Délmagyarország, 1995. június (85. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-16 / 139. szám

PÉNTEK, 1995. JÚN. 16. BELÜGYEINK 3 • Mozgósítani kellene a magyarságot Legyen zarándokhely Ópusztaszeri Az utóbbi hónapokban folyamatosan hírt adtunk arról, milyen erőfeszítések történnek megyénkben a millecentenárium méltó megünneplése érdekében, így köztudott: kevés segítségre számíthat az ópusztaszeri önkormányzat és a történeti emlékpark fejlesztéséhez, illetve a tervezett rendezvények finanszí­rozásához támogatást kérő megyei közgyűlés. • A honfoglalás 1100. év­fordulóját előkészítő bizott­ság tegnap e körülmények fi­gyelembe vételével (is) tár­gyalta a legfontosabb tenni­valókat. Lehmann István mindenekelőtt a még 1992­ben jóváhagyott elvi koncep­ció megvalósulási lehetősé­geit ismertette. Elsőként em­lítette a Feszty-körkép július 14-i szakmai átadását, vala­mint azt, hogy e remekművet '96 áprilisától láthatja majd a nagyközönség. A kulturális, a tudományos és sportprog­ramok zömének szintén ­legfeljebb pénzhiány miatt szerényebb feltételekkel ­nem lesz akadálya. Annak érdekében pedig, hogy a te­lepülések és a civil szerveze­tek intenzíven bekapcsolód­janak a rendezvénysorozat­ba, egy felhívást kíván eljut­tatni hozzájuk a megyei ön­kormányzat. Ebben részben ötleteket, javaslatokat fogal­maztak meg, emellett felhív­ják a figyelmet a környezet szépítésére. Továbbá Csong­rád megye közgyűlése le­hetőséget kíván biztosítani az érintetteknek arra, hogy az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban - a hely szelleméhez méltó - ün­nepi programokat szervezze­nek. A Feszty-körkép részlete. (Fotó: Enyedi Zoltán) A bizottság tagjai termé- mint elhangzott, közös Ehhez nyújtana segítséget az szetesen egyetértettek a fel- erővel kell ide vonzani a ha- a Nyugat-Európában élő ma­hívásban foglaltakkal, hiszen zai és külföldi látogatókat, gyarok által tervezett hazai zarándokút is., amelynek végállomása éppen Ópuszta­szer lenne. Ezenkívül dr. Ka­tona András, a Szegedi Nemzetközi Vásár igazgatója felajánlotta, hogy megtervez­nék az 1996-os rendezvé­nyek megyei ..arculatát", to­vábbá a múzeum rendelkezé­sére bocsátanának - térítés­mentesen - egy pavilont a '96-os vásár ideje alatt, ahol mód nyílna az emlékpark fejlesztésével kapcsolatos el­képzelések bemutatására. Ennek kapcsán a jelenlévők közül többen hangsúlyozták: mindenképpen el kell érni. hogy vezető politikusaink mielőbb személyesen is ellá­togassanak Ópusztaszerre, mert a támogatottság hiánya jelentős mértékben annak tudható be, hogy a döntésho­zók nem ismerik az emlék­parkot. Ezért olyan ^ivaslat is megfogalmazódott, mely jónak tartaná, ha a nagyobb történelmi évfordulók alkal­mából - hosszú távon is - tu­dományos konferenciák helyszíne lehetne Ópuszta­szer. illetve - a szálláshelyet is biztosítani tudó - Szeged. A honfoglalás 1100 évfor­dulójának megyei program­jait persze számtalan rendez­vénnyel kell majd színesebbé tenni, sőt az előkészületekbe jó lenne bevonni a korábban, az expóhoz kapcsolódó pá­lyázatok elkészítőit is, hiszen ötleteiket, ha kisebb volu­menben is, de célszerű lenne valóra váltani. N. Rácz Judit Szegeden járt Kosary Domokos a tudomány helyzetéről Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az Európai Unióhoz való csatla­kozásra máris alkalmas hazai tudomány, oktatás ne süly­lyedjen le arra a szintre, amelyre a gazdaság került. A legkönnyebb elvenni a pénzt, esetenként lehet is miből, de van egy küszöb, amelyen túl sok bajt, kárt lehet okozni, s keveset spórolni - jelentette ki Kosáry Domokos újság­írók előtt csütörtökön Szege­den, ahol az ottani akadémiai bizottság vezetőivel