Délmagyarország, 1995. június (85. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-24 / 146. szám

SZOMBAT, 1995. JÚN. 24. BELÜGYEINK 3 Tanúk kihallgatásával folytatódott Magda Marinko és társai büntetőperének tárgyalása pénteken a Fővárosi Bíróságon. A kecskeméti gyilkosságokkal kapcsolatban e napra be­idézett nyolc személy közül öten jelentek meg és valamennyien fenntartották a nyomozó hatóság előtt tett vallomásukat. S. S.-t bilincsben vezették elő, mert más ügy miatt elő­zetes letartóztatásban van. (Emberrablás elkövetésével gyanúsítják). Amikor Varga Zoltán tanácselnök bíró a tanú foglalkozása felől érdeklődött, Magda Marinko közbekiabáltott: „gyilkos!". Magda Marinko a továb­biakban is fegyelmezetlenül viselkedett, ezért Varga Zoltán - többszöri figyel­meztetés után - kivezettette őt a teremből és S. S. kihall­gatását az elsőrendű vádlott távollétében folytatta. A tanú vallomásából kitűnt, hogy Magda Marinkót gyer­mekkora óta ismeri. S. S. és a kecskeméti gyilkosság egyik áldozata, Dragutin Kujundzsics 1993-ban Ma­gyarországon rövid ideig együtt laktak Magda Marin­kóval. S. S. elmondta: Ku­jundzsics közelebbi ismeret­ségbe került Horváth Antal­lal - őt szintén Kecskeméten ölték meg - és szavai szerint „nem szép dolgokkal üzle­• Tanúvallomások a Magda Marinko-perben Mit tudtak a kecskeméti rendőrök? teltek, önbíráskodással, zsa­rolással foglalkoztak". 1993. december 19-én. a bűncse­lekmény éjszakáján S. S. és Kujundzsics barátnőik tár­saságában Szegedről Kecs­kemétre mentek szórakozni. Egy pizzériában voltak, ami­kor Horváth Antal rádió­telefonon felhívta Kujun­dzsicsot, majd személyesen is megjelent ott és a két sze­mély hamarosan együtt távo­zott anélkül, hogy közölték volna, hová mennek. Kujun­dzsics arra kérte S. S.-t és a két nőt. hogy várják meg, mert rövidesen visszatér. Többórás várakozás után a keresésére indultak. A haj­nali órákban jártak Horvá­thék lakásánál (a bűncselek­mény helyszínén) is, ahon­nan fény szűrődött ki és han­Monus szerint Horn szabadkőműves Tárgyalást tartott tegnap reggel a Pesti Központi Kerületi Bí­róságon dr. Pataki Árpád tanácsa a Mó­nii s Áron által Horn Gyula ellen tavaly in­dított személyiségi jogi perben, amelynek az a tárgya, hogy Mó­nus személyében érzi sértve magát azért, mert Horn Gyula a magyarság nevében bocsánatot kért a zsi­dóságtól a holocaus­tért. Mónus szerint Horn bocsánatkérése alkalmas a magyarság és a zsidóság közti gyűlöletkeltésre. (Budapesti tudósítónktól.) A szomorú perben Mónus hivatkozott - többek között a volt francia elnök. Mitter­rand egyik tavalyi nyilatko­zatára, amelyben arról be­szél Mitterrand, hogy nem kér bocsánatot a holocaus­tért, hiszen abban nem a köztársaság, hanem franciák szűk csoportja az elkövető, s ő, a francia elnök, végre vé­get akar vetni ennek a „pol­gárháborúnak". (A tudósító emlékezete szerint, valami­kor a nyolcvanas évek elején hasonlóra hivatkozott az MSZMP-csúcs is, amikor el­hárította a külföldról jött javaslatot, miszerint Kádár János kérjen bocsánatot a holocaust miatt a zsidóság­tól...) Mónus kéri a bíróságtól, hogy az MSZP-elnök Horn alperessel szemben állást foglalva állapítsa meg, hogy a magyarság nem felelős a holocaustért. „Noha ­mondta Mónus -, azt nem kérem, hogy állapítsa meg a bíróság azt is, hogy ki a