Délmagyarország, 1995. május (85. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-13 / 111. szám

SZOMBAT, 1995. MÁJ. 13. Népi iparművész címei kaplak BELÜGYEINK 3 Tegnap családias ünnepség keretein belül hatan kapták meg Szegeden a Dél-Alföldi Népművészeti Egyesület Alko­tóházában a népi iparművész elmet és az ezzel járó igazol­ványt. Az alkotók (képünkön ­fotó: Révész Róbert - balról jobbra): Lenhardt Béla szíjj­gyártó, Gilicze Istvánná csip­keverő, Kovács Imréné hímző, Kiss Lászlóné gyékényszövő, Répási Jánosné csuhékészítő és Vitéz Hegyi Flórián fafaragó műveit a Magyar Művelődési Intézet Népi Iparművészeti Ta­nácsa zsűrizte. Tudni kell, hogy Magyarországon ez az egyetlen olyan szervezet, amely ilyen jogosítvánnyal bír. A népi iparművész cím és iga­zolvány elnyeréséhez legalább harminc zsűrizett, köztük né­hány „A" kategóriás alkotást kell felmutatni. A címet elnye­rők közül egyébként a makói Lenhardt Béla és a hódmező­vásárhelyi Vitéz Hegyi Flórián kivételével az alkotók mind szegediek. A népi iparművész címek kiosztása után, az országban először és elsőként három sze­gedi népi iparművész - Balogh Irén és Hánis János gyékényfo­nók és Kiss Lászlóné gyékény­szövő - kapott nádfeldolgozó és nádbútorkészítő szakmun­kás bizonyítványt. Sz. C. Sz. • A KÉSZ Közkereseti Társa­ság és az Expo '96 Kft. közötti szerződés úgy szűnt meg. hogy azért egyik felet sem terheli fe­lelősség - állapítja meg a Fő­városi Bíróság Gazdasági Kol­légiumának pénteken (az al­peres kérelmére a nyilvánosság kizárásával tartott tárgyaláson) hozott elsőfokú közbenső ítélete. Mint emlékezetes, a szegedi gazdasági társaság készítette volna a budapesti világkiállítás nemzetközi pavilonjait, de az KESZ vesszőfutás... üzlet meghiúsult, mivel az Or­szággyűlés lemondta az 1996­os expót. A KÉSZ KKT több mint kétmilliárd forintos kárté­rítésért perli az állami céget. Minderről Varga Mihály, a fel­peres KÉSZ KKT képviselője tájékoztatta a tárgyalást kö­vetően a sajtót. Elmondta: megfellebbezi a közbenső ha­tározatot, mert az hátrányos a felperesnek, ugyanis csak az arányos díj és költség igényét alapozza meg. " • A polgári perrendtartás sza­bályai szerint a bíróság csak a jogalap kérdéséről dönt a köz­benső ítélettel, a tárgyalás a követelés összegére vonatko­zóan annak jogerőre emelkedé­se után folytatható. KiemiUt támogatást a Tisza mentenek! A készülő új területfejlesz­tési és területrendezési törvény az elképzelések szerint felka­rolja majd a helyi és regionális beruházási tervek megvalósítá­sát, így a Tisza menti, 600 ki­lométer hosszan elnyúló térség is kiemelt támogatásra számít­hat. Ezt Baja Ferenc környe­zetvédelmi és területfejlesztési miniszter jelentette ki pénte­ken, Tiszadobon, a Tisza menti Önkormányzatok Szövetségé­nek szakmai fórumán. Formában vagyunk? Vasárnap ki-ki megkaphatja a kérdésre a választ, ha eleget tesz az ANTSZ megyei intéze­te meghívásának. Délelőtt 10 órától ugyanis két kilométeres egészségügyi sétára hívnak mindenkit a tisztiorvosi szol­gálat szakemberei, hogy a gya­loglás után meghatározhassák a résztvevők edzettségi szint­jét. Lehetőség nyílik az ingye­nes vérnyomásmérésre, a ke­ringési, légzési rendszer álla­potának tesztelésére és a hel­yes testsúly megállapítására is. Borotváló elefánt és lovagló tigris A cirkusz ma már nem örvend olyan nagy megbe­csülésnek, mint egykoron. Ennek egyik oka, hogy a vándortársulatok műsorszínvonala csapnivaló. A Ma­gyar Nemzeti Cir­kusz - melyet nem­régiben a Jászai Mari-díjas, Monté Carlo-i fesztivál­díjas artista, Rich­ter József és család­ja alapított meg ­elhatározta: vissza­állítja a cirkusz te­kintélyét. Richter