Délmagyarország, 1995. május (85. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-20 / 117. szám

SZOMBAT, 1995. MÁJ. 20. • Tudathasadásos kotmánypáitiak? Eredekegyeztetés, középen BELÜGYEINK 3 - A Bokros-csomagra, a Munka törvénykönyvének tervezett módosítására és az országban felgyülemlett problémákra reagál a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének megyei vezése - indokolta az szocialista országgyűlési képviselők meghívását a házigazda, Tóth József képviseletvezető. - Mi nem pénzt kérünk működésünkhöz, hanem olyan törvényes és jogi garanciákat, melyek a munkavállalók bizonytalanság érzetét eloszlathatják. A munka világában ugyanis garantálni kell a törvényes szervezkedés és érdekvédelem lehetőségeit. Tapasztalatunk szerint a munkaadók több esetben akadályozzák a szakszervezeti munkát. A törvény nem eléggé szigorúan bünteti a tisztségviselők elbocsátását. A szabad szervezkedés gátja, hogy azokA „nagy" Érdekegyezető Tanács eddigi egy helyben topogásának kritikája, hogy az MSZOSZ Csongrád megyei vezetése és az MSZP megyei országgyűlési képviselői tegnap egy asztal köré ültek. A legnagyobb szakszervezeti szövetség helyi nagyjai „a munkapad melletti" perspektívából világítotfak meg "aktuális problémákat". így informálódhattak a szocialista honatyák a törvénykezést érintő ügyekről. Az MSZOSZ hamarosan létrehozza helyi szocialista-szociáldemokrata platformját, majd az MSZP itteni országgyűlési képviselőivel a két választás közötti időszakra érvényes együttműködési megállapodást köt tudtuk meg a találkozót követű sajtótájékoztatón. ba az üzemekbe, ahol még nincs érdekvédelmi szervezet, a külső, szakszervezeti tisztségviselőt gyakorta nem engedik be. Előfordul, hogy a munkavállalóktól levont szakszervezeti díjakat a munkáltató több hónap késéssel utalja át a szekszervezetnek, a pénzt addig ki tudja milyen célra használja. A munkaügyi bíróságok leterheltek, holott egy sor kérdést munkahelyi szinten is meg lehetne oldani, ha a jogszabályok lehetővé tennék. Kértük, ezeket az észrevételeinket a törvénykezés során vegyék figyelembe. A női nyugdíjkorhatár emelésének átgonolását is javasoltuk a szocialista párt megyei országgyűlési képviselőinek. - A találkozó beleillett egy folyamatba: a törvényhozás során érvényesülő érdekegyeztetés többszintű és logikus rendszere jöjjön létre - magyarázta alapállásukat Fritz Péter, a Magyar Szocialista Párt megyei elnöke, országgyűlési képviselő. - Ez a mozgalmi jellegű találkozó segíti a törvénykezést megelőző egyeztetést. A szakszervezetek szakértőinek észrevételeit fölhasználhatjuk a jogalkotásban. A sztrájktörvény szűkítésével nem értünk egyet. Bizonyítja ezt, hogy például a makói kórház melletti demonstrációt az MSZP támogatásával megválasztott polgármesterek szervezték. Ha a helyzettel elégedetlenek vagyunk, akkor az MSZP a tüntetők élére áll... Ebben az esetben a parlamenti és kormánytöbbségű MSZP nem önmaga ellen tüntet, hanem a bürokrácia ellen emeli föl szavát - reagált a pártvezető-honatya egy közbevető újságírói kérdésre. A fej után egészen a talpáig meg kell» teremteni az érdekegyezetés rendszerét. A középszint kipipálása után jöhet a munkahelyi érdekegyezetés. Ú. I. • Baja Békésben Tisza-program holtágakra Az előző kormány kihelyezett ülései és megyei kormányhatározatai közül a békési az egyik legsikeresebb volt; sok eleme megvalósult, néhányat folytatni kell; ennek ellenére a kormány nem ezt az utat járja, megyei kormánylátogatások és kormányhatározatok helyett külön területfejlesztési törvényt alkot - mondta pénteken Békéscsabán, a megyeházán Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter. Az újságírók érdeklődésére fejtette ki, hogy az Alföldfejlesztési program kifejezetten jó, ám igényei és a költségvetési források nincsenek összhangban. Az Alföld értékeinek a megóvására az egyik fő cél az elsivatagosodás megakadályozása, amihez á készülő Tisza- és Körösprogram is segítséget nyújt - közölte a miniszter, hangsúlyozva: különösen fontos a folyók holtágainak felújítása, hogy az Alföldön átfolyó víz egy részét itt lehessen tartani. Privatizációs készülődés Az OTP Bank Rt. az elmúlt évet 939,9 milliárd forintos mérlegfőösszeggel zárta. Adózás előtti eredménye 9,9 milliárd forint, adózott eredménye mintegy 6,6 milliárd forint. A bank a bemutatóra szóló osztalékelsőbbségi részvényekre 12 százalékos osztalékot fizet, a törzsrészvényekre nem adnak osztalékot. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató az idei tervekről elmondta: jelentős változások történnek a bank tulajdonosi szerkezetében. Az állam kezében tartósan 25 százalék + 1 részvény marad a bank alaptőkéjéből, az ez évi privatizáció során széles tulajdonosi kör kezébe kerül a pénzintézet. A jelenlegi állami tulajdon mintegy 20-25 százalékát külföldi intézményi befektetőknek ajánlják fel. Ezt követően az alaptőke 5 százalékát nyilvánosan hozzák forgalomba hazánkban, majd ezután sor kerül a részvények tőzsdei bevezetésére. Mindez a bank péntek délelőtti éves rendes közgyűlésén hangzott el. Csányi Sándort újraválasztották elnök-vezérigazgatónak. es Átalakulnak a falugazdászok A Csongrád Megyei Agrárkamara tegnapi sajtótájékoztatóján megtudhattuk, hogy a másfél éve létrehozott falugazdász hálózat nem vész el, csak július l-jével átalakul. A 30 körzet most már kamarai gazdajegyzőnek nevezett posztjára kiírt pályázatra ók is jelentkezhetnek, s ha nincs náluk jobb, akkor meg is nyerhetik. A finanszírozásra országosan 300 millió forintot szánnak, aminek az a szépséghibája, hogy különböző okokból egyharmad részt lecsippentve, régies szóhasználattal „pántlikázni" kell. Az ágazat helyzetértékelése mellőzte az optimista fordulatokat. A fagyos időjáráshoz hasonló piaci és pénzügyi viszonyok szorításából esetleg az törhet ki, aki exportra képes termelni. A kamara házatáján is akad bőven tennivaló, hisz' a 40 "ezer körüli, piacra termelő gazdálkodónak eddig csak tizede regisztráltatta magát a szervezetnél. A megoldást abban látják, ha a törvény egyértelművé tétele után a költségvetéssel valamilyen módon kapcsolatba kerülő gazda automatikusan beléptetődik a szervezetbe. áJ {M^mba T I z emlékezet kegyetlen, és aki még nem felejtette el, / r I tudja, hogy nem sokkal a tavalyi parlamenti választások előtt, amikor már mindenkinek rég joggal elege volt Andrásfalvy Bertalanék csárdás kis kalapjából, klimax előtt álló pedagógusnők mint sóhajtoztak: „majd jön most már Fodor Gábor"... És máris ágyukban érezték az új oktatási törvényt. Hát most itt van nekik a Fodor, amire vártak, megkapták. A sápítozó érzelmi politizálás poshadt gyümölcse nem az ölükbe, hanem a fejünkre, mindnyájunk fejére hullott, s most csorog lefelé... Mindennek azonban előzménye is van. Terjedelmes történelmi elemzést közöl a Magyar Narancs május 18ikai száma az SzDSz-ről. Az információit több független forrásból megerősödő tanulmánynak rögtön az elején azt olvassuk, hogy „1993. szeptember 11-én szombat délután öt órakor nyolc ember találkozott egy budai társasházban: Hack Péter, Magyar Bálint, Szent-lványi István, Dornbach Alajos, Vásárhelyi Miklós, Bauer Tamás, az akkor még Fidesz-tag Fodor Gábor és a házigazda, Tardos Márton. Háromnegyed évvel voltak a választások előtt, és legfőbb ideje volt döntésre vinni azt az 1993januárja (Kuncze Gábor frakcióvezetővé választása) óta több-kevésbé nyíltan is létező kérdést, hogy ki legyen a párt miniszterelnökjelöltje az 1994-es választásokon." Hogy van ez? Fodor Gábor? Aki akkor még nem is egyszerű tag, haem alelnök volt a Fideszben, részt vett a választási ellenfél SzDSz miniszterelnök-jelölő megbeszélésén? Egy olyan megbeszélésen, amely annyira szűkkörű volt, hogy az SzDSz ügyvivői közül nem hívták meg Tölgyessy Pétert, Wekler Ferencet, Soós Károly Attilát, Mécs Imrét és Béki Gabriellát - mégpedig azért nem, mert nem tartották őket eléggé megbízhatóaknak. Ellenben Fodor Gábor, a rivális párt, a Fidesz alelnöke teljesen megbízható volt. Olyan tett ez, amilyenért a török basák nem is oly rég annyi arannyal jutalmazták a delikvenst, amennyi csak a bőrébe fért. Fodornak más jutalma lett, a bársonyszék, amelyben ott ül most is. j~ZJ bből azonban sokmindent megértünk visszamenőleg. LÓ Kilencvenben, a választások után ahányszor csak megkérdezték az MDF vezérkarát, miért nem szán kormányzati szerepet a Fidesznek, mindannyiszor azt felelték, hogy azért nem, mert túl erős benne az SzDSz befolyása. Mi volt ez akkor, megérzés? Vagy ennél több? A pártok erre alkalmas emberei gyűjtögették az ellenfelekről és az ellenségről az adatokat, és az MDF csúcson Fodorról is voltak dokumentumok? Csak a Fidesz csúcsán nem tudtak Fodorról semmit? Ezt nem tudjuk meg. Magában az ügyben azonban nincs semmi csodálatos. Hisz arról se feledkezzünk el, hogy Antall Józief is pártja háta mögött kötött paktumot. És milyen érdekes, hogy ő is az SzDSz-szel... Ó, a Szadesz, a titkos szerető. Az asztalnál milyen sokan magázódnak vele, akik félórával hamarabb a másik szobában az ágyában henteregtek - „másképp", vagy hagyományosan, nem számít. u^u^L; • A másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság pénteki határozata szerint a Független Kisgazdapárt elnöke 1992. június 12-én a tévéműsorban elhangzott nyilatkozatával nem valósított meg bűncselekményt, mert magatartása nem volt alkalmas a köznyugalom megzavarására. Torgyán József azt állította a televíziós produkcióban, hogy előző napon, azaz 1992. június 11-én a kormány tudtával - rendőri és katonai erők részvételével - fegyveres Torgyán nem rémhírterjesztő! A Fővárosi Bíróság - helybehagyva az elsőfokú ítéletet Torgyán Józsefet felmentette a rémhírterjesztés vádja alól. akció indult az FKGP Belgrád rakparti székháza ellen azzal a céllal, hogy - a párt belső hatalmi harcának álcázva - elmozdítsák őt elnöki posztjáról. A bíróság határozatában utal az Alkotmánybíróságnak egy korábbi döntésére, amely kimondja, hogy a demokrácia egyik alapköve a véleménynyilvánítás szabadsága. Eszerint a szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték- és igazságtartalma nélkül védi. Ez a szabadság olyan gondolatokat, információkat, elveket, véleményeket is megillet, amelyek sértőek, meghökkentőek, aggodalmat keltőek. A MOL gázmezői importot spórolnak Két új gázmezőt állít termelésbe június l-jével a MOL Rt. A másfél milliárd forintos befektetéssel járó beruházás eredményeképpen 770 millió köbméter földgáz kerül majd a felszínre, amely 15 milliárd forint többlet gázimportköltségtől mentesíti a nemzetgazdaságot. A MOL Rt. pénteki tájékoztatása szerint a beruházást többéves geológiai kutatás után kezdik meg. Az észak-békési Dévaványán, illetve a délbékési Pusztaföldvár-Pusztaszőlős-Tótkomlós-Végegyh áza térségben talált földgázmezőkön 1996-ban, illetve 1997-ben kezdődik meg a termelés. Összesen 17 gázkutat állítanak fel. A létesítmények üzemeltetése technológiailag zárt rendszerben történik. A hatóságok előzetes állásfoglalása szerint a működtetés nem sért majd környezetvédelmi érdekeket. KÉRDÉS • A megyei TIT ügyvezető igazgatójához „A minőségre szerveződtünk" • A TIT Csongrád megyei küldöttgyűlése tegnap tartotta ülését, ahol a jelenlevők eldöntötték, hogy a szervezet ezután Koch Sándor geológusprofesszor nevét viseli. Az ülést megtisztelte a névadó fővárosban élő fia is. A névválasztást követően dr. Szederkényi Tibor, a JATE tanszékvezető professzora beszélt egykori nagy elődje, Koch Sándor munkásságáról, életútjáról. Az előadás után a jelenlevők új tisztségviselőket választottak, a megyei új elnök dr. Dömötör János lett. Az elmúlt öt év eredményeiről dr. Kanyó Zoltánná számolt be, akit a választók újra megerősítettek ügyvezető igazgatói státusában. Az immár egyesületté vált szervezet munkájáról őt kérdeztük. • A TIT a múltban az ismeretterjesztés fellegvára volt, most, az üzleti vállalkozások időszakában konkurenciát jelentenek-e a gomba módra szaporodó, hasonló profilú cégek? - A legnehezebb időszakon, úgy érzem, túl vagyunk. A rendszerváltozás után sokan kiváltak közülünk és az itt szerzett tapasztalataikkal és a mi ötleteinkkel a tarsolyukban bt.-t, vagy kft.-t hoztak létre. Ma is tele van az újság az ilyen vállalkozások hirdetéseivel, nyelvtanfolyamokat, átképzési lehetőségeket kínálnak nagy pénzekért. Eleinte az emberek be is dőltek ezeknek az ajánlatoknak, aztán sok helyen érte őket csalódás, mert kiderült, hogy a hirdetésben megígért feltételnek a felét sem tudták a cégek biztosítani. Mostanában azt tapasztaljuk, hogy a jelentkezők visszajönnek hozzánk nyelvvizsgát tenni, vagy a munkanélküliség miatt átképezni magukat. A vállalkozókkal kapcsolatban vannak jó tapasztalataink is, több céggel dolgozunk össze úgy, hogy ha valamelyikünknek nincs ki egy tanfolyami csoportja, akkor a jelentkezőket átadjuk egymásnak. Persze csak a színvonalas munkát végző vállalkozókkal fuzionálunk. • Ez azt jelenti, hogy a piac ezen a területen is elkezdett működni? - Igen, de idő kell, míg kiderül, hogy ki milyen minőséget kínál. Félő, hogy időközben a korrekt, a színvonalat megcélzó szervezetek elvéreznek. A kormány intézkedései, vagy nem intézkedései a hiteltelenségnek adnak teret. Magyarországon bárki válthat kisvállalkozói engedélyt, senki sem kérdezi, milyen jogosítványa van, hogy a választott profilra céget alapítson. Ha valaki ismeretteijesztés feladatkörére alapozza a vállalkozását, elég, ha elolDr. Kanyó Zoltánná vassa a szerény szórólapjainkat, máris megkapja az új ötletet. S mert több pénze van, mint nekünk, az „ellopott" témát három hasábon jelentetheti meg a keretes hirdetésben. • Vagyis a TIT még mindig a legszínvonalasabb ismeretterjesztő, de nincs elég pénze ahhoz, hogy a piacon jó esélyekkel indulhasson? - Meggyőződésem, hogy a TIT mögötti szürkeállomány egyedülálló az országban. Mi a minőségre szerveződtünk és most sem engedünk a színvonalból. Személyes kapcsolataink miatt hozzánk a legnevesebb professzorok is szerény tiszteletdíjért, vagy ingyen jönnek. De sajnos ez sem sokat segít a költségvetésünkön. Az országos nagy kalapból, az önkormányzattól és a megyében működő városi szervezetektől összesen 3 millió forintot tudunk öszszekaparni. Az ebből szervezett tanfolyamainkból pedig 24 milliós bevételt csinálunk! Ezt az összeget a megye hat embere „termelte"! A kormány pedig, ahelyett, hogy támogatná a kultúrát, keményen megadóztat bennünket. Az elmúlt évben 4 millió adót fizettünk ki! Ettől függetlenül tovább dolgozunk és hiszünk abban, hogy tudjuk tartani a színvonalat. Az országban tizenkilenc megyei szervezet van s ezek hálózatot képeznek, ez nagy erőt jelent. A tudomány országos jelentőségű szaktekintélyei pedig ott állnak mögöttünk. Pacsika Emília