fe­lelős. " Mónus felkérte a bí­róságot, szerezze be az ada­tokat, hány magyart ítéltek el a második világháború után háborús és népellenes bűnökért. A holocaust fele­lőseit, állította Mónus a PKKB-n, köztük kell keres­ni, noha a Legfelsőbb Bíró­ság ezekből az ítéletekből már többet megsemmisített. Mónus szerint Horn bocsá­natkérése erkölcsi alapot nyújt a zsidó szabadkőmű­vességnek Magyarország ki­rablásához. A tanács elnöke többször figyelmeztette Mónust, hogy szorítkozzon a per tárgyára. Ezután Mónus Aron elő­vette az évente egyszer meg­jelenő, Kelet című magyar szabadkőműves lap tavalyi számát, amelyben szerepel, hogy a németországi nagy­páholy 1992. május 30-án Horn Gyulát a nagypáholy emberiességi díjával tüntette ki. Egy nagypáholy ünnepi munkáján csak olyan sze­mély vehet részt, aki maga is szabadkőműves, mondta Mónus, márpedig Horn sze­mélyesen vette át a kitünte­tést. A tanács elnöke újra figyelmeztette Mónus Áront, hogy a pernek nem tárgya sem senki szervezeti hova­tartozása, sem a szabadkő­műves eszmerendszer vizs­gálata, és ezután átvette Mó­nus Árontól a papírt, amely Mónus felperes szerint Horn alperes szabadkőműves mivoltát bizonyítja. Horn Gyula alperes kép­viselője, dr. Czeglédy László elózö nap ellenkérelmet nyújtott be. Az öt sűrű olda­las ellenkérelem áttanul­mányozása érdekében Mó­nus felperes a tárgyalás elha­lasztását kérte. A következő tárgyalás: szeptember 8., reggel 9. Minden külön érte­sítés nélkül. Csempészet és adécsalás Húsz vagon motorbenzint vegyipari benzinként akart vámkezeltetni a napokban egy kft. a kecskeméti vámhi­vatalnál. A belföldi forgal­mazásra szánt áru hamis megnevezésével a fogyasz­tási adó fizetését akarták elkerülni. A vámhivatal az egymil­lió 242 ezer 467 liter motor­benzint lefoglalta és csem­pészet és adócsalás bűn­cselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt eljárást kezdeményezett a kft. ve­zetője ellen. Az eljárás tár­gyát képező motorbenzin értéke több mint 90 millió forint. gosan szólt a rádió, de csen­getésükre senki sem nyitott ajtót. Végül S. S. a nők tár­saságában visszautazott Szegedre. Másnap értesültek a gyilkosságokról. Néhány nap elteltével S. S. különbö­ző jelekből arra a következ­tetésre jutott, hogy a bűncse­lekmény elkövetéséhez Magda Marinkónak is köze van. Ezt a gyanúját állítása szerint megosztotta a kecs­keméti rendőrökkel is. de azok nem tettek semmit. S. S. a bíróság előtt kijelen­tette: „ez az egész dolog (az orosházi és a szegedi ember­ölések) nem is történt volna meg. ha hallgatnak rám. " Miután Magda Marinkót őrei visszakísérték a tárgya­lóterembe, Varga Zoltán is­mertette vele S. S. vallomá­• A Hallgatói Önkormány­zatok Országos Szövetségé­nek elnöksége alkalmatlan­nak tartja posztjára Fodor Gábor művelődési minisz­tert és Papp Lajos helyettes államtitkárt, ezért mindket­tőjüket lemondásra szólítja fel - egyebek mellett ez ol­vasható abban a közlemény­ben amelyet a HÖKOSZ jut­tatott el a sajtóhoz. A diák­szervezet képviselői állás­foglalásukban leszögezik: a kormány június 22-i renede­lete a hallgatói juttatásokról és a tandíj szeptemberi beve­zetéséről a HÖKOSZ számá­ra elfogadhatatlan. Kifejtik azt a véleményüket, hogy e sának a lényegét. Magda Marinko kijelentette: S. S. gyilkos, és több ország titkosszolgálata is keresi. F. R. felszolgálónő vallo­mása alátámasztotta azt, amit S. S. a kecskeméti piz­zériában történtekről elmon­dott. G. M. - a néhai Kujun­dzsics barátnője - vallomása lényegében egybehangzó volt S. S.