találko­zott, majd az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlék­parkban megtekintette a fel­újítás alatt álló Feszty-körké­pet. A MTA elnöke kérdésre válaszolva hangoztatta: kez­dettől fogva arra törekedett, hogy az egyetemek és az Akadémia kutatóintézetei közötti feszültségeket áthi­dalja. Együttes erőfeszítésre van szükség, mert főként a posztgraduális képzés terén csak így lehet a szakember utánpótlást biztosítani. Az Akadémia továbbra is segíte­ni kívánja az egyetemeket abban, hogy valódi tudomá­nyos műhellyé fejlődjenek. Arról, hogy az ópusztaszeri emlékpark nem kap központi támogatást sem a további fejlesztéshez, sem a mille­centenáriumi ünnepségek le­bonyolításához. az MTA el­nöke kifejtette: az országos emlékbizottságban az Aka­démia szakmai szempontból van jelen, s álláspontja sze­rint a hangsúlyt a szakmai megemlékezésre kell helyez­ni. A millecentenárium olyan folyamatnak a kezdete, ame­lyet négy év múlva az állam­alapítás ezredik évfordulója követ. S ha van egy kis sze­rencséje az országnak, akkor ez egyben az Európai Unió­hoz csatlakozás megtörténté­vel illó jelképe lesz annak, hogy Magyarország most is az európai egység, civilizá­ció, kultúra része. Példaértékű közösségi összefogás Dorozsmán Díjak és jutalmak Gátfalvi Kristóf né, a ku­ratórium elnöke üdvözölte a megjelenteket és elmondta, hogy összesen 620 ezer fo­rint összegben támogatja az Alapítvány a pályázatban meghirdetett témaköröket: 1. a környezetvédelmet az ok­tatásügyben (gyermekrajzpá­lyázat), 2. a beiskolázást (a két helyi általános iskola 6-6 volt nyolcadikos tanulóját, akik szegedi középiskolák­ban folytatják tanulmányai­kat), 3. az amatőr, öntevé­keny művészeti csoportokat és 4. a közrend, közbizton­ság védelmét. Az elnök­asszony kifejtette, hogy le­hetőségeik behatároltak, en­nek ellenére igyekeztek min­den területet támogatni, s ezért köszönetet mondott azoknak, akik hozzájárultak az Alapítvány vagyonának Csillogó szemek, ragyogó arcok, egy­két könnycsepp. Vele­járója ez minden olyan ünnepségnek, amelyen az ember munkáját, erőfeszíté­seit díjazzák, jutal­mazzák. így volt ez tegnap este Dorozs­mán is, ahol a Kiskun­dorozsmáért Alapít­vány pályázati díjki­osztó ünnepségét tar­tották. bővítéséhez. Ezt követően átadta a pályázaton támoga­tást nyert egyéneknek és csoportoknak a díjakat. Dr. Géczi József, a térség országgyűlési képviselője köszöntötte ezután a díjazot­takat és rámutatott, hogy Dorozsmában van erő önma­ga fejlesztésére is és ez min­denképpen dicsértes körül­mény, szinte példaértékű­nek is nevezhető a Szeged­hez tartozó városrész polgá­rainak az összefogása, a kö­zös ügyért való kiállása. Mindez azt bizonyítja,hogy közös munkával, összetar­tással komoly eredményeket lehet produkálni. A díjazottak nevében Bá­lint István mondott köszöne­tet a támogatásért. K. F. m miniszterelnök szóvivője és sajtóreferense nélkül vágott neki USA-beli látogatásának, s rendre hallgattuk a ytját imázsát formáló nyilatkozatait, s a saját szájíze és nézőpontja szerint megfogalmazott tu­dósításait a találkozásokról, tárgyalásairól. Enyhén szólva is kínos, ha a tengeren túlról cáfolják: szó sincs arról, hogy NATO tagságunk időpontját egyez­tették volna, tehát ne reménykedjen senki a 96-os, 97-es sikerekben. Itthoni dolgainkról se tudunk sem­mit pontosan: talán ebbéli szakmai lelkismeretük mondatta le a tájékoztatásra hivatottakat is tisztsé­gükből. De az illetékesebbek se állnak a helyzet ma­gaslatán: a népjóléti minisztert kitapsolják, mert nem válaszol érdemben a kérdésekre, talán mert ő sem tá­jékozott saját tárcája ügyeiben. A kultuszminisztert távozásrara szólítják föl, mert nem