Délmagyarország, 1995. június (85. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-09 / 133. szám

PÉNTEK, 1995. JÚN. 9. BELÜGYEINK 3 Kit ösztönöz az ösztöndíj? Szövényi Zsolt nem használta „a tandíj bevezetése" kifejezést, ehelyett a tandíjrendszer átalakításáról beszélt, mivel tandíj jelenleg is létezik a magyar felsőoktatásban. Nappali tagozaton azok a hallgatók fizetik mindössze évi négyezer forintról van szó -, akik nem érik el a 3,0-ás tanulmányi átlagot. (A levelező tagozatokon 5-6 ezer forint ez az összeg.) Normatív támogatás Sok téves képzet él az emberekben a felsőoktatási ösztöndíjakról. Kevesen tudják, hogy nálunk az ösztöndíjjuttatás minden egyes nappali tagozatos hallgatóra kiterjed. Az állami költségvetés gondoskodik a pénzről, s ezt normatív szabályozással osztják el. Az idei költségvetési törvény hallgatónként évi 65 ezer forintban szabja meg az ösztöndíj-normát, méghozzá szektorsemlegesen, ami azt jelenti, hogy ez a juttatás nemcsak az állami intézmények, hanem az alapítványi és az egyházi főiskolák hallgatóinak is jár. Más kérdés, hogy az érintett iskolák miként osztják szét a normatív támogatást a hallgatók között. A mai elZúg a felsőoktatás, és a márciusban bejelentett költségvetési szigorítások óta a közélet is puskaporos az egyetemi, főiskolai hallgatók tervezett tandíjemelése miatt. Az egyetemeken is feszült a hangulat, itt az oktatói gárda egy részének elbocsátási szándéka borzolja föl a kedélyeket. Vajon jut-e pénz a hallgatói juttatások fenntartására? Netán azokat is mérsékelni vagy visszavonni kívánja a kulturális kormányzat? Felvetésünkre Szövényi Zsolt főosztályvezető a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban határozott nemmel válaszolt: „A márciusi megszigorító intézkedések a felsőoktatásnak ezt a szektorát nem érintik. A hallgatói juttatásokat, melyeknek az ösztöndíj csupán egyik eleme, a kormány nem szándékozik lefaragni." osztási gyakorlat a nyolcvanas évek végén alakult ki, szoros összefüggésben az intézményi autonómia kiszélesedésével. Eszerint a minisztérium csak az általános fejkvótát határozza meg, az intézmény pedig önállóan alakítja ki saját elosztási rendszerét. Ennek megfelelően ahány felsőoktatási intézmény van az országban, annyiféle elosztási szisztéma érvényesül. Többnyire mindenütt adnak úgynevezett alapösztöndíjat a hallgatóknak, a tanulmányi teljesítménytől függetlenül, mely rendszerint a hatezer forintnyi havi norma felét teszi ki; voltaképpen ez a maradványa a nyolcvanas évekbeli húspénznek. Erre az alapösszegre épül rá a tanulmányi eredmény után járó juttatás. Könnyű eldönteni, hogy a teljesítmény növelésére van-e lényeges ösztönző hatása ennek az „egyenlősdi" eljárásnak. Az állami számla Már puszta létével is megér egy misét a mai magyar felsőoktatási ösztöndíjrendszer. Nemzetközi összehasonlításban sincs szégyellnivalónk miatta, hiszen Európa nyugati tájain a rendszeres, minden hallgató számára költségvetésileg biztosított ösztöndíj teljesen ismeretlen fogalom. Arrafelé főleg az alapítványi ösztöndíjak dominálnak. Hajdan így ment ez idehaza is. Nálunk 1945 előtt egyes felekezetek, hatóságok és magánosok alapítottak ösztöndíjat, melyet pályázattal lehetett elnyerni. 