Délmagyarország, 1995. június (85. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-21 / 143. szám

BELÜGYEINK 3 SZERDA, 1995. JÚN.21. • Kivonult az ellenzék a magyar Parlamentből Horn Gyula „fasisztázott"? Tegnap a Parlamentben Szabó Iván (MDF) és Torgyán József (FKGP) is felháborodottan, indulatosan reagált az interpellációkat követő hozzászólásá­ban a miniszterelnök azon kijelenté­seire, amelyekben az MDF-et és az FKGP-t is kapcsolatba hozta szélsősé­ges szervezetekkel, illetve megmozdu­lásokkal. Az MDF frakcióvezetője kijelentette: nincs tudomásuk arról, hogy az MDF bárhol, bármit szervezett volna, és a leghatározottabban vissza­utasította, hogy „a Trianonról szóló megnyilatkozást és a zsinagóga tórate­kercseinek felgyújtását valaki is ebben a házban közös nevezőre hozza." - Az, hogy a kormányfő egy interpelláció keretében, a reagálás lehetőségét kizárva vádolta meg az MDF-et rasszista politika támogatá­sával, a legrosszabb pártállami időket jelzi, amikor gyanú és rágalmazás alapján Ítéltek el embereket - mondta Szabó Iván. VI em tudom, tart-e még a közszolgálati televízió amerikás konzervkészlete a Ájew York-i pro­dukció idejéből, avagy a legutóbbi idők kulturális, vallási, oktatási (át)nevelő programjait már egy másik készletből kapjuk: egykutya. Szép és okos dolog az amerikai kulturális- és toleranciaeszményről műso­rok sorozatát bemutatni, de ér^nagyon várom a végét.. Az utóbbi időben már nézői mivoltom européer sza­badelvű fele is nagyokat szisszent a kínos érzésektől, amelyeket az Amerika-mltoszú szemlélet kiváltott. (A konzervatív felét most hagyjuk: az ember tehe­tetlenül irigyli azokat az országokat, ahol nemzeti kultúra alatt mindenki ugyanazt érti.) Ha a mozik nem lennének tele ostobábbnál osto­bább amerikai filmekkel, a közszolgálati Amerika­imádat akkor is elhibázott irány volna. Európának azon a felén, amelyikbe integrálódni készülünk, évek óta az ellenkezőjét fújják, mégpedig nagy hangon és minden szégyenlősség nélkül. Olyannyira, hogy a franciák kezdeményezésére a nyári cannes-i csúcson az Unió tagállamai már el is fogadhatják az európai kultúra és a saját nemzeti kultúrák védelmére terve­zett programot; az Európai Parlament kulturális bi­zottsága már jóvá is hagyta. A program lényege éppen az, hogy „útját állja az amerikai film- és tele­víziós iparnak" és „gátat vessen az európai és nemzeti kultúrákat megfojtó amerikai kultúrtermékeknek". (Az idézetek brüsszeli dokumentumokból valók!) Ter­mészetesen ezt a honi kultúrpolitikának is tudnia kell, hiszen a segélyprogramokba a hét társult közép-kelet­európai országot is be szeretnék vonni: tavasszal a vitazáró bordeaux-i konferencián Magyarországot Török András a művelődési tárca szabaddemokrata államtitkára képviselte. [Jlevetséges lenne úgy érkezni a tagság küszöbére, ifj hogy saját nemzeti kultúránkat egy nemzetközi program védje közszolgálati intézményeink és kultúr­politikánk helyett. Európában már pontosan tudják, mit jelent az, ha az amerikai készítésű műsorok az összes filmvetítések 80, a televízió műsoridejének pedig 55-60 százalékát leszik ki. Tudják, milyen nehéz a nemzeti értékekei külföldön népszerűsíteni (és eladni) a televíziós hatalommal hinert amerikai ter­mékek előtt. Mielőtt a Híradóban még Michael Jack­son huszonharmadik gitárosát is bemutatnák, erre is gondolni kellene. Rosszkor amerikázunk. SZE-MA szentesi és makói téglagyár termékei Szegeden is gyári