Délmagyarország, 1995. május (85. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-08 / 106. szám

HÉTFŐ, 1995. MÁJ. 8. KULTÚRA 11 • Ha elindul az úthenger Vajtai István: Közelharc Vajtai István MW uszonegy évvel ezelőtt MM vetette papirosra Vajtai István önéletrajzi tépelődéseit Közelharc elmen, de csak idén adta ki Szegedi arcélek sorozatában a Somogyi-könyvtár. Ki volt Vajtai? A Szegedi Tanárképző Főiskola docenseként kavart 1954-ben nagy vihart, amelyet akkoriban tanszékvezetőjével párosítva Vajda-Vajtai ügyként kezelt a mozgalmi zsargon. Minden önéletírásnak megvan az a ráadása, hogy szerzője önmagát igyekszik igazolni. Ha csak tisztességes emberek gyakorolnák ezt a műfajt, könnyű lenne eligazodnunk, de rontja minden megszólalás hitelét az az egyszerű tény, hogy ők szólnak legritkábban. Vajtai István írása, azt hiszem, ezek közé a ritka-becsületes kivételek közé tartozik. Sváb családból indult, Waitsch volt eredeti családi neve. Életre szóló indíttatást kapott a bonyhádi gimnáziumban. ahol szinte „kisebbségiekből" állt az egész iskola, de ahol sem kisebbségi megkülönböztetés, sem vallási elkülönítés-elkülönülés meg nem eshetett. Hadiérettségivel belepotytyant az első világháborúba, és csak leszerelése után folytathatta tanulmányait. Tanár lett, többek között a szegedi Baross gimnáziumban is tanított, és később jutott el a főiskolára. Jó tanár lehetett, de éppen a jókra kötelező katasztrófát nem kerülhette el. Az a politika, amely szinte naprakészen produkálta minden országos botrány helyi megfelelőit, szívesen válogatta áldozatait a legértékesebbek között. Ahhoz azonban, hogy lapátra tegyen jobb sorsra érdemes embereket, a tudományukban elismert szaktekintélyeket is sorompóba állította. Olyan személyek jönnek elő az erősen visszafogott önéletrajzi írásban, akiknek emberi gyöngéit némely esetben korosztályom is tapasztalhatta, de olyanok is, akiknek a nevét a társadalmi nagy kataklizma időközben kifényesítette. Említettük már az évszámot, 1954. november 15én tartott előadást a szegedi írószövetségben a költészet varázsáról. Ártatlan és szép téma lenne minden időben, de nem lehetett az még 1954-ben sem. Emberi és tanári tisztessége egyaránt megkövedtelte, hogy szót ejtsen a költészetben még mindig eluralkodó sematizmusról, miközben letette a maga voksát az igazi költészet mellett. „Aki színtelenül, az anyanyelv kifejező erejének egyéni mozgósítása nélkül ír, az nem író, nem költő, hanem »közlő«, és költeményeire nincs semmi szüksége sem az ügynek, amelynek szolgálatába szegődött, sem az olvasónak (műélvezőnek), akit igenis a forma varázsa, vagyis főleg lírai költeményekben a tartalomnak legmélyebb és egyben legérzékletesebb, a villámcsapás erejével meghökkentő és egyben megvilágosító szépsége foghat csak meg. " Akármilyen tökéletesenvan is megfogalmazva, a csasztuska-szinvonalat még mindig istenítő hétköznapi pártpolitika igen hamar ügyet csinált belőle. Hatalmas vihar kerekedett egy pohár vízben, mondanánk ma, de abba a pohár vízbe akkoriban seregestül bele is fulladtak. Távoznia kellett a tanszékről, később pedig, mivel ötvenhat napjaiban fölsőbb sugallatra beválasztották a főiskolai forradalmi bizottságba, és ott kétszer föl is szólalt - bár a nyugalom megőrzésére intette a diákságot - fegyelmivel végleg meg kellett válnia hivatásától. Az irodalomtörténet sokat köszönhet száműzetésének elsősorban Móra életművének kiadásában szerzett elévülhetetlen érdemeket -, de soha meg nem tudhatjuk, mennyit veszttettünk vele a későbbi tanárok képzésében. A személyes méltánytalanság önmagában is fölbecsülhetetlen kár, nemzedékekre előre mutatva is. Azt sem tudhatjuk most se, amikor kulturális ügyekben fölületesen dönt a politikai hatalom, nem árthat-e vele legalább annyit, amekkorát visszavonhatatlanul ártott azokban az években. Tanulságul ajánljuk az érdeklődő olvasók figyelmébe. A kicsike kötethez Péter László irt utószót. H. D. Westel 900 GSM-Mobil Távközlési Rt. A WESTEL 900 GSM Mobil Távközlési RT. SZEGED területére 35 év alatti FŐÁLLÁSÚ ÜZLETKÖTŐ munkatársat keres. Az alkalmazás feltétele: üzletkötői gyakorlat. Jogosítvány és saját gépkocsi szükséges. Az angol nyelv ismerete és üzletkötői múlt előny. Fényképes önéletrajzokat várunk az alábbi címre: Budapest, Pf 434. 