áll ki a rábízott kulturális értékek védelmében. A fölsőoktatásra csak­nem rákényszerített leépítés jogtalanságát kimondó alkotmánybírósági döntés után mossa kezeit az állam­titkár: a korábbiakat se mi akartuk. Mintha valami fölöttes erő bábként mozgatná ezeket a felelős állam­férfiakat. A nyugdíjbiztosítás embere nem tud a kor­határemelésről, holott milliók számolgatják aggódva, hogy is jönnek ki pénzzel, energiával, egészséggel hátralévő éveikben. Míg a pénzügyminiszter szenvte­lenül sarcol meg szegényt, nagycsaládost, kimagasló teljesítményt nyújtó értelmiségieket. Párizsból üzenve szájtépésnek minősíti, ha az ő végkielégítését firtatják, mi több: munkája alapján jogosnak tartja a maga zsebre rakott 16 millióját. S amikor orvosok, betegek rettegnek az egészségügy végeigyengítése miatt, a Ro­licare Rt volt orvosigazgatója, a Népjóléti Minisztéri­um jelenlegi helyettes államtitkára mentőövként be­dobja: ez a cég egyenként potom 5 milliós befektetés­sel átvenné az önkormányzatoktól, és szívesen működtetné a kórházakat. Okos! Különösen, ha tud­juk: a volt igazgatót a Rolicare visszavárja... Miként a pénzügyminisztert is a bankja. Csoda-e, ha már a kisstílű ügyeskedő is tudja: jól jár, ha a za­varosban halászik. A hatalom révén, a joghézagok között szlalomozva megszerzett pénz és a kapcsolatok bővében aligha kerül már az ember padlóra. Csak azok maradnak ott, akiket alvó lelkiismerettel egy tollvonással ők juttattak oda. Az ő áldozataikat ki emeli föl, ki várja, ki fogadja be? Még ha teljesítmé­nyük, erkölcsi mércéjük az eget is súrolja? Az efféle „balekoknak" hazájuk, otthonuk, moráljuk csak egy íj] polgár pedig aggódik. Már nem maga miatt, lLj hanem unokáit, az ország jövőjét félti. „Isten ke­zében vagyunk" - mondja barátjának ott a Széchenyi tér platánjai alatt, majd széttárt karral föltekint az ég­re. Idelent meg nevetnek a markukba a magukat is­tennek képzelő, önző, pökhendi kis hatalmasságok. Mikor bontakozik már ki végre ebből a káoszból az, amit oly régen várunk: „gyönyörű képességünk, a rend"? Az a demokratikus. SZF.-MA szentesi és makói téglagyár termékei Szegeden is gyári áron, gyári feltételekkel „ Makói kisméretű tégla 14 Ft/db RMNL Ml" raklaptól házhoz szállítás Szeged. Csongrádi sgt. 27. Szentes. József A. u. 24. Tel : 62/474-481. 62/491-022 Tel.: 63/314-01 1 Feljelentik Keletil A Honvédségi Dolgozók Szakszervezete (Hodosz) fel­jelenti Keleti György honvé­delmi minisztert, mert nem egyeztetett a testülettel az újabb létszámleépftési tervek elkészítése után. Breuer Lász­ló, a Hodosz elnöke a Hon­védségi Érdekegyeztető Ta­nács csütörtöki ülésén bejelen­tette, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény megsértése miatt jelentik fel Keleti Györgyöt. Rendkívüli kormányülés lesz A jövő évi költségvetés irányelveinek kidolgozásával kapcsolatos feladatokról tár­gyalt egyebek mellett csütör­töki ülésén a kabinet. A mi­niszterek szükségesnek tartot­ták, hogy e témát a jövő pén­teken rendkívüli kormányülé­sen vitassák meg - közölte Kiss Elemér miniszterelnöksé­gi államtitkár a miniszterek ta­nácskozását követő sajtóérte­kezleten. Kiss Elemér az új­ságírók érdeklődésére azt is közölte: Csák Elemér távozása után a jövőben szóvivő helyett az egyes tárcák vezetői és sza­kértői ismertetik majd a terü­letüket érintő kormánydönté­seket. Kormányszóvivői elne­vezéssel minden valószínűség szerint nem fog vezető tiszt­ségviselő dolgozni a Minisz­terelnöki Hivatalban. A sajtó­értekezlet vendégeként ezután Vastagh Pál igazságügy-mi­niszter bejelentette, hogy a ka­binet javaslatot dolgozott ki az életüktől és szabadságuktól politikai okokból megfosztot­tak kárpótlásáról