áron, gyári feltételekkel ^MMN kisméretű tégla 14 Ft/db MUDUL BA(: raklaptól házhoz szállítás Szeget), Csongrádi sgt 27. Szentes. József A. u. 2 • Tel 62/474-481, 62/491-022 Tel.: 63/314-011 Szakvélemény a baromfikóriél A kisgazda pártelnök ugyancsak visszautasította „a rágalmazó, sárdobáló, mi­niszterelnökhöz méltatlan" megnyilatkozásokat. Hang­súlyozta: kifejezetten valót­lan. hogy az FKGP-nek bár­mi köze lenne a tóratekercs­gyújtogatókhoz. A kisgazda politikus Szabó Albertet egyszerűen „kommunista agent provocateur"-naV. tit­ulálta. aki - mint mondta ­soha be nem tehette a lábát a Kisgazdapárt III. kerületi épületébe, amelyet egyéb­ként a párt több más szerve­zettel közösen bérel. Horn Gyula válaszában először azzal érvelt, hogy a telefon­könyvben is a Kisgazdák III. kerületi irodájaként szerepel az a cím. amely a Szabó Al­bert nevét is tartalmazó szó­rólapokon olvasható. „Am ha Önök ettől elhatáro­lódnak, én csak örülök" ­tette hozzá a kormányfő, aki továbbra is azt kérte: cá­folják meg, hogy a Bazilika • Magda Marinko és társai büntetőügyének tárgyalását kedden délelőtt megkezdte a Fővárosi Bíróság Varga Zol­tán bíró vezette háromtagú tanácsa. A rendkívüli bizton­sági intézkedések foganato­sítása mellett folyó perben a vádat Vadócz Attila ügyész képviseli, az elsőrendű vád­lott. Magda Marinko védelmét Jádi János ügyvéd látja el. A másodrendű vádlott Tamasi Attila, a harmadrendű Dobnik János. Az ügy kivételes voltát jelzi, hogy az eljárás korábbi szakaszában - különböző okokból - lemondott a/ erede­tileg kijelölt tanácselnök-bíró. a vádiratol készítő ügyésznő, egy kirendelt védő és a jegy­zőkönyvvezetésre sem tolong­tak a jelentkezők. A kivételes körülményekre utal. hogy a tanúk ós szakértők vallomá­sáról - védelmük érdekében ­nemcsak film. hanem hangfel­vétel sem készíthető. A Fővárosi Főügyészség Magda Marinkát egy rendbeli nyereségvágyból, több embe­ren elkövetett emberölés bűn­tettével, Tamasi Attilát két­rendbeli rablás bűntettével, mint felbujtót és egyrendbeli lőszerrel visszaélés bűntetté­vel, míg Dobnik Jánost egy­rendbeli lőfegyverrel, lő­szerrel visszaélés bűntettével vádolja. Magda Marinkét - a Szegedi Városi Ügyészség vádirata szerint - hivatalos személy elleni erőszak bűntet­tével és lőfegyverrel vissza­élés bűntettének kísérletével is vádolják. (Mint ismeretes, Magda Marinko 1994. február 28-án rátámadt az őt kihall­gató rendőrtisztre, el akarta venni tőle fegyverét és szökni próbált.) Az ügyeket - a bün­tetőeljárási törvény szabályai­mellett az MDF képviselője az MDF szórólapjait és az MDF sajtóanyagait terjesz­tette. „Én akkor ezt helyre fogom hozni, és ugyanabban a lapban megírom, hogy alaptalan volt ez az állítás." -jelentette ki. A délutáni szünetet köve­tően az ellenzék egységesen kivonult a plenáris ülésről, bejelentve, hogy tiltakozásul nem vesz részt a keddi ple­náris ülés munkájában. Sza­bó Iván (MDF) elmondta. nak megfelelően - egyesítet­ték és azokat együttesen bírál­ják el. Magda Marinko 1994. február 1-től. Tamasi Attila 1994. február 18-tól van elő­zetes letartóztatásban. Dobnik János szabadlábon védekezik, ő 1994. január 29-től 1994. november 25-ig szintén elő­zetes letartóztatásban volt. Az ügyész a vád szerinti bűncse­lekmények elkövetését tanú­vallomásokkal, szakvélemé- x nyekkel, okiratokkal, tárgyi bizonyítási eszközökkel kí­vánja bizonyítani. Az ügyészség csaknem 150 tanú és 24 szakértő meghallgatását