-ével. Cáfolta, hogy Kujundzsics ékszert akart volna venni Horváth Antal­tól, hiszen tudomása szerint a barátjának nem volt feles­leges készpénze. Beszámolt arról, hogy Kujundzsics és Magda Marinko között az utóbbi energikus és lobbané­kony természete miatt az utolsó időszakban megrom­lott a kapcsolat. Magda Ma­rinko szerint G. M.-t meg­fenyegette a jugoszláv rend­őrség. A tanú ezt visszauta­sította. Magda Marinko kije­lentette továbbá, hogy Ku­jundzsics ölte meg Farkas Helgát. N. E. vallomásában el­mondta, hogy Horváth Antal élete utolsó napja délután­jának egy részét vele töl­tötte. Az áldozat üzleti kap­csolatüiról nem tudott fel­világosítást adni, mert sze­rinte elválasztotta azt a ma­gánéletétől. Megjegyezte: úgy érezte, hogy Horváth Antal az utolsó hetekben félt valamitől, de erről sohasem beszélt. N. E. és Ny. M. a nyomo­zati eljárás során felismerni véltek néhány - tárgyi bi­zonyítási eszközként eléjük tárt - Horváthéktól eltulaj­donított ékszert, de bíróság előtt kizárólagos megkülön­böztető jelzések hiányában nem tudták határozottan állítani, hogy azok valóban Horváthéktól származnak, vagy csak hasonlóak a tőlük elraboltakhoz. A per június 26-án, hétfőn újabb tanúk kihallgatásával folytatódik. • A HÖKOSZ közleménye Fodor alkalmatlan kormánydöntéssel a szak­tárca vezetői bebizonyították felelőtlenségüket, hozzá nem értésüket. A Hallgatói Ön­kormányzatok Országos Szövetségének vezetősége emlékeztet arra, hogy már a márciusi diáktüntetés óta hangsúlyozza, csak a fel­sőoktatás modernizációjával együtt tudja elképzelni a tandíj bevezetését. A HÖKÖSZ ezért a csütörtöki A társadalom tűrőképessége A kormány jövő heti ülésén születik végleges döntés az 1996. évi költség­vetési irányelvekről. Azt kö­vetően nyújtja be a kabinet a tervezetet a Parlamentnek. A pénteki rendkívüli ülésen konzultáció folyt az irányel­vekről. a megbeszélésen va­lamennyi kormánytag részt vett, és kifejtette véleményét a költségvetéssel kapcsolat­ban. Abban egységes a kor­mány. hogy 1996-ban meg kell kezdeni az államháztar­tási reformlépéseket és azok hatásainak a büdzsében már Betiltott könyv A Fővárosi Bíróság megtil­totta a Gyilkosságok belső pa­rancsra című könyv nyilvános közlését, tehát tilos árusítani, szétküldeni, kézbesíteni, bár­milyen módon terjeszteni. A bíróság az ügyben az elmúlt napokban hozta meg végzését nem peres eljárásban. A könyv a százhalombattai négyes gyil­kosság dokumentumait és a tettes vallomásait ismerteti. A bíróság megállapítása szerint a könyv részleteiben és teljessé­gét tekintve is sérti az áldoza­tok kegyeleti jogát, ezáltal kia­dása és terjesztése túllépte a sajtószabadság korlátait. Á ke­gyeleti jog az elhalt emlékének a védelmére szolgáló sajátos jogintézmény, amelyet min­denki köteles megtartani. A könyv a gyilkosságok különös kegyetlenséggel elkövetett módjainak közlésével az áldo­zatok kiszolgáltatottságát, megalázását ismerteti az olva­sóval, továbbá az áldozatokra vonatkozó becsületsértő és valótlan tényállításokat is tar­talmaz. Mindezekkel sérti az áldozatok emlékét, a közvetlen környezetükben róluk életük­ben