Délmagyarország, 1995. június (85. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-21 / 143. szám

6 SZOLGÁLTATÁS DÉLMAQYARORSZÁQ SZERDA, 1995. JÚN. 21. „Gyerek nélkül üres a há/. és az élet" (Fotó: Schmidt Andrea) • „ Nem a gazdagodásért csináljuk99 Tyúkozás helyett gyereknevelés? - Hamar fölnőtt a mi négy gyermekünk. Hiányzott a kicsi. Mi 1988-ban vettük magunkhoz az első állami gondozott apróságot - „magyarázza a bizonyítványt" Kasza Józsefhé, Éva, aki immáron özvegyen hat „államis" apróságról gondoskodik. - Sokan azt hitték, mind vérszerinti gyerekem. Ha kiderült, hogy nem (gy áll a dolog, akkor kiábrándítóan megváltoztak az emberek. - Még a rokonság se egyformán fogadta, hogy egyszeriben nagycsaládosok lettünk - emlékszik Bodor Jánosné, Jutka, aki 1994 februárja óta ismét óvodások és kisiskolások „anyukája". - Pedig mi mindig is minimum 3-4 gyereket szerettünk volna, de hát egészségügyi okok miatt csak kettő születhetett. Amikor ők fölnőttek, s szegény édesanyám is meghalt, hirtelen nem találtam, kinek is adjam azt a plusz szeretetet, ami „fölszabadult". A férjemmel úgy döntöttünk: elabajgunk a nagycsaláddal. - Nagyon vágyunk saját gyerekre, de nem lehet. Tfz év várakozás"útán elindítottuk az örökbefogadást. Mert üres a ház és az élet gyerek nélkül. A férjemmel elhatároztuk, hogy a szomszédasszony példáját követve magunkhoz veszünk öt gyereket - emlékszik mosolyogva az egy évvel e/.elötl történtekre Dobó Andrásné, lcu. - A legkisebb 11 hónapos volt akkor. Az öt gyerek közül négy testvér. Mondhatom, nagyot fordult az életünk! Legalább 10-12 kilót fogytam az első hónapokban! Eleinte a húgom segítkezett a gyerekek ellátásában. Mára minden olyan természetes, mintha mindig is (gy éltünk volna. - Pedig probléma bőven akad! - veszi vissza a szót Jutka. - Hogy önbizalmuk legyen, muszáj őket elkényeztetni szeretetben, csinosságban. Érzik is. hogy a családban a gyerek a legfontosabb. Jelszavunkat Egy mindenkiért, mindenki egyért! - ők is fújják már. - Induláshoz kellene a legtöbb anyagi segítség, de a család magára marad.állítja Éva, a legtapasztaltabb. aki a hagyományos és a hivatásos nevelőszülőséget is kipróbálta. - Még az önkormányzat is úgy tudta, hogy a berendezést, a fölszerelést ingyen kaptuk, meg a gyerekek után is dől a pénz. Pedig nem így van! Én a mindennapi megélhetésért küszködök, ele a gyerekeket nem adom vissza, az intézetbe. - Az állam évente egy állami gondozott gyerekre 245 ezer forintot számít fejkvótaként, s a sándorfalviak ezt szorozzák öttel, amikor Az állami gondozott gyerekeknek családi hátteret nyújtó nevelőszülőket anyák napja után, pedagógusnap előtt a Csongrád megyei közgyűlés és a megyei önkormányzat Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézetének igazgatója bensőséges ünnepségen köszöntötte. Akkori tudósításunkban beszámoltunk arról is, pénzjutalmat kaptak az állam gondoskodására szoruló apróságok nevelőszülei. Nos. ez a hír, mint a vízbe dobott kavics, új hullámokat kavart a sándorfalvi nevelőszülők környezetében. Megint a pénz, az anyagi érdekeltség után kutakodtak a szomszédok, az ismerősök. Mindenki megkérdezi a gyerekektől: „Hogy érzed magad náluk?", „() a te igazi anyukád?" Az egész falu szeme rajtuk. összekacsintva mondják: pénzeteknél vagytok - szól a beszélgetésbe Bodor János. - Ezzel szemben az öt gyerek után induláshoz körülbelül 60 ezer forintot adtak, de számlát kértek, mire költöttük, amit vettünk, az nem a mienk, a GY1VI tulajdona. A kicsik fölruházkodására 8-8 ezer forintot szántak, de minden szülő tudja, ez mire elég. Egy gyerek havi ellátására 31^0 forintot kapunk, amiből iskoláztatni, ruházni, etetni kéne. Hivatásos nevelőszülőként a fizetésünk gyerekenként 3550forint, plusz a családi pótlék. De nem értem, miért adózik ez az összeg, szerintem ez is gyermekgondozási díj, vagyis adómentes kéne, hogy legyen. - Mert az adók és levonások után én összesen körülbelül 10, a lányom, Csilla, aki segít, 8 ezer forintos havi fizetésért foglalkozik öt állami gondozott gyerekkel - teszi elém a