Délmagyarország, 1995. május (85. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-06 / 105. szám

1995. MÁJUS 6., SZOMBAT <0­Vasárnapi apukák Mottó: „Csak azért szültem neki 9 gye­reket, mert bíztam abban, hogy majdcsak elveszítem valahogy a tömegben." (Wendy Harmer ausztrál író) f • Az ütközések elkerülése Forgatókönyv helyett Temesi Ferenc azt írja egy helyen, hogy minden válás oka a házasság. Bölcs szentencia, nem lehet mást mondani rá, mint azt, hogy így igaz. A válás azon­ban nem csak valaminek - nevezetesen a házasságnak - a vége, hanem egy útnak a kezdete is. • Együtt a papával Nem lehet receptet, másol­ható forgatókönyvet adni a va­sárnapi szülő szerepének gyakorlásához, hiszen a (fel­bomlott) család „játszmái" soktényezósök, és a bennük szereplő személyek - egyé­niségek lévén - egyedivé te­szik e játszmákat. Ugyanakkor e „játszmáknak" léteznek meg­lehetősen tipikus problémái, konfliktushelyzetei, amelyek­nek feloldását, illetve megol­dását - mint a XX. század újfajta szülőszerepét -, úgy tűnik, meg kell, meg lehet tanulni. Ehhez kíván segítsé­get nyújtani az amerikai csa­ládszociológus, Peter Row­lands világsikert aratott, ma­gyarul is megjelent könyve. A szerző számtalan olyan gye­rekkel találkozott, beszélgetett és készített mélyinterjút, akik­nek lelki sérüléseit a szülők válását követő torz, konflik­tusokkal teli szülő-gyerek kapcsolat okozta. Jó néhány általánosan jellemző „vasár­napi élethelyzet" kristályoso­dott ki számára ezekből az esetekből. E gyakorlati ta­pasztalatokat felhasználva látott hozzá, hogy csokorba gyűjtse a kritikus pontokat, s hogy az ütközési lehetősége­ket - hasznos tanácsaival - a minimumra csökkentse. Jólle­het Rowlands hangsúlyozza: nagyon kevés esély van arra, hogy a vasárnapi szülőé lesz a meghatározó szerep a gyerek életútjának alakításában. Amiért érdemes küzdenie, az a pozitív kapcsolat kiépítése. Ennek érdekében kell a talál­kozások, együttlétek minden alkalmát a lehetőségek szabta határokon belül minél gond­talanabbá tenni. Mi mindenre kell a szülőnek ezért figyelnie? Erről szólnak Rowlands müvé­nek fejezetei: a gyerek átadá­sának normális körülményei­ről, a pontosság, rendszereség - az együtt eltöltött idő érzel­mi-értelmi gazdagságáról, új partnerekről, mostohákról, és új testvérekről. Jószerével min­den lényeges kérdésről, ami a válás után felvetődik, a család­tól elszakadt szülő és gyerme­ke kapcsolatában. K. K. Egy olyan elvált embert szólaltatunk meg az aláb­biakban, aki minden rosszat, ami az elmúlt években érte, a válására vezet vissza. Jogos a kérdés: ugyan hol lehet fel­lelni ezeket az embereket. Tanácsadóknál, menhelyen, kórházban, kocsmában? Bör­tönben? A riportalanyt a vé­letlen segítségével, de kitartó keresés után leltük fel. Ta­lálkozásunk színhelye az ő törzskocsmája - ez alighanem Szeged legolcsóbb műintéz­ménye. Fröccsök árnyékában, kocsmaszagban és cigaretta­füstben társalogtunk. -Mikor vált el? - Nyolc évvel ezelőtt. -S miért? - Az én hibámból mondták ki a válást, nem is nagyon vi­tattam, már nem is érdekelt. Soha nem csaltam meg a fele­ségem, egyszerűen megbo­londult. Tizenkét évig voltunk együtt, úgyis lehet mondani, hogy jóban-rosszban. Két fiam van, évek óta nem láttam őket. -Ivott? - Igen. -Sokat? - Elég sokat, de az asszony is ivott. Általában ezért kez­dődtek a veszekedések is. So­ha nem volt valami értelmes oka, mindig.apróságon, ne­vetséges dolgon kaptunk össze... Egyszer csak beállított, hogy váljunk el. Kérleltem, maradjon, alig van valamink, egy kétszobás lakásban élünk, ha különmegyünk, nem tu­dunk megélni. Aztán még há­rom hónapot maradtunk %JSgy „elvált" élet nyomában* % Holnap is lesz nap? Az út kezdete Mielőtt moralizálni kezdenénk, számoljunk a legrosszabbat. Sokan jönnek ki ügy a házasság­ból, hogy alig marad valamijük, pontosabban csak annyi, amennyit fel tudnak élni. Ki pár hó­nap, ki néhány év alatt. Ez a jelenség