kialakult képet. jelentkezniük kell. Továbbra is kulcskérdés a stabilizáció továbbvitele, a prioritások között azonban helyet kap­nak a hároméves moderni­zációs programban megfo­galmazott célok is. Mindezt Kiss Elemér közigazgatási államtitkár közölte a pénteki kormányülést követő sajtó­tájékoztatón. Az ülésen alapvetően elvi kérdések kerültek szóba, most a konkrét adatokon, a főszámokon nem vitatkoztak a kormány tagjai. Kiss Ele­mér csupán annyit árult el, kormánydöntést kihívásként értelmezi. Az elnökség válaszul már a szövetség hétfői, rendkívüli ülésén felkéri a választmányt, hogy kezdje meg az őszi hallgatói demonstrációk előkészítését. További lépésekről a vá­lasztmány rendkívüli ülése és a HÖKOSZ szeptemberi rendkívüli közgyűlése dönt ­olvasható a diákszövetség közleményében. hogy a Pénzügyminisztéri­um irányelvekkel kapcsola­tos előterjesztése a végleges kormánydöntés során való­színűleg jelentősen átalakul. A kormány az irányelvek meghatározásánál nagy je­lentőséget tulajdonít annak, hogy a társadalom tűrőké­pessége már korlátozott. Ennek megfelelően jövőre nem kívánják a vállalkozói és a lakossági adóterheket növelni, sót szóba került azok csökkentése is. Ugyan­csak felvetődött a társada­lombiztosítási járulék mér­séklése, egyre inkább erő­södik egy ilyen kormányzati szándék. HA űíjfujyjfÜQ íj I politika morális hozzáállásán kívül van valami _LJ mérhetetlenül lehangoló abban, amit Nagy Sán­dor nyilatkozott szocialista képviselőtársairól Bokros Lajos bruttó 16 milliós ügyének kapcsán. Az MSZOSZ elnöke feketén-fehéren kimondta: az erköl­csi okok miatt lázongó MSZP-képviselőknek annak ellenére is megvan az ellenvéleményük, hogy frakció­ülésükön a miniszterelnök jelenlétében azt nem hangoztatták. Ha így van, két szomorú következtetés marad. Az egyik: erősebb a pártfegyelem, mint az önként vállalt erkölcsi elvek, még akkor is, ha néhány szocialista honatya a kormányzás egy éve alatt látha­tólag ettől a lenyelt békától öklendezik leginkább. (Bokros Lajos megfogalmazásában: a szájukat tépik.) Mi tagadás: érthető. A másik: - ez a szomorúbb - a képviselők (már) úgy találják, hogy az utóbbi időben vitapartnereivel meglehetősen türelmetlennek tűnő - és hibát hibára halmozó (lásd: fasisztázás) - Horn Gyula előtt nem érdemes ellenvéleményt hangoztatni, úgysem lenne foganatja. Illetve ha foganatja van, az csakis ingerült rendreutasítás lehet. Megkapták már többen is a frakcióból, majd kiküldték szegény Szekeres Imrét, mondja el ötvenhetedjére is: természetes, hogy belső viták vannak, a frakció mégis egységes, stb, stb... Láthatóan Bokros l-ajos megnyilatkozási stílusa túllépte az MSZP néhány képviselőjének ingerküszö­bét. Nem elég a választási programban nem ígért egyeduralkodó financiális diktatúra, még annak arro­ganciáját is el kell viselni. Szocialista köntösbe öltöz­tetve olyan embert kaptak pénzügyminiszterül, akinek megszólalásai rendre felborzolják az igazságosságra érzékeny szavazók idegeit. ij közben a választók is egyre inkább érzik, nem ' I ilyen lovat akartak, vagf ha már ilyen van, alacsonyabban kellene megülni. Mélyen lehangoló, ha a pénzügyminiszter stílusának és erkölcsi tartásá­nak kritikája, bármilyen idevágó ellenvélemény mo­dernizáció-, kormány-, ország-, és még ki tudja mi­ellenesnek minősül. Uj egyetemi