kiadások és bevételek hosszú listáját Jutka. - Közben a házat is át kellett alakítani, a rezsi is nagyobb - folytatja lcu. - A nagylányt furulyára taníttatom... - Arról nem is beszélve, hogy mennyi pénzt emészt a gyerekek felzárkóztatása. Mert nem csupán odafigyelést igényel érzelmi, szellemi és egészségi felzárkóztatásuk - szakszerűsködik Jutka. - A hozzánk kerülő testvérpárt az intézetben „fogyatékosként" könyvelték el. Kromoszóma vizsgálatra vittem, ahol kiderítették, nem genetikai, hanem más oka van annak, hogy az ötéves gyerek beszéd helyett csak bólogat, mutogat, ráadásul bekakil. A kisfiút Szegedre rendszeresen készségfejlesztésre hordtuk, mára verset mond, énekel. A testvérét, a kislányt is szakembertől szakemberig vittem, mire kibogoztuk, diszlexia-gyanús. A másik három gyereknél viselkedési problémákat kell lefaragni. A körzeti orvoshoz se vihetem mindig, hiába a térttésmentes kártya, a maszek orvos, a sokféle gyógyszer bizony pénzbe, sok pénzbe kerül. A hivatásos nevelőszülőknek adható bért a GYIVI igazgatója, Galambos László is kevesli. Ám ő másképpen számol. Merthogy számára az is gond. hogy az állami fejkvótából a négy nevelőotthonban növekedő emberpalánták létezéséhez szükséges összegei hogyan gazdálkodj a ki. Az arányokról annyit, hogy míg a fővárosban 650-700, addig a mi megyénkben 178-428 ezer forint jut egy esztendőben egyetlen nevelőotthonos állami gondozott ellátására. A hivatásos nevelőszülők itteni bére az országos középmezőnybe tartozik. Az intézetekben 605. a 10 hivatásos nevelőszülőnél 56 gyerek cseperedik. A GYIVI a hivatásos nevelőszülőt iránti megbecsülését többféle formában is igyekszik kifejezni. Mert a szakemberek jól tudják: gyerekszeretet nélkül nevelőszülő sincs. - A legnehezebb az, hogy ott lóg a fejünk fölött a veszély: a vérszerinti anya vagy apa, ha gondol egyet, megjelenik az otthonunkban... - homályosodik el lcu szeme a könnytől. - A nálunk élő négy testvér nem tudta, kistestvérük született. Amikor az anyjuk megjelent, nem akartak elmenni itthonról, aztán ki tudja, mit ígért nekik, de elutaztak a „messzi anyukával". Egy hét múlva más gyerekeket kaptam vissza: egy óráig kellett sikálni "őket a kádban, s napokba telt, mire helyreállt az itthoni rend. - A csodálatos óvónők és tanítónők segítenek a gyerekek felkészítésében - vet föl újabb szempontot Jutka. - Most, hogy az önkormányzat is tudja, mennyire nehezen élünk meg, támogat, amiben csak tud, például a napközi díját is átvállalta. A gyerekek az óvodában, az iskolában ebédelnek, de utána már jönnek is haza. Egy gyereknek otthon, az anyja mellett a helye! Az anya, ha „hivatásos" is, dolga, hogy küszködjön: a gondjaira bízott gyerekből legyen valaki... Ujszászi Ilona Az előnyugdíjjal kapcsolatos változások és a távolléti díj A törvénymódosítás egy új munkanélküli-ellátást, a nyugdíj előtti munkanélkülisegélyt tartalmaz. Az erre vonatkozó szabályok 1995. december 31-ét követően lépnek hatályba. Igy mindazok a munkanélküliek, akik az előnyugdíj megállapításához szükséges feltételekkel rendelkeznek, a korhatár előtti nyugdíjbavonulást szabályozó külön törvény megjelenéséig, de legalább 1995. december 31-ig kérhetik az előnyugdíj megállapítását. A foglalkoztatási törvény az előnyugdíj megállapításakor négy feltételt határoz meg. Az előnyugdíj megállapítását a munkanélküli akkor kérheti, ha: - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb három éve hiányzik; ' - legalább 180 napja munkanélküli-járadékban részesül, vagy legalább 180 napon át munkanélküli-járadékban részesült, és a munkanélküli-járadék folyósítása időtartamának lejártát követő egy éven belül az előző pont szerinti életkort betöltötte és a foglalkoztatási törvény alapján munkanélküli-ellátásra nem jogosult; - az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, és; - részére megfelelő munkahely biztosítására, a képzés lehetőségét is beszámítva. nincs kilátás. (A nők öregségi nyugdíjkorhatáránál jelenleg az 55. életév az irányadó.) Az előnyugdíjat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság havonta folyósítja, a nyugdíjak emelésével azonosan emeli, de az előnyugdíj összegét a munkaügyi központ a munkanélküliek szolidaritási alapjából a folyósító szervnek megtéríti. Az előnyugdíjban részesülő 1995. július 1-jéig a mindenkori minimálbér összegéig folytathat kereső tevékenységet. Ezt követően a kereső tevékenység folytatására az előnyugdíj egyidejű folyósítása mellett csak akkor lesz lehetőség, ha az abból származó jövedelem a kötele/ő legkisebb munkabér havi összegének 50 százalékát nem haladja meg (ez jelenleg 6100 forint). A kereső tevékenység folytatását és az ebből származó jövedelmet legkésőbb a munkaAz Országgyűlés által június 6-án elfogadott, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosításával kapcsolatban a Munkaügyi Minisztérium kedden tájékoztatót adott ki, amely tartalmazza az előnyugdíjban bekövetkező változásokat és a távolléti díjjal kapcsolatos tudnivalókat. végzést megelőző napon a munkaügyi központoknak be kell jelenteni. Az előnyugdíj folyósítását szüneteltetni kell: - a kereső tevékenység időtartamára, ha az ebből származó jövedelem havi összege meghaladja a kötelező legkisebb munkabér 50 százalékát; - kilencven napra, ha a munkanélküli a kereső tevékenységre meghatározott bejelentési kötelezettségét elmulasztotta. • 1995. szeptember l-jétől a munkavállalók a szabadság idejére és a munkából távol töltött időre úgynevezett távolléti díjat kapnak. A távolléti díj a távollét idején én'ényes személyi alapbér és a rendszeres (például hónapról hónapra fizetett) pótlékok együttes összegének a távpllét időszakára jutó része. Többmüszakos, illetve folytonos munkarend esetén a személyi alapbér 15. illetve 20 százalékát is figyelembe kell venni. Ugyancsak része a távolléti díjnak a túlmunka pótlék meghatározott százaléka akkor, ha a munkavállaló az előző évben több mint 50 túlórát teljesített. A teljesítménybérben foglalkoztatottaknál teljesítménytényezővel kell növelni az érvényes személyi alapbért akkor, ha a távolléti díj megállapításának idején az érintett dolgozó személyi bére kisebb, mint amekkora a megelőző évben elért egy órára jutó tényleges teljesítménybére volt. Szeptember l-jétől a távolléti díj százalékában (75 százalék) kell megállapítani a betegszabadságra fizetett keresetpótlás összegét is. m Az új kormány működése alatt Tovább nőtt a külkereskedelmi passzívum Ez év első négy hónapjában Magyarország kivitele 3,252 milliárd dollárt tett ki. Ez 11 százalékkal balad ja meg az 1094. azonos időszakában elért szintet. A behozatal értéke ugyanakkor IS százalékkal növekedett, 4.797 milliárd dollárt érve el 1995. első négy hónapjában. Ezek egyenlegeként 1,545 milliárd dolláros külkereskedelmi passzívum alakult ki. Ebből 1,1-39 milliárd dollár járul hozzá a fizetési mérleg idei hiányához - közölte az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium. Januártól áprilisig 318 millió dollárral bővült az export az. előző év azonos időszakához képest. Ebben meghatározó szerepe volt az anyag- és alkatrészkivitel 27 százalékos, illetve az agrárexport 7 százalékos növekedésének. A többlet kivitelből 96 millió dollárral részesedett a búza. 52 millió dollárral a műanyag-alapanyagok. 34 millió dollárral az alumíniumtermékek. 30 millió dollárral az elektromos alkatrészek és 20 millió dollárral a műanyag készáruk exportjának bővülése. A behozatalon belül 32,3 százalékkal nőtt az. anyagok és alkatrészek, és közel 15 százalékkal a beruházási gépek értéke, miközben 7 százalékkal zsugorodott a mezőgazdasági és élelmiszeripari import. A behozatal közel 720 millió dollárral növekedett 1994. első négy hónapjához képest. Ebből 45-45 millió dollár volt az elektromos alkatrészek. illetve a földgáz, 36 millió dollár a személygépkocsik és 34 millió dollár a műanyag-késztermékek importjának bővülése. Mérséklődött viszont a fogyasztási cikkek behozatalának növekedési üteme. WWuszonnyolc esztendeig azt MM hittem, nem éltem hiába. Nem panaszkodom: az is valami, lia emberöltőnyi ideig ilyen illúzióban élhetünk. 