Délmagyarország, 1995. május (85. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-06 / 105. szám

1995. MÁJUS 6., SZOMBAT <0Vasárnapi apukák Mottó: „Csak azért szültem neki 9 gyereket, mert bíztam abban, hogy majdcsak elveszítem valahogy a tömegben." (Wendy Harmer ausztrál író) f • Az ütközések elkerülése Forgatókönyv helyett Temesi Ferenc azt írja egy helyen, hogy minden válás oka a házasság. Bölcs szentencia, nem lehet mást mondani rá, mint azt, hogy így igaz. A válás azonban nem csak valaminek - nevezetesen a házasságnak - a vége, hanem egy útnak a kezdete is. • Együtt a papával Nem lehet receptet, másolható forgatókönyvet adni a vasárnapi szülő szerepének gyakorlásához, hiszen a (felbomlott) család „játszmái" soktényezósök, és a bennük szereplő személyek - egyéniségek lévén - egyedivé teszik e játszmákat. Ugyanakkor e „játszmáknak" léteznek meglehetősen tipikus problémái, konfliktushelyzetei, amelyeknek feloldását, illetve megoldását - mint a XX. század újfajta szülőszerepét -, úgy tűnik, meg kell, meg lehet tanulni. Ehhez kíván segítséget nyújtani az amerikai családszociológus, Peter Rowlands világsikert aratott, magyarul is megjelent könyve. A szerző számtalan olyan gyerekkel találkozott, beszélgetett és készített mélyinterjút, akiknek lelki sérüléseit a szülők válását követő torz, konfliktusokkal teli szülő-gyerek kapcsolat okozta. Jó néhány általánosan jellemző „vasárnapi élethelyzet" kristályosodott ki számára ezekből az esetekből. E gyakorlati tapasztalatokat felhasználva látott hozzá, hogy csokorba gyűjtse a kritikus pontokat, s hogy az ütközési lehetőségeket - hasznos tanácsaival - a minimumra csökkentse. Jóllehet Rowlands hangsúlyozza: nagyon kevés esély van arra, hogy a vasárnapi szülőé lesz a meghatározó szerep a gyerek életútjának alakításában. Amiért érdemes küzdenie, az a pozitív kapcsolat kiépítése. Ennek érdekében kell a találkozások, együttlétek minden alkalmát a lehetőségek szabta határokon belül minél gondtalanabbá tenni. Mi mindenre kell a szülőnek ezért figyelnie? Erről szólnak Rowlands müvének fejezetei: a gyerek átadásának normális körülményeiről, a pontosság, rendszereség - az együtt eltöltött idő érzelmi-értelmi gazdagságáról, új partnerekről, mostohákról, és új testvérekről. Jószerével minden lényeges kérdésről, ami a válás után felvetődik, a családtól elszakadt szülő és gyermeke kapcsolatában. K. K. Egy olyan elvált embert szólaltatunk meg az alábbiakban, aki minden rosszat, ami az elmúlt években érte, a válására vezet vissza. Jogos a kérdés: ugyan hol lehet fellelni ezeket az embereket. Tanácsadóknál, menhelyen, kórházban, kocsmában? Börtönben? A riportalanyt a véletlen segítségével, de kitartó keresés után leltük fel. Találkozásunk színhelye az ő törzskocsmája - ez alighanem Szeged legolcsóbb műintézménye. Fröccsök árnyékában, kocsmaszagban és cigarettafüstben társalogtunk. -Mikor vált el? - Nyolc évvel ezelőtt. -S miért? - Az én hibámból mondták ki a válást, nem is nagyon vitattam, már nem is érdekelt. Soha nem csaltam meg a feleségem, egyszerűen megbolondult. Tizenkét évig voltunk együtt, úgyis lehet mondani, hogy jóban-rosszban. Két fiam van, évek óta nem láttam őket. -Ivott? - Igen. -Sokat? - Elég sokat, de az asszony is ivott. Általában ezért kezdődtek a veszekedések is. Soha nem volt valami értelmes oka, mindig.apróságon, nevetséges dolgon kaptunk össze... Egyszer csak beállított, hogy váljunk el. Kérleltem, maradjon, alig van valamink, egy kétszobás lakásban élünk, ha különmegyünk, nem tudunk megélni. Aztán még három hónapot maradtunk %JSgy „elvált" élet nyomában* % Holnap is lesz nap? Az út kezdete Mielőtt moralizálni kezdenénk, számoljunk a legrosszabbat. Sokan jönnek ki ügy a házasságból, hogy alig marad valamijük, pontosabban csak annyi, amennyit fel tudnak élni. Ki pár hónap, ki néhány év alatt. Ez a jelenség aránytalanul gyakoribb a férfiaknál, nem mintha az arányosság kérdését fel kellene vetni. együtt, utána megint megtörtént ugyanez. Be voltam rúgva, pofon vágtam. Akkor először és utoljára. -Dolgoztak valahol? - Ő takarított, én meg alkalmi munkákból kerestem pár ezer forintot havonta. -Mit ítélt a bíróság? - Kimondták a válást, a vagyonmegosztás során kaptam annyi pénzt, hogy egy évig. nem volt semmi gondom. Láthattam a fiaimat is, tulajdonképpen jól éreztem magam, eleinte tetszett az új élet. Mondtam is a haveroknak, mekkora bolondság ez a házasság, az ember csak tönkremegy bele. Munkám is volt, de aztán megsérült a derekam, nem emelhettem. Albérletben laktam, kaptam segélyt. Aztán egyszer csak rájöttem, elfogyott a pénzem, nincs fedél a fejem fölött, egyedül vagyok. Próbáltam talpra állni, takarékoskodni, nem ettem, s lefogytam 10 kilót. Semmi és senki nem volt körülöttem. Karácsonykor, húsvétkor volt a legrosszabb. A fiaim is elhidegültek tőlem, egyszer az egyik azt mondta, szégyell engem. Az anyjuk is ellenem hangolta őket. - Hogy telik egy napja? - Hatkor kelek, kimegyek a Mars térre, eszek egy darab kakaskolbászt mustárral, kenyérrel. Utána sétálok egyet, mindig találkozok ismerősökkel, beszélgetünk. Közben megnézem a munkahirdetéAz Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesületének elnökét, dr. Hegedűs Istvánt is megkérdeztük a kisemmizett férfiak harcos szervezetéről helyzetéről s arról mi várható a további ütközetektől? - Az egyesület 1989-ben az első civil szervezetek között alakult. Az elvált apák többszörösen hátrányos helyzete hívta életre, és az a körülmény is, hogy válás után nemcsak gyermeküktől, hanem a lakásuktól is megfosztják őket. A helyzet annál inkább aggasztó, mert a pénzintézetek nem adnak hitelt, ugyanakkor az önkormányzatoknak nincs lehetőségük arra, hogy elhelyezzék az otthon nélkül maradottakat. A hajléktalanok négyötöde elvált apa. Vidéken valamivel kedvezőbb a helyzet, mert ott a rokonok, ismerősök segítenek, befogadják őket. A tartásdíjat azonban még akkor is fizetnie kell, ha saját megélhetésének rovására megy, vagy sosem láthatja a gyermekét. Ezzel szemben nem kísérheti figyelemmel gyermeke fejlődését, megszűnik a gyermekéhez való joga. Érthetetlen az a bírói gyakorlat, hogy a gyermekek döntő többségét az anyánál helyezik el. Ma már az apák is mehetnek gyesre. Válás esetén azonban az az apa, aki három éven keresztül alkalmas volt a gyermeknevelésre, egyszeriben alkalmatlanná válik. Miért? Előfordulnak olyan esetek is, amikor a bíróságon a bírónő vélhetően személyes sérelmeit torolja meg azáltal, hogy nem az apának ítéli a gyermeket. Nem egy példa bizonyítja, hogy az anyának még arra is van lehetősége, hogy az apa beleegyezése nélkül külföldre vigye a közös gyermeket. - Törvény szabályozza seket, hátha... Délután alszom, este tévézek, vagy itt ülök, ahol most. Szóval semmi különös. — A volt feleségével nem szokott találkozni? — A, nem, az már régi történet. Hiányzott egy darabig, de most már teljesen felesleges tűnődni a múlton. -Nem gondolt arra, hogy újra megnősül? - De, nagyon sokszor. Az utóbbi időkben azonban már fel sem merült. -Miért? - Nem kellek én senkinek... — S az ismerősei között nincs olyan nő, aki hasonló cipőben járna, mint maga? - Van egy-kettő, mindegyiknek megvan a maga baja. Meg aztán nagyon félek egy újabb kudarctól. Azt már nem bírnám ki. — Miben reménykedik? - Nem tudom. Semmiben. Hogy holnap is lesz nap. Ahogy nagy kérges kezeit néztem ennek az ötvenegynéhány éves férfinak, arra gondoltam, hogy milyen is lesz az a holnapi nap? Arató László • /ÍC//o AJ2T/ O / £ í/ Gyermek nélkül, otthontalanul mind a láthatási, mind pedig a külföldre való távozást. - Elvileg igen, gyakorlatilag nem. A hatóságok csak későn intézkednek és általában nem történik semmi. Népi kezdeményezést indítunk