Délmagyarország, 1995. június (85. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-17 / 140. szám

LI i u iup! YARORSZÁ SZOMBAT, 1995. JUN. 17., 85/140. ALAPÍTVA: 1910-BEN ARA: 24 FT Drágább a telefon Július l-jétől 4,1 száza­lékkal emeli a telefonbe­szélgetések árait a Matáv. Az idén lehetséges 10,2 szá­zalékos árnövelésből a vál­lalat 6,1 százalékot már ja­nuár l-jétől érvényesített, a fennmaradó 4,1 százalék­kal július l-jétől kíván élni. Jambrik Mihály, a Matáv gazdasági főigazgatója ki­fejtette: az alapdíjakhoz a cég nem kíván hozzányúl­ni, mivel ez az év elején már megtörtént. Változat­lan marad az esti, az éjsza­kai kedvezményes díjazás is. A tarifaemelés csupán a normál és csúcsidejű díja­kat érinti. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium a díjemelés be­vezetéséhez szükséges jó­váhagyását is valószínűleg néhány napon belül meg­kapja a Matáv. Lelőttek egy vállalkozót A Vas Megyei Rend­őr-főkapitányság em­berölés bűntette miatt indított nyomozást is­meretlen tettes kilété­nek fölkutatására. A gyilkos június 16-án hajnalban 4 és 5 óra között Szombathely herényi városrészén több lövéssel megölte K. A. egyedül élő köz­ismert magánvállalko­zót. A bűncselekmény az áldozat családi há­zának udvarán történt. A helyszíni szemle so­rán a rendőrség kuta­tás, forgatás nyomait találta. Feltételezhető továbbá, hogy az elkö­vető és a sértett között dulakodás is történt. Orosz kommandósok készenlétben Legyilkolt túszok (MTI-Telefotó) • A csecsenek nem tárgyalnak Bugyonnovszki túszdráma Az AFP értesülése szerint 111 személy halt meg a bugyonnovszki túszszedő akcióban, és száznál több a sebesül­tek száma. A csecsen túszszedők ragaszkod­nak az orosz vezetéshez intézett politikai ultimá­tumukhoz; elutasították a számukra felajánlott nagy pénzösszeget és szabad elvonulást (Mi­nyeralnije Vodi repü­lőteréről, tetszőleges, ál­taluk megjelölt helyre, bármely országba). Ha­tározottan elzárkóztak a nők, öregek, gyerekek és betegek elengedéséről folytatandó tárgyalások­tól. Jurij Ruda alsóházi képviselő a duma pénte­ki plenáris ülésén saját személyét ajánlotta tú­szul a fogva tartott nők és gyermekek helyett. Ajánlatára a túszszedők nem reagáltak. A Cse­csenföldön állomásozó orosz haderővel együtt­működő Csecsen Nem­zeti Újjászületés Kormá­nyának kormányfőhe­lyettese leszögezte, hogy a túszszedők nem azo­nosak a csecsen néppel, és annak a reményének adott hangot, hogy a bu­gyonnovszki események nem rontják meg Cse­csenföld és Sztavropol jószomszédi kapcsola­tait. MHHHHHHB Ezt nem lehet meg­unni, hal­lom a las­san höm­pölygő tö­megbői va­lakinek a hangját. Olyasvala­ki mond­hatta ezt, aki való­ban nem unja a Vá­sörváros tolongását, zaját, de főleg a sö­rét nem... Szóval, teg­nap ^ol­tunk a fél­időnél, már harmadik napja tart Szegeden a III. sörfesz­tivál és nem csök­Mosoly a sör mellé. (Fotó: Schmidt Andrea) ken, mitöbb, növekszik az érdeklődés a rendez­vény iránt. A becslések az első napon 50 ezer lá­togatóról szóltak, a má­sodik napon sem volt ke­vesebb vendég a pavilo­nokban, meg a kerthe­lyiségekben, de mivel tegnap, pénteken kezdő­dött a „weekend", este­felé talán az eddigieknél is többen jelentek meg a Mars téri sörünnepen. (írásunk az 5. oldalon.) • Termékdíj Fizessen a vevő? Az Országos Kereskedelmi Szö­vetség tiltakozik, a csomagolási ter­mékdíjról szóló törvényjavaslat el­len, és felkért több országgyűlési kép­viselőt, tegyenek módosító indít­ványt a törvény tár­gyalásánál. A jö­vőben termékdíjat kell fizetni a cso­magolóanyagok, valamint a hűtőgé­pek, gumiabron­csok után. Belföl­dön a csomagolóa­nyag-gySrtóknak, import esetén az importálóknak kö­telessége a termék­díjat leróni. Az előterjesztés szerint a csomagolóanya­gok termékdíját az anyag fajtái szerint állapítanák meg. Legmagasabb a mű­anyag alapanyagú csomagolóeszköz termékdíja, kilón­ként 10 forint, leg­alacsonyabb az üvegeké, kilónként 2 forint. A tűz után a kútnál. (MTI - Telefotó) Felgyújtottak egy SheMatat Ismeretelen tettesek Ham­burgban felgyújtották egy Shell-kút üzlethelyiségét és a falakra a kiszolgált olajfűróto­rony elsüllyesztése elleni jel­szavakat mázoltak. A Green­peace felhívására németorszá­gi Shell kutak előtt több he­lyen tiltakozó megmozdulást tartottak, hangsúlyozva, hogy a tengereket