tanárok a JATE-n és a SZOTE-n A köztársasági elnök - a művelődési miniszter előter­jesztésére - 1995. július 1­jei hatállyal egyetemi tanárrá nevezi ki a József Attila Tu­dományegyetemre dr. Bérezi Imre egyetemi docenst, dr. Besenyei Lajos egyetemi docenst, dr. Bodnár László egyetemi docenst, dr. Czucz Ottó egyetemi docenst, dr. Nagy Ferenc egyetemi do­censt, dr. Juhász Antal egye­temi docenst, dr. Becsei Józsefet, az MTA Földrajz­tudományi Kutató Intézet tudományos tanácsadóját, címzetes egyetemi tanárt, dr. Gulya Károly egyetemi docenst, dr. Matkovics Béla egyetemi docenst, dr. Visy Csaba egyetemi docenst, a Szent-Györgyi Albert Or­vostudományi Egyetemre dr. Jancsó Gábor egyetemi do­censt. Kocsisné dr. Nagy Erzsébet egyetemi docenst, dr. Erős István egyetemi do­censt, dr. Falkay György egyetemi docenst. • A közelmúltban számol­ták fel a Csongrádi Átme­neti Befogadó Menekülttá­bort. A balkáni vérzivatar elől nálunk menedéket ke­reső mintegy 200 bosnyák menekültet most más tábo­rokban helyezték el. A tá­bor bezárásának okáról, to­vábbá a menekültek sorsá­ról kérdeztük dr. Bárkányi Gábort, az Országos Mene­kültügyi és Migrációs Hi­vatal szegedi kirendeltségé­nek vezetőjét. • Meglehetősen csend­ben történt a tábor bezá­rása. Tulajdonképpen mi volt az oka ennek a lépésnek és ki kezdemé­nyezte a csongrádi befo­mgadó állomás felszámo­lását? - Elsősorban anyagi, te­hát takarékossági oka volt. Egy korábbi menekültügyi elképzelés, hogy a kisebb befogadó szállásokat meg kell szüntetni és nagyobb átmeneti szállásra kell kon­centrálni az érkezőket, ahol ellátásuk olcsóbban meg­oldható. Ez alatt az élelme­zésük, a ruházkodásuk, s a helyiségek fűtésével bezá­• A menekültügyi iroda vezetőjéhez Jönnek, a zöldhatáron is... rólag, az összes komplett szolgáltatás értendő. A kezdeményezés egyébként Philippe Labreveux úrtól, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának budapesti vezetőjétől származik. • S mi lett a csongrádi táborlakók sorsa? - A csongrádi szálláson 187 fó volt. Közülük Nagyatádra került 165 me­nekült, Bicske befogadó állomásra 12 személy, Bé­késcsabára, az ottani befo­gadó állomásra pedig 6 muzulmán táborlakó, míg Csongrád városában ma­radt 4 bosnyák menekült. Ők albérletben laknak és az ideiglenes menedéke­seknek járó, úgynevezett egyéb ellátást kapják, tehát a heti 1050 forint pénzbeli támogatást. Értesüléseink szerint mindannyian mun­kát is vállaltak. • Kiújultak a harcok Boszniában. Érzékelhe­tő-e ez esetleg a mene­kültek számának ala­kulásában? - A harcoktól függet­lenül, az elmúlt hónapok­ban megélénkült a mene­kült forgalom. Ez vonat­kozik a határátkelőhelye­ken, de az illegálisan, tehát a zöld határon keresztül, érkezőkre is. Bosznia északkeleti részéből - Jan­ja, Bijelinja, Tuzla tér­ségéből - folyamatosan érkeznek, kisebb-nagyobb csoportokban. Hetente át­lagban 40-45 muzulmán dr. Bárkányi Gábor menekült érkezik hozzánk ebből a térségből. Őket részben a 250 személy be­fogadására alkalmas békés­csabai átmeneti szállásra, illetve ha ez betelt, akkor a dunántúli Nagyatád befo­gadó állomásra irányítjuk őket. Nagyatád egyébként olyan bázis, olyan tábor, amely 3 ezer személy befo­gadására, elhelyezésére alkalmas. Éppen ezért itt koncentrálódik a menekül­tek többsége. K. F.

Next

/
Thumbnails
Contents