egyébként az el­múlt tizenöt eszten­dőben egy méltán világszámnak ne­vezhető produkció­val bejárta az egész világot, és sikert sikerre halmozott. A Magyar Nemzeti Cirkusz március közepén mutatko­zott be Budapesten a hazai közönség előtt. Május 16-tól 28­ig a szegediek is megtekinthetik az MNC produkcióit ­a Richter család elefántjait, a borot­váló számmal; a lo­vasakrobatákat; Donnerték tigriseit, a világhírű lovagló tigrissel; a Kisfa­ludy-ugrócsoportot; Losoncziék komi­kus gladiátorszá­mát; Richter Mihály kutyarevüjét; az olasz egyensúlyo­zóművészeket; a svájci levegőakro­batákat és az elma­radhatatlan bohó­cokat - a Rókusi víztoronynál fel­állított hatalmas sá­torban. A cirkusz a belbecs mellett a külcsínyre is ad. Világításuk például a legújabb csúcs­technológia szerint készült, a nézők ké­nyelmes kagyló­ülésekben foglal­hatnak helyet, s élőben hallgathat­ják a kilencfős cir­kuszi zenekart. S ami még fontos: a jegyárak sem bor­sosak, 200-400 fo­rintba kerülnek. Az előadások kezdete: hétköznap 19 óra, szombaton 15 és 19 óra, vasárnap pedig 10 és 15 óra. Markos, Nádas, Boncz - együtt a Deákban! Markos György, Nádas György és Boncz Géza a hosszúra nyúlt szünet után nemrég mégis úgy döntöttek, hogy igenis hiányoznak egy­másnak. Szólóban, duóban, >'agy így együtt, trióban szám­talanszor dolgoztatták meg a rekeszizmokat és erre készül­nek most is. Május elsejétől két héten át vadonatúj műsor­ral - a címe: Még jó, hogy bele nem léptünk! - országos turnét rendeztek, melynek szegedi állomása hétfőn 19.30 órától a Deák Gimnázium nagytermé­ben kezdődik. Az est időtarta­ma két óra, közreműködik a Simli Show, műsorvezető B. Tóth László. Mint megtudtuk, a Markos­Nádas-Boncz trió tagjai csak a turné idejére lépnek közösen színpadra, a további együttmű­ködésről egyelőre nincs szó. Aki tehát együtt akarja látni őket, most teheti. IS apkodja a fejét a polgár. Ömlik eléje a magyarok te­hetsége. Az utóbbi öt év alatt szerintem bebizo­nyítottuk a világnak is, amit mi magunk mindig fennen hangoztattunk: szellemességünk, ötletességünk, (jog)hézagérzékünk, kombinációs képességünk, agyafúrt életbenmaradási trükkjeink világszínvonalúak. Mit nekünk Európa! Egyenesen amerikai a stílusunk. Sőt! Az amerikaiak - legendás naivitásukból és infantiliz­musukból kifolyólag - sorra megírják és kötetek garmadá­ban bocsátják embertársaik rendelkezésére a praxis-mód­szertanokat. Az agyilag visszamaradottaknak is követhető stílű „Hogyan-könyvek" tanácsai révén aztán akárki lehet sikeres - bizniszmen, annak a felesége, fejvadász, film­sztár, cipőkefe-ügynök, bróker, reklámfotós és a többi. Ezekből a könyvecskékből még azt is ki lehet nézni, ho­gyan ismerkedjünk meg, majd vetessük nőül magunkat frissen megözvegyült milliomosokkal, csízre változtatva talpig bánatukat. Hogyan gazdagodjunk meg sarki kol­dulásból. És egyéb utca(nő)i müveletekből. Minálunk nem ad ki könyvet senki arról, hogyan kell ­évente másként! - adót csalni, vámot nem fizetni, félkarú rablók működtetéséből meggazdagodni, szimplán rabolni, bankkonszolidálni, alapítványba és -bői síbolni, átható pil­lantással halálos betegeket gyógyítani, egyszerre húsz hír­műsorban fellépni, Duna-vizet megszüntetni, fiktív ká­eftézni, paprikát míniumozni, rosszul fizetett bérmunkássá süllyeszteni híresen túliskolázott szakembereket, tő­keinjekciót ígérve piacot venni, szőkíteni barnát és olajat, földrajzi-éghajlati szuperadottságokai kijátszva ellehe­tetleníteni egy egész országnyi mezőgazdaságot, az eget nemzeti színre festeni - bepalizni mindig mindent és min­denkit. Senki sem írja le: hogyan? Még a rendőrségi szó­vivő sem