nem szabad sze­métlerakóként használni. A kutak forgalma jelentős mér­tékben visszaesett. Szerdán volt az első merénylet egy Shell-kút ellen. A hesseni Mörfelden-Walldorfban hat lövést adtak le egy kútra és megsérült több kútoszlop. A hamburgi merénylet következ­tében az üzlethelyiség teljesen kiégett, de a tűzoltóknak sike­rült megakadályozniuk, hogy a lángok a kútoszlopokra is át­terjedjenek. A tettesek a falak­ra mázolták, hogy „pokolba a Shell-lel", „gondoljatok a jövőre, ne süllyesszétek el az olajtornyot". A Greenpeace a leghatározottabban elítélte a merényletet. Thilo Bolde, a szervezet német szekciójának vezetője hangsúlyozta, hogy a Greenpeace békés eszközök­kel harcol a környezet megó­vásáért és elutasítja az erőszak minden formáját. A környezetről - Szegeden „A nagypolitika sorába emelkedett Magyarországon a környezetvédelem" - jelentet­te ki dr. Nemcsók János Csongrád megyei országgyű­lési képviselő, a Környezetvé­demi és Területfejlesztési Mi­nisztérium államtikára. Nem­csók János mindezt egy nem­zetközi konferencia után mondotta, melyet a Forrás Szállóban tartottak 14 ország küldötteinek részvételével. A tanácskozáson regionális problémák kerültek szóba, kü­lönös tekintettel a térség tá­mogatására szolgáló pénzek elosztásával kapcsolatban. A Globe nevű nemzetközi szak­mai szervezet albizottságának ülésén arra törekedtek a részt­vevők. hogy a központi elosz­tással szemben másfajta elve­ket képviseljenek - lehetőleg sikerrel. Nemcsók képviselő az utóbbi napokbán támadá­sok kereszttüzében áll, hiszen az a hír terjedt el róla, hogy Baja Ferenc posztjára pályá­zik. Nos. a képviselő-államtit­kár kijelentette: a feltételezést visszautasítja, minthogy az teljesen alaptalan. (Interjúnk a 3. oldalon.) Alföldi „szeszfőzde »» A vám és pénzügyőrség több megyei nyomozó hiva­tala kétnapos akciót tartott a közelmúltban az országos parancsnokság koordinálásá­val. Bács-Kiskun megyében egy kft. telephelyén felderí­tették, hogy az ottani alkal­mazottak különböző hideg úton előállított kommersz szeszesitalok palackozását végezték. Sem a kft.-nek, sem pedig a telephelyének nem volt jövedéki engedé­lye. ő népjóléti miniszter szerint nem igaz, hogy az orvostársadalom, vagy adott esetben a kórházak vezetősége általában ellenezné az egészségügy modernizációját. m Hároméves bábaképzés • Azt viszont igénylik, hogy véleményük figyelembe vé­telével szülessenek meg az egészségügy racionalizálását szolgáló döntések. Szabó György erről Berettyóújfalu­ban, a II. országos szülész­női konferencia megnyitóját követően beszélt. Cáfolta, hogy a minisztérium kórház­bezárásokra készülne. Kapa­citásszabályozásról van szó, áz egészségügyi intézmé­nyek racionálisabb működé­se érdekében. Ha az önkor­mányzatok vagy a kórházak vezetői döntenek az ágymeg­szüntetés mellett, azt megte­mWAmmb Szabályozzák a kórházak „kapacitását hetik, mint ahogy vannak kezdeményezések arra is, hogy a kórházak a jövőben közhasznú társaságként működjenek. Utóbbi esetben a kórházi dolgozók meg­szűnnének közalkalmazottak lenni. A szülésznői konfe­renciával kapcsolatban a mi­Belebotiunk a valutázóba Akiket télen rajtakaptak, vajon feladták-e mára? (Fotó: Gyenes Kálmán) niszter elmondta: a bábaság régi rangját a szakmai képzés korszerűsítésével, színvon­alának emelésével is szeret­nék visszaállítani. Ennek fo­lyamatában ez év őszétől - a korábbi tízhónapos átképzés helyett - bevezetik a háro­méves szülésznői szakmai képzést - mondta Szabó György népjóléti miniszter Berettyóújfaluban. • Van megoldás, csak lépni kell és az élethez igazítani a jogszabályokat - hajtogatja csökönyösen Dr. Martonosi István, a Kisosz megyei tit­kára szinte minden alkalom­mal, amikor a feketegazda­ság szóba kerül. Berlinbe csak egyetlen napra „tette be a lábát" a lengyel piac, és a szó szoros értelmében kivág­ták az árusokat. Ausztriában - amely a Balkán kapujához legközelebb eső fejlett or­szág - sem cuccol ki senki az utcára. Budapesten pedig meg lehetett csinálni, hogy a Váci utca üzleteiben, leg­alább 8-10 helyen valautabe­váltó helyeket nyitottak. Mi­nek következtében eltűntek az utcai valutázók. Szeged szívében, a Kárász utcán mi­ért botlunk még mindig lép­ten-nyomon egy valutázóba? (írásunk a 7. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents