Délmagyarország, 1995. június (85. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-21 / 143. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET lliM] SZERDA, 1995. JÚN. 21. A 10 fő feletti vállalkozások körében foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete, Ft (1995. április) A gazdasági reálfolyamatok nagyjából az elmúlt év második felétől tapasztalt kedvező alakulása az Idén tovább folytatódott. A megye nagyobb, 50-nél több főt foglalkoztató vállalkozásalt figyelembe véve, nőtt az Ipari, építőipari termelés, Javuk a termelékenység, stabilizálódott a foglalkoztatottság, megálk az állatállomány csökkenése, kedvezőbbek a mezőgazdaság terméskllá• Csongrád megyei gazdaság: felfelé a le/tőn? Mélyépítés, előbb-utóbb a felszínen is... Bér - mínusz Az ipari termelés mintegy héttizedét adó feldolgozóipar tevékenysége 5,3 százalékkal bővült. Ezen belül a nem fém ásványi termékek gyártása fejlődött a legdinamikusabban, de jelentős volt a kohászat és fémfeldolgozás, valamint az egyéb feldolgozóipar tevékenységének emelkedése is. A vegyipar, a textíliák, ruházati termékek, valamint az élelmiszerek termelése mérsékeltebben növekedett, mfg a fa, papír- és nyomda-, valamint a gépiparé a tavalyi alacsony szintet sem érte el. A termelés növekedése főként az export bővülésének köszönhető, hiszen azok az ágazatok tudták a legnagyobb mértékben emelni a tevékenységüket, amelyeknek jelentősen bővült a kivitele. A nagyobb ipari vállalkozások rendelésállománya folyó áron mintegy 10 százalékkal több az egy évvel korábbinál. (Ez alatt az egy év alatt az ipari árak növekedése meghaladta a 20 százalékot.) A szerződések négytizede belföldi, hattizede exportrendelés volt. Az összes rendelésállomány 1,7 havi értékesítésnek felel meg. Igen lendületesen kezdte az idei évet az építőipar, a jó munkaellátottság kedvező időjárással párosult. A nagyobb megyei kivitelezők 928 millió forint értékű építés-szerelést végeztek, másfélszeresét az egy évvel korábbinak. Meghatározó szerepe volt ebben a mélyépítőiparnak, ez az alágazat ugyanis a tavaly ilyenkori teljesítményének négyszeresét produkálta. A mélyépítőipar termelésbővülésének elsődleges forrásai a központi alapokból finanszírozott útépítések, a hírközlés területén folyó fejlesztések és az önkormányzatok közműberuházásai voltak. A kivitelezők az egy évvel korábbinál jóval több nagyobb (10 milliót meghaladó) építmény kivitelezését fejezték be. A folytatás már korántsem lesz ilyen ütemű. Kevesebb az igazán jelentős megbízás, az árbevétel sok, kisebb volumenű munkából tevődik össze. A szerződésállomány adatai sem tükröznek egyértelműen kedvező folytatást, a lekötött munkák értéke folyó áron 16 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Biztató ugyanakkor, hogy a megrendelések folyamatosan érkézSzállodák - kalodában Nem kedvezőek az idegenforgalom idei kilátásai. A megye határátkelőhelyein tovább csökkent a turista utazások száma. Az előző évi igen alacsony forgalom további 10 százalékkal mérséklődött. Három hónap alatt csak 1,7 millió fő lépte át a határt, szemben az évtized 1993. évi 2,3 millió fős csúcsforgalmával. A külföldiek utazása az átlagnál nagyobb mértékben csökkent, míg a magyar útlevéllel utazók száma jelentősen nőtt. Az idegenforgalom ilyen mérséklődése jelentős veszteségeket okoz a szállodaiparban is. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma 16 százalékkal esett vissza. Ennél kisebb mértékben csökkent a külföldiek vendégforgalma. A hazai vendégek száma csupán háromnegyede az előző évinek. Az átlagos tartózkodási idő két éjszaka. A megyei bruttó átlagkereset egy év alatt 26,5 százalékkal emelkedett. Országos becslések szerint ez 20-21 százalékos nettó keresetnövekménynek felel meg. (Figyelembe véve a 24,5 százalékos fogyasztói árszínvonal-növekedési, a reálkeresetek nettó értéken 4-5 százalékkal csökkentek.) A növekedés átlagától való eltérés ágazatonként és tulajdonformánként igen eltérő, a szóródás 10-55 százalék közötti. Altalános érvényű, hogy a közigazgatási ágazatokban a helyi költségvetési szerveknél lényegesen magasabb volt az átlagkereset-növekmény, mint a gazdálkodó szervezetekKL J ÖSSZEÁLLÍTOTTA: PÁLFALVI ZSOLTNÉ — KSH nek, új, idei keltezésű a szerződésállomány 68 százaléka, szemben a tavalyi 55 százalékkal. Az elmúlt esztendőhöz hasonlóan, idén is kedvező előjelekkel indított évet a mezőgazdaság, jól teleltek az őszi kalászosok, átlagosan biztatóak a terméskilátások. A megyei FM-hivatal adatai szerint a téli és a kora tavaszi kipusztulás valamivel alatta maradt az ezer hektárnak, ebből kétszáz hektár volt a vízkár miatti kipusztulás. Nagyobb kár érte a cukorrépát, az eredetileg vetett 5100 hektár egynegyede kipusztult, több mint ezer hektárt újra kellett vetni. A tavaszi rendkívüli időjárás a gyümölcsösökben pusztított. Március végén, illetve április közepén mínusz 7-9 fokot is mértek, de május elején is csípett a levegő egy-egy éjszaka. A 110 hektárnyi kajszin csak mutatóban lesz termés, a kétezer hektár körüli őszibarackosban is 95 százalékosra becsülik a fagykárt. Almánál a korábban virágzó, igaz kisebb területet érintő nyári fajtáknál volt nagyobb a kár, körülbelül 80 százalékos. A jó tempóban végzett talajelőkészítésnek köszönhetően május első felében gyakorlatilag befejeződtek a tavaszi vetések. A 141 ezer hektáros tavaszi vetésű meÉpítőipa Kereskedelem, közúti jármű, közszükségleti cikk javítása Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés ] Szellemi foglalkozásúak Fizikai foglalkozásúak Megfigyelt ágak ósszesen HHHHB27.855 1— Forrás: KSH ezer Ft 10 20 30 40 50 60 70 80 <T % Félezerrel több! Az országos tendenciákkal ellentétben a megyében stabilizálódott, illetve kismértékben növekedett az állatállomány, ám ez nem az átalakult mezőgazdasági nagyüzemeknek, sokkal inkább a biztos feldolgozói háttérre támaszkodni merő egyéni gazdálkodóknak köszönhető. A megye 53,8 ezres szarvasmarha-állománya félezerrel több, mint egy évvel korábban. Néhány ezerrel növekedett a sertésállomány, megállt tehát az évek óta tartó csökkenés; a 400 ezres állomány azonban csak 70 százaléka az 5 évvel korábbinak. Növekedett a tyúkfélék állománya is, 1,8 millióról 1,9 millióra. Csökkenés tulajdonképpen csak a juhnál és a lónál következett be, állományuk 52,3 ezerre, illetve 4,5 ezerre apadt. I J Bányászat Villamosenergia-, gáz-, hő-, vízellátás Pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai Ipar „CjjÍBIÍJ Feldolgozó^SUraeiV3^' ipar VLÁGGAZMSAű Egyéb megfigyelt agak gyei terület 40 százalékát a kukoricavetés foglalja el, a második legnagyobb tétel a 24 ezer hektáros napraforgó. A terméskilátásokat erősíti, hogy a támogatott mezőgazdasági beruházások szűkös körében az öntözésre még mindig ad pénzt a költségvetés. A megyének juttatott 170 milliós összeg közel felét korábban indított beruházások ez évre tervezett szakaszaira fordítják. A megye nagyobb vállalkozásainál az eddigieknél mérsékeltebben, alig több mint 5 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma, és ez - illetve a regisztrált munkanélküliek számának csökkenése - a foglalkoztatottság stabilizálódásaként értékelhető. Míg a korábbi időszakokban csupán egykét ágazat létszámbővüléséről vagy változatlanságáról adhattunk számot, addig az idén már több ágazatnál került sor létszámfejlesztésre. (Pl. kohászat és fémfeldolgozás, építőipar, szálláshelyszolgáltatás, szállítás, raktározás, posta és távközlés területén.) Az átlagosnál nagyobb viszont a foglalkoztatotti kör csökkenése a ruházati ipar ágazataiban, a nyomdaiparban és az ingatlanügyletekkel foglalkozó körben. A megye gazdaságában az igazán komoly létszámcsökkentések továbbra is a legnagyobb vállalkozásokra jellemzőek. A 300 fő alatti ennélfogva a piaci környezetben rugalmasabb - szervezetek létszáma az első negyedévben több mint 5 százalékkal növekedett, több ágazatban jóval az átlag feletti fejlesztésekkel (pl. a kohászatban 33, az energiaszolgáltatás, -ellátás terén 190, az építőiparban 20, a szálláshely-szolgáltatásban 14 százalékos az egy év alatti létszámemelkedés). Az országossal egyezően szinte változatlan tömegű - arányaiban jelentősen növekvő - a másodlagos jövedelmi elosztásból részesedő költségvetési szféra szerepe megyénkben. A foglalkoztatottak 90 ezres állományából 35 ezren dolgoznak az oktatás, az egészségügy és szociális ellátás, a közigazgatás stb. területén. Részarányuk az öt évvel korábbi 27-ről 39 százalékra növekedett. Csökkent a munkanélküliek száma a megyében, a 21,4 ezer fő közel 15 százalékkal kevesebb az előző évinél. A munka nélkül maradottaknak ma már csak 48 százaléka tartozik az ellátottak körébe, míg a jövedelempótló támogatásban részesülők aránya több mint 36 százalék. Az ellátott munkanélküliek köre mintegy harmadával csökkent, míg az ellátásból kikerülő, a jövedelempótló támogatást igénybevevők köre folyamatosan bővül, és mintegy 20 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva. Csökkent az üres munkahelyek száma. A betöltetlen álláshelyek között sok az igen alacsony munkabérű, ugyanakkor magas elvárásokat támasztó munkahely. Minden betöltetlen álláshelyre több mint 8 munkanélküli jut. A férfiak elhelyezkedési lehetősége valamivel kedvezőtlenebb, mint a nőké, és jelentős a differenciálódás a megye egyes térségeiben. A munkanélküliségi ráta az országos átlagnál kedvezőbb, 10,5 százalék. A megyeinél jobb az arány a fővárosban és három dunántúli - Győr-MosonSopron, Vas, Zala és Pest megyében.