1927 után ugyan létezett már állami ösztöndíj is, de ez igen kis mértékű volt. 1930-ban például a felsőoktatási intézmények tanulóinak mindössze 4,4 százaléka részesült ösztöndíjban. Most tanévenként és személyenként 6200 forint tankönyvtámogatást is kapnak az állami intézmények hallgatói az ösztöndíj mellé. Az iskolák saját szabályzatuk alapján döntenek arról, hogy ebből az összegből mennyit kap meg a tanuló közvetlenül (tankönyvvásárlási bon formájában), és mennyit fordítanak az intézmény jegyzetellátására. Ez idő tájt évente 40 ezer fiatal részesül kollégiumi ellátásban, de még 25-30 ezren szeretnék igénybe venni ezt az állami szolgáltatást, ha lenne elegendő férőhely. Egy-egy hely fenntartásához az állam évi 60 ezer forinttal járul hozzá, miközben a kollégista hallgató csupán havi 600-1000 forint közti térítési díjat fizet. Látható, hogy az állam jelentős részt vállal magára az egyetemisták, főiskolások taníttatásából. A támogatások között lehet megemlíteni a diákigazolvánnyal együtt járó utazási kedvezményeket. melyek értéke - egy múlt évi szociológiai felmérés szerint - tanulónként meghaladja az évi tízezer forintot. Mit hoz a jövő? Léteznek speciális ösztöndíjak is a hazai felsőoktatásban. melyek a hallgatóság szűkebb körét érintik. Például a köztársasági ösztöndíj, amelyet az idei tanévben 1027 hallgató nyert el. Az összege nem mondható magasnak, mivel csupán havi 3300 forinttal növeli a diák „alapösztöndíját". Kérdés, hogy a nehéz gazdasági körülmények között az állam tudja-e vállalni ezeket a diákjóléti kiadásokat, amikor a hallgatói létszám évről évre emelkedik? Például az 1989/90. tanév 15 ezres induló (elsőéves) létszáma mára megduplázódott; most 34 ezer az elsőéves diák. Szövényi Zsolt bizakodó ebben a kérdésben. Elmondta, hogy a létszámemelkedés pénzügyi fedezetét évről évre tervezik a minisztériumban, és a költségvetés várhatóan erre a jövőben is tekintettel lesz a normatíva megállapításakor. P. Kovács Imre • Madl Münchenben oktat Szegeden az elnök mentes a pártérdekektől! A parlament jelenlegi összetétele mellett naivitás lenne azt hinni, hogy van esély a megválasztásomra, de a politikai demokrácia teljesebbé tétele, a jelenleginél nagyobb politikai egyensúly megteremtése érdekében vállaltam a jelölést - jelentette ki Mádl Ferenc a magyar sajtónak adott nyilatkozatában. A három ellenzéki párt, az MDF, a KDNP és a FideszMagyar Polgári Párt köztársaságielnök-jelöltje - aki jelenleg Münchenben tartózkodik, mert az ottani egyetemen vendégprofesszorként ad elő - elmondta, hogy ó elsősorban a tudománynak és az oktatásnak kötelezte el magát, nem pártpolitikus, és csak hosszas meggyőzés után fogadta el a jelölést. Végül azért mondott igent a felkérésre, mert segíteni akar egy jobban működő demokrácia kialakításában. Támogatni szeretné a három jelenlegi ellenzéki párt összefogását, és a demokrácia kiteljesítése érdekében e politikai irányzat megerősödését, hogy minden demokratikus erő kellő képviselettel rendelkezzen az állami szervekben. A köztársasági elnöki funkcióval járó kötelezettségekről szólva Mádl úgy vélekedett, hogy a majdani köztársasági elnöknek - akár Göncz Árpád, akár ő lesz az - távolabb kell kerülnie a pártérdekektől. Az államfőnek az ország egységét, a politikai szervek jó működését kell szolgálnia és a nemzeti közös érdek legjobb integrálására kell törekednie nyilatkozta. Göncz Árpádhoz fűződő személyes viszonyát illetően elmondta, hogy mint az Antall-kormány minisztere számtalanszor találkozott a jelenlegi államfővel, és több ízben tagja volt az elnököt külföldre elkísérő delegációnak. Ezen alkalmakkor jó együttműködés alakult ki kettőjük között. • A hídépítő hagyományoknak megfelelően söröshordót gurítottak át csütörtökön a Békéscsaba és Gyula között, a Veszei Csárdánál épülő új négysávos úton lévő hidakon, amelyek szerkezetileg elkészültek. A hídépítő ünnepségen részt vettek a 36. országos hfdmérnöki tanácskozás résztvevői is. A „veszei halálkanyarban " áll már mind a négy híd, amelyek a Körös-csatornán, a Kígyósi-főcsatornán, egy gyalogúton s gyalogúidként magán az országúton ívelnek át. Az 1993-as békési kormánylátogatás nyomán született kormányhatározat írja elő a 44-es út rendkívül forgalmas. Gyula és Békéscsaba közti szakaszának négysávossá való átépítését. A legHordógurítás Békésen veszélyesebb részen, a Veszei Csárdánál lévő kanyarnál és hidaknál tavaly ősszel kezdődött el az építés és a tervek szerint még a nyáron, július 30-ig át is adják a forgalomnak a négysávos szakaszt. Az útépítés 173 millió forintba kerül; a teljes, Békéscsaba és Gyula közötti út négysávossá való átépítése egymilliárd forintos beruházás s az ezredfordulóra készül el. Mint a csütörtöki ünnepségen elhangzott, jövőre megkezdődik a 44-es, nemzetközi forgalmú főút Gyulát elkerülő részének az építése is. .Szimatolók' A Nemzetközi Detektív Szövetség XII. kongresszusa 10 európai ország részvételével ma kezdődik Budapesten, az Aquincum Hotelben. Láposi Lőrinc, a Magyar Detektív Szövetség elnöke nehezményezte, hogy öt évvel a rendszerváltás után is tilos magánnyomozást folytatni Magyarországon. Erre a szolgáltatásra igény mutatkozik minden demokratikus társadalomban, ahol piacgazdaság van. Mint mondta, jogszabályi trükkökre alapozva dolgoznak. Magyar elmék találmányai Fontos eseménynek mondta az idei Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verseny díjkiosztó ünnepségét a verseny résztvevői előtt elhangzott üdvözlő beszédében Pál László ipari és kereskedelmi miniszter szerdán Budapesten, a Gellért Szállóban. Keviczky László akadémikus, az MTA főtitkára, a bíráló bizottság elnöke szerint a magyar fiatalok rendkívül tehetségesek, ezért a tehetséggondozás igen fontos az élet minden területén, különösképpen a tudományban. Első díjban részesült az úgynevezett mobil-robot, amely egy teljesen új elvű robotépítésű technikára épül, s az alakra emlékező ötvözet alkalmazásával készül. Ugyancsak első díjat kapott a súrlódásmentes mágneses áttételek alkalmazásának kidolgozása, amelynek lényege, hogy a hajtó és a hajtott kerekek között erős mágneses mező közvetíti az erőhatást. Szintén első díjban részesült a Braille-dokumentumok számítógépes feldolgozásának kidolgozásáért egy alkotóhármas, tagjai nemrégiben elnyerték B rai I le-nyomtatój u kkal a kanadai Hamiltonban a nemzetközi tudományos és műszaki verseny első díját. E ) zt hiszem, így hívják azt a körülbelül 5 centiLlJ méter széles, ragacsos bevonatú, barnás-drappos papírcsíkot, amely gyermekkorom falusi konyháiban megszokott látvány volt. Nem is kelleti hozzá a hátsó udvarban disznói tartani, elég volt, ha a szomszédok foglalkoztak sertéssel. A csík a tikkasztóan meleg nyári napokon hamar megtelt legyekkel. A nagyobb gyerekek titokban a kidobott darabokon még gyakorolhatták is számolási tudományukat, akár száz fölé is juthatlak a felragadt példányok számbavétele közben. Szóval ott reggelizett, ebédelt, vacsorázott a család a pettyes csík alatt, amelyet legtöbbször praktikusan a konyhai lámpa kissé poros, zománcozott burájára ragasztott a háziasszony. Azt nem állítom, hogy nem kellett csapkodni a legyeket, de az biztos, hogy a csík