aránytalanul gyakoribb a férfiaknál, nem mintha az arányos­ság kérdését fel kellene vetni. együtt, utána megint megtör­tént ugyanez. Be voltam rúg­va, pofon vágtam. Akkor elő­ször és utoljára. -Dolgoztak valahol? - Ő takarított, én meg al­kalmi munkákból kerestem pár ezer forintot havonta. -Mit ítélt a bíróság? - Kimondták a válást, a va­gyonmegosztás során kaptam annyi pénzt, hogy egy évig. nem volt semmi gondom. Lát­hattam a fiaimat is, tulaj­donképpen jól éreztem ma­gam, eleinte tetszett az új élet. Mondtam is a haveroknak, mekkora bolondság ez a há­zasság, az ember csak tönk­remegy bele. Munkám is volt, de aztán megsérült a derekam, nem emelhettem. Albérletben laktam, kaptam segélyt. Aztán egyszer csak rájöttem, el­fogyott a pénzem, nincs fedél a fejem fölött, egyedül va­gyok. Próbáltam talpra állni, takarékoskodni, nem ettem, s lefogytam 10 kilót. Semmi és senki nem volt körülöttem. Karácsonykor, húsvétkor volt a legrosszabb. A fiaim is el­hidegültek tőlem, egyszer az egyik azt mondta, szégyell engem. Az anyjuk is ellenem hangolta őket. - Hogy telik egy napja? - Hatkor kelek, kimegyek a Mars térre, eszek egy darab kakaskolbászt mustárral, ke­nyérrel. Utána sétálok egyet, mindig találkozok ismerő­sökkel, beszélgetünk. Közben megnézem a munkahirdeté­Az Elvált Apák Érdekvé­delmi Egyesületének el­nökét, dr. Hegedűs Ist­vánt is megkérdeztük a kisemmizett férfiak har­cos szervezetéről hely­zetéről s arról mi vár­ható a további ütköze­tektől? - Az egyesület 1989-ben az első civil szervezetek között alakult. Az elvált apák több­szörösen hátrányos helyzete hívta életre, és az a körülmény is, hogy válás után nemcsak gyermeküktől, hanem a la­kásuktól is megfosztják őket. A helyzet annál inkább ag­gasztó, mert a pénzintézetek nem adnak hitelt, ugyanakkor az önkormányzatoknak nincs lehetőségük arra, hogy el­helyezzék az otthon nélkül maradottakat. A hajléktalanok négyötöde elvált apa. Vidéken valamivel kedvezőbb a hely­zet, mert ott a rokonok, isme­rősök segítenek, befogadják őket. A tartásdíjat azonban még akkor is fizetnie kell, ha saját megélhetésének rovására megy, vagy sosem láthatja a gyermekét. Ezzel szemben nem kísérheti figyelemmel gyermeke fejlődését, megszű­nik a gyermekéhez való joga. Érthetetlen az a bírói gyakor­lat, hogy a gyermekek döntő többségét az anyánál helyezik el. Ma már az apák is mehet­nek gyesre. Válás esetén azon­ban az az apa, aki három éven keresztül alkalmas volt a gyer­meknevelésre, egyszeriben alkalmatlanná válik. Miért? Előfordulnak olyan esetek is, amikor a bíróságon a bírónő vélhetően személyes sérelmeit torolja meg azáltal, hogy nem az apának ítéli a gyermeket. Nem egy példa bizonyítja, hogy az anyának még arra is van lehetősége, hogy az apa beleegyezése nélkül külföldre vigye a közös gyermeket. - Törvény szabályozza seket, hátha... Délután alszom, este tévézek, vagy itt ülök, ahol most. Szóval semmi kü­lönös. — A volt feleségével nem szokott találkozni? — A, nem, az már régi törté­net. Hiányzott egy darabig, de most már teljesen felesleges tűnődni a múlton. -Nem gondolt arra, hogy újra megnősül? - De, nagyon sokszor. Az utóbbi időkben azonban már fel sem merült. -Miért? - Nem kellek én senkinek... — S az ismerősei között nincs olyan nő, aki ha­sonló cipőben járna, mint maga? - Van egy-kettő, minde­gyiknek megvan a maga baja. Meg aztán nagyon félek egy újabb kudarctól. Azt már nem bírnám ki. — Miben reménykedik? - Nem tudom. Semmiben. Hogy holnap is lesz nap. Ahogy nagy kérges kezeit néztem ennek az ötven­egynéhány éves férfinak, arra gondoltam, hogy milyen is lesz az a holnapi nap? Arató László • /ÍC//o AJ2T/ O / £ í/ Gyermek nélkül, otthontalanul mind a láthatási, mind pedig a külföldre való távozást. - Elvileg igen, gyakorlatilag nem. A hatóságok csak későn intézkednek és általában nem történik semmi. Népi kezde­ményezést indítunk a család­jogi törvény megváltoztatá­sáért, mert