Délmagyarország, 1995. június (85. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-12 / 135. szám

HÉTFŐ, 1995. JÚN. 12. BELÜGYEINK 3 • Orvoskamarai fórumon Kitapsolták a népjóléti minisztert Indulatoktól és politikai felhangoktól sem men­tes, mindamellett számos fontos és akutális szak mai kérdést is érintő vita jellemezte a Magyar Or­vosi Kamara szombati, budapesti fórumát. A ren­dezvényen nyilvánvalóvá vált: a tervezett intéz­kedések nyomán rendkívül feszült helyzet alakult ki az egészségügyben. Ezt tükrözte az is, hogy a kérdéseikre konkrét választ hiába váró orvosok tüntető tapssal szakították félbe a lépések mellett általánosságban érvelő népjóléti minisztert. A fórumon - amelyen többszáz orvos vett részt - a felszólalók kivétel nélkül bírálták a tervezett intézkedéseket. Rámutattak, hogy ha az év máso­dik felében valóban életbe lépnek a szigorító in­tézkedések, lehetetlen helyzetbe kerül például a fogorvosi és a foglalkozásegészségügyi ellátás. Hiányolták az átgondolt, alapos előkészítést, és kérték: a tárca, illetve a társadalombiztosítás leg­alább fél esztendővel halassza el az intézkedése­ket, hogy az érintettek felkészülhessenek a válto­zásokra. Leszögezték: tudomásul veszik ugyan, de elfogadni nem tudják, hogy ismét az egészség­ügynek kell a legnagyobb áldozatot hoznia. Az egészségügy hosszú távú átalakításáról szó­ló minisztériumi vitaanyag kapcsán a fórumon többen aggályukat fejezték ki amiatt, hogy a tárca csökkenteni szándékozik az orvosok számát. Azt pedig egyenesen az esélyegyenlőség durva csorbí­tásaként értékelték, hogy a pénzügyi tárca az egészségügyi szolgáltatások költségeinek 10 szá­zalékát a beteggel kívánja megfizettetni. Szabó György népjóléti miniszter ez utóbbi felvetésre reagálva leszögezte: sem ó, sem a tárca nem tá­mogatja a 10 százalékos önrész bevezetését. Elis­merte ugyanakkor, hogy a pénzügyi tárca „ke­mény fellépéséhez" minisztériumának is igazod­nia kell, s erre vezethető vissza, hogy az intézke­dések sokszor gyorsak, kapkodóak. Hangsúlyozta azonban, hogy források nem vonhatók ki az egészségügyből, és ismét megerősítette: a kapaci­tásszűkítés nem a kis kórházak bezárását jelenti. A hallgatóságot mindazonáltal nem tudta meg­nyugtatni, a minisztert - amint újfent a megszo­rító intézkedések szükségszerűsége mellett kez­dett érvelni - tüntető tapssal szakították félbe a résztvevők. Ezt követően így már csak a tárca ál­lamtitkár-helyettesének, illetve az egészségbizto­sító főigazgató-helyettesének volt lehetősége arra, hogy elmondja: bár lesz bizonyos átmenet a fi­nanszírozásban, július l-jén mindenképpen meg­kezdődik a szanatóriumi, a fogászati, a sport- és foglalkozásegészségügyi szolgálatok átalakítása. mMSZP­kongresszus Bokros óceánja A Magyar Szocialista Párt Országos Választmánya ­egyetértve az elnökség ja­vaslatával - november 24­25-26-ára hívta össze az MSZP IV. kongresszusának második fordulóját. Az őszi tanácskozás nem foglalkozik sem személyi, sem szerveze­ti kérdésekkel, hanem úgy­mond vitatkozó, gondolkodó kongresszus lesz: hosszabb távú elvi kérdéseket elemez, a jövő évi programalkotó kongresszusra való felkészü­lés jegyében. A sajtó érdeklődésére a szocialista politikusok szót ejtettek Bokros Lajos 16 millió forintos végkielégíté­séről is. Vitányi Iván ennek kapcsán elmondta: a választ­mány úgy határozott, hogy e kérdés megtárgyalása nem tartozik illetékességi körébe, különösen nem a pénzügy­miniszter távollétében, ezért nem foglalkoznak az üggyel. Csintalan Sándor pedig úgy nyilatkozott: a pénteki el­nökségi ülés - tekintettel ar­ra, hogy az Egyesült Álla­mokban tárgyaló Bokros La­jos és az elnökség között egy óceán van - nem foglal­kozott hivatalosan a minisz­ter végkielégítésével. • A konferencia megnyitó­ján jelen levő dr. Kökény Mihály, a Népjóléti Minisz­térium politikai államtitkára a sajtótájékoztatón azt tar­totta fontosnak hangsúlyoz­ni, hogy el kell szakadni at­tól a paternalista gondolko­dástól, ami az államtói és/vagy a társadalombiztosí­tótól várja az egészség meg­óvását. Az egészségvédelem sokszereplős rendszer, amelyben feladata van az egyénnek, az iskolának, a munkahelynek, a civil szer­vezeteknek, az önkormány­zatoknak, a politikának. Mindezek összehangolt mű­ködése lehet a garanciája az egészség megóvásának. A politika és az egészség kap­csolatát elemezendő, a Nép­jóléti Minisztérium kora ősszel kívánja ^Parlament elé tárni a vitaanyagot, amely azt boncolgatja, mi­lyen összefüggések vannak a politika és a népegészségügy között, s milyen felelőssége van a politikának a lakosság egészségvédelmében. E kér­dések megvilágítása azért fontos, hogy a képviselők lássák, szavazataik minden­kor hatással vannak a polgá­rok egészségére, lett légyen közlekedéssel, oktatással kapcsolatos kérdésről szó. A Népjóléti Minisztérium ál­lamatitkára egészség-lobbyt tart kívánatosnak a politikai döntések egészségvédelmet szolgáló befolyása érdeké­ben. Az államtitkár szüksé­Feszült a helyzet a felsőoktatásban (Folytatás az 1. oldalról.) A koncepció szerint a leg­jobb tanulmányi eredményt elérő hallgatók kapják a leg­magasabb tanulmányi ösz­töndíjat, a legrosszabb tanu­lók pedig » legmagasabb tandíjat fizetik. A maximált havi ösztöndíj összege 3250 forint lenne, ami az éves hallgatói normatíva (jelenleg 65 ezer forint) egyhuszada. Az elnök aláhúzta: a köz­gyűlés az említett rendszer szerinti - egyes hallgatókra nézve akár magasabb össze­gű - tandíjfizetés 1996 szep­temberi életbeléptetése mel­lett állt ki, és a leghatározot­tabban ellenezte az egysé­gesen havi 2 ezer forintos tandíj szeptemberi bevezeté­sét. Szabó László úgy véle­kedett, hogy amennyiben a kormány szeptemberi terve valósul meg, akkor a hallga­tók részérói újabb utcai de­monstrációkra, tüntetésekre és polgári engedetlenségi mozgalomra lehet számítani. • Fidesz-MPP-választmány Egyetemi káosz Ismét Várhegyi Attilát választotta elnökéül a Fi­desz-Magyar Polgári Párt országos választmánya a testület kongresszus utáni alakuló ülésén szombaton. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Várhegyi Attila elmondta, hogy eb­ben a ciklusban ez volt az utolsó tisztújítás, amely a párt kongresszusát követően lezajlott. Állást foglalt a párt vezető testülete a felsőoktatás hely­zetével kapcsolatban is. Kinyilvánították: a Fidesz nem néz­heti tétlenül, hogy jobb esetben káosz alakul ki az egye­temeken és a főiskolákon, rosszabb esetben pedig a pusztu­lás vár a felsőoktatásra a kormányzat intézkedései nyomán. • Mentálhigiénés konferencia Szegeden Az egészségéri lobbyzni kell Az állami és nem állami intézmények szere­pe a testi és lelki egészség védelmében, a beteg­ségek megelőzésében a témája annak a konfe­renciának, ami a Német Népfőiskolai Szövetség anyagi támogatásával zajlik Szegeden, s ami­nek megnyitója tegnap, vasárnap délután volt a városháza dísztermében. A Dél-alföldi Re­gionális Mentálhigiénés Programiroda, az Egészségfejlesztésért Alapítvány, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, a Szegedi Univer­sitas Szövetség, a szegedi önkormányzat és a SZOTE által szervezett tanácskozás ünne­pélyes megnyitóját követő sajtótájékozatón is­mertették a az egészségneveléssel-és véde­lemmel kapcsolatos elképzeléseket, a szegedi konferencia fontosságát. gesnek tartotta kitérni az egészségügy átalakítására is, ami nem választható el az egészségvédelem- és meg­előzés kérdésétől. A kórházi kapacitások 50 százaléka ki­használatlan, s a kórházi ágyak átstrukturálása éppen azért vált halaszthatatlanná, mert az egészségügy rendel­kezésére álló pénzt e lépés megtételével lehet hatéko­nyabban felhasználni. Egy újságírói kérdés „miatt" az államtitkár kitért a népjóléti miniszterrel minap történ­tekre. A Magyar Orvosi Ka­mara Kisbéren tartott tanács­kozásán kitapsolták a népjó­léti minisztert. Az államtit­kár ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a kamara je­lenlevő