megritkította őket, azon egyszerű oknál fogva, hogy amelyik beleragadt, azt már nem kellett agyoncsapni azzal a nyeles gumilapáttal, amellyel máskülönben a gyereksereg is nevelhető volt. A minap, legnagyobb megdöbbenésemre, az egyik szegedi, Kossuth Lajos sugárúti, kifejezetten elegáns élelmiszer-áruházban, már-már markelben találkoztam a légypapírral, originál csomagolásban. A dolog elsősorban azért volt meglepő, mert nekem ez semmilyen formában nem bukkant fel az elmúlt 15-20 esztendőben, bár kollégáim szerint az igazi falusi boltokban mindig is kapható volt. Meg a világ is az elektromosan melegített kis egyenméretű lapkákra állt át, illetve már inkább az illatosított, minden repülő rovart pusztító folyadék párologtatása a divat. A légypapirból kétféle típust is kínált az üzlet, s ha jól emlékszem, 28 és 31 forintos egységáron. Az olcsóbbat vásároltam, az egyszerűbb kartondoboz és a zöld felirat emlékeztetett jobban a Duna-parti község stollverkot ajándékozó, mindig mosolygós boltos nénijére. Még benne volt a doboz végében az az igazán praktikus kis rajzszög is, bár a közeli lakótelep panelkonyháiban ezzel nem lehet kísérletezni. ' Azt ne mondjam, hogy majdnem kivágtak otthonról légypapírostól, bevásárlószatyrostól, disznóólasos nosztalgiástól. Végül is kompromisszum született, azaz egy napig csúfoskodhatott a szakszerűen kicsomagolt, a két végénél megfogott, lassan széthúzott, majd felrajzszögezett alkalmatosság a konyhaablakban. Vendéget ez idő alatt nem fogadhattunk, nnesztettem. Egyetlen árva legyet nem találtam rajL/ ta, s hiába magyaráztam a bizonyítványt azzal, hogy még igazából el sem kezdődött a légyszezon. Legközelebb a hagyományos mosóporból viszek haza egy jó félkilónyit. r ^^^^^^ SZE-MA szentesi és makói téglagyár termékei Szegeden is gyári áron, gyári feltételekkel 'tnaMi BiMMa^ l"sméretú tégla 14 Ft/db IMWL BAK 7 raklaptól házhoz szállítás Szeged, Csongrádi sgt. 27. Szentes, József A. u. 24. Tel.: 62/474-481, 62/491-022 Tel.: 63/314-011 Jánosi mást akar Miután a Parlament kulturális bizottsága alkalmasnak tartja a médiatörvény tervezetét a parlamenti vitára, haladéktalanul folytatni kell a hatpárti tárgyalásokat a médiaügyben — mondta Szombathelyen Jánosi György, az MSZP alelnöke, aki a vasi megyeszékhelyen a megyei művelődési központ politikai pódiumának vendége volt. A párt médiaszakértője szerint a lehető leggyorsabban meg kell vizsgálni a törvénytervezetet abban a hatpárti körben, melyben az előzetes egyeztetéseket is folytatták, s reményét fejezte ki. hogy a vélemények közös, módosító indítványok beadásához is vezetnek. A vadméhek és a természet Minél jobban beavatkozik az ember a természet rendjébe, annál kevesebb vadméh él a kérdéses területen - erre az eredményre jutottak a voldersi Szent Károly felsőreálgimnázium tanulói, akik egy akció keretében négy évig a legkülönbözőbb helyekre állítottak kaptárokat, s az azokba betelepedett fajtákat megszámolták és kiértékelték. - Az ismert, mézet termeSzeged, Kölcsey u. 13. alatti üzlethelyiség bérleti joga eladó. Alapterület: 106 nm. Irányár: 7 M Ft+áfa Tel.; munkaidőben 1-160-4297, 1-180-5464. lő méhen kívül Közép-Európában több mint 600 méhfajta él, amelyek döntő szerepet játszanak a virágos növények elterjesztésében - jelentette ki az akció vezetője, Günter Krewedl tanár. Az iskolások 100 kaptárt - egyszerű fatuskókat, beléjük fúrt lyukakkal - állítottak fel Tirol 12 különböző pontján. Az ifjú kutatók megállapították, hogy a vadméhek legtöbb fajtája ott telepedik meg, ahol a környezet természetes vagy természetközeli. - A vadméhek legkevésbé a városi környezetet szeretik. Ritkák azokon a területeken, ahol monokultúrák intenzív mezőgazdasági termelésével foglalkoznak - mondta Krewedl. Ideális helyeknek a széltől védett rétek vagy déli fekvésű erdőrészletek bizonyultak. A talaj minősége nem játszott jelentős szerepet. KÉRDÉS • Az érdekvédőhöz A gazdálkodás kulcsa az adósságszolgálat • A március tizenkettedikei szomorú vasárnap után - amely ugyan kedvező határokat és folyamatokat ígért a magyar gazdaságnak - egyre-másra kerülnek felszínre azok az ellentmondások és kedvezőtlen tünetek, melyek bizony némely ágazatban a teljes leépülés rémét vetítik előre. Nálunk a legtöbb megrázkódtatásnak a mezőgazdaság volt mindig is kitéve, most sem változott a helyzete. Napjainkban még a meglévő termelőeszközeit sem tudja működtetni. Ezen a Bokros-csomag sem segít. Vajon miért a kétkedés? Miért számolják úgy a mezőgazdasági érdekvédők, hogy 13 milliárd forintot vesz ki a zsebükből? Azt ugyan fel sem tételezzük, hogy más a Pénzügyminisztérium számítása és más számtani alapműveletekkel dolgoznak a mezőgazdaságban termelők. Erre kértünk magyarázatot Horváth Gábortól, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Ter13 melők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkárától. • Úgy tűnik, újabb viharfelhők gyülekeznek az ágazat fölött. Melyek ennek a látható jelei? - A Bokros-csomaggal kivédhetetlen hatások érték a mezőgazdaságot. Olyan helyzetben következett ez be, amikor a gazdálkodói kör fele vagy többsége kétes, rossz adós minősítéssel hiába vár kölcsönre. Ilyen szituáció volt az Antall-kormány idején, a kilencvenes évek elején, hasonlóan nagy inflációs prognózissal számoltak a mezőgazdasági termelők. Sőt, 1989-1992 között a mostanihoz hasonló volt az agrárium finanszírozása. A legtöbb termelő, szövetkezet, társas vállalkozás éppen akkor halmozta fel kötelezettségeinek tetemes részét a 36-38 százalékos kamat mellett. Azt görgeti azóta is maga előtt. Az ágazatban olyan csőd- és felszámolási hullám indult meg, amelyre máshol nem volt példa. • Ez ismétlődhet? - Sajnos, igen. Nem a stabilizációs intézkedések Horváth Gábor okozzák a legfájóbb gondot az agrártermelőknek, hanem az, hogy nem jövedelmező a gazdálkodás. Igaz, a tavalyi esztendőt néhány milliárd forint pozitív mérleggel zárták a társas vállalkozók, de ez nem elég az évek óta elmaradt beruházások pótlására. Még az ágazatban dolgozók bérének a fejlesztésére sem. Az idő múlásával nem tud versenyezni ez a kormányzat sem. Teljes a káosz a mezőgazdaságban. Nagyon szomorú, hogy a tízezer parcellára szabdalt föld tulajdonviszonyai sem rendeződtek, lassú a kárpótlás, nincs elég föld a kárpótlásra, de nem dőlt el a kárpótláshoz kötődő utak, ültetvények, természetvédelmi területek sorsa sem. Vagyis törvénykezési bizonytalanság is tapasztalható, nemcsak termelési bizonytalanság. • Mi vár a gazdálkodókra? - A termés vegyes hozamokat ígér. Lesz, amiből * bőven terem, s lesz, amiből hiány mutatkozik. A gazdálkodó sorsa ugyanaz, mint az államé, ha egyszer az adósságszolgálatát nem tudja teljesíteni, úgy eladósodik, hogy soha ki nem kecmereg belőle. Vállalnia kell a csődöt, a felszámolást. Azt tapasztalom, s az a tragikus az egészben, hogy még mindig az veszít a legkevesebbet. aki bedobja a törölközőt és nem termel. No, de mire jutunk így? Sz. Lukács Imre