Délmagyarország, 1995. május (85. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-05 / 104. szám

6 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1995. MÁJ. 5. „Az én szememben nincs ellentmondás a ké­mia, mint alaptudomány és a kémiai kutatások eredményeinek gyakorlati felhasználása között. A mai életformánk nem lenne fenntartható a Föld kincsei nélkül; ugyanakkor el kell gon­dolkodnunk azon, hogy amit a természet föl­halmozott, azt az ember elég gyorsan elhasz­nálja. S ha egyszer elfogy, nekünk kell megcsi­nálni. Amerikában 186o körül kezdte meg egy fiatal ember - ahogy nta mondanánk: vállal­kozó - a nyersolaj praktikus fölhasználását; Rockefellernek hívták. Oroszországban a bukni olajtermelés kifejlesztésében Nobel Alfrédnek és testvérének volt alapvető szerepe - az iparág kifejlesztésének hasznából teremtették meg a Nobel-díj anyagi alapját. Nem tudjuk, ponto­san mikor, de nem kétséges, hogy a következő évszázadban, amely már nincs messze, az em­beriségnek tudnia kell, hogyan állítsa elő maga ezeket az alapvető szükségletének számító, s eddig a természethői kinyert anyagokat. A szénhidrogénkémia és az erre alapuló ipar nagy mértékben tud hozzájárulni althoz, hogy a még meglévő természeti kincset hogyan lehet jobban fölhasználni, s ha ez elfogy, az embe­riség hogyan tudja mesterségesen előállítani'." (Részlet Oláh György professzornak a JATE díszdoktorává avatásakor elhangzott előadá­sából.) Yí la elfogy, amil a természet adott, akkor nekünk kell megcsinálni - mondja a Nobel-díjas Oláh György 2» Oláh Gíyörgy feleségével. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Azt mondta az egyete­men, hogy tudomány nél­kül nem képzelhető el az emberiség jövője és a tu­dományokhoz sorolta az alapkutatási eredmények alkalmazásait, a modern ipari technológiákat is. Ez utóbbiak nagyon drága dolgok; milyen jövője lesz a szegény országoknak? - Meg vagyok győződve arról, hogy jövő ott van, ahol új lehetőségek vannak. Ma­gyarországot mindig mező­gazdasági országként emle­getik a világban, nem alap­talanul. A mezőgazdaság mára nagyipari technológia lett a fejlett országokban - itt is annak kell lennie. Meg kell találni a módját. Magyarország az évszázadok alatt bebizo­nyította nemcsak azt, hogy a népe tehetséges, hanem azt is, hogy minden nehézség köze­pette megtalálta, vagy feltalálta magát. Biztos vagyok benne, hogy átmeneti nehézségek után (gy lesz ez megint. Van egy jó példa, rokonoké: Finnország, ahol az utóbbi két évtizedben sok új iparágat fejlesztettek ki, pedig ott sincsenek nagy természeti kincsek. Amije van: a finn emberek, akik jól kép­zettek, hajlandók dolgozni és találékonyan megkeresték a szellemi értékeik gyakorlati felhasználásának lehetőségeit. Valószínűleg az is segített nekik, hogy nem visszafelé néztek, hanem előre: hova kell eljutni? Nem azt mondom, hogy Magyarországon kell megcsinálni például az én tudományterületem eredmé­nyeinek gyakorlati alkalma­zását: a szénhidrogének mes­terséges előállítását a tudo­mány meg fogja oldani, ez sokba fog kerülni a leggaz­dagabb országoknak... De a gyógyszeripar, a finommecha­nika, a computerprogramok és még sok más terület olyan, ahol az ember, a munkaerő minősége a meghatározó és ahol Magyarországnak vannak lehetőségei. • Magyar kutóhelyekkel ­köztük a szegedi egyetem szerves kémiai tanszékével - 1989. után alakulhattak szervezett kapcsolatai az ön által vezetett intézetnek, személy szerint is sokat segít fiatal tudósoknak; ki segített önnek Amerikában, amikor - 1956-ban - fiata­lon odakerült? - Önmagában sokat segít az embernek az, hogy fiatal. Másrészt a tudományos pá­lyáknak van egy nagy előnyük: ezek nemzetközi pályák. Egy költőnek, vagy színésznek sokkal nehezebb külföldön, hiszen a nyelv az eszköze. A természettudományok művelői - bármilyen nációhoz tartoz­nak - azonnal értik egymást. Mindezeken túl: Amerika - az valami más. A világon nincs még egy ilyen ország, ahová a világ minden részéből jönnek emberek és egy nemzedéknyi idő alatt beleolvadnak; úgy lesznek amerikaiak, hogy megmaradnak kínainak, len­gyelnek, magyarnak. Negyven éve élek Amerikában ame­rikaiként és büszkén arra, hogy magyar vagyok. Magyar­országnak jó híre van arrafelé: a tudományban, a zenében, de sok más területen is. Számos tehetséges magyar alighanem azért lehet nagyon sikeres Amerikában, mert kitűnő alapképzést, jó nevelést kapott itthon, Magyarországon. Kép­zeljen el egy piramist! Széles alapokról építették a csúcsig és nem lehetett fordítva! A csú­csot, a sikerek tetőpontját csakis akkor érhetjük el, ha az alapozás kellő mélységű és szélességű. Ezért tartom na­gyon fontosnak - és szeren­csére rajtam kívül sokan má­sok, külföldre került magyar tudósok - hogy különösen a fiatalok kapjanak lehetősé­geket, alapos képzést és persze nemzetközi tapasztalatot, kitekintést; igyekszem minden erőmmel segíteni honfitár­saimnak. Ezért örülök, hogy éppen most jelent meg közös könyvünk a szegedi tudo­mányegyetem Szerves Kémiai Tanszékének tanárával. Molnár Árpáddal, Török Béla, a tan­szék fiatal munkatársa pedig hamarosan eljöhet és hosszabb ideig fog dolgozni az inté­zetünkben. • Azt vallja, hogy a tudo­mányos kutatásban a leg­fontosabb az ember; de éppen az ölt szakterülete annyira eszköz- és techno­lógiaigényes, hogy való­színűleg csakis gazdag országban lehet Nobel-díjat érdemlő eredményt elérni benne. - Adhat egy Stradivárit valakinek a kezébe; ha nincs benne tálentum, sose lesz belőle hegedűművész. • Mikor derült ki, hogy a kémiához van tehetsége? - Nem tartozom azok közé, akik már nyolc éves korukban csak a kémiával akartak foglalkozni és 12 évesen már fölrobbantották a szüleik házát, mert a pincében kísérleteztek. Sok minden érdekelt gyerek­koromban, de arra nem emlék­szem. hogy a kémia külö­nösképpen érdekelt volna. Inkább a történelem, a mű­vészetek. Csakhogy a háború után - akárcsak manapság ­nem az volt a helyzet, hogy ezekből az ember megélhetett volna... Valami praktikusabbat kellett választani. S amikor elkezdtem egy kicsit elmé­lyülni a kémiában, akkor beleszerettem. A szerelem ma is tart. Hogy miért? Talán mert a kémiának nagyon széles lehetőségei vannak, szinte nincs olyan szférája az éle­tünknek, amelyben nélkülöz­hetnénk. A másik ilyen tudo­mány: a matematika. De öreg emberek egy élet tapaszta­latával sem tudják pontosan megmondani, miért éppen azzal esünk szerelembe, aki­vel... Sulyok Erzsébet Zavarja, ha a táblázat vonalai vibrálnak? Kellemetlen, ha nagyitóval sem ismeri fel a részleteket? A munkanap végén már csak hunyorogva látja élesen a képet? Ennek vége. juhit mm. idojt mmim. SAMSUNG monitorok. Ön világosabb és tisztább képet kap a világról, mint eddig bármikor. Válasszon egy fokkal nagyobb képernyőt. Válassza a tisztánlátást. A SAMSUNG SyncMaster 17 GLs világbajnok a maga kategóriájában. Az USA. NSZK. Franciaország. Ausztrália és Ausztria legjelentősebb szaklapjainak tesztjén 1994-ben az első helyen végzett. A győzelmi lista folytatódik. 1995-ben a PC Professionell kimagaslóan első helyre rangsorolta a SAMSUNG SyncMaster 17 GLsi monitort. Amit keresett, most megtalálta. A SAMSUNG SyncMasret monitorokat arra tervezték, hogy sokkal többet tudjanak. Ráadásul sokkal kevesebbért. JI mimiik amM vflum. A SAMSUNG Electronics Magyar Rt. öt éves. ünnepeljen velünk az Önhöz legközelebbi SAMSUNG márkakereskedőknél: Elender 6721 Szeged. Madách u. 15. T 62/310-269 • Professziónál 6723 Szeged. Szamos u. 4. T.: 62/478-265. 6500 Baja Szabadság út 10. T.: 79/322-970 • SZÜV MicroAge 6722 Szeged. Petőfi S. sgt. 15. T.: 62/322477 • SAMSUNG Bemutatóterem 1081 Bp.. József krt 13. T: (06-1) 1130459 IMNDiNÜTT JÖ. Dí wm Vili

Next

/
Thumbnails
Contents