Délmagyarország, 1995. május (85. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-31 / 126. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET arn SZERDA, 1995. MÁJ. 31, BUDAPRINT PAMUTNYOMÓIPARI VÁLLALAT megvételre kínálja >• Budapesten, a XI. ker. Budafoki úton lévő IPARTELEPET - Üzemcsarnokok 3000 nm felett A terület frekventált fekvésű >- Budapesten, a III. ker. Fényes Adolf u. 19-21. szám alatti 17 817. és 17 823. hrsz.-ú ötemeletes IRODAÉPÜLETET 7 szintes 1 emelet alkalmas szórakozóhely létesítésére Összesen: 4278 nm alapterületű >- Budapesten, a III. ker. Fényes Adolf utca-Lajos utca-Perc utca által határolt területet. - üzemcsarnokok cca 1000-5000 nm-ig A területen található egyes csarnokok alkalmasak bevásárlócentrum és egyéb kereskedelmi központ létesítésére. Az ingatlan Óbuda frekventált helyén és közlekedési csomópont tőszomszédságában található. >- Budapesten, a IV. ker. Baross utcában lévő IPARTELEPET - műhelyek - üzemcsarnokok cca 500-8000 nm hasznos alapterülettel. >- Budapesten, a IV. ker. Kiss Ernő u. 2. szám alatti ingatlanrész - irodák - raktárak - műhelyek - üzemcsarnokok 500-3000 nm-ig - kiskundorozsmai gyáregységét - raktárak - műhelyek -üzemcsarnokok 1000-2000 nm hasznos alapterülettel. - Belterületen helyezkedik el, közművesített, jól megközelíthető. Hasznosítási lehetőségek: - ipari tevékenység - nagykereskedelmi stb. Részletes információ a hirdetésekkel kapcsolatban Nagyiványi Antalné 1687-074 telefonján kapható. • Negyedév mérlegen Mit építünk? Az építőipari vállalkozások építési-szerelési tevékenységé­nek értéke 1995. I. negyedév­ben 61,8 milliárd forintot tett ki, amely volumenében 11,9 százalékkal meghaladta az előző évit. Az alágazatok közül az átlagot meghaladó mértékű (23 százalék) az építési szak­és szerelőipar teljesítmény­növekedése. A magasépítő-ipar termelése kisebb mértékben (12,1 százalék) nőtt, a mély­építőiparban az előző években tapasztalt tartós növekedés megállt, míg az épületfenntar­tás és -korszerűsítés alágazat­ban kismértékű a visszaesés. Az építési szak- és szerelőipar teljesítménye jelentősen meg­nőtt, amely az állami beruházá­sok mellett az önkormányzatok fejlesztéseit is magában foglal­ja. Ezt a fenntartási munkák aránynövekedése is mutatja. A beszámolási időszakban meg­kötött új szerződések értéke az előző évi adatokhoz képest je­lentősen csökkent. A legna­gyobb mértékű visszaesés a mélyépítőiparban következett be, ami részben az. előző évi magas bázisadatok, részben az állami nagyberuházások befe­jezésének a következménye. A megkezdett építmények értéke kisebb mértékű növekedést mutat, az átadott építmények adatai ezt meghaladó arányban nőttek. • 7300 új lakásépítési enge­délyt adtak ki az. önkormány­zatok az év első három hónap­jában, s ez 80 százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló idő­szakában. Két megye kivételé­vel mindenütt növekedést mu­tatnak az adatok az előző évhez viszonyítva, s ez az ország felé­ben két-háromszoros növekedést jelent. A lakásépítési engedélyek jelentős növekedéséből még nem lehet messzemenő következteté­seket levonni. Az esztendő első három hó­napjában a lakásépítést általá­ban a pangás jellemzi. Ta­vasszal lendül fel inkább az építkezés, és ez egészen az év végéig fokozódik. A használat­ba vett lakások, vagy a kiadott új építési engedélyek számá­nak negyedévenkénti alakulása jól tükrözi az építési tevékeny­ségnek ezt az évközi periodici­tását. A tendencia 1995. 1. ne­gyedévében történő megválto­zása csak látszólagos, illetve fő oka az 1994 novemberében a lakásépítés támogatására ho­zott kormányrendelet. Az in­tézkedés jelentékenyen megnö­velte a két- és többgyerekes családoknak nyújtandó ked­vezményt. Ennek hatására már december hónapban ugrássze­rűen megnőtt az új építési en­gedélyt kérők száma, és ez folytatódott ez év elején is. A márciusban bejelentett szigo­rító intézkedések életbelépé­séig érvényben van ez a ren­delkezés, tehát - valószínűleg - a közeljövőben építkezni szándékozók részéről előre­hozott engedélyeztetés történik még a II. negyedév elején is. Az I. negyedévben 3100 új lakás építése fejeződött be, s ez valamivel kevesebb, mint 1994-ben volt. Ezen adatoknál már sokkal nagyobb a megyén­kénti differenciálódás: az or­szágos átlagban csökkenő ten­dencia a megyék felénél növe­kedést mutat. Kis magyar részvényügyek Kérdez az Egy százalék Válaszol a Pakett Bróker Saját jogon én is kaptam kárpótlási jegyeket. Nem is­merve a tőzsdei ügyeket, eze­ket többféle részvényre cserél­tem be, úgy gondolva, az egyik jó lesz, a másik esetleg kevés­bé, de még mindig jobb, mint nevetséges árért a kárpótlási jegyeket eladni. Ezért ötször álltam sorba, esetenként pár részvényre becserélni. A napokban tudtam meg, hogy a MOL részvényre akkor kapom meg az osztalékot, ha Budapesten bejegyeztetem ma­gam a részvényesek könyvébe. Ehhez az kell. hogy telefonon egyeztetem az időpontot, a pár darab „forgatmánnyal" és a szükséges iratokkal felutazok Budapestre. Egészségi állapo­tom, korom miatt én nem mehe­tek. Meghatalmazással más is megtehetné. Rokoni, baráti kö­römben nincs, aki Pestre jánfa. Szeged nagy város. Nincs valamilyen bank, brókercég, amelyik összegyűjtené ezeket az igényeket és díjazás ellené­ben elintézné? Kérem, szorítsanak egy te­nyérnyi helyet nekünk az. Egy százalék rovatban, ahol segíte­nének, tanácsot adnának ne­künk, nem ismerve a teljes problémakört, csak néhány kérdés: - van-e más részvény is, ahol be kell jegyeztetni ma­gunkat - mint a MOL-nál - a „részvényesek" könyvébe? - mi a különbség a névre szóló és a törzsrészvény kö­zött? - megszabaduljunk-e a rész­vényeinktől, hol adjuk el? - mi az előnye vagy hátránya a letéti igazolásnak? - hol, mikor lehet felvenni a különböző részvényekre az osztalékot vagy a kamatot? Szegeden! Név és cím a szerkesztőségben 1. A névre szóló részvé­nyekről - ilyen például a MOL Rt. törzsrészvénye is - és azok tulajdonosairól a részvény­könyv vezetője - ez legtöbb­ször maga a kibocsátó társaság, de mást is megbízhat e tevé­kenységgel - nyilvántartást vezet. A részvény tulajdonosa pedig csak akkortól gyakorol­hatja a kibocsátóval szemben tulajdonosi jogait (osztalékhoz való jog, szavazati jog stb.), ha a részvénykönyvbe őt beje­gyezték, hiszen addig más sze­repel tulajdonosként a rész­vénykönyvben. 2. A névre szóló részvény logikai ellenpárja a bemutatóra szóló. Ez, a részvény típusát meghatározó kitétel a tulajdon­átruházás módját jelöli: az előbbit úgynevezett teljes for­gatmányozással (a tulajdonos­nak a részvény hátlapján való feltüntetésével és aláírásával), míg az utóbbit egyszerűen átadással forgalmazzák, adják­veszik. Ugyanakkor a névre szó­ló részvényekkel üres forgat­mánnyal is lehet kereskedni. A részvény törzsjellege a részvény fajtáját jelöli. Egyéb - gyakrabban előforduló ­részvényfajták: (szavazat és osztalék) elsőbbségi, dolgozói, kamatozó részvények. 3. A részvények - mint aho­gyan kibocsátóik - nem egy­formák. Ezek piaci árai sem alakulnak időben egyformán, ugyanakkor egy konkrét rész­vény áralakulása is seregnyi, nehezen számszerűsíthető tényező függvénye. Természe­tesen mindenkor a tulajdonos­nak kell saját körülményeit és elvárásait mérlegelve az eladás kérdésében dönteni. Amennyi­ben az eladás mellett dönt, le­egyszerűsítve elvileg bárki le­het vevő, mégis elsősorban az erre szakosodott társaságokat, az értékpapír-forgalmazó cége­ket célszerű e papírok adás­vételi szándékával fölkeresni. 4. A letéti igazolás adott mennyiségű, sorozat- és sor­számú értékpapírt testesít meg. Az értékpapír a letétkezelő tre­zorjában (vagy értékpapír­számláján) van fizikailag, így az őrzés felelőssége a letevővel (tulajdonossal) szemben őt ter­heli. Ezen őrzés a tulajdonos­nak biztonságosabb lehet, ugyanakkor általában költség­vonzata van. Letétbehelyezés­kor azt is mérlegelni kell, hogy a letett értékpapírt - ha nem a letétkezelő értékpapír-forgal­mazó részére, vagy nem rajta keresztül kívánjuk értékpapír­jainkat értékesíteni - előbb ki kell kérni a letétből, vagy pe­dig - díjazás ellenében - az ér­tékesítésre kiválasztott érték­papír-forgalmazóhoz kell transzferáltatni („átutaltatni"). 5. A hozamok kifizetésekor annak körülményeiről a kibocsá­tó - mint a hozamfizetés köte­lezettje - dönt, tehát ahány ér­tékpapír, annyi megoldás lehet. Elképzelhető, hogy csak a kibocsátó társaság (annak szék­helye, vagy esetleg annak több irodája) lesz kifizetőhely, de megbízhat eseti jelleggel - egy­egy alkalomra - bankokat, ér­tékpapír-forgalmazókat a kifize­tőhelyi funkciók ellátásával. E téren segítséget jelenthet, hogy az értékpapír-forgalma­zók az esedékességkor - tőzs­dére bevezetett értékpapíroknál az esedékességet megelőzően 2-3 héttel - náluk letétben lévő papírok hozamainak beszedé­sét általában elvégzik, illetve azok beszedésére megállapo­dás szerint vállalkoznak. Pakett Bróker Rt. Szilva Természetesen szatmá­ri, mint ahogy barackból is a kecskeméti fütyülős az igazi. Az érett gyü­mölcs niagozás nélkül ke­rül az óriási cefréshór­dókba, onnan megfelelő időben a jellemzően még ma is fával fűtött réz fő­zőüstökbe. Igazi téli el­foglaltság, sokaknak egyik megélhetési forrás Szatmárban a pálinkafő­zés. Az ötvenkét fokosra beállított szilva összeté­veszthetetlen aranysárga szfnét az epcrfahordónak köszönheti. (Fotó: Gyenes Kálmán)

Next

/
Thumbnails
Contents