Délmagyarország, 1995. június (85. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-13 / 136. szám

KEDD, 1995. JÚN. 13 Hat párt a haderőről Hatpárti politikai tárgyalás kezdődött a Honvédelmi Mi­nisztériumban a Magyar Hon­védség hosszú, valamint kö­zéptávú fejlesztésének irá­nyáról és létszámáról szóló országgyűlési előterjesztés kapcsán. A minisztérium ál­láspontja szerint a honvéde­lem pártok feletti össznemzeti ügy. ezért a Magyar Honvéd­ség átalakításának kérdéseiről az Országgyűlésnek lehe­tőség szerint széles konszen­zus alapján kell döntenie. Szegedre készültek Hargitafürdőn A pécsi Magyar-Román Baráti Társaság 14 romániai szervezetének és Iglói Zol­tánnak. a társaság elnökének részvételével a székelyföldi Hargitafürdón román-ma­gyar minifórumra került sor a hétvégén. A tolerancia nemzetközi évének jegyében rendezett találkozón a két nép kapcsolatainak építésé­ről rendezett eszmecserék mellett több kirándulásra is sor került Hargita megye tu­risztikai nevezetességeihez. A minifórum a Szegeden au­gusztusban megrendezendő román-magyar fórum előké­szítésébe illeszkedett be. BELÜGYEINK 3 Kitüntetettek a megyeházán. (Fotó: Schmidt Andrea) • Miniszterelnöki kitüntetés 224 Csongrád megyeinek Elismerés a nemzeti ellenállásért A kormány a második világháború európai befejezésének, illetve a fasiz­mus felett aratott győzelem 50. évfor­dulója alkalmából a nemzeti ellenállási és antifasiszta mozgalom történelmi je­lentőségéről való méltó megemlékezés céljából Nemzeti Ellenállási Emléklap adományozását rendelte el. Ezen elis­merések átadására Csongrád megyében tegnap délután a megyeháza nagyter­mében került sor. Az 1939. szeptember 1-je és 1945. május 9-e közötti idő­szakban Magyarországon a fegyveres, vagy fegyver nélküli antifasiszta el­lenállási mozgalomban részt vett meg­hívottak együtt énekelték el a Him­nuszt a dr. Mihálka György vezette szegedi Erkel Ferenc Vegyes Kórussal. A színvonalas prózai és zenei műsor után Lehmann István, a megye közgyű­lés elnöke mondott ünnepi beszédet, amelyben az ellenállási mozgalom tör­ténetének felidézésével emlékezett az egykori nagy jelentőségű eseményekre. • Vizsgálat az egri ügyvéd halála ügyében Szilcz és a Lánchíd A fejet ért lövés okozta Szilcz Ákos 39 éves ügyvéd, egri la­kos halálát, akit a múlt héten, csütörtö­kön az út mentén ta­lált meg a rendó'rség Keszthelyen, a hévizi útnak a laktanya mö­gött becsatlakozásá­nál. A lőtt seb tényét nem a helyszíni halott­szemle, hanem a ké­sőbbi orvosi vizsgálat állapította meg. Nem tudtak választ adni arra, hogy a lövés a térdelő helyzetben arccal a földre boruló ügyvéd közelében talált pisztolyból származott­e, övé volt-e a fegyver, vala­mint a halott mögött az út szélén álló piros Opel. Arról sincs információjuk, hogy miért tartózkodott Keszthe­lyen Szilcz Ákos. Szakértők bevonásával folyik tovább a vizsgálat a többi között an­nak megállapítására, hogy gyilkosság, vagy öngyilkos­ság történt-e. A Népszava értesülését ­miszerint a halott ügyvéd volt az Interpol által is körö­zött Szenderovics Vladimi­rov Iszákovics orosz állam­polgár nevén bejegyzett Lánchíd 2000 befektetési társaság jogi képviselője - a rendőrség nem kívánta kom­mentálni; annyit közöltek, hogy ez az információ nem a zalai főkapitányságtól szár­mazik, miként a lap szerint a helyszínen talált öt tölényhü­velyről, 2000 márkáról és 1600 schillingről szóló adat • Az ülés megnyitóján Tigyi József akadémikus elmondta: az évtizedek óta Amerikában élő és munkál­kodó Csatáry László pro­fesszor évtizedekkel ezelőtt kezdte meg kísérleteit a ba­romfi-pestis vírussal, s a betegek túlélési esélye a leg­reménytelenebb esetekben is 6-8 év. A vakcinát csak ak­kor alkalmazzák, amikor már valamennyi hagyomá­nyos eljárás gyógyszer, ke­moterápia csődöt mondott. Magyarországon körülbelül hat hónappal ezelőtt kezdték meg a vírusterápiát az or­szágban összesen 300 beteg­nél. Bár ennyi idő nem elég az értékeléshez, úgy látják, hogy az eredmények biz­tatóak. Dr. Fenyvesi Csaba, a vírusterápia központ igaz­gatója az ülésen elmondta, hogy itthon is csak olyan betegeket kezelnek, akiknél már minden más módszert kipróbáltak és nem értek el eredményt. A vírusterápiával kezelt betegek állapotának Vírussal a rák ellen A magyar találmány éveket jelenthet A hagyományos módszerekkel az or­vostudomány lényegé­ben még mindig tehe­tetlenül áll a rákkal szemben. A Magyar Tudományos Akadé­mia (MTA) Orvosi Osztályánújdonságot jelentettek be: több éves tapasztalatok bi­zonyítják, hogy a ba­romfi-pestis vírus al­kalmazásával a daga­natos betegségek gyó­gyíthatók. változását kiértékelték. Eszerint 7 százalékuk álla­pota határozottan javult, 70 százalékuknál nem tapasz­taltak rosszabbodást, s mind­össze 23 százalékuk bizo­nyult immúnisnak a víruste­rápiával szemben, azaz állapotuk rosszabbodott. A kezelt betegek felének javult a közérzete: egynegyedének a testsúlya gyarapodott és a fájdalma 22 százalékuknak csökkent. Magyarországon a Phila­xia gyártja a vakcinát, ame­lyet elsősorban nőgyógyá­szati, tüdő-, gyomor és vese­daganatok gyógyítására al­kalmaznak. A legjobb mód­szerek kidolgozásához még időre van szükség, s na­gyobb anyagi támogatás kel­lene a módszer széles körű alkalmazásához. Ezt követően a közgyűlés elnöke a 224 kitüntetettből megjelenteknek adta át a Magyar Köztársaság miniszterelnöke által adományozott Nemzeti Ellenállá­sért Emléklapot. Ezen, egyszer adomá­nyozható kitüntetést 123 szegedi. 2 kis­teleki, 15 Szeged környéki községből származó, 32 vásárhelyi, 7 csongrádi, 19 makói, 14 Makó környéki, 1 mindszenti. 6 szentesi és 5 Szentes környéki köz­ségben lakó idős ember érdemelte ki. N. R. I. i I hogy a dúló-fúló srácok becsukták maguk mö­_JÜ gött a szerkesztőségi szoba ajtaját, azonnal eszembe jutott, miért is értem meg annyira felháboro­dásukat. Nem jön jókor, ha az ember a nagybetűsbe belépni készülvén olyan pofont kap. hogy cseng belé a füle. És a lelki pofonok egy óra eltelte után is sajog­nak. Hasonló korban lehettem, amikor barátaimmal je­lentkeztünk a pályaválasztási tanácsadóban. Rojtosra teszteltük magunkat, engedtük, hogy belénk kukucs­káljanak. Halálosan komolyan dolgozott mindenki. A harmadik nap végén aztán valamennyi fiú megtud­hatta: éppen neki találták ki a pedagóguspályát! Hü­lyére vették a társaságot - a pálya elnőiesedését meg­akadályozandó. A szegedi Móra szakközépiskola ötödéves techni­kus-jelöltjei közül négyen beneveztek egy országos pályázatra. Négy hónapot dolgoztak keményen. „Ját­szásiból" 3 milliós tőkével - papíron - létrehoztak egy társaságot, amely panellakások felújítására szakoso­dott. A legmodernebbnek számító technológiát al­kalmazták, adó- és bankszakember véleményét kérték, stb. A vetélkedő kétfordulós