a családjogi törvény megváltoztatásáért, mert véleményünk szerint e törvények alapvetően alkotmányellenesek. A törvénytervezet ugyan 1991-ben kihirdette az 1989-ben aláírt ENSZ Gyermekjogi Dekrétumát, de a családjogi törvényeket mind ez idáig nem hozták ezzel összhangba. -Milyen változtatásokat szeretnének? - Az elvált apáktól családvédelmi érdekekre hivatkozva kisajátították a tulajdonukat. Többségük emiatt szinte földönfutóvá vált. El akarjuk érni, hogy az alkotmány értelmében ne lehessen egy társadalmi rétegtől önkényesen elvenni a tulajdonát. A szülői felügyeleti • Ő vajon mitől vált alkalmatlanná? jog ne szünetelhessen válás esetén sem. Korlátozásra csak akkor kerüljön sor, ha a szülő a gyermeket veszélyezteti. A tartásdíj fizetése feltétele legyen a láthatásnak, létminimum alatti jövedelemből pedig ne vonjanak le tartásdíjat. Egyáltalán, az anya köteles legyen elszámolni vele. A gyermekkel való kapcsolattartás akadályozását pedig büntessék. Fontosnak tartjuk, hogy végre egészséges egyensúlyi helyzet alakuljon ki a gyermekek elhelyezésének megoldásakor. H

a észrevételük, véleményük van a Hölgyválasz bármelyik cikkével kapcsolatban, vagy egyszerűen csak szeretnék nekünk megírni örömüket, bánatukat, levelüket a következő címre küldjék: „Hölgyválasz" Délniagyarország Kft. 6740 Szeged, Stefánia 10. (A közlésre érdemes levelekből minden hónap utolsó szombatján adunk válogatást). Rova tszerkesztő: Kalocsai Katalin A

bíróságok anyapártiak. Ez él a köztudatban. Természetesen a válásokkal kapcsolatos az említett elfogultság. Ha boptják a házasságot, akkor szinte automatikusan az anya „kapja meg" a gyereketkelt, az apának az úgynevezett láthatás jut. — Megjelent egy statisztikai kimutatás, amely szerint Magyarországon a válások kimondásakor az esetek 94 százalékában az anyával marad a gyermek. Mi ennek az oka, esetleg az, hogy a jog a nőket előnyben részesíti a házasságok felbontásánál? - Ez a kérdés évtizedek óta foglalkoztatja- a közvéleményt, különösen az apákat, akik rosszallásukat fejezik ki emiatt - mondta dr. Gaál Sándor, a megyei bíróság polgári kollégiumvezetője. - A lényeg a következő. Tudni kell, hogy a házassági bontópereknek jelentős hányada, körülbelül 70 százaléka egyező akaratnyilvánítással történik. Közös megegyezéssel válnak el, ennek feltétele az, hogy a házastársak egyezségre jutnak a gyermekek elhelyezéséről. A bíróság valójában nem is dönt ilyen esetekben, csupán jóvá hagyja az egyezséget. Az em• Bírósági tapasztalatok Harcok árán egyezség lített statisztikát ez alapvetően meghatározza. A fennmaradó lényegesen kisebb hányadban még mindig van olyan eset, hogy a felek megegyeznek. Becslésem szerint a gyermekelhelyezésről az esetek 85 százalékában lényegében a szülők döntenek. - Mi történik, ha az apa és az anya is ragaszkodik a gyermekéhez. Mi alapján mérlegel ilyenkor a biróság? - Ilyenkor hosszadalmas bizonyítási eljárás előzi meg a döntést. A tapasztalat az, hogy általában alkalmasabbnak tűnik gyermekelhelyezésre az anya, mert rendszerint olyan apákról van szó, akiknek a magatartása kifogásolható. Italoznak, verik családjukat. Persze előfordul, hogy az apánál helyezik el a gyermeket, például, ha az anya hagyja ott a családot. - Mennyiben veszik figyelembe a gyermek kívánságát, hogy ő kivel szeretne élni? - Parlament elótt van a családjogi törvény módosításával kapcsolatos javaslat. Több rendelkezése a gyermek jogainak fokozottabb védelmét szolgálná. A 14. évet betöltötteknek önálló joguk lesz pert indítani, hogy melyik szülővel akarnak élni és csak egyetértésükkel lehet őket elhelyezni az apánál vagy az anyánál. A régebbi és a jelenlegi gyakorlat is az, hogy a bíróságnak meg kell hallgatnia a gyerekeket, ha azok legalább 10-12 évesek. A jövőben még inkább így lesz, erőteljesen növekednek majd a gyerekek jogai. V. Fekete Sándor