orosz hivatalos köz­lések szerint a hajót folyama­tosan megfigyelés alatt tartják. és időről időre megerősítik külső burkát, orosz és norvég környezetvédők attól tartanak, hogy sugárzó anyag szivárog­hat belőle a környékbeli vizek­be. Ezért a most kezdődő mun­kálatok során víz alatt is működő robotokkal végleges védőborítást emelnek a hajó­test fölé. A tervek szerint a tenger­alattjáró „koporsója" július vé­gére készül el. ! l.|-7nVásár! j Használt h'űtők, mélyhűtőládák kaphatók i reklámáron, garanciával, OTP-hitelre is. [ Kapható még viszonteladóknak kompresszorok, hűtőalkat­i részek stb. (Lakosság részére alkatrészek kedvezménnyel.) i ELSZO Szeged, Moszkvai krt. 15. Tel.: 62/323-077 | Lehozhatja kedvesének a csillagokat az égből! Ha Önök 1995. augusztus 1. és szeptember 31. között kötnek házasságot, és ezt július 7-ig megírják a Délmagyarország címére („Tűzijáték" 6740 Szeged, Stefánia 10. Pf.: 143.) sorsoláson vesznek részt. ÉS ESKÜVŐJÜK MÉG RAGYOGÓBB LESZ! Afődíiegy Pompás: . i DM ADÉLMAGYARORSZÁG vj^ ÉSA fwmuki' 6701 Szeged, Pf.: 2383 "" M ^ v Tel.: 06/30/432-057 KÖZÖS NÁSZAJÁNDÉKA! .U, r ra cí n OREXl KEIESKEDÓHÁZ KI. FELVÁSÁRLÁSI AUKCIÓ 171. OREX boltban fővárosi becsüs felenlétében nemesfém és drágakő bizományi felvásárlása 1995. fúnius 27-28-án Szeged, fókái u. 1. Szegedi központú több éve jól működő nagykereskedelmi cég TERÜLETI KÉPVISELŐ munkatársat keres 4 megyére ELVÁRÁSAINK: n lehetőleg felsőfokú végzettség a elkö­telezettség a végzett rrftnka iránt ~1 az értékesítés területén szerzett marketing és/vagy marketing ismeretek ma­ximum 40 éves életkor D gépkocsi iM^ O tanulni, fejlődni és dolgozni akarás ~r Amit ajánlunk a sikeres pályázónknak: • jó munkakörülmények • jó kollektíva O reális kihívást jelentő munkakör • tisztességes, átlagon felüli jövedelem

Next

/
Thumbnails
Contents