volt, a harmadik már a képernyő előtt zajlott. Nélkülük. Nos, az első forduló után a zsűri elnöke Szegeden járt és gratulált a fiúknak, mondván: szuper, amit produkáltak. Sejttette, hogy dobogóra esélyesek, amelynek egyik velejárója többek között a felvételi nélküli bejutás a felsőoktatásba. A második pályázat beadása után várták a behívást a döntőbe. Az utolsó pillanatban közölték velük, sajna elvérezlek. ryi ikor legyen kíváncsi az ember, ha nem 18 éve­JjJ sen? A srácok tudakozódtak: mi volt a hiba a munkájukban? Mit és hogyan kellett volna másképp csinálniuk? A válasz csak hümmögés volt. Naponta mentek a telefonok, küldözgették őket jobbra, balra, de senki nem állt velük szóba. Az ellentmondásos ma­gyarázkodásokból a fiúk előtt egyértelművé vált, hogy a dolgozat második részét el sem olvasta, aki értékelte. A pályázat meghirdetői dobálóztak velük, értékelés pedig nincs, szögezték te. Akkor talán kérnénk vissza a munkánkat - jelezték. Azt már nem, barátocskáim! Esetleg, ha felutaztok Pestre, akkor lefénymásolhatjátok ! A történet ennyi. A tanulság? A fiúk így fogalmaz­ták meg: fölösleges pályázni vidéki iskolából, más­részt 18 év.esen sem esik jól, ha hülyének nézik az em­bert. (A • Egyfordulós pályázat ke­retében hirdetik meg a Sza­bad Föld Részvénytársaság állami tulajdonú részvényei­nek 51,18 százalékát. Pá­lyázni csak a részvénycso­mag egészére lehet és csak készpénzes ajánlatot fogad­nak el a privatizációnál. Er­ről döntött az Állami Va­gyonkezelő Részvénytársa­ság Igazgatósága. A testület foglalkozott a Zsolnay Por­celángyár Rt. privatizációs előterjesztésével is. Úgy ha­tározott, hogy a Magyar Be­fektetési és Fejlesztési Bank Rt. konzorciumával megköt­hető a privatizációs szerző­Eladó a Szabad Föld dés. Eredménytelennek nyil­vánította az igazgatóság az Athenaeum Nyomda Rt. pri­vatizációjára kiírt második pályázatot. A beküldési ha­táridőn belül ugyanis nem érkezett érvényes ajánlat. Az igazgatóság úgy döntött, hogy 30 napon belül új nyil­vános pályázaton kell meg­hirdetni a társaság többségi részvénycsomagját. MHMHHHMHHHHHP • Alkotmányellenes a felsőoktatási létszámleépítés Rektorok igazsága (Folytatás az 1. oldalról.) Mint ismeretes, a Magyar Rektori Konferencia, a Felső­oktatási Dolgozók Szakszer­vezete. valamint a Pécsi Or­vostudományi Egyetem rekto­ra indítvánnyal fordult az Al­kotmánybírósághoz. kifogásol­va, hogy a létszámleépítésről szóló kormányhatározatok, il­letve a művelődési tárca intéz­kedései sértik az egyetemek autonómiáját. Az alkotmány­bírósági határozat indoklása szerint az indítványok meg­alapozottak. A testület a doku­mentumban leszögezi: a tudo­mányos élet szabadságát, va­lamint a tanszabadságot és a tanítás szabadságát valósítja meg a felsőoktatási intézmé­nyek önkormányzata (autonó­miája), amelyet a felsőoktatási törvény IV. része fejt ki. E jogszabály szerint a felsőokta­tási intézmény dönt minden olyan intézményi ügyben, amelyet törvény vagy felhatal­mazása alapján más jogsza­bály nem utal állami vagy he­lyi önkormányzati hatáskörbe. Á törvény rögzíti azt is, hogy az állam a felsőoktatással kap­csolatos feladatait a felsőokta­tási intézményeknek az alkot­mányban és e törvényben sza­bályozott jogai, kötelezettsé­gei és hatáskörei tiszteletben tartásával látja el. Az Alkot­mánybíróság megállapítja, hogy a felsőoktatási intéz­mény autonóm