1519 Jelige: Szegedi üzletkötő Az egyik szegedi galériatulajdonos szerint ma csak az tud megélni a műkereskedelemből, aki vagy évtizedek óta benne van, s rendkívül jó kapcsolatrendszerrel rendelkezik, vagy giccset árul, s azt is olcsón. Tőke nélkül, outsiderként szinte lehetetlen, hogy valaki ebből teremtsen magának egzisztenciát. Gyukity Márk: „vagy a város konzervatív Galéria - éjjel-nappali fényben. (Fotó: Révész Róbert) • Áll egy ház a Zárda utcában, amely a kecses, aranybarna színű, afrikai antilopról kapta a nevét. E házban, pontosabban annak alagsori részében tároltak már ezt-azt, limet-lomot, működött itt már nyomda és szitanyomó-műhely. A vizes falú, málló vakolatú, rosszul betonozott és világított pincehelyiséget két évvel ezelőtt a szegedi székhelyű Európa Alapítvány újíttatta fel. Azóta e helyen a kortárs magyar, illetve európai képzőművészet 'élvonalához tartozó festőművészek, grafikusok, fotográfusok és installátorok állítottak már ki, mint Barabás Márton, Karátson Gábor, Kopasz Tamás, Kucsera András, Lovasi Zoltán, Nánay Szilamér, Orosz István, Wahorn András, valamint El Kazovszkij, Frédéric Fontenoy és Milorad Krstic. Rögtön hozzáteszem: a névsor korántsem teljes, meg azt, bármily meglepő, hogy az Impala Ház nem galéria. Nem, ez így nem pontos. Az Impala Ház nem csak galéria. Annál sokkal több. A ház vezetőjének, Gyukity Márknak a véleménye szerint „ma Magyarországon egyébként sem lehet megélni műkereskedelemből, csak úgy, ha a galéria mögött tekintélyes és tőkeerős mecénás áll." Az Impala is már réges-régen becsukhatta volna kapuit, ha csak a hagyományos értelemben vett képkereskedésből akart volna megélni. A fennmaradás és a zavartalan működés anyagi hátterét esetükben az Európa Alapítvány és az Impala Ház Könyvkiadó és Reklámstúdió közösen biztosítja. Az Impala Ház - mint ahogy azt Gyukity Márk már többször megfogalmazta - a képzőművészeti Megéri-e a galéria? Körbenéztünk, mi a helyzet a szegedi magángaléria fronton. Kíváncsiak voltunk arra, ki hogyan él. S Iám, találtunk életerőtől duzzadó galériát, tetszhalott kiállítótermet és szomorú-keserű galériatulajdonost. ablak szerepét szeretné betölteni, amin keresztül a szegedi polgár kitekinthet országa kortárs képzőművészeti törekvéseire. S kik azok, akik kikukkantanak ezen az ablakon? Nos, többségében fiatalok. A tapasztalat azt mutatja, hogy ebben a majd negyedmilliós városban igencsak szűk réteg érdeklődik a kortárs képzőművészet iránt. A ház vezetője szerint ez két dologgal magyarázható: „vagy a város konzervatív az Impalához képest, vagy az Impala avantgarde a Szegeden megszokott kiállítási stílusokhoz és kiállítótermi stratégiákhoz képest." Az Impala egyébként bevételének nagy részét nonprofit kulturális rendezvényekre, irodalmi és képzőművészeti előadásokra, beszélgetés-sorozatokra, felolvasóestekre (Pompeji és 2000 est, Esti kérdés, Karátson Gábor előadások) fordítja. A világhírű grafikusművész, Kass János a következőket írta április végén a kiállítási emlékkönyvbe Kiss Ilona festőművész könyvtárgyai láttán: Európa = Impala = Szeged = Remek = Ilona = Kiváló! Az Impala tehát él. Nem úgy a Poszt-Ari Galéria, amely ez év tavaszára tetszhalott állapotba került. Barna Gábor galériatulajdonos két évvel ezelőtt azzal a szándékkal nyitotta meg