indítványozta, végül a bíróság mintegy 70 tanút és 11 szakértőt idézett be tárgyalásra. Magda Marinko és társai büntetőperét a magyar gya­korlatban egyedülálló bizton­sági rendszabályok kisérik. A Fővárosi Bíróságon kedden kilenc órakor kezdődött tár­gyalást megelőzően rendőr­ségi kordonnal zárták el a gépjárműforgalom elől az V. kerületi Markó utca, Nagy Ignác utca és Bihari János utca közötti szakaszát, ahol a bíróság épülete található. A Fővárosi Bíróság főbejára­tánál tumultuózus jelenet ját­szódott le, mert - bár a bíró­sági munka zavartalanul fo­lyik más ügyekben is - a Ma­hogy a miniszterelnök dél­utáni válasza Kövér László (Fidesz) interpellációjára, a magyar parlamentarizmus történetében példátlan rá­galmazás volt. Horn Gyula ugyanis nem támasztotta alá bizonyítékokkal a Süddeut­sche Zeitungban megjelent állításait, azt, hogy az ellen­zéki pártok szélsőséges moz­galmakat támogatnak. Szeke­res Imre (MSZP) arra figyel­meztette az ellenzéket, hogy az általuk hónapok óta kö­rinko-per kezdetéig a bírósági dolgozókon kívül csak ennek az ügynek az érintettjeit en­gedték be a biztonsági őrök. A bíróság nem sokkal a tárgyalás megkezdése után ­tízperces szünet erejéig - fél­beszakította Magda Marinko kihallgatását az ellene kezdő­dött bűnperben a Fővárosi Bí­róságon. A tanácselnök szavai szerint ha a vádlott nem változtat stílusán, kihallgatása értelmetlenné válik. A sötét öltönyös, fekete napszemüveges Magda Ma­rinkót kéz- és lábbilincsben vezették be a tárgyalóterembe. A vádirat ismertetése után a bíró a személyi adatait kér­dezte tőle, ő azonban nehezen érthető, tört magyarsággal arról kezdett beszélni, hogy nem bűnös, a neki tulajdo­nított gyilkosságokat a titkos­szolgálat követte el. Azt állí­totta, hogy több szervezet ügynöke, és óránként egymi­llió márkát keres. Mielőtt Ma­gyarországra küldték - ma­gyarázta -, új keresztlevelet is kapott. A hol kifejezetten ag­resszív, máskor közönyös, olykor derűs stílusban nyilat­kozó Marinko azt mondta, hogy „Antall Józsefet kinyír­ták és Horn Gyulát is ki akarják nyírni." A figyelmez­tetések ellenére többször fél­vetett stílus és hangnem lo­gikus következménye az, ami történt. Az MSZP frak­cióvezetője emlékeztette a kisebbségben lévő pártokat, hogy több esetben olyasmi­vel vádolták meg a kor­mányt, ami nem volt igaz, így például Szabó Iván ko­rábban azt állította: az új kormányzat kötötte meg Bokros Lajos szerződését, pedig ez még az előző ka­binet idejében történt. Szekeres reményét fejezte beszakította a bírót, nem vála­szolt kérdéseire. A tanácsel­nök ezért tízperces szünetet rendelt el, hogy konzultáljon védőjével. Magda Marinko a bíróság előtti további vallomásában tagadta a terhére rótt emberö­lések elkövetését. Az ügyben nyomozó hatóságot több ízben az iratok meghamisításával vádolta és nyomozati vallo­mását visszavonta. Kijelentette: kihallgatásán a tolmács a rendőrség embere volt, és nem azt fordította, amit mondott, a helyszíni szemléken készült fotók nem eredetiek, hanem fotomontá­zsok és hipnózist alkalmaztak vele szemben. Hangoztatta, hogy a magyar rendőrség által felvett vallomását nem is ol­vasta, csak aláírta. Magda Marinko a bíróság előtt el­mondta: ö csak a gyilkosságok felderítésére kapott parancsot, s tudja, hogy kik voltak azok elkövetői. Kijelentette, hogy a kecskeméti bűncselekményt három ,jugó" férfi, az oroshá­zit két általa név szerint említett személy, míg a sze­gedit a magyar