1967-ben vezették be ugyanis a gyest. Az intézkedést megelőzte az Elet és Irodalom népesedési vitája, amelyben sokakkal együtt magam is részt vettem. Arról a rengeteg cikkről már nem is szólok, amelyekben az első három év fontosságára figyelmeztettem az anyákat: sorsdöntő a személyiség kialakulása szempontjából anya és gyermek szimbiózisa az élet kezdetén. Ezek után ágy örültem a gyes bevezetésének, mintha én kaptam volna. Büszkélkedtem is vele, hogy ebben bizony elsők vagyunk a világon. (Feledvén, hogy olyan országokban. ahol egy fizetésből is megélhet a család, nincs is szükség rá.) Az anyagiaktól függetlenül - hiszen nem volt az a pénz olyan sok, hogy a kismama a Clara szalonhói öltözhetett volna voltak még a gyesnek örvendetes jellemzői: a három évig (tiihh gyermek esetén tovább) fenntartott munkahely, és a nyugdíjba beszámítható otthon töltött évek. A gyakorlati haszon mellett társadalmi elismerés is lappangott benne: az anyának járó ősi tisztelet, melyet Hátország hiányában már az óegyiptomi agyagszobrocskák is magukon hordtak. Csaknem harminc év után, most elindulunk szépen visszafelé. Mint a rák. Ami a gyesből marad, csak a szegény asszonynak szól, nem az anyának. Segély - és nemcsak a neve szerint. A fenntartott munkahely meg ugyan hol lesz 3-6-9 év múlva? A fű is kizöldül a helyén. A születendő kisbabák fejlődése, idegrendszere, egészsége, lelki harmóniája ugyan fontos-e a velük együtt születő kapitalizmusnak ? Deltát miért morgolódunk? Átéltünk már egyet-mást, rosszabbat is. Első gyermekkori emlékeim között szerepel egy infláció, amelyben még nem éltem ugyan, de a felnőttek borzadállyal emlegették. Kisiskolás koromból elevenen emlékszem zongoratanárnőm munkanélküli vőlegényére, aki naphosszat cigarettát töltött. Skálázás közben azon tűnődtem, eladja-e őket, vagy csak az idő töltése végett mozgatja finom, ideges ujjait, mert dohányozni sohasem láttam. Számomra a munkanélküliség réme az ő ujjaiban testesült meg. Ismertem olyan fiatalembert is, aki évekig dolgozott egyik nagy könyvtárunkban fizetés nélküli gyakornokként, hogy ha állás ürül, ő kapja. Jött aztán még sok minden. Elltünk melasszal édesített tésztán, ittunk rá plantateát szacharinnal, kötöttünk pulóvereket tojásért gyorsuló sebességével az injláció ugyanis önmagának vet véget, a pénz használhatatlanná válik, és jön a cserekereskedelem. Gyermekeinket 3 hónapos szülési szabadsággal hoztuk ebbe a szerfelett barátságtalan világba, és boldogok voltunk, ha anyánkra bízhattuk őket. De bármilyen nehéz is volt az élet itt a Duna-tájon, mégis megbirkóztunk vele, mert volt hátországunk. Gyes, bölcsőde hiányában akadtak áldozatos szívű nagymamák; az élelmiszerhiányos időkben pót-tápanyagok; és ami a legfőbb: élő közösségekben folyt az élet, akit a kegyetlen kor hajba sodort, azt élősövényként fonta körül család, rokonság, baráti kör. Ezzel szemben a mai ember olyan védtelen, mint a húzatlan csiga. Nincs hátországa, nincs hová visszavonulnia. Hátrafelé megyünk, de hátul semmi sincs úgy, mint egykor. Nincs kiút az udvaron, ha magas a vízdíj: nincs kiskert, még árokpart sincs a városban, hogy vadsóskát adjon; nincs melasz, és főként fáradtak a nagymamák, mert 40 évet ledolgoztak a háztartás ellátása mellett; és hiányzik a féltő, óvó közösség. Az elmúlt évtizedek faluról városokba kergették, szétszórták az embereket, megkeveredett az egész társadalom, mint a gondosan rázogatott kártyapakli. Sokszor a családi kötelékek is szélbomlottak (amit tetézett a tágabb közösségek, egyesületek betiltása a negyvenes évek végén), s az egyén magára maradt, kiszolgáltatva végzetének. „Koraszülött jóléti állam" lenne a mienk? I^bet. Csakhogy mögötte egy megtépázott, a koraszülöttekéhez hasonló „erőnlétű" társadalom vegetál. Inkubátor nélkül mi vár rá? Tengődés és pusztulás helyett a maga erejéből csak egyet tehet: közösségeit védheti, erősítheti, újakba tömörülhet. Megkapaszkodni nehéz időkben csak egymásban lehet. A nehéz idők pedig, ágy látszik, ebben az évszázadban el nem hagynak minket. Bozóky Éva