tagsága tájékozatlan­sága okán fojtotta a szót a miniszterbe, mert a résztve­vők nem tanulmányozták át alaposan az egészségügy át­alakításának programját, an­nak csak egy részét ismer­ték. Az egészségügy terve­zett átalakításának program­ja egyébként nemcsak az or­vostársadalom ügye, hanem más szakmákat is érint ­szögezte le az államtikár, akit dr. Veér András, minisz­teri biztos, az Országos Neu­rológiai és Pszichiátriai In­tézet főigazgatója követett a megszólalásban. Az egész­ségvédelemmel kapcsolat­ban elmondta, hogy ez az el­ső kormány, amely a mentál­higiénét és a megelőzést nyíltan felvállalja, ami azért fontos, mert egészségvéde­lem nem letézhet a poltikai hatalom támogatása nélkül. A Nemzeti Egészségvé­delmi Intézet újonnan kine­vezett tudományos igazgató­ja, dr. Makara Péter, a társa­dalom egészségi állapotát tükrözendő emelt ki egy-két adatot: a középkorú népes­ség halálozási mutatói a 20­as évek magyarországi ha­lálozási mutatóival egyeznek meg; az ország - sőt a fővá­ros - különböző részeiben lakók születéskor várható élettartama között több éves eltérések vannak; Magyaror­szág halálozási és megbe­tegedési mutatói tragikus ké­pet mutatnak. A további romlás megakadályozása ér­dekében tett erőfeszítések mintapéldájának nevezte a szegedi mentálhigiénés mo­dellt, ami követésre méltó. A mentálhigiénés konfe­rencia ma műhelycsopor­tokban folytatja munkáját. Kalocsai Katalin fii égóta próbálom már megérteni, mi marad titok­lLJ han ebben az országban és mi nem. A pénzügy­miniszter például túl sok ellenséget szerzett magának a közelmúltban ahhoz, hogy ne tudódjon ki csinos összegre rúgó végkielégítése. Mint ahogy a Budapest Banknak juttatott 12 milliárd forint után is kiszá­molták, az a Bokros csomag mely szociálisan legér­zékenyebb tételével lenne egyenlő, úgy a végkielégí­tés összegéről is pontosan kideríthető, hány gyermek családi pótléka telne belőle. És ennek semmi köze ahhoz, hogy a pénzügyminiszter most jó pénzügy­miniszter vagy sem, illetve jó bankár volt vagy sem. Palotás János is elég ismert vállalkozó és politi­kus, ő sem képzelhette magáról, hogy teljes csendben vitatkozik az adóhivatallal, amikor negyedmilliárd forint a tét. A jogerős bírósági ítéletig még vagy két­szer lehullik a hó, de meg fogjuk tudni a végered­ményt. Elmarasztalás esetén bővebben, ha pedig Pa­lotás úr lenne a nyerő, talán kisebb terjedelemben. A baj az, hogy még a végső szó után sem lehetünk biz­tosak abban, az igazság győzött, vagy az ügyvédek. Mint Klapka úr tanított bennünket a múlt héten, a pervesztésnek, illetve a nyerésnek gazdasági ügyek­ben talán ahhoz van legkevesebb köze, hogy kié az igazság. Amikor kirobbant az Agrobank Botrány II., amely végül kényszerű bankfúzióhoz fog vezetni, azt mondták, ezzel akarják elterelni a figyelmet a volt Bokros Bank kurta-furcsa konszolidációjáról. Ami­kor a napokban felröppent a hír, hogy Palotás úrnak rendezetlen számlája van az adóhivatallal, senki sem mondta, el akarják terelni a figyelmet a pénzügymi­niszter bankigazgatói végkielégítéséről. Nem is tu­dom lehetne-e most egyáltalán akkora ügyet csinál­ni. Palotás úr tehát perel, a pénzügyminiszter pedig magyarázkodik, annyira nem vagyunk kis ország, hogy ne férnének meg egymás mellett. (Tjjitkok persze bőven maradnak, elég, ha mind két iTfélnek érdekében áll annak megtartása. Csak­hogy ezek a bank- és adótitkok már eddig is túl sok­ba kerültek nekünk. Mert arról keveset olvastunk, hogy X bank tisztviselője csúszópénzért adott hitelt, hogy Z bank osztályvezetője szakszerűtlenül helyezte ki a forrást, vagy Y bank fiókigazgatóját korrupció miatt rúgták ki páros lábbal. A bank jó híre mindenekelőtt, csak a konszolidációs számlát nyúj­tották be a költségvetésnek, áttételesen a látható jö­vedelmű polgároknak. Ez utóbbiak fizetik az adó­titok számláját is, hiszen olyan sikeresen titkolja el a hivatal az eltitkolókat, hogy lassan oda jutunk, a hü­lye, hülyébb, leghülyébb