Délmagyarország, 1995. május (85. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-30 / 125. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1995. MÁJ. 30. TÖRTÉNELMI KRÓNIKA Május 30. 1594. Esztergom ostromá­nál május 19-én megsebesül, és súlyos sebeibe belehal Ba­lassi Bálint, a magyar rene­szánsz legnagyobb költője. 1814. Az egyfelől Francia­ország, másfelől a szövets­éges Poroszország, Ausztria, Oroszország és Nagy-Britan­nia között megkötött párizsi béke lezárja a napóleoni Fran­ciaország ellen vívott felsza­badító háborút. A nyugati né­met államok és Franciaország között lényegében az 1792. évi határokat állítják helyre. 1845. Megalakul a Tisza­dobi Tiszaszabályozási Társa­ság. Elnöke: Andrássy Károly gróf. 1848. Szegeden 350 ön­kéntes honvéd esküt tesz a felsővárosi templom előtt. 1849.1. Ferenc József Lud­wig von Welden báró tábor­szernagy helyére Julius von Haynau báró táborszernagyot nevezi ki a magyarországi császári hadak főparancsno­kává. 1856. Szegeden megnyílik a fából készült állandó szín­ház a mai Kelemen utcában. 1860. Garibaldi beveszi Szicília fővárosát, Palermót. 1913. Aláírják az első bal­káni háborút lezáró londoni békét. Albánia a Török Biro­dalomtól független állam lesz. 1918. Terijokiban meghal Georgij Valentyinovics Pleha­nov, orosz forradalmár, aki a mensevikek képviselőjeként Vlagyimir I. Lenin ellenfele volt. 1942. Angol légitámadás Köln ellen. Megindulnak a Németország elleni tömeges légitámadások. 1945. Közzéteszik a Szlo­vák Nemzeti Tanács 44/1945. számú rendeletét. A magyar nemzetiségű állami tisztvise­lőket, köztük a tanárokat és tanítókat is azonnali hatállyal elbocsátja állásukból. 1947. Nagy Ferenc a berni magyar követségen bejelenti lemondását miniszterelnöki tisztségéről és a Független Kisgazdapárt elnökségéről, s nem tesz eleget a kormány hazahívásának. 1967. Biafra kikiáltja N­igériától való függetlenségét. Kitör a.nigériai (biafrai) pol­gárháború. 1994. Az MSZP elnöksége hajnalban sajtótájékoztatón értékelte a párt választási győ­zelme nyomán kialakult hely­zetet. Hom Gyula kijelentette: megbékélést akarnak és sze­retnének összefogni minden, arra kész józan erővel. Hétszázmilliós szabadkereskedelmi övezet Az amerikai kor­mányzat nagyszabá­sú elképzelést kíván a héten a nyilvános­ság elé tárni az Egye­süli Államok és Európa közötti poli­tikai-gazdasági szá­lak erősítésére, a transzatlanti viszony új energiával való feltöltésére. A The New York Times ér­tesülése szerint War­ren Christopher kül­ügyminiszternek lesz a feladata, hogy a hét végén madridi beszédében felvázol­ja a kapcsolatok el­mélyítését és bővíté­sét célzó terv részle­teit: viszonozva nyu­gat-európai kollégái fejtegetéseit, az ame­rikai diplomácia irá­nyttója le fogja szö­gezni, hogy a bizton­sági elemekre való túlzott összpontosí­tás helyett immáron az együttműködés politikai és gazda­sági csatornáinak feltárására és kiak­názására van szük­ség. Az amerikai el­képzelés magáévá teszi az Eszak-Ame­rikát és az Európai Uniót átfogó, hét­százmillió fős piacot létrehozó transzat­lanti szabadkeres­kedelmi övezet meg­teremtésének a gon­dolatát. Míg a piac kiépítése a követke­ző tfz-húsz év fela­data lenne,'az együtt­működés mielőbbi bővítésére Washing­ton javasolni kívánja a közös erőfeszíté­sek a kábítószer-ke­reskedelem és a szervezett bűnözés terén, a gyártási szabványok össze­hangolását, a kör­nyezetvédelmi intéz­kedések egyeztetését és az állami megren­delésekre vonatkozó szabályok egysé­gesítését. • Ismeretlen személyek auto­mata fegyverből tüzet nyitottak az egyik legismertebb korzikai nacionalista vezetőre - Fran­cois Santonit kéz- és láblövé­sekkel kórházba szállították, testőre viszont belehalt a táma­dásba. A most 33 éves Santoni a 80-as években részese volt több merényletnek, amelyet az illegális korzikai nacionalista mozgalom, a Korzikai Népi Felszabadítási Front (FLNC) kommandói hajtottak végre. Egy üdülőfalu elleni támadás­ban való részvételért 1988-ban nyolc évi börtönbüntetésre ítél­Merénylet Korzikán ték, amelynek egy részét letöl­tötte. Szabadulása óta mind aktívabb szerepet töltött be a korzikai nép önrendelkezési jo­gáért küzdő, az FLNC-hez közel álló Cuncolta mozgalom­ban. A június 11-ére kitűzött helyhatósági választásokon a Cuncolta listájának második heyén szerepel. • A két ellenszavazattal elfo­gadott határozatban erélyesen elítélték az ENSZ-katonák fog­lyul ejtését, azt, hogy a bosz­niai szerbek élő pajzsként használják túszaikat. Köve­telték, hogy azonnal engedjék szabadon a Boszniában fogva tartott kéksisakosokat, szüntes­sék be a támadásokat, minde­nekelőtt a polgári lakosság ellen. Támogatásukról biztosí­tották mindazok erőfeszítéseit, akik a béke fenntartása és hu­manitárius segítségnyújtás ér­dekében tevékenykednek a volt Jugoszláviában. Ugyancsak tá­mogatásukról biztosították a nemzetközi összekötő csoport erőfeszítéseit a tárgyalásos ren­dezés elérésére. A határozat elfogadása előtt szót kaptak azoknak az orszá­goknak a képviselői, amelyek katonákat küldtek Boszniába az ENSZ zászlaja alatt. Fran­ciaország képviselője egyebek között azt emelte ki, hogy vagy megváltoztatják az UNPRO­FOR-erők mandátumát, vagy Franciaország kivonja katonáit Boszniából. Több felszólaló is hangúlyozta, hogy a boszniai válságot nem lehet katonai erő­vel megoldani. A cseh képvi­selő „gyáva taktikának" nevez­te, hogy a boszniai szerbek ENSZ-katonákat használnak élő pajzsként, s az egyetlen kiútnak a tárgyalásokat nevez­te. Az Egyesült Államok kép­viselője kijelentette, hogy az UNPROFOR erői örökre nem maradhatnak Boszniában, ám Az Észak-atlanti Közgyűlés plenáris ülése felkérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát: bővítse ki a Boszniában állomásozó ENSZ-erők mandátumát úgy, hogy azok válaszolhassanak bármiféle, ellenük végrehajtott támadásra. Egyebek között ezt tartalmazza az a határozat, amelyet hétfőn fogadtak el a parla­A mentben az EAK budapesti, tavaszi ülésszakán. • Észak-atlanti Közgyűlés A NATO keményít Boszniában Horn Gyula: „Magyarorország érett az euroatlanti struktúrákba való betagozódásra" alaposan meg kell fontolni a további állomásoztatás vagy a kivonás dilemmáját. Figyel­meztetett, hogy a kivonást vérfürdő követné, és az ENSZ, valamint a NATO közötti kap­csolatok erősítését szorgal­mazta. Horn Gyula magyar mi­niszterelnök hétfőn Buda­pesten kijelentette: Magyar­ország kész arra, hogy még a nyári politikai szünet előtt ratifikálja a magyar-szlovák alapszerződést és aláírja az alapszerződést Románia és Magyarország között. A kormányfő délelőtt az Észak-atlanti Közgyűlés tava­szi ülésszakának zárónapján, a plenáris ülésen beszélt. Horn Gyula beszédében egyebek között sürgette, hogy a Nyugat Jpremtse meg az aszimmetrikus együttműködés feltételeit, enélkül a térség országai nem boldogulnak. A NATO-hoz való csatlakozás magyar kívánságát egyebek között azzal indokolta, hogy az ország érett az euroatlanti struktúrák­ba való betagozódásra, az or­szág biztonságának szavatolá­sára csak az észak-atlanti szö­vetség képes. A magyar mi­niszterelnök bírálta, hogy egyesekben még mindig élnek a régi beidegződések a NATO­val szemben, s a hidegháború végére hivatkozva sürgetik megszüntetését. Horn Gyula előtt Gál Zol­tán, az Országgyűlés elnöke, illetve Karsten Voigt, az ÉAK elnöke saólt az egybegyűltek­hez, s ugyancsak így tett Ser­gio Balanzino, a NATO főtit­kárhelyettese. »» A thai „paradicsom árnyoldala Thaiföldön mintegy 20 ezren szenvednek AIDS-betegségben, és feltételezhetően 750 ezer a HIV-fertőzöttek száma - jelezte hétfői közleményében a thaiföldi egészségügyi minisztérium. A HIV-fertőzöttek számáról ké­szült legutóbbi adatokat egy bangkoki konferencián ismertet­ték. A konferencián Csuan Lik­pai kormányfő elnökölt, aki egy AIDS-ellenes kampányt készül kidolgozni az 1996-tól 2001-ig tartó időszakra. < m Ax olasz újságoknak is méregdrága a papír Szemmel követhetetlen az árvágta Az egyre növekvő papírárak immár vészhelyzetet teremtettek az olasz újságok számára - kö­zölte a hét végén Giovanni Gio­vannini, az Olasz Újságkiadók Szövetségének (FIEG) elnöke. Giovannini arra figyelmeztetett, hogy miközben Olaszországban mindenki a televízióról vitatko­zik, az olasz írott sajtó csendben elvérzik. A papír, illetve a papír­gyártáshoz szükséges alapanya­gok árának rohamos drágulása 1993-ban kezdődött. Azóta fo­lyamatosan tart, s távolról sincs szó arról, hogy az árvágta véget érne. „A papír ára immár hónap­ról hónapra, sőt hétről hétre emelkedik" - mondta Giovan­nini. Az alapanyagok árának emelkedése és a líra folyamatos gyengülése gyakorlatilag meg­duplázta a papír árában a gyár­tási költségeket, s ez felborítja minden kiadó, köztük a legszi­lárdabbak egyensúlyát is. A pa­pír azonban nemcsak drága, ha­nem egyre ritkább is. Több olasz lapnak már azzal a veszéllyel kell számolnia, hogy nemcsak az ár miatt nem tud elegendő papír­hoz jutni. A helyzet azért is aggasztó, mert a közvélemény és a politi­kusok figyelmét kizárólag a tele­víziók körüli csatározások kötik le. „Senki nem veszi észre, hogy közben a sajtó csendesen elvér­zik, anélkül, hogy egyetlen párt, egyetlen miniszter, egyetlen kor­mány is az ujját mozdítaná érte" - állapította meg a REG elnöke. • Akik vállalják a félrobot sorsot Agyunkba számítógép települ Már negyed századot sem kell várni addig, amíg valóság­gá válik a tud-fan: brit tudósok szerint 2020-ban már az embe­ri aggyal összekapcsolt szilí­cium-áramköröcske segítségé­vel kerülhetnek „bioelektroni­kus" kapcsolatba a számítógé­pekkel mindazok, akik hajlan­dóak lesznek „félrobottá" va­rázsoltatni központi idegrend­szerüket. A British Telecom távközlési óriásvállalat suffolki kutatórészlegének munka­csoportjának tanulmánya sze­rint a jövő század második év­tizedére előirányzott kutatási program eredményeképpen szerves kapcsolat jöhet létre a szénalapú emberi agy, s a ko­ponyába ültetett, szilíciumbá­zisú áramkör között. Ennek távlatai beláthatatlanok: a szakemberek szerint bárki olyan mennyiségű tudáshal­mazra tehet szert az „elektroni­kus agydopping" segítségével, amely csak a Brit Enciklopédia gazdagságával lesz összemér­hető. A tudósok úgy tartják, hogy addig a számítógépchipek is olyan mérvű fejlődésen men­nek keresztül, amelynek révén információ-tároló és -visszake­reső kapacitásuk vetekszik majd az emberi agyéval. Peter Cochrane professzor, a merész következtetéseket megfogal­mazó kutatócsoport vezetője kijelentette: a számítógépes technológia fejlődésének irá­nyára vonatkozó eddigi, óvatos előrejelzések a konzervatív gondolkodásmód korlátaiba üt­köztek. Cochrane szerint „a je­lenlegi elektronikus karórák többet tudnak, mint a hetvenes évek nagy számítógépei, a ma­napság százezrével futó, kö­zönséges személyautók pedig több elektronikus intelligenciát használnak, mint annak idején a szomszédos égitesten bukdá­csoló holdjáró". A fejlődés e görbéjét figye­lembe véve megjósolható, hogy 2015-re az emberi agy kapacitásával működő számí­tógépek szobányi teret igé­nyelnek, öt évvel később a mai desktopok méretére zsugorod­nak, igaz, akkor már önállóan beszélgetnek majd gazdáikkal, sőt, érzésekre is képesek lesz­nek - fejtegette a brit pro­fesszor. A tudósok tanulmánya nem ejt szót arról, hogy a dol­gozatban felvázolt jövőt bizta­tónak, avagy fenyegetőnek k'ell-e tekinteni... A muzulmánok általános offenzívába kezdtek A boszniai muzulmán had­sereg többnapos tüzérségi elő­készítés után hétfőn általános offenzívát indított a Szarajevó­tól északra lévő Ozren-hegy­ségben lévő szerb állások ellen. A heves muzulmán­szerb harcokról szóló híreket az ENSZ-erők helyszínen tar­tózkodó illetékesei is meg­erősítették, s közölték: a tér­ségben mintegy 1300 gránát és akna robbant fel. A frontvona­lak esetleges megváltozásáról egyelőre nem érkezett jelentés. Az ENSZ-illetékesek szerint az észak-boszniai frontokon sincs nyugalom: hétfőn ismét tüzér­ségi párbaj tört ki a szerbek és az orasjei horvát enklávében állomásozó horvát erők között. A két fél több mint 900 löve­déket lőtt ki egymás állásaira. Szerb katonai jelentések sze­rint a muzulmán erők folytat­ták Doboj szisztematikus ágyú­zását: a szerb vádak szerint a kormányhadsereg napok óta két-három óránként tüzet nyit a városra, s emiatt a lakosok szinte állandóan a pincékben és óvóhelyeken rejtőznek. Az UNPROFOR erőátcso­portosításáról beszámoló Alek­szandr Ivanko szarajevói ENSZ-szóvivő szerint a kelet­boszniai Gorazsde környékén mintegy 300 brit kéksisakost vontak össze egy helyre. A szerbek továbbra is több mint 350 kéksisakost és fegyver­telen megfigyelőt tartanak fog­va túszként Szarajevóban, va­lamint Közép- és Kelet-Bosz­niában. Tárgyalási ajánlat Relgrádnak Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kész együttműködni a boszniai válság rendezésé­ben, Magyarország - egyben az EBESZ soros elnöke - tár­gyalási ajánlatot tett Szerbia, illetve Jugoszlávia kormányá­nak - ez világlott ki hétfőn Horn Gyula miniszterelnöknek a magyar televízióban sugár­zott interjújából. A magyar kormányfő, aki már az Észak-atlanti Köz­gyűlés délelőtti plenáris ülésén elmondott beszédében is emlí­tette az EBESZ, illetve Ma­gyarország közreműködési és tárgyalási szándékát, döntő fontosságot tulajdonított an­nak, hogy milyen Szerbia vi­szonya a boszniai szerbekhez, mennyire veszi komolyan Szer­bia azt a nemzetközileg vállalt kötelezettségét, hogy nem tá­mogatja a boszniai szerbeket. Sáskarajok árasztottak el Burundi déli részén több kör­zetet; tea-, banán-, gabona-, manióka- és babültetvényeket pusztítva el. A mezőgazdasági minisztérium közleménye sze­rint a rovarok a szomszédos Tanzánia felől érkeztek. A sás­kainvázió tragikus lehet a bu­rundi mezőgazdaságra nézve, amelyet amúgy is nehéz hely­zetbe hoztak a véres etnikai za­vargások, mert a mezőgazda­ság két pillére a tea- és kávé­termelés.

Next

/
Thumbnails
Contents