kiállítótermét a Hajnóczy utcában, hogy ott a kortárs magyar képzőművészek munkáit mutatja majd be, s egyben vásárlási lehetőséget biztosít a helyszínen. Az első időkben neves budapesti és szentendrei festő-, grafikus- és iparművészek Bakonyi Mihály, Kass János, Szász Endre, Csikszentmihályi Róbert, Ligeti Erika — alkotásait kínálta megvételre. Később kiállítási lehetőséget kaptak a galériában ismeretlenebb, új műfajokkal operáló képzőművészek is. Vásárlók azonban csak elvétve akadtak. Barna Gábor véleménye szerint „ma csak az tud megélni a műkereskedelemből, aki vagy évtizedek óta benne van, s rendkívül jó kapcsolatrendszerrel rendelkezik, vagy giccset árul, s azt is olcsón. " Outsiderként óriási háttértőke és öt-hat év kell ahhoz, hogy valaki a műkereskedelemből teremtsen magának egzisztenciát. Barna Gábor döntött: változtat a stratégián. A paszszfv galériabéli várakozás helyett, aktív kapcsolatépítésbe kezd. Felderíti kinek milyen műalkotásra van szüksége, s a megrendeléseket, legyen az festmény, grafika vagy kisplasztika, helyi alkotókkal készítteti el magas művészi színvonalon. Barna szerint ma már nem lehet arra várni, hogy potenciális vásárlók vetődnek le a galériába, s kész műalkotásokat vesznek; kutatni, keresni kell az igényeket, s azokat kell kielégíteni. A dr. Boross József utcában öt éve működik Rácz Géza magángalériája, a Kálvária Galéria. A kiállítótermet annak idején a tulajdonos hozatta rendbe és alakította ki. A fenntartás költségeit egyébként azóta is Rácz Géza állja. Ebben a galériában az öt év során különböző stílusú festményeket, szobrokat és kerámiákat, illetve különböző nemzetiségű alkotókat - magyarokat, lengyeleket, románokat, franciákat, németeket, japánokat ismerhetett meg a látogató. A kiállítás anyagai mind megvásárolhatók, vevők azonban itt sem jelentkeztek túlzottan nagy számban. Rácz Géza nem szívesen beszél galériájáról. Azt azonban elmondta: „úgy érzi, a város kulturális vezetése nem becsüli meg igazán azt, amit csinál." A galériába fektetett pénzt bármire elkölthette volna, üdülésre, házra. Nem tette. Mert azt gondolta, hogy ennek a városnak szüksége van olyan helyre, ahol értékes és nfvós alkotásokat lehet bemutatni. Ma már máshogyan látja a dolgokat. A tapasztalat azt mondatja vele, hogy érdemesebb Szegeden kocsmát nyitni, mint galériát. Rácz Géza kissé megkeseredett és szomorú. Nem is vállalkozott hosszabb beszélgetésre. Rácz Géza elképzelhetőnek tartja, hogy ez az év lesz az utolsó, jövőre már nem nyitja ki galériáját. Szabó C. Szilárd 2890 TATA, FALLER JENŐ U. 9. TATAI CSERÉPIPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TEL /FAX: (34) 382-963, TEL: (34) 382-088 AKAR BIZTOS FEDELET? VÁSÁROLJON TATAI CSEREPET! RENDKÍVÜLI AKCIÓ MÁJUSBAN! Hornyolt cserép Körszelet "v" cserép Régi ár 41,50 Ft 43,00 Ft Új ár 37,70 Ft 40,00 Ft ÚJ TERMÉK! Tatai zsindely natúr 22,30 Ft Tatai zsindely piros 31,30 Ft Az árak tartalmazzák az áfá-t, a raklap és a felrakás díját is ÉRDEKLŐDJÖN GYÁRUNKNÁL VAGY MEGYEI FORGALMAZÓINKNÁL! Májusi csempe- és padlólapvásár a Csempediszkontnal Egyes padlólapok, falicsempék kiárusítása nagy engedménnyel Ízelítőül: Fálicsempe Pireo Beige 20x25 I. Cannes Grey 20x25 II. Jerba Pergamon 25x33.3 II. Padlólap Ifaca Beige 33.3x33.3 II. So 2121 20x20 III. Cost. Beige 33x33 I. Nevada Liscio 30x30 (gránitlap) Amerikai PVC-padló (3.65 m széles) Üzletünkben még kaphatók mosdók, WC, kádak 0. 1590 Ft4n helyett 1290 FtYnJ 0. -helyett 1120 Fián' 0. 1450 Ft4n -helyett 1090 Ftriri 0. 1490 Fkm?-helyett 1250 Fttn! 0. 840 Fkm* helyett 640 Ftfn' 0. 1490 rfrrr helyett 1250 FMn! 1850 Ft4n helyett 1400 FtrrF 990-Ww'helyett 850 Fthi' Nyugdíjasoknak, nagycsaládosoknak 5% engedményt adunk a nem akciós árukra! Szeged, Bérkert u. 129. Telefon: 431-211/127,06-30-438-343