Délmagyarország, 1995. május (85. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-05 / 104. szám

PÉNTEK, 1995. MÁJ. 5. KAPCSOLATOK 15 OLVASÓSZOLGÁLAT LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 99 Ha én möghalok, 99 $00 Bálint Sándor sírja • Másfél évtizede, hogy Sze­ged szentéletű tudósfiát, Bálint Sándort elragadta a tragikus, és értelmetlen halál. Hetvenhat esztendős volt, tehát még messze nem öreg. Annál is inkább nem, mivel szeretett Felesége elvesztése és elte­metése után azt írta a Kassán élő Görcsös Mihálynak, hogy „... Tervem van még bőven, de nem tudom, mennyi időm van még hátra." Hasonlóképpen írt a hagyomány szolgálatában, már halála után megjelent művében is: „Tervem van még bőven, hosszú időkön át foly­tatott különleges gyűjtésemből, szakmai fölismerésemből, csak még időm legyen hozzá." Munkássága teljesnek te­kinthető, mert azok a kötetei, amelyek kéziratban várták a nyomdába jutást, halála után nagyrészt megjelentek. Ilyen a már említett Hagyomány szol­gálatában, a Szeged Alsóváros, és a nemrég megjelent, Barna Gábor tanulmányait is magá­ban foglaló Búcsújáró magya­rok című könyve. Meg nem szerkesztett gyűjtései, munkái persze még vannak, amelyek közül a szentkép gyűjteményét összegzőt, és a vallási össze­hasonlító anyagokat, majd pe­dig az egyes egyházi ünnepek­hez kapcsolódó, más felekeze­tek szokásait is bővebben be­mutató gyűjtését kell megemlí­tenünk. Eme utóbbiról ugyanis kevés szót már ejt Bálint Sán­dor az Ünnepi kalendárium­ban, és a Karácsony, húsvét, pünkösd című műveiben. Látva-Iapozgatva a Szegedi Szótár kefelenyomatát, csodál­kozom, hogy milyen sok új szót, és a hozzájuk tartozó szó­magyarázatokat gyűjtött azt követően (szinte haláláig), hogy a két kötetes enciklo­pédia 1957-ben megjelent. Természetesen a Szótár, ezek­kel a kibővítésekkel is, a meg­jelentetendők között szerepelt, amelynek megvalósítása egyre sürgősebb feladatunk kell, hogy legyen. „1974-ben, 70. születés­napomra a szegedi Somogyi­könyvtár kiadta műveim bib­liográfiáját. Ebből kitűnik ku­tatásaimnak két fő iránya: az egyik szülővárosom múltja, kultúrája, népélete mindig foglalkoztatott. Ez mintha apai örökségem lenne. A másik a népi hitéletnek, mintegy az édesanyai jussomnak a vizs­gálata. (...) Erre a feladatra fia­tal korom óta mindig gondol­tam, és egész pályámon át ké­szültem" - írta egyik önélet­írásában. Hogy végül is mennyit tudott terveiből megvalósítani, csak sejtjük, hiszen csak azokról tudunk, amelyek könyvként már a miéink lehetnek. Ám így is sokat, pótolhatatlanul sokat, és maradandót ahhoz - akár a tudomány, akár az egyszerű emberek számára -, hogy az örökkévalóságban megtartsuk általuk is Bálint Sándort. „Öregek között nevelked­tem. Gyermekkoromban még olyan jelenségeknek lehettem tanúja, amelyeket az első vi­lágháború teljesen elsöpört. (...) Művem forrása - írja a Szegedi Szótár bevezetőjében - elsősorban alighanem én ma­gam vagyok." És valóban így volt, hiszen még magunk is emlékezünk a vele való beszél­getésekre, amely alkalmakon olyan természetességgel be­szélt a számunkra már mese­szerű történetekről, mintha azokat tegnap élte volna át. És hogy mennyire érezte ezt a szögediségét, talán a Hamvas prépost úrnak, lelki gyermeké­nek mondott szavai igazolják: „Ha én möghalok, möghal velem az utolsó szögedi em­bör." Szerette Városa nem szé­gyenkezhet, hiszen amit meg­tehetett, azt megtette azért, hogy az emlékezete örök idők­re fennmaradjon. Kivételes szögediségét, nagyságát és mély vallásosságának példaér­tékét, máig sugárzó, szelíd szelleme idézi bennünk. Halá­lának 15. évfordulóján is idéz­zük Őt, vagy, ahogyan egyik kortársa mondotta: „Legyen minden nap Bálint Sándoré egy-egy gondolat, egy-egy hozzá szálló fohász, hogy leg­alább bennünk maradjon élő, világító mécses, mindörökké." Május 10-én, halálának év­fordulóján, délután 4 órakor az alsóvárosi temetőben lévő sírjánál találkozunk: kortársai, tanítványai és tisztelői, hogy közös imával segítsük őt a Bol­dogok oltárára. Ifj. Lele József Magándicsőség a győzelem nap Ki tudja, hányan élünk még abból a 30 ezer körüli önkén­tesből, akik alighogy élve ki­kecmeregtek a vesztes hábo­rúból, harca jelentkeztek a né­met fasiszták ellen, egy megúj­hodni készülő nemzet becsüle­téért. Ma már tudjuk, hogy az I. és a legjobban felkészített debreceni hadosztály még ad­dig sem jutott, majd '45 nyarán Hajmáskéren szélnek eresz­tették. Elmúlt fél évszázad és a HM legutóbbi „Sorakozó!"­hívására e három hadosztály­ból már csak 197-en jelentünk meg Csongrád megyéből az emléklap átvételére. Ez a szám nemcsak a halandóságát jelzi a hajdani önkénteseknek, hanem azt is: hamarosan végeszakad a hosszú megaláztatásnak. Ezért nevezem én akkori áldo­zatunkat magándicsőségnek. Nézzük röviden a történetet. A doni katasztrófa után a jobbérzésű hazafiak a szovjet fogolytáborokban, a magyar moszkoviták nélkül is készek voltak a fasizmus ellen fegy­vert fogni. A szovjet ehhez partnernek látszott és meg­alakult a „Kossuth Brigád", hasonlóan a lengyel, csehszlo­vák, román alakulatokhoz. A teheráni és jaltai tárgyalások után azonban a szovjet inkább a korábbi kisantant államokat karolta fel. Azok brigádjait be is vetették, de a mienket fel­oszlatták. A nagy szláv álom is felmerülhet, hiszen a magát a múlt század óta dák eredetűnek mondott románság nyelvének negyven százaléka szláv sza­vakból áll. A diszkrimináció akkor is folytatódott, amikor az Ideig­lenes Kormányunk a fegyver­szüneti egyezmény alapján jogot kapott nyolc hadosztály felállítására. A módszeres szovjet szabotálás következ­tében azonban igen vontatottan két hadosztály állt fel, egy, a szegedi pedig szervezés alatt volt. Állítólag nem volt elég fegyverzet és ruházat sem. Pedig az egész ország tele volt a megvert nyilas irányítás alatt álló hadsereg eldobált és hátrahagyott felszereléseivel. A kormány hiába erőlködött, a szovjet nem akarta bevetni az új honvédséget. Miért? Erre a Párizsi Békeszerződés adta meg a választ. De ekkor már a hajdan szorgos moszkoviták is hadseregellenessé váltak, amit a koncepciós perek jeleztek. A később hatalomra került Rákosiék is elfelejtették a 45­ös önkénteseket. Még a burján­zó Partizánszövetségbe sem vették fel őket. Kedvezmé­nyekre pedig nem is számít­hattak. A párt amnéziájának oka, hogy az a hadsereg a népé volt és nem a párté. Sajátos módon a rendszerváltás előtt röviddel a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MASZ) már hajlandóságot mutatott a két Ausztriát meg­járt hadosztály volt katonáinak felvételére, sőt a párthűség még nyugdíjkiegészítéssel is járt egyesek számára. A bukás után a jobboldalnak az első dolga volt a saját Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetsé­gét (MNESZ) életre hívni. Az akkor már jórészt nyugdíjas hadfiaknák havi 2500 forint nyugdíjkiegészítést ígért, mint­egy kétszeresét, amit a MEASZ, de végülis nem adott meg, mivel az Antall-kormány egy fillér támogatást nekik nem adott. Sőt úgy tett igaz­ságot, hogy a MNESZ előter­jesztését is elutasította. A mai megalázás abból áll, hogy a két táborra osztott 45­ösök dolgát megtépázott tekin­télyű kommunisták (MEASZ­vezetőség), a másik oldalon (MNESZ) pedig identitásza­varos 56-osok intéznék. Erre ráborul a 94-es választás, mint hab a tortára és senki nem tudja immár, mit is kezdjen a 45-ös önkéntesekkel, akiknek a száma, már koruknál fogva is dinamikusan fogy. Az egész azért érdekes, mert mutatja, hogy a nemzet identi­tástudata abszolút zavaros, sőt a politika minden oldalon ma­ximálisan ködösít. Úgy jártunk mi 45-ös ön­kéntesek, mint az 1848^49. évi szabadságharc katonái. Min­denki szép beszédeket mond, emlékérmet és oklevelet osz­togatnak, de idegenek vagyunk és leszünk, míg élünk a politi­kának, akár annak idején a Habsburgoknak a szabadság­harc katonái. De azért magándicsőségün­ket senki el nem veheti. A győ­zelem napján mi is emléke­zünk. Még akkor is, ha kezd a fasizmus egyre kevésbé veszé­lyesnek látszani. Még aktuális a régi jelszó: Európa vigyázz! Marosi János, a 6. hadosztály nevelőtisztje Vonzó részletek _ A Ford Leasing fű # V/l különleges rész­^^^^ letfizetési félté­fWPFnWm teleket ki­nál: minden Ford modell ­természetesen az új Ford Escort is - mind­össze 20% induló részlet befizetésével kapható. Nem szükséges a teljes vételárral rendel­keznie, az Ön által kiválasztott Ford modell így is az Óné lehet. A Ford a részletfizetésben is igazi minőséget kínál. Feltételei pontosan olyan von­\ zóak, mint maguk a Ford modellek. Még ma keres­se fel az Ön hivatalos Ford márkakereskedőjét, és rész­letesen ismerkedjen meg a Ford Leasing ajánlatával. Könnyen lehet, hogy egy Ford volánjánál találja magát. Hamarabb, mint gondolná. Ford Leasing Részletek a márkakereskedőknél Capitol Kft. 6728 Szeged, Dorozsmai u. 12. Tel.: 62/314-178, 60/380-693. Papp Autóház 6721 Szeged, Berlini krt. 4. Tel.: 62/317-306, 62/361-423. Fontos közlemény termékünkről Az osztrák BITTNER cég által előállított eredeti nagy BITTNER svédcseppet ("Originál groBer Schwedenbitter" von EITTNER ) a magyar fogyasztók évek óta jótékony hatású gyógykészítményként ismerik. Néhány hete a BITTNER Svédcsepp importőre, a Naturland Kft. forgalomba hozta a Naturland svédcsepp terméket. E termék csomagolása az összetéveszthetőségig hasonlít az Eredeti Nagy BITTNER Svédcseppre. Tudatjuk Önökkel, hogy a Naturland svédcsepp nem azonos az eddig forgalmazott BITTNER féle Eredeti Nagy BITTNER Svédcsepp termékünkkel és nem az eredeti BITTNER receptura alapján készül. Ezért a BITTNER cég semmiféle felelősséget nem vállal a most kapható Naturland svédcsepp minőségéért. Az Eredeti Nagy BITTNER Svédcsepp hamarosan újra kapható lesz a gyógyszertárakban. Egészségéért mindig a BITTNER féle Eredetit kérje!

Next

/
Thumbnails
Contents