Délmagyarország, 1995. május (85. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-25 / 121. szám

CSÜTÖRTÖK, 1995. MÁJ. 25. RIPORT 7 NYUGDÍJASOK FÓRUMA Kedves Hölgyem, Uram! Igazán lélekmelengető levelet kaptam a minap egyik nyugdíjas olvasónktól. Székely Péterné beszámol egy, a vá­rosban csöndben szerveződött kis csapat, a „Gazdag lelki világú emberek" nyugdíjas csoportjának tevékenységerol. A hirdetésére verbúválódiflt közösség tagjai különböző végzettségű férfiak és nők, akiket a szeretet köt össze. Min­den hónap utolsó vasárnapján, tehát most, 28-án is, dél­után 5-től összeülnek egy kis trécselésre a Virág cukrászda /.öld Szalonjában, ahol u kedvezmentiveí kapott süteme­nyek, üdítők mellett beszélik meg a következő hetek prog­ramját. A szüleles- és névnapot ünneplőt egy szál virággal koszöntik. Nem sújtja okes'a magany, a;. unalom a hét­köznapokon sem. /arnak színházba, kirándulni, közös sé­tákat szerveznek, s ha valaki megbetegszik vagy segítségre, tanácsra szorul mindig akad hozzáértő közöttük, akire szamítani lehet. S a korábbi kapcsolatok arra is jók, hogy ha lehet, jutányos áron jutnak ehhez-ahhoz. Gondolom, a gazdag lelkivilágú emberek klubja nyitott: bejogad min­den hasonloan érző-gondolkodó nyugdíjast. Gratulálok az ötlethez és a manapság egyre inkább leértékelődő lelki gazdagsághoz! Tisztelettel: Paragrafus Életjáradék kárpótlási jegyárt Az első két vagyoni kárpót­lási törvény mintegy 850 ezer kedvezményezettje közül leg­alább tízezret érint a Parla­mentben elfogadott törvény­módosítás. amely az életjára dékhoz jutás korhatárát öt év­vel leszállította. A hivatal becslése szerint a pótkárpót­lásra számító 530 ezer állam­polgár harmada él majd jegyei havi járadékra váltásával. Azok a kárpótlásra jogosul­tak. akik 1991 december 31-ig betöltötték hatvanadik életévü ket, az esztendő végéig be nyújthatják igényüket a havi életjáradékra, amely nem örö­kölhető. A törvény módosítása meg­emelte a havi járadék összegét es bővítette a hozzáférhetősé­get. ugyanis a korábban 65 év­ben megszabott korhatárt 60-ra szállította le. Azok. akik mun­kaképességüket legalább 67 százalékban elveszítették, to­vábbra is részesülhetnek havi életjáradékban. Mit kell tennie a jelentkező­nek'' Az illetékes nyugdíjfo­lyósítónál kitölti az igénylőla­pot, bemutatja a kárpótlási ha­tározatot, a jegyek átvételekor kapott úgynevezett hanki kisé­rőlistát és átadja a kárpótlási jegyet Ezt követően kiszá­molják a havi járadékot, ame­lyet a nyugdíjjal együtt folyó­sítanak. A havi életjáradék százezer forint értékű kárpótlási jegy esetében Életkor (év) Férfi Nő 60 1430 1139 61 1497 1194 62 1566 1255 63 1643 1322 64 1727 1393 65 1820 1471 66 1921 1556 67 2027 1648 68 2144 1749 69 2269 1859 70 2454 1979 71 2550 2111 72 2701 2248 73 2866 2398 74 3048 2567 75 3252 2754 76 3476 2965 77 3728 3202 78 4005 3466 79 4317 3763 80 4661 4099 81 5047 4476 82 5479 4903 83 5961 5387 84 6502 5934 85 7107 6551 86 7781 7253 87 8536 8047 88 9379 8947 89 10321 9962 (Folytatás az I. oldalról.) A magyar repülőélet élet­halál harca a rendszerváltozás után kezdődött meg. Drámai nak tűnhet a jelző, de az sem lenne túlzás, ha a repülés agó­niájáról beszélnénk - A repülés és még néhány politikailag „kényessé" nyilvá­nított technikai sport az 1989­es rendszerváltozást megelőző­en a ma már érthetetlen mérté­kig túlpolitizált és centrálisán irányított MHSZ keretei között működött - magyarázza Podol­csák András, a reptér vezetője. - Az MHSZ 1990-ben példa­mutató gyorsaságú felszámolá­sakor, ahogy az várható volt, sikerült a fürdővízzel együtt a gyermeket is kiönteni. Azóta repülőklubunk egy fillér állami sporttámogatást sem kapott. . Pedig nem kis feladatot vál­lal a DAC. Egyrészt foglalkoz­nak a sporttal, repülőelőkép­zéssel, ifjúságneveléssel és mi­nőségi versenyrepüléssel, no meg praktikus okokból ők Sze­ged város nyilvános repülőte­rének üzemeltetői. A támoga­tásban is ennek a két oldalnak kellene megjelenni, tavaly bértámogatás gyanánt - az előző évek 5-6 milliós átlagá­hoz képest mindössze - 3 mil­; hó forintot kaptak, mely a va­, lós bérköltségek felét fedezte is. Idén újra megkapták ezt az I összeget, mely most még kevesebbre lesz elég. Az már csak hab a tortán hogy a polgári repülőterek sor­sát a rendszerváltozás óta mind a mai napig nem sikerült ren­dezni az ország vezetőinek. Bár bizakodhatunk, néhány he­te ugyanis levél indult a hon­védelmi miniszterhez, melyben az illetékes országgyűlési kép­viselők es Szeged polgármes­tere indítványozta a repülőtér önkormányzati megvásárlását. S akkor már bizakodtunk ab bari is, hogy ez a történet nem fog az újszegedi lőtér zavaros eladási históriájára emlékez tetni.. A repülőklubban a ballono­zás kivételével minden égi sportág megtalálható, van vi­torlázó, motoros repülő, sár­Ikarosz mostohagyermekei Innen kerültek ki a polgári repüles szakemberei. (Fotó Révész Róbert) kányrepülő és ejtőernyős szak­osztályuk - ezek támogatására írd és mond összesen 300 ezer forintot kaptak 1994-ben. Idén a sportbizottságtól a vitorlázó­repülő ifjúsági sportkiképzési költségek negyedét, az ejtőer­nyős kiképzések összegének a harmadát kérték a várostól, s pályáztak a versenytámogatás­ra a sárkányrepülők és a vitor­lázórepülők is. Egy fillért sem kaptak. Podolcsák András megjegyzése szerint egy labda­sportokat kultiváló világban ta­lán többre mentek volna, ha megígérik a pályázatukban, hogy vesznek egy bőrlabdát... Nem értik egyébként, hogy miért nem kaptak támogatást, hiszen a tavalyi évük igen si­keres lett: a Magyar Vitorlázó­repülő Kupa éves értékelésé­ben második helyen állnak - ez olyan mint a fociban az NB I. - az 1994-es év vitorlázó­repülő nemzeti bajnoka a szegedi Gyöngyösi Gyula lett, a klubnak öl válogatott kerettagja van. az elmúlt esztendőben a sár­kányrepülő ..év sportolója" a szintén szegedi Beres Gábor lett. Az összesített eredmény­lista szerint a klubok között az országban második a Délvidék Aero Club, ráadásul a MALÉV klubja mögött, mely összeha­sonlíthatatlanul kedvezőbb helyzetben van - a működését és fejlődesét biztosító óriáscég miatt. Szakberkekben egyébként köztudott, hogy Szegeden van az ország egyik legjobb sport­adottságu repülőtere, rendsze­resen adnak otthont a Nemzeti Bajnokságnak, idén pedig újra szeretnék megrendezni a ha­gyományos Alföld Kupát Ezek a versenyek rendszerint több hétig tartanak, s nem kis mértékben lendíthetik fel a vű ros sportidegenforgalmát. Már ha az önkormányzat urai is úgy gondolják... - A repülés azonban nem­csak öncélú sport - világít rá dr. Nagy Sándor, a vitorlázóre­pülő szakosztály vezetője hi­szen mindig innen kerültek ki a polgári repülés szakemberei. A mezőgazdasági, katonai és MALÉV pilóták mind itt szer­zik meg az előképzést. Nem mellékes az iljúságnevelés sem, hiszen itt a fiatalok már középiskolás korukban komoly felelősségteljes szolgálatokat látnak el. s a fegyelemre neve­lés miatt kisebb a társadalmi elkallódás esélye. A támogatas hiánya az utób­bi esztendőkben találékonnyá tette a repülőklubot . - Különböző klubvállalko­zásokat kellett beindítani, hogy fenn tudjunk maradni, utas- és munkarepüléseket végzünk, tartálykocsinkkal bérfuvarozást Életmód Az öregség nem betegség Tudományos meghatározás szerint az öregség a szervezet biológiai állapota. Az öregség önmagában nem betegség, az öregedés élettani folyamat. Az öregség elháríthatatlan, nem gyógyítható, az idős szer­vezet megfiatalítása képtelen­seg. Az öregedést elkerülni nem lehet, de áz öregedés folyamatát lassítani, élettani határok között tartani igen. Felvehetjük a küzdelmet az öregedéshez társuló kóros fo­lyamatok, betegségek ellen, amelyek siettetik az öregedést. A gerontológia célkitűzése tehát nem a megfiatalítás, ha­nem az öregedés élettani me­netének támogatása, a korai és kóros elöregedés megakadá­lyozásának. illetve az öregedés folyamatának lassítása. Esett a kávééi - csak nem nálunk Több, mint 170 dollárral esett vissza kedden Londonban a kávé tonnánkénti ára, 2 ezer 845 dollárra, ami február kö­zepe óta a legalacsonyabb szint.' Az árcsökkenés oka. hogy Brazília felé - hétfői meteoro­lógia jelentések szerint me­leg légtömegek vándorolnak, és úgy tűnik, nem ismétlődik meg a tavalyi fagykár. (Folytatás az 1. oldalról.) - Waldmann Jóska barátom kántortanító volt egykor Tá­pén; talán mert mindenkit is­mert ott, azért hívtak bennün­ket annyi lakodalomba - mo­solyog az emléken Mezey Ká­roly színész, koreográfus. Úgy 1964-65-ben adták át a staféta­botot Lutor Gyulának, addig ők vezették az ÉDOSZ együt­test, Mezey koreografált. Waldmann írta a szövegeket: 30-40 perces kompozíciókat készítettek, cigányzenekarral dolgoztak, de kísérte őket dr. Kiss Ernő vezetésével szimfo­nikus zenekar is. „Szeged fe­löl", „Hajnal hasad" - ilyen cí­mek alatt fogták össze a tápai, csongrádi táncokat. - Emlékszem, először a kendergyári csoportba vittem ki a hivatásosokat a színház­ból: Lehoczky Zsuzsát, Hamar Tibort, Szalay Józsefet - mond­ja Mezey. - Aztán szóltak, hogy a kisebb üzemi csopor­tokból szervezni kellene eg^ nagy együttest. Pesten megala kult az élelmiszeripari dolgo­zók szakszervezetének egy énekkara, meg zenekara, s mi lettünk - a szegedi ÉDOSZ - a központi tánckar Bálint Sán­dor segített sokat a népszoká­sok megismerésében. Később jártunk szakmai továbbképzé­sekre Pestre, mentünk a vezető táncosokkal gyűjtőutakra, meghívtuk ide az adatközlőket; külföldre is eljutottunk és az ország sok vidékére. Egyszer készttettem egy koreográfiát Sor alatt címmel, régi katonai témára; áz ÉDOSZ központi zenekarának karmestere elvé­gezte a hangszerelést, leküldte a kottát. Nátyi Józsi bácsi, a cimbalmosunk nézte, nézte, egyszer csak azt mondja: Kar­csi úr! Ezt én ugyan le nem ütöm! Hát ez erkölcstelen, tisz­tára „kodályos"! Két méteres, megtermett ember volt, mindig kevesellte a boijüpaprikást... Az 1955-ös alapítás 40 év­fordulóját egy hetes program­sorozattal ünnepli a Szeged Táncegyüttes: a jelenlegi cso­portok évadzáró estje nyitotta a sort, szombaton, az újszegedi színpadon adtak impozáns mű­sort. Hétfőn az együttest bemu­tató kiállítás nyílt az Ifjúsági Házban, tegnap, szerdán este ugyanott volt a kitüntetett tán cosok és zenészek előadása. A "70-es években, amikor Zsoldos Ildikóval együtt ­fiatalokkal kezdtünk el dolgoz­ni Szegeden, a haza; nép tánckultúra az első nagy újjá­születés korszakában volt ­vállalunk. Az egyik legjelentő­sebb bevételi forrásunk pedig a reptér területén elhelyezett reklámtáblákból szármázik - meséli Rácz Tamás klubtit­kár, s mindenki láthatja, hogy a reptér kezd egy „bedobálós" csiricsáré ingyenes hirdetőúj­ságra hasonlítani. - Mindezek ellenére azonban lassan erőn­ket meghaladja már a reptér üzemeltetésének tavalyi szin­ten való tartása. - Sajnos mi nem tartozunk a szegedi sportegyesületek azon „kiváltságos" tagjai közé, akik­nek a Városi Sportigazgatóság üzemelteti és tartja fenn a sportuszodát, a sportcsarnoko­kat. a vtzitelepet - veszi vissza a szót Podolcsák András. - A mi sportunk kizáija ezt a több­rétegű, keresztfinanszírozási lehetőséget. Talán ezért is kreatívabbak a repülők más sportágak műve­lőinél Tavaly például külön­böző gyermekprogramokat szerveztek. így télen volt Mi­kulásrepúltetés. a parancsnok beöltözött Télapónak, az egyik csinos ejtőernyős lány kram­pusznak, s szálltak a gyerekekkel a város fölé. Ma azonban ez már csak egy vidám emlék. - Tavaly a Délmagyaror­szág és a Matáv támogatásának köszönhetően repülhettek ol­csón a város gyermekei Most szeretnénk újra gyermeknapi repülést szervezni, de egysze­rűen nincs vállalkozó kedvű szponzor - kesereg Podolcsák András, - Ha így megy tovább, akkor már a vegetáció szintjén sem tudunk megmaradni. Kiakaszthatjuk a lakatot a hangára|tóra. Takács Viktor Negyvenes a Szeged Táncegyüttes mondja Nagy Albert koreográ­fus, a Szeged Táncegyüttes művészeti vezetője. - Sok te­hetséges táncos került ki a 72­es generációból: ma a Holland Táncszínház tagja Tanács István, aki „Örökös Aranysar­kanyús Táncos" - ehhez há­romszor kellett kiérdemelni az „Aranysarkantyús Táncos" kitüntetést. Az „Örökös" címet Szögi Csaba is megszerezte, aki később a Közép-Európai Táncszínház vezetője lett, és Juhász Zsolt, aki ma a Duna Táncegyüttesben dolgozik. A lányok az „Aranygyöngyös Táncos" címet kapták, Kissné Kispéter Julianna, Zsikainé Szűcs Ágnes, Pósfainé Tésik Kornélia, Baharczy Klára, dr. Kolláti Éva kétszer is. A fiúk közül ugyancsak kétszer lett Aranysarkantyús Tésik Péter, Teszáry Miklós A Népművé­szet Mestere címre lehetnek büszkék a zenészeink. A kez­detekben Szurdi Zsolttal dol­goztunk. aztán alakult a Szűcsné Molnár Erzsébet­vezette Bodza Banda, majd a Rokolya zenekar Bánhegyiné Racskó Gvörgyi vezetésével. Jelenlegi prímásunk. Rostás Sándor is nagyon tehetséges zenész. A május 27-re tervezett kö­zös galaműsor - a régi és a je­lenlegi csoportok tellépésévei - az ú jszegedi színpadon este 6-kor kezdődik. Az alkalomra eljön és Tímár Sándor koreog ráfiáinak előadásához a zenei kíséretet adja a Magyar Állami Népi Együttes zenekara. A „régiek" hetek óta kemé­nyen próbálnak. - Ugy saccolom, hat mázsá­val nyomhatunk többet, mint 40 évvel ezelőtt - nevet Mezey Károly. - Úgyhogy szolid tá­pai láncokat járunk, hogy a nagymamák-nagypapák azért levegőt is kapjanak. Magam is 71 éves vagyok, a többiek sem fiatalodtak, de a lelkesedésünk a régi. Nagy Albert szerint 4-500­an lesznek az újszegedi szín­padon, az alapítóknak számító korosztályok képviselői, olyan 50-70 évesek, aztán az 1972-es újrakezdő nemzedék, majd a '75-ben indulók, végül a jelen­legi táncosok. Valójában több ezren vannak, akik a négy évti­zed alatt az ÉDOSZ, illetve a Szeged együttesben táncoltak. És alighanem ez a lényeg. A néptánckultúra és -mozgalom történetének különféle korsza­kait, dúsan termő virágkort és hervadást, dagályt és apályt egyaránt „túlélt" sokezer sze gedi fiatal és kevéssé fiatal elemi vágya: táncolni akartak. És táncolnak. S. E.

Next

/
Thumbnails
Contents