titkosszolgálat követte el. Ugyanakkor azt állította, hogy a kecskeméti, illetve a szegedi gyilkosságok áldozatainak hitt emberek ki. hogy az ellenzéki képvi­selők a nyáron ki tudják pi­henni magukat, és utána higgadtan folytatják a mun­kát. Isépy Tamás (KDNP) rámutatott, hogy ami az Országgyűlésben történik az nem nevezhető parlamenti munkának. Ugyanis nem tekinthető törvényhozási munkának, amikor az el­lenzéket antiszemitizmussal és fasizmussal vádolják. Torgyán József (FKGP) sze­rint a többség minden ellen­zéki előterjesztést minősít­hetetlen hangnemben kom­mentál és a logika érveit hangoskodással akarja el­nyomni. A kisgazda pártve­zér végül úgy vélekedett, hogy Horn esetleg „meg­romlott egészségügyi álla­pota miatt" használta az el­lenzék által támadott stílust. A Fidesz frakcióvezetője, Szájer József szerint a koa­líciós frakciók nem mérték fel a kormányfő kétségbeejtő szavainak a következmé­nyét. Ezért időt kell adni a koalíciónak, hogy kövesse meg az ellenzéket. Utalt arra is, hogy a Fidesz soha nem rágalmazott, érveit mindig tényekkel támasztotta alá. (Horváth Antal, Horváth Antalné, Dragutin Kujundzic, illetve a Z. Nagy család négy tagja) ma is élnek, valójában másokat öltek meg helyettük. Magda Marinko hangsú­lyozta: ő mindig akkor járt a bűncselekmények helyszínén, amikor ott már csak halottakat talált, tehát bizonyára csapdát állítottak neki. Közölte, hogy édesanyja és testvére birto­kában bizonyító erejű doku­mentumok vannak. Varga Zoltán bíró. a Bünte­tőtanács elnöke löbb ízben is felszólította a vádlottat, hogy csak akkor nyilatkozzon, ha a terhére rótt bűncselekmények­kel kapcsolatban van monda­nivalója.. Magda Marinko en­nek ellenére többször elkalan­dozott és különböző össze­függésekben említést tett or­giákról, az ÖKM-magazinról, a Szent László titkosszolgá­latról. egy szektáról, a Mátyás templomról, a szabadkai templomról, valamint a sze­gedi Glória templomról, illet­ve Milosevics szerb elnökről. Karadzsics boszniai szerb vezetőről. Bili Clintonról, Boross Péterről, Torgyán Józsefről és Pintér Sándorról, Tamasi Attila másodrendű vádlotthoz fűződő kapcso­latáról Magda Marinko az említett személy jelenlétében kíván nyilatkozni. A tárgya­lást szerdán Tamasi Attila másodrendű, és Dobnik János harmadrendű vádlott kihall­gatásával folytatódik. A kedvezőbb tartási kö­rülmények biztosításával ál­talában elkerülhető a barom­fibetegségek nagy része. Ezt Fehérvári Tamás országos főállatorvos, az FM állat­egészségügyi és élelmiszer­ellenőrzési főosztályának vezetője közölte. A nyilat­kozatra annak kapcsán került sor, hogy az ország 250 mil­lió baromfiállományát az utóbbi hetekben néhány olyan kedvezőtlen hatás érte, amelynek következtében je­lentős volt az állatok elhul­lása. A főállatorvos szerint a legtöbb nehézséget a szak­embereknek két fertőző be­tegség. az úgynevezett gum­borói betegség és egy új kór­kép, a csirkék komplex lég­zésszervi betegsége okozza. Magda Marinko a Fővárosi Bíróságon • Még mindig Bokros a téma Lesz-e Nagy-Horn találkozó? Az MSZOSZ szóvivő­jének nincs tudomása arról, hogy Nagy Sándor szak­szervezeti elnök kezdemé­nyezett volna találkozót Horn Gyula miniszterelnök­kel. Bálint Attila kedden el­mondta. hogy Nagy Sándor csütörtökön délután az MSZOSZ Szövetségi Taná­csa kongresszus utáni ala­kuló ülését követően sajtó­tájékoztatót tart. Ha kérdést kap. akkor nyilvánvalóan nem tér ki a véleménynyil­vánítás elől, többek között Bokros Lajos végkielé­gítésével kapcsolatban. Mint ismert, az MSZOSZ elnöke többek között nem tartja erkölcsösnek, hogy egy állami többségi tulaj­donban lévő pénzintézet ve­zetője végkielégítést kapjon, amikor kinevezik miniszter­nek. így a jótékonykodást is csak úgy tudná elfogadni, ha Bokros Lajos egy magán­banktól vette volna fel az összeget. De ezt az ügyet csak a jéghegy csúcsának tekinti. A szóvivő arra alcérdésre: elképzelhető-e, hogy Nagy Sándor hátat fordít az MSZP-nek, úgy fogalma­zott, hogy a feszült viszony ellenére Nagy Sándor nem tartozik azok közé, akik for­golódnak és meggyőződé­süket megváltoztatják. • A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter tegnap a saját szemével is meggyőződött arról, milyen állapotok uralkodnak Al­győn, a felszámolás alatt álló Fémszelekt Kisszövetkezet veszélyeshulladék lerakó telepén. A Fémszelekt-ügyet különben ezelőtt nyolc évvel a Déftnagyarország szellőz­tette meg, s a téma azóta is időről-időre főszereplő la­punk hasábjain. Megnyugtató lehet az algyőiek számára, hogy a kérdés megoldását a miniszter is keresi. Dr. Baja Ferencet kérdeztük: • A minisztérium komp­lett anyagot adott át a sajtónak, amely a Fém­szelekt-ügy teljes hátterét felgöngyölítette. Hogyan lehetne röviden össze­foglalni a történteket? - A szegedi székhelyű Fémszelekt Kisszövetkezet 1982-ben alakult meg - ipari termelési hulladék hasz­nosítására. Erre a tevé­L • A környezetvédelmi miniszterhez Kerítésen belül maradt-e a szennyezés? kenységre 1992. február 8-ig nem kellett környezet­védelmi engedélyt kérni. Majd 1986-ban a környezet­védelmi hatóság már köte­lezte a Fémszelektet az en­gedélyre, a biztonságos táro­lásra és a további átvétel felfüggesztésére, ezt köve­tően pedig büntetett is: 12 millió forintos bírságot rótt ki. A cég nem fizette ki a büntetést, de a veszélyes hulladék újrafeldolgozásával ' 1' sem foglalkozott. Gya­korlatilag az történt, hogy e se nem tőkeerős, se nem hozzáértő cég jó pénzért felvállalta a veszélyes hul­ladék tárolását és újrafel­dolgozását, majd nem csinált semmit és 1992-ben felszá­molási eljárás indult ellene. Röviden: a hulladékot az államra hagyta. • Jogi úton tehát nem érvényesítheti az igazát a minisztérium? Dr. Baja Ferenc - Próbálkoztunk, hiszen jelenleg is perben állunk az AVÜ-vel, amely a felszá­molás miatt a telep, tehát a veszélyes hulladék kezelője. Felelnie kellene az elszállítá­sért is. Kérni fogom a Leg­felsőbb Bíróságot, ahová az AVÜ fellebbezést nyújtott be, hogy gyorsított eljárással hozza meg döntését. Még egy lehetőséggel próbálko­zom, azon az alapon, hogy a nagy cégek hírnevének árt. ha környezetszennyezési ügybe keverednek. Elég csak a világsajtóban szereplő Shell-olajfűrótorony el­süllyesztésével kapcsolatban kialakult közhangulatra utal­ni. Arra gondoltam, levélben keresem meg a Fémszelekt szállítóit, azokat a cégeket, akiknek az akkori eljárása jogilag nem vitatható, ellen­ben az ügy árthat a jó hírük­nek. Arra kérem őket. hogy anyagilag járuljanak hozzá a felhalmozott veszélyes hulla­dék megsemmisítéséhez. • Továbbterjedhet-e a szennyezés Algyőn? - Szerencsére a telephez közeli tanyán a kútból vett vízminták jók, s arra enged­nek következtetni, hogy a szennyezés nem terjedt túl a kerítésen. Az Alsó-Tisza vi­déki Környezetvédelmi Fel­ügyelőség a közeljövőben az állagmegóvás érdekében át­csomagolja a hulladékot. Fekete Klára

Next

/
Thumbnails
Contents