véleményünk sze­rint e törvények alapvetően alkotmányellenesek. A tör­vénytervezet ugyan 1991-ben kihirdette az 1989-ben aláírt ENSZ Gyermekjogi Dekrétu­mát, de a családjogi törvénye­ket mind ez idáig nem hozták ezzel összhangba. -Milyen változtatásokat szeretnének? - Az elvált apáktól család­védelmi érdekekre hivatkozva kisajátították a tulajdonukat. Többségük emiatt szinte föl­dönfutóvá vált. El akarjuk érni, hogy az alkotmány értelmében ne lehessen egy társadalmi ré­tegtől önkényesen elvenni a tulajdonát. A szülői felügyeleti • Ő vajon mitől vált alkalmatlanná? jog ne szünetelhessen válás esetén sem. Korlátozásra csak akkor kerüljön sor, ha a szülő a gyermeket veszélyezteti. A tartásdíj fizetése feltétele le­gyen a láthatásnak, létmini­mum alatti jövedelemből pedig ne vonjanak le tartás­díjat. Egyáltalán, az anya köte­les legyen elszámolni vele. A gyermekkel való kapcsolattar­tás akadályozását pedig bün­tessék. Fontosnak tartjuk, hogy végre egészséges egyen­súlyi helyzet alakuljon ki a gyermekek elhelyezésének megoldásakor. H a észrevételük, véle­ményük van a Hölgyválasz bármelyik cikkével kapcsolatban, vagy egyszerűen csak szeretnék nekünk meg­írni örömüket, bánatu­kat, levelüket a kö­vetkező címre küldjék: „Hölgyválasz" Délnia­gyarország Kft. 6740 Szeged, Stefánia 10. (A közlésre érdemes leve­lekből minden hónap utolsó szombatján adunk válogatást). Rova tszerkesztő: Kalocsai Katalin A bíróságok anyapártiak. Ez él a köztudatban. Termé­szetesen a válásokkal kapcso­latos az említett elfogultság. Ha boptják a házasságot, akkor szinte automatikusan az anya „kapja meg" a gye­reketkelt, az apának az úgynevezett láthatás jut. — Megjelent egy statisz­tikai kimutatás, amely szerint Magyarországon a válások kimondásakor az esetek 94 százaléká­ban az anyával marad a gyermek. Mi ennek az oka, esetleg az, hogy a jog a nőket előnyben ré­szesíti a házasságok fel­bontásánál? - Ez a kérdés évtizedek óta foglalkoztatja- a közvéleményt, különösen az apákat, akik rosszallásukat fejezik ki emiatt - mondta dr. Gaál Sándor, a megyei bíróság polgári kollé­giumvezetője. - A lényeg a következő. Tudni kell, hogy a házassági bontópereknek je­lentős hányada, körülbelül 70 százaléka egyező akaratnyil­vánítással történik. Közös megegyezéssel válnak el, en­nek feltétele az, hogy a há­zastársak egyezségre jutnak a gyermekek elhelyezéséről. A bíróság valójában nem is dönt ilyen esetekben, csupán jóvá hagyja az egyezséget. Az em­• Bírósági tapasztalatok Harcok árán egyezség lített statisztikát ez alapvetően meghatározza. A fennmaradó lényegesen kisebb hányadban még mindig van olyan eset, hogy a felek megegyeznek. Becslésem szerint a gyermek­elhelyezésről az esetek 85 százalékában lényegében a szülők döntenek. - Mi történik, ha az apa és az anya is ra­gaszkodik a gyerme­kéhez. Mi alapján mérle­gel ilyenkor a biróság? - Ilyenkor hosszadalmas bizonyítási eljárás előzi meg a döntést. A tapasztalat az, hogy általában alkalmasabbnak tűnik gyermekelhelyezésre az anya, mert rendszerint olyan apákról van szó, akiknek a magatartása kifogásolható. Ita­loznak, verik családjukat. Persze előfordul, hogy az apá­nál helyezik el a gyermeket, például, ha az anya hagyja ott a családot. - Mennyiben veszik figyelembe a gyermek kívánságát, hogy ő kivel szeretne élni? - Parlament elótt van a csa­ládjogi törvény módosításával kapcsolatos javaslat. Több rendelkezése a gyermek jo­gainak fokozottabb védelmét szolgálná. A 14. évet betöltöt­teknek önálló joguk lesz pert indítani, hogy melyik szülővel akarnak élni és csak egyet­értésükkel lehet őket elhe­lyezni az apánál vagy az anyá­nál. A régebbi és a jelenlegi gyakorlat is az, hogy a bíró­ságnak meg kell hallgatnia a gyerekeket, ha azok legalább 10-12 évesek. A jövőben még inkább így lesz, erőteljesen növekednek majd a gyerekek jogai. V. Fekete Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents