Délmagyarország, 1995. május (85. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-15 / 112. szám

Nagyhatalomból - pofozógép. Előrebocsátom: vigasztalhatatlan vagyok. így hát, vélhetően, kritikusabb is a kelleténél. Pedig a férfi kézilabdát nagyon szeretem. Azért, mert Ízlésesen, na jó, olykor pajzánul egyesül benne az erő és a technika, a keménység és a játékosság. Szóval, mert ez a sportág roppant mód hasonlít az élethez. Ahhoz, amihez mi, magyarok valahogy nem értünk. Egyre inkább nem. Az izlandi világbajnokság legalábbis azt igazolja, hogy az utóbbi években, hónapokban, hetekben válogatott mezben pompázó honfitársaink csak felejtettek. Ne csinosítsuk a bizonyítványt: Kovács, Sótonyi és még egy-két „név" fölött eljárt az idő. Sajnos. Mint ahogy az is szomorú, hogy a vb előtt a kapitány nem tudott (nem akart?) náluk hasznosabb, de minimum „éhesebb" játékosokat választani. Olyanokat, akik Korea, Svájc, Izland, de talán még Tunézia(l) ellen is képesek megszakadni, és akiket legbelül még bántanak a vereségek. Az, hogy nagyhatalomból pofozógép lettünk. Már kézilabdában is. R. J. A. • Kézilabda-vb Kiestek a magyarok Kihelyezett mérkőzést vívott vasárnap kora délután a rejkjaviki A-csoporthan érdekelt magyar férfi kézilabda-válogatott, a közeli Hafnarfjördurban, a Kaplakriki-sportcsarnokban lépett pályára a vele azonos pontszámmal álló tunéziai együttessel szemben. A találkozónak óriási volt a tétje, his7.en a győztes bejutott a legjobb 16 közé, míg a vesztes készülődhetett haza. Kaló Sándor szövetségi kapitány együttesének némi könnyebbséget jelentett, hogy a döntetlen is elég lett volna a sikerhez. Sajnos csapatunknak ez sem sikerült, így Élesék nem kerültek a legjobb 16 közé. Tunézia-Magyarország 25-24 (12-15) Magyarország: Perger Török 1, Gulyás 4, Sótonyi 4, Zsigmond 3, Éles 9/4, Kiss 2 cserék: Szathmári (kapus), Kovács, Mohácsi, Borsos 1, Kotormán. Hétméteresek: 2/2, illetve 4/4 Kiállítások: 4 perc, illetve 8 perc, plusz Borsos cserével történő végleges kiállítása az 55. percben. Forma-1 Schamacher a király A Forma-l-ben Michael Schumacher nyerte a Spanyol Nagydíjat, megelőzve a brit Herbertet és az osztrák Bergert. A sorrend: 1. Michael Schumacher (német, Benetton-Renault) 1:34:20.507 ó (195.320 km/ó átlagsebesség), 2. Johnny Herbert (brit, Benetton-Renault) 51.988 mp hátrány, 3. Gerhard Berger (osztrák, Ferrari) 1.05.237p hátrány. A berlini ökölvívó-világbajnokság zárónapján újabb hat aranyérmet osztottak ki. A döntőkben ismét a kubaiak voltak a legérdekeltebbek, de a szombati három aranyérem mellé ezúttal csak a 63,5 kg-os súlycsoport döntőjében szorítóba lépett Hector Vinent „szállított" újabb aranysárga medált. Az érmes helyezésekről lemaradt magyarok számáLanka ás Vastag világbajnok! ra némi vigaszt jelenthetett, hogy az 51 kg-ban a német színekben versenyző Lunka Zolán és a 75 kg-ban döntős romániai Vastag Ferenc is világbajnokként távozott a ringből. • Női röplabda NBI. Ezúttal jól hatott a Lehel., SZDRE-Jászberény 2:3 A találkozó előtt egyperces néma felállással adóztak a csapatok és a nézők az SZDRE egyik vezetője. Farkas József napokban elhunyt feleségének. Tavaly a szegedi diáklányoknak Jászberényben is sikerült legyőzniük a Lehel SC csapatát, ezúttal azonban a „fagyasztós" lányok visszavágtak a hazai kudarcért. Már az első szettben látni lehetett, hogy a Tisza-parti diákok az elmúlt napokban a röplabdán kívül mindennel foglalkoztak. A vizsgaidőszak alaposan megviselte őket, s ez eredményezte azt, hogy gyorsan el is veszítették az első játszmát. A második szettben aztán alaposan összeszedték magukat Balázsikék, és nyertek is 6-ra, úgy, hogy a vendégeknek esélyük sem volt a felzárkózásra. Sőt a harmadik játékrészt még nagyobb fölénnyel abszolválták a szegedi diáklányok, s úgy nézett ki, hogy nem lesz probléma a folytatásban sem. A jászberényiek azonban másként gondolkoztak: fejavult sáncmunkájukkal rendre blokkolták a hazai leütéseket, s a „megszelídített" labdákból ellentáihadásokat is indítottak. Nagy küzdelemben megnyerték a játszmát, s ezzel kiegyenlítették az állást is. A mindent eldöntő ötödik szettben már a leheles lányok irányítottak, végig vezetve nyertek, s ezzel övék lett a meccs is. Sőt felcsillant előttük a remény, hogy esetleg még a „felsőházba" is bekerülhetnek. A szegedi lányoknak viszont nagyon sokat kell javulniuk, ha nem akarják, hogy az utolsó pillanatban „kiénekeljék" a szájukból a sajtot... Szegedi DRE-Jászberényi Lehel SC 2:3 (-8, 6, 3, -11, -13) Arany János Altalános Iskola tornaterme, 200 néző. Vezette: Szekér, Csíkos. SZDRE: B. Tóth, Szlivkó, Kiss K., Komáromi, Csókási, Balázsik. Csere: Balogh, HUFF. Edző: Ducsai Géza. P. S. J. «v élet nem habos torta. Medikémia Szeged-Vasas-Remia 3:2 Férfi I röplabda NB I. A bemelegítés is az öltözői légkört idézte: a sápadt szegediek minden mozdulatot rendkívül precízen, ám olykor görcsös pontossággal hajtottak végre. A Vasas játékosai mintha nyugodtabbak, oldottabbak lettek volna: mókázva, egymást ugratva végezték a gyakorlatokat. I. játszma (21. perc). A fővárosiak jutottak vezetéshez Smoguljev révén (0:2), ám nem sokáig örülhettek, mert rákapcsoltak a vendéglátók. Schildkraut jól emelt, jó ütemben váltotta a pozíciókat, így aztán Szabáék képtelenek voltak kiismerni, hogy Belik és Petheő üt-e „tyúkot", avagy Melnicsuk kap „forintos" labdát, amit aztán rendre kíméletlenül bombázott a vendégek térfelére (3:2, 9:3, 11:6). A lelkes nézőseregnek volt miért összeütnie a tenyerét, mert túl azon, hogy kedvencei elképzelései szerint történtek a dolgok, fantasztikus labdameneteket is láthatott. II. játszma (23. perc). Apró figyelmetlenségek miatt az elején együtt voltak a csapatok (2:1, 3:2, 3::4, 4:4, 4:5), de a későbbiekben sem változott a kép (5:5, 6:6). Mindkét részről sok volt a rossz nyitás, forgást forgás követett, pont csak nagyritkán került a jegyzőkönyvbe. Később Melnicsuk védhetetlen - hol húzott, tekert vagy éppen bombaként süvítő - leütéseivel és Belik ravasz szerváival a hazaiak ezt a játszmát is megnyerték. III. játszma (32. perc). Mindenki hasonló hasonló folytatást remélt, ám mást kapott. Látványos, a sportág megannyi szépségét felvonultató röplabdát láthatott a nagyérdemű, a történések szépséghibája csupán az volt, hogy a „feltámadt" Vasas kerekedett felül (1:1, 1:6). Az ellenfél magasított, Hvorosztjanov is pályára lépett, ugyanis előzőleg a Hulmann, Petheő és Schildkraut elégedettsége. (Fotó: Gyenes Kálmán) Jártamban-keltemben, az öltözőfolyosón bóklászva, először azt gondoltam: csak nekem tetszik sötétnek a rózsaszín - ám később mások is megerősítettek abbéli hitemben, hogy a medikémiások körében a szokásosnál feszültebb, idegesebb a hangulat. A bennfentesek nyugtatgattak: nincs ebben semmi különös, ez most így „természetes", hiszen óriási a tét, s a bajnoki elődöntőben egy jó kezdés szárnyakat adhat, meghatározhatja a továbbiakat. szegediek rendre szétütötték sáncait. Tömény izgalom jellemezte a küzdelmet, amit hosszú labdamenetek, remek hálózások és mezőnyözések tettek még érdekesebbé. A nem éppen bombaformában röplabdázó Hulmannt Csíkos váltotta fel. Polgár helyett Rácz lépett pályára, de sokat ő sem lendített csapatán. Ádáz csata alakult ki: mindkét fél beleadott apait-anyait, és a szegedieknek - Melnicsuk jóvoltából - sikerült felzárkózniuk (3:8, 7:11, 10:11). A Vasast azonban nem lehetett megállítani, s a nehéztüzérként mindenhonnan ütő Smoguljevnek köszönhetően az angyalföldieké lett a szett. IV. játszma (32. perc). A továbbiakban is a vendégek Jura Nagyritkán látni önfeledten kacarászni, nem az a típus, akinek mindig fülig ér a szája. Mosolyogni azért szokott, de azt is csak akkor, ha jónak látja érzelmeit másokkal megosztani. Mint most a meccs után, amikor derűs volt a szeme. Pedig gyötrő fejfájással lépett pályára, mindvégig migrén kínozta, de ezt csak kevesen tudták. Játékán ez nem látszott, hiszen végig káprázatosan (dupla nagybetűsen) röplabdázott, valósággal a hátán vitte a csapatot. Kiválóan sáncolt, még nagyszerűbben ütött, s ha a helyzet úgy kívánta, mezőnyözött. Ha olykor netalán hibázott, rácsapott a parkettre, mérgesen megpördült a tengelye körül, öklét - miközben villámokat szórt a szeme - szájához szorítva morgolódott saját magára. Látszott rajta, minden porcikájával éli a játékot, mindenáron győzni akar. A végén Jurij Melnicsuk akár hahotázhatott is volna, mert a vártnál nehezebb, ám megérdemelt siker kivfvásából oroszlánrészt vállalt. Nyári: A döntő felé vezető út arra van! elképzelései érvényesültek, mert a feltűnően nyugtalan Petheőék képtelenek voltak kellően koncentrálni. Most is sok volt a rossz nyitás, ráadásul a fogadással is hadilábon álltak a hazaiak, szóval mármár padlót fogtak (1:3, 2:5). Később magukra találtak a házigazdák (6:8, 9:9, 12:10), úgy látszott, az idegek harcából ők kerülnek ki győztesen. Többször meccslabdához jutottak (14:10), de nem tudtak élni a lehetőséggel! Rácz kétszer is a döntő pillanatban hibázott, nem így Smoguljev és a régi napjaira emlékeztető Szabó Kálmán, s bekövetkezhetett, amire senki sem gondolt: ötszettes lett a mérkőzés! , V. játszma (16. perc). „Dráma az ennedik hatványon!" — jegyezte meg egy szurkoló, arra célozva, hogy a „gyorshalálként" emlegetett fináléban minden lehetséges - tehát az is megtörténhet, hogy nem a jobbik nyer... Szerencsére Polgáréknak nemcsak a kezük, hanem a szívük és az eszük is a helyén volt (0:1, 1:1, 1:2, 2:2, 3:2, 3:3, 4:3, 5:3, 5:4, 6:4, 7:4, 7:5, 8:5, 8:6, 8:7, 9:7, 10:7, 11:7, 11:8, 11:9, 12:9, 13:9, 14:9, 14:10, 15:10). Színvonalával és izgalmaival ez a mérkőzés - nincs ebben semmi túlzás - felért egy döntőt jellemző összecsapással. Két olyan jól felkészült csapat találkozott, amely mindenben megpróbált túljárni a másik eszén, tehát - akarvaakaratlan - kénytelen volt minden fegyverét bedobni. A hazai pálya előnyét élvező szegediek az első két játszmában (ha a másodikban döcögősen is) úgy röplabdáztak, hogy senki sem mert gondolni arra a folytatásra, amit meg kellett élnünk. Előzőleg a Vasas, a későbbiekben a Medikémia bizonytalanodott el, ezért maradt a döntés az ötödik játékrészre. A szegediek — dicséretükre legyen mondva - képesek volta mozgósítani valamennyi technikai, lelki és erőtartalékukat, s ennek köszönhetően lépéselőnyhözjutottak. Nyári Sándor: - Most is tapasztalhattuk: az élet nem habos torta... Nagyon lényegesnek tartom, hogy győztesen kerültünk ki ebből a számunkra végtelenül fontos csatából. Marácz János: - Gyenge kezdésünk miatt futottunk az eredmény után. Ezért is örülök annak, hogy vesztett állásból is fel tudtunk állni, és egy remek mérkőzéssel szórakoztathattuk a közönséget. Medikémia SzegedVasas-Remia 3:2 (8,8,- 12, - 16, 10)., Férfimérkőzés. Újszegedi Sportcsarnok, 1800 néző. Vezette: Rádi, ifj. Juhász. Medikémia: Hulmann, SCHILDKRAUT, Belik, MEL NICSUK, PETHEŐ, Polgár. Csere: Rácz, Csíkos. Edző: Nyári Sándor, Nusser Elemér. Vasas: NE1ZER, Reviakin, Buday, SMOGULJEV, SZABÓ, Nagy. Csere: Frecot, Pádár, Hvorosztjanov. Edző: Marácz János. GYÜRKI ERNŐ