szóló tör­vény módosítására. • Horváth János ifjú titán­ként tűnt fel a képernyőn annak idején a Magyar Te­levízió első Riporter keres­tetik vetélkedőjén. Aztán egyszer csak eltűnt a ké­pernyőről. Evekre. Utána ismét feltűnt. Majd, miután kilépett a Tévétől, azóta gyakran látjuk őt a tévében. Jelenleg egyébként saját fil­mes, tévés cégét gardírozza. • Sokakat érdekel, ke­vesen tudják a választ, mi volt az oka annak, hogy a hetvenes évek vé­gén nyoma veszett, egyik napról a másikra eltűnt a nézők szeme elől? - Ez '79-ben történt, amikor mindenféle zűrjeim támadtak az akkori ve­zetőimmel és nem akartam tovább a Hetet vezetni - vá­laszolta. - Ahhoz nem vol­tanyelég bátor, hogy ki­mondjam, nekem a Hétből elegem van, ezért inkább azt mondtam, hogy a ripor­terkedésből van elegem. Ez az önkéntes száműzetés '86-ig tartott végül is. • Számtalan példa volt rá, hogy a rádiósok, új­ságírók ájuldoztak, ami­kor meglátták, egy-egy eseményre, témára mek­kora stábbal, csapattal 13 KÉRDÉS • A tévés szakembeihez Mi fán terem a tényfeltáró újságírás? vonult ki a Magyar Te­levízió. Már nem a Sza­badság téren dolgozik, belső tapasztalatokkal, kívülről hogyan látja: indokolt-e a létszámle­építés? - Indokolt. Nagyon sok a fölösleges ember a Tévénél. Az egész szemlélet kérdése. Ha a Televízió továbbra is egy intézmény akar marad­ni, amelyik a falain belül tartja az embereket, akkor mindig 15-20-an fognak járni riportokra. Ha viszont elindul azon az úton, hogy egy megrendelő típusú Té­vé legyen - biztonságot nyújtson embereknek, akik akkor is dolgozhatnak, ha nem a falain belül lesznek ­, akkor majd el jön az az idő. hogy két ember is el tud menni forgatni. Mint ahogy a magántévék döntő többségénél ma már így van. Tehát a válaszom: igen, sokan vannak a Tele­víziónál, de nem vállalnám magamra annak eldöntését, hogy kit távolítsák el. • A tényfeltáró újság­írás gyerekcipőben jár a hazai sajtóban. Jóma­gam is vettem már részt olyan továbbképzésen, amelyen ez volt a téma többek között Horváth János előadásában. Rö­viden összefoglalná a tényfeltáró újságírás „műfaji" sajátosságait? - Röviden igen nehéz ­szögezte le. - Gyakorlatilag a lényeg nem az, hogy egy Horváth János hírt kiválaszt és annak utána jár az újságíró. Valamiről tud, aminek megpróbálja megteremteni a hír értékét. Elkezd utána járni, ebből valójában hír lesz, de nem pletyka szinten, hanem megalapozottan. A legis­mertebb példaként a Water­gate-ügyet emlegetik, amelynél önmagában az nem volt hír, hogy betörtek az épületbe. De amikor az újságírók elkezdtek infor­mációkat gyűjteni és rájöt­tek, hogy mi van a betörés mögött, akkor született meg az igazi hír és onnantól vált üggyé. A tényfeltáró újság­írás lényege, hogy maga termeli meg a hírértéket egy nagyon szívós, alapos kutatómunkával. Ehhez kell a megfelelő jogi környezet - ez nálunk még gyerek­cipőben jár - , amelyben az újságíró, aki egyben állam­polgár is, tökéletesen tisztá­ban van a jogaival. Érdekes módon Magyországon is több információhoz lehet hozzájutni, mint amit hi­szünk mi, emberek, újság­írók. Csak megszoktuk, lus­ták vagyunk. Nálunk is be lehet menni a rendőrségre, a tűzoltókhoz és adatokat követelhetünk. Tény azon­ban, hogy Európában a vé­leményeknek óriási szere­pük van. És az emberek gyakran nem azért vesznek újságot, hogy megtudják, mi történt, hanem azért mert olvashatják benne, hogy X vagy Y milyen hü­lye. És ez összefügg a jog­gal. Mert ha önt, vagy en­gem beperelnek, megbün­tetnek mert megalalpozatla­nul írtunk valamit, akkor legközelebb utána járunk és meggondoljuk, mit jelente­tünk meg. V. Fekete Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents