Délmagyarország, 1995. május (85. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-27 / 123. szám

IV. LÁTÓSZÖG DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1995. MÁJ. 27. A Délmagyarország immáron 85 éve tájékoztatja elsősorban a régió, de megfelelő arányban az ország és a „nagyvilág" sorsáról, életéről, eseményeiről Szeged városának, illetve a volt szegedi járás 1946-ban, az akkori illetékesek beleegyeztek abba. hogy a Csongrád Megyei Napilap mellett a Délmagyar továbbra is működhessen. Az a tény, hogy az országban egyedül csak Csongrád megyében jelent meg két napilap, nemcsak kuróziumértéku, hanem egyszersmind bizonyíték is arra. hogy a DM-nek elismert népszerűsége és múltja volt olvasói körében. A Represent Közvélemény és Piackutató Bt. 1993 májusában, illetve a Szonda Ipsos Média Vélemeny és Piackutató Intézet 1994 során készített elemző tanulmányaiból egyértelműen kiderül. hogy a DM közkedveltsége továbbra sem csökken A napilapok olvasottságát a terjesztési területen élők számára vetített példányszámmal szokták meghatározni. Ez az arány Nyugat-Magyarországon eléri a 60 százalékot, míg Keleten az 50 százalék alatt marad. Csongrád megye ebben is kivétel, itt nyugati a mérték sót a DM a maga .járási" zónájában az első három között tudhatja magát. 1993-ban több megyében is megkezdték működésüket a versenytárs helyi napilapok. Megjelenésükig a legnagyobb konkurrenciát az országos terjesztésű napilapok jelentették. Természetesen a sajtóorgánumok e két típusának versenye nem jelent késhegyremenó harcot, mivel a megyei napilapok funkcióik következtében közelebbi, helyi témákról szólhatnak olvasóikhoz, míg az országosak a nagyobb léptékű, közérdekű témákban vannak otthon. A megyék zömében az újságolvasók a megyei lapokat részesítik előnyben, ellenpéldaként csak egy-két megyét tudunk felhozni. 1994/95 fordulóján Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos napilapok körében is legerősebbnek számító Népszabadság és megyei mutációja, a Borsod Megyei Nap 30 százalékos olvasói körrel vitte el a pálmát. Az Észak-Magyarország című megyei napilap a maga 28 százalékos olvasottságával akkor még a második hellyel kellett, hogy megelégedjen. A Pest Megyei Hírlap ugyanezen időszakban megyéjének olvasótáborából csak 6 százalékkal rendelkezett, így érthető a Népszabadság és más újságok ottani térnyerése. (A Pest Megyei Hírlap 1994 tavaszán megszűnt, illetve helyi újságként működik tovább több városban.) A legtöbb megyei olvasóval (78 százalék) a Zalai Hírlap, de még ezt is megelőzve, az abszolút győztes Győr-Sopron-Moson megyei Kisalföld dicsekedhet. E két lap azonban a gazdaságilag fejlettebb, anyagilag gazdagabb térségnek számító nyugati országrészhez tartozik, ahol nemcsak sokan, de sokféle újságot is olvasnak. A szomszédok, családtagok stb. útján nap mint nap kb. 238 ezer olvasóhoz eljutó Kisalföld eredményének kb. hetedével rendelkezik a Népszabadság. Ez utóbbi mennyiség - az egyébként a legkevesebb napi újságot „elfogyasztó" - Nógrád megye Népszabadság termésének mintegy kétszerese. Csongrád megyében a többi országos napilap a Népszabadság megyei eladásának kb. háromnegyedével rendelkezik. A Szegedi Napló 1995. május 13-i megjelenését követően a szegedi polgárok naponta négy újság közül választhatnak. A megye lakosságának olvasókedvét bizonyítja, hogy 1993-ban 18 megye kö/.iil Győr-Sopron-Moson után a legtöbb napilap Csongrád megyében talált gazdára. 1994/95 fordulóján az ország 14 év feletti lakóinak 35 százaléka olvasott valamilyen regionálisan megjelenő napilapot. E szám mögött kb. 3 milliós olvasótábor rejlik. Valamivel kevesebb az országos napilapot olvasók aránya: 33 százalék. Az adatokba azonban Budapest lakossága is belefért, így ha a főváros vásárlóközönségével nem számolunk — hiszen ezt a 2,2 milliós réteget egyértelműen az országos lapok monopolizálták -, az arányok a következőképp módosulnak: megyei lapok: 43,4 százalék, országos lapok vidéken: 26 százalék. A kapott eredményhez azonban mindenképp hozzá kell fűzni azt a megjegyzést, hogy az. adatok magukba foglalják azt a csoportot is, amely egyszerre mindkettő lapfajtát olvassa Hogy nagyjából milyen az olvasók százalékos megoszlása, az országos átlag alapján készített táblázat megfelelően szemlélteti: huszonhét településének mintegy 248 ezer lakóját. Bátran kijelenthetjük, hogy a lap és megjelenési területének olvasóközönsége az emberöltőnyi idő alatt összeforrott, eggyé lett. Fiatalos lendülettel köszönti Önt egy 85 éves örökifjú, Szeged lapja f 1993.1. félév '93.11. félév '94.1. félév •94. II. félév nem olvas 40.8% 42,8% 41.8% 43,9% megyei lapot olvas 302% 25,4% 26.1% 24% országos lapot olvas 215% 22,9% 22,4% 22,6% mindkét lapot olvassa 7.6% 8,9% 9,8% 9.4% A DM-olvasók 9,7%-a a Népszabadságot 6.3%-a a Kurírt 3,7%-a a Nemzeti Sportot 3,8%-a a Magyar Hírlapot 3%-a a Mai Napot nevezte meg másik olvasott újságnak. A Nemzeti Sport alacsony olvasottságában közrejátszhat az is, hogy a DM egyik legerősebb rovata a Sport, amelyet egy 100 pontos skálájú minősítő táblázatban 78 ponttal az első helyre tett az olvasóközönség. Az állandó DM-mellékletek megítélése esetén is hasonló a helyzet: 1. Dél Sportja 85 pont 2. Rádió-TV műsor 82 pont 3. Stefánia 81 pont 4. 1 % gazdaság 77 pont Ugyanakkor az olvasók 93%-a érdeklődik elsődleges jelleggel Szeged közélete, 86%-a a kultúra, 84%-uk pedig az egészségüggyel foglalkozó cikkek iránt. 80% körüli továbbá a bűnügyi, belpolitikai, tudományos, gazdasági és külpolitikai témakörök olvasottsági aránya. Vajon mekkora és milyen összetételű a DM-vásárlók köre? Az országos megjelenésű napilapok eladásának kisebb részét teszik ki az előfizetők. A megyei lapok esetében ez az arány fordított: a DM példaértékű az elemzés szempontjából, hiszen az egy nap értékesített lapszám háromnegyede az előfizetők között fogy el. Az előfizetők 69%-a szegedi, 28%-a a volt szegedi járás területén lakik, 3%-uk pedig egyéb megyei területekről - pl. Hódmezővásárhely - járatja a lapot. Érdekes szociologiai jellemző, hogy az életkor, a munkahelyifoglalkozási státusz, illetve az anyagi helyzet növekedésével összefügg a DM megrendelőinek bővülése. Az előfizetők többsége Szeged város peremterületein lakik, míg a lakótelepekről a legnehezebb előfizetőket toborozni. (A DM-et olvasó kiskundorozsmaiak, baktói és petőfi-telepi olvasók több mint 80 százaléka megrendelő, ellentétben a lakótelepiek 45 százalékával.) Ha egy nagyobb olvasói kört, a Délmagyarhoz naponta hozzájutó olvasók létszámát elemezzük, azt találjuk, hogy 63 százalékuk előfizető, 19 százalékuk vásárló, 18 százalék pedig más úton jut a laphoz (pl. könyvtár, munkahely stb.). Az átlagolvasó fél órát tölt cg\ lappéldány elolvasásával Érdekes, hogy minden 1(X) vásárló lappéldányát elolvassa még 69 házastárs. 50 gyermek, 27 szülő, 17 kolléga, 12 szomszéd is. Ez összesen 275 személy. A vásárlás útján DM-hez jutók 58 százaléka naponta, 29 százalékuk hetente két-három alkalommal, a többiek ennél is ritkábban veszik meg a lapot. A napilapok olvasóközönsége két év alatt 3 százalékkal csökkent. Ezen belül a megyei lapoké 6 százalékkal esett vissza. E negatív tendencia elől, sajnos, a DM sem tudott kitérni, hiszen a lemondott előfizetők 60 százaléka a romló anyagi körülményekben jelölte meg döntésének okát. A második legtöbbször említett indok az újsághoz jutás más módja volt. Ezt csak nyomatékosítja az az adat. hogy a Szeged belvárosában élők között dupla akkora a lemondás, mint a külvárosiaknál, amiben közrejátszhat a centrumon belüli jobb újságvásárlási-hozzájutási lehetőség. A lap törzsvásárlóit azonban egyértelműen az a masszív, 81 százalékos csoport alkotja, amely már tóbb mint tíz éve vásárolja az újságot. Az átlagolvasónak egyebként 6,8 éve jelenti az. elsődleges hírforrást a DM. Egy felmérés szerint ők mintegy 29,83 percet töltenek el átlagosan egy lappéldány elolvasásával. Átlagéletkoruk 44,5 év. Az újságok elleni panaszok elsősorban a hirdetési felület gyarapodására irányulnak. Hirdetések nélkül azonban nem létezhet sajtó. A reklámfelületek, a reklámozó cégek ismertsége, presztízse ugyanakkor szokatlan módon egyik mutatója is lehet az adott lap minőségének, népszerűségének. Mindenesetre az egyik legnehezebb feladat meghatározni a hirdetések optimális, ideális mennyiségét. A Délmagyarban megjelenő reklámanyagokat a felmérések szerint az olvasók 93 százaléka figyelemmel kíséri. E mögött - bármily meglepő is - még a mozi-, színház- sb. műsorok (81%) és az olvasói levelek (79%) olvasottsága is lemarad. Magyar Sándor • Azok a bizonyos száraz tények • • Gondolta-e On, hogy... ... egy Délmagyar lapszámhoz átlag egy-másfél tekercsnyi fényképezőfilmet kattintanak el. Ez kb. 36-54 kockát jelent: - havonta mintegy 130 állami. társadalmi, művészeti intézménytől, csoporttól és szervezettől kap a Délmagyarorszag szerkesztősége álando meghívót a rendezvényekre: - a szerkesztőség havonta 120-150 olvasói levelet kap; - az összes szerkesztőségi szobaban egy nap közel 60szor nyitnak ablakot; - az, ú jságírók 68 százaléka szegedi születésű; - a Délmagyarország Könyv-. Lapkiadó és Nyomdaipari Kft. 180 állandó es szerződéses munkatársat foglalkoztat; - a hirdetésfelvételi iroda ajtaja nyitódik ki egy munkanap a legtöbbször. Több, mint IIMI alkalommal; - egy DIV1 lapszám kb. 144 ezer karaktert (leütést. amely magába foglalja két szo között a szünetet is) tartalmaz; - 79 Íróasztal található a szerkesztőségben; - átlagos olvasási sebesség melett egy DM számot kb. 2 óra alatt lehet az elejétől a végéig elolvasni: - a szegedi szerkesztőségben található telefonok száma: 35; - a Délmagyaron kivül egyetlen vidéki napilapnál sincs a vásárlói klubkártyához hasonló, átfogó előfizetői kedvezmény; - egy szerkesztőségi íróasztalon átlag 4 cm vastagon áll az irathalmaz; - 480 doboz cigarettát füstölnek el egy hónap alatt a DM újságírói. Ennek következtében naponta minimum kétszer ki kell üríteni a hamutálcákat; - egy DM újságíró naponta 15-20 percet fordít ebédre; - minimum 10 db 60 perces kazettára van szüksége a szerkesztőségnek egy hónapban; - egy hónap alatt az újság készítői egyenként 60 órát töltenek el információgyűjtéssel. Együttesen 1440 órát; - közel 6000 km-t tesznek meg egy hónap alatt a Délmagyarország friss számait szállító gépkocsik a nyomdától a terjesztőkig; - a dolgozók 47 százalékának a Délmagvar az első munkahelye; - a Stefánia úti irodáiban a Délmagyarország 46 számítógéppel rendelkezik; - a szerkesztőségben 10.44 négyzetméter az egy főre jutó élettér; - egy nap a Délmagyarhoz 3,5, a Csongrád Megyei Hírlaphoz 1,8 tonna, az összes DM sajtótermékhez pedig egy hónap alatt 124,5 tonna papírt használnak fel; - egy DM számhoz a nyomdában 7 offsetlemezt használnak fel. Egy hónap alatt 168-at. - 1910. május 22-e óta több mint 25 600 alkalommal jelent meg a Délmagyarország; - a szerkesztőség havi telefonszámlája: kb. 600 ezer forint; áramszámlája: kb. 120 ezer forint; - a lapzártát követően 4 óra alatt nyomdakész a másnapi lapszám; - 12 ezer előhívott és mintegy 30 ezer negatívon lévő fénykép alkotja a DM fotóarchívumát; - a szerkesztőségen belül 1:2 a hölgyek-férfiak aránya; - 37,5 év az újságírók átlagéletkora; - egy átlagos napi DM lapfelületének 10 százalékán találhatóak fotók; - a Csörög a Westel rovatnál 6 percenként szólal meg a telefon; - egy nap alatt nagyjából 48 hivatalos és 50 hirdetési faxot kap a Délmagvar szerkesztősége: - hat városban van a DM-nek sajat tudósítója. Ezek a következők: Szeged, Budapest, Csongrád, Makó, Szentes, Hódmezővásárhely; - egy hónap alatt közel 2300 adag kávé fogy el a szerkesztőségben. Ehhez még hozzájárul a reprezentáció-vedéglátás alkalmával havonta elfogyasztott 1 kilogramm kávé; J anyanyelvükön kivül 73 nyelvet beszélnek a szerkesztők (természetesen ebben már benne van az ugyanazon nyelvet beszélők is); - 96 szemeteszsák telítődik meg egy hónap alatt az újság készítése során; - havonta 250-300 rendezvényen, eseményen vannak jelen az. újság munkatársai; - egy év alatt átlagosan mindössze 6 napot tölt betegszabadságon egy újságíró; - havonta 60 golyóstoll „fogy ki"; - a nyomdászokkal együtt egy DM szám létrehozásán 120 munkatárs dolgozik; - összesen 370 helyen lehet megvásárolni a Délmagyarországot; - a Délmagyar újságíróinak legtöbbet fogyasztott italmárkája a Dreher sör és a kisfröccs. Váljék kedves egészségükre! Magyar Sándor