folytatása a becsületes adó­fizető állampolgár - banknál: hitelét rendesen tör­lesztő vállalkozás - lesz. JfúcS-^) (f c cÁt 7 ^^^^^^^ SZE-MA szentesi és makói téglagyár termékei Szegeden is gyári áron, gyári feltételekkel ^Miuii »áHMak°* kisméretű tégla 14 Ft/db MODUL BAlly raklaptól házhoz szállítás Szeged, Csongrádi sgt. 27. Szentes, József A. u. 24. Tel.: 62/474-481, 62/491-022 Tel.: 63/314-011 • A krónikás jól emlékezik azokra a bizonyos évekre, amikor itt, térségünkben, fő­leg a négy aranykoronás fu­tóhomokon (a népnyelv fo­sóhomoknak titulálja) gyen­ge termőhelyi szövetkezetek kapták a nem csekélyke ál­lami támogatást, hogy a szántóföldi kultúrák minél szélesebb skáláját virágoz­tassák fel! Az élelmesebb szövetkezeti gazdák éltek a lehetőséggel, s évről évre olyan jó zárszámadásokat készítettk, amelyeknek az alapját bizony az említett tá­mogatás jelentette. Hol vannak már azok az idők? Bár ilyen-olyan ala­pokból csurog-csepeg a gaz­dáknak, de hogy erre tudnák alapozni a termelésüket, arról szó sincs. Sokszor nem is tudnak azokról. Ezen kí­ván - többek között - vál­toztatni a Csongrád Megyei Agrárkamara, azzal is, hogy minden ilyen lehetőségről értesíti tagjait, s valamennyi földtulajdonost, némely tá­mogatás elbírálásánál pedig közreműködik. A közel­múltban meghirdetett föld­0 KÉRDÉS • Az agráíkamara elnökéhez A kis pénz nem kell? hasznosítási támogatásnál szintén. Az igénylés módjá­ról és határidejéről érdek­lődtünk Kovács Lajostól, a Csongrád Megyei Agrárka­mara elnökétől. • Mit tegyen a földtu­lajdonos, ha igénybe akarja venni ezt a támo­gatást? - Nagyon egyszerű: minden falugazdásztól be­szerezhető az igénybejelen­tő lap, azt két példányban kitöltve a falugazda eljut­tatja hozzánk (egy nála ma­rad, egy pedig a tulajdonos­nál), mi véleményezzük, s továbbítjuk az FM-hivatal­hoz, amelyik a kifizetést engedélyezi. Ezt június 30­áig kell lebonyolítani. Bár nem nagy pénzekről van szó, hiszen szántó és ültet­vények után hektáronként 1850 forint, míg rét, legelő, gyep után hektáronként 700 forint a támogatás, ám tér­ségünkben tizenegy község földtulajdonosait illeti meg. Pontosan Ásotthalom, Ba­lástya, Csengele, Kistelek, Mórahalom, Ópusztaszer, Öttömös, Pusztamérges, Pusztaszer, Rúzsa és Zá­kányszék határában lévő tulajdonosokat. • Milyen feltételeket vesznek figyelembe az igénybejelentéseknél? - Ezekben a községek­ben az átlagaranykorona­érték nem haladhatja meg a tizenhét aranykoronát, saj­nos a munkanélküliség is mérce, mert kikötés az is, hogy a munkanélküliség az országos átlag másfélsze­'m.áV w L. Kovács Lajos rését kell, hogy elérje, vagy meghaladja. A homoki tér­ségben ilyen viszonyok mellett gazdálkodnak az emberek. • A közelmúltban meg­állapodott a kormány és az agrárkamara bizo­nyos eddigi állami fel­adatok átadásában. Me­lyek ezek? - Kérem: a Magyar Ag­rárkamara vállalja - töb­bek között -, hogy július 1. napjától a falugazdász há­lózatot működteti. Mi is pá­lyázatot írtunk ki erre, s elég sokan jelentkeztek, az elbírálás ezekben a napok­ban zajlik. Ezzel kapcsolat­ban fokozatosan vesszük át az elemi csapással kapcso­latos számítások igazolását, az állami garanciavállalásra vonatkozó jogosultság iga­zolását, a tagi kölcsönnel kapcsolatos összesítéseket, a vetés megtörténtének iga­zolását (támogatási előleg igénybevétele esetén), to­vábbá a fogyasztásiadó­visszatérítási igényt meg­alapozó igazolást, a fo­gyasztásiadó-visszatérítési igény jogosultságának el­lenőrzését, s a termésbecs­lést ezután a (negyei agrár­kamara által kijelölt mező­gazdasági szakember végzi. Azt is el kell mondani, hogy a Földművelésügyi Minisztérium a Magyar Agrárkamara egyetértésé­vel olyan törvényjavaslatot dolgoz ki, amelynek alap­ján az elemi csapást, vala­mint a hozamérték-kiesést majd a megyei agrárkama­rák igazolják. Mindezekkel azonban még nem ért véget az FM által átadott-átadan­dó feladatok sora. Sz. Lukács Imre

Next

/
Thumbnails
Contents