döntésére tar­tozó ügyekben az egyetemek és a főiskolák nem minősül­nek a kormány által irányított szervnek. Kifejti továbbá, hogy a felsőoktatással kapcso­latos, a törvényben meghatá­rozott hatáskörök között nem szerepel olyan felhatalmazás, amely akár az oktatói létszám, akár az oktató-hallgató arány megállapítását elvonná a feN söoktatási intézmények dönté­si hatásköréből. A támadott kormányhatározatok tehát olyan feladat végrehajtására utasítják a művelődési minisz­tert, amelyet sem tartalmi, sem formai okból alkotmá­nyosan nem tűzhetnek ki ­szögezi le a határozat. A testü­let rámutat: a vizsgált kor­mányhatározatok a fentiek mi­att ellentétesek a jogalkotási törvénnyel, mert az adott ren­delkezések tekintetében nem a kormány által irányított szer­vek számára állapítanak meg feladatokat, s ellentétesek a felsőoktatási törvénynek az egyetem és főiskolák önkor­mányzatára vonatkozó rendel­kezéseivel, mert azok auto­nóm döntési hatáskörét törvé­nyi alap nélkül elvonják. Mivel az alkotmány szerint a kormány határozata tör­vénnyel nem lehet ellentétes, az Alkotmánybíróság megálla­pította, a március 22-i és a má­jus 19-i határozatok adott pont­jainak alkotmányellenességét és azokat megsemmisítette. • Az Arany János Általá­nos Iskolában pénteken rendezett háziünnepségen vehette át búcsúzóul a „Pe­dagógus Szolgálatért" em­lékérmet Jámbor Gyuláné. Búcsú volt ez, merthogy az ünnepséget a tanárnő nyug­díjba vonulása alkalmából rendezték. • Merre tanított hosszú pedagógusi pályafutása alatt? - 1957. augusztusában kaptam meg a szegedi ta­nárképzőn kitüntetéssel biológia-földrajz sZakos diplomámat, három hóna­pig voltam Kübekházán, ezután bekerültem Szeged­re a Hámán Kató Általános Iskolába, s tulajdonképpen itt dolgoztam 32 éven ke­resztül. Nyugdíj előtt egy­két évvel úgy éreztem, hogy elfogytak a feladata­im. mindent megcsináltam és úgy vgltem, nincs rám abban az iskolában már szükség. Bementem a ta­nácshoz a művelődési osz­tályra, s megkérdeztem az 0 KÉRDÉS j • A nyugdíjba menő pedagógushoz „Nem éreztem az oktatáspolitika viharait osztályvezetőt, hogy tudna­e egy iskolát, ahol még szükség lehetne rám. Hogy­ne, felelte, éppen most épül. Ez volt az Arany Já­nos Általános Iskola, egy üres épület, ahol már lehe­tett veszekedni a beruhá­zókkal. hogy ne úgy rakják le az iskolapadokat; ahol tervezhettünk, hogy milye­nek legyenek a bútorok és a szaktantermek. • Tanári pályája során sokféle vihar keresztül­vonult az oktatás terüle­tén is. Mikor volt köny­nyebb, vagy éppen mi­kor érezte nehezebbnek a körülményeket? - Nekem mindig egyfor­ma volt, ezek a viharok so­hasem érintettek, mert annyira szerettem a szak­mát. Úgy múltak el fölöt­tem az oktatáspolitikai vál­tozások, hogy szinte észre se vettem őket. Nem is maradt időm figyelni, min­dig a gyerekekkel és a kol­légáimmal voltam. Állan­dóan csapatmunkában dol­goztam. így írtunk tanköny­vet, készítettünk munkafü­zetet és tudásszintmérő fe­ladatlapot. Jámbor Gyuláné • Információim szerint a nyugdíjasévek alatt sem szakad el a pedagó­gusi pályától... - Végülis azért döntöt­tem most a nyugdíjbamene­tel mellett, mert a NAT bevezetésével szükség lesz új taneszközökre. Az ötödi­kes és hatodikos természet­ismeret tankönyv biológia részének megírására kért fel az egyik kiadó, ahol szintén csapatmunkában készül el ez a könyv. T. V.

Next

/
Thumbnails
Contents