árulja el a metódust, a nyomozás érdekéhen per­sze. Mi nem irkálunk. Csináljuk. Sokan és eredményesen. Akik meg mégse, azok kapkodják a fejüket és boronga­nak, hogy Európába kéne menni! A kis fifikások! A mi­nap megmondták róluk a fiskálisok, hogy négyszer annyit keresnek, mint azok, akik nem írják le, csak csinálják a szédületes trükköket! j'tjzek után kérdem én: mért büdös nekünk Amerika? Az —' a kis különbség, hogy ott a „Hogyan" teljesen nyil­vános és törvényes - ugyan kérem! Szerintem ne moly öl­jünk tovább Európával, Strasbourggal, Schcngennel! Csak nem fogjuk biflázni az Öreg Hölgy vidékein honos ókonzervatív illemkódexet? Amikor a mi világunk már az újviláginál is újabb? Méghogy találjuk ki Magyaror­szágot! Mégis hol él ama médiaújító filozófus? Filozó­fiában? Mert Magyarország már kitalálta magát, csak kö­rül kell benne nézni: tiszta Amerika! Majdnem. Ha így megyünk tovább az úton, tutira átugorjuk Európát! tUch Hiénák a Nyugatinál A jámbor képű taxisok a vidékről érkező, főleg nyugdíjas utasok kegyeit lesték. Olvasónk kezéből szolgálatkészen kapta ki a poggyászt a gépkocsive­zető, „alászógája", mondta, s már indultak is Budára, a Nagybányai útra. Mig a szegedi nyugdíjas hölgy a szokásos 500-600 forintot számlálgatta (borravaló is jár a lelkemnek, hisz' majdnem kezet csókolt, s manapság a kilométeren­kénti 60 forint majd' elfo­gadható...), a hídon gör­dülve a masinisztán külö­nös átváltozásokat észlelt. Káromkodott, kapkodott. Megérkezve, kibökte: négyezer hatszáz (4 ezer 600) forint! Nincs felleb­bezés! Különben a Török­vész úton rakja ki! Ez utóbbi félelmetesen csen­gett. S a búcsúmondat is: ­Nehogy panaszkodjon a gyermekeinek, különben... Ez utóbbi fenyegetés Sze­gedig hatott. Valahol csak kiönti a leikét az ember, ha már megúszta a Török­vészt... P. S. • A Juhász Gyula Tanárkép­ző Főiskola 1. sz. Gyakorló Altalános Iskolája az ének­zene tagozat fennállásának 40. évfordulója alkalmából ünnepi hetet rendez május 15 és 20 között. A jubileumi ün­nepségsorozat előkészületei­ről Erdősné Fagler Erika ének-zene tanárral, a Bartók Gyermekkórus vezetőjével, a rendezvény szervezőjével be­szélgettünk. • A jubileum kapcsán ki­kerülhetetlen a kérdés: hogyan emlékszik vissza az elmúlt évekre, évtize­dekre? - Tizennyolcadik tanéve­met töltöm az iskolában, s mondhatom: nagyszerű az az intézmény, ahol dolgozom. A Bartók Gyermekkórust tíz éve vezetem, előtte a kicsi­nyek kórusának voltam a kar­vezetője. Természetesen a szívemhez az ének-zene tago­zatos osztályok állnak a leg­közelebb. Az ezekben az osz­tályokban tanuló gyermeke­ken - a gyönyörű éneklésük­ben és lelkük nemesedésében - szinte naponta lemérhető a befektetett munka. Az ének­zene tagozatos diákokkal sok­kal könnyebb dolgozni, sok­kal könnyebb velük a szépről @ KÉRDÉS A karvezetőhöz Az ének-zene ünnepi hete beszélni. Ezeknek a gyer­mekeknek más a magatartá­suk, a viselkedésük. A kicsik, első osztálytól negyedikig a Kodály Kórusban, míg a na­gyobbak a Bartók Gyermek­kórusban énekelnek. A Bar­tók egyébként országosan is elismert együttes. Rengeteg fellépésünk van egy évben, külföldi fesztiválokra járunk. És még valami: aki innen ki­kerül, az még Erdős János ta­nár úrnál énekelhet az Ifjú Zenebarátok Kórusában. • Milyen céllal szervezték meg az ünnepi hét prog­ramját? - Úgy gondoltuk, az iskola hagyománya, illetve a feszti­válsikerek és szereplések megkövetelik, hogy példaér­tékű hetet rendezzünk. Ezért hívtuk meg a megye ének-ze­ne tagozatos általános iskoláit egy kamara-éneklési verseny­re. Ezért hívtuk meg az összes eddig itt végzett ének­zene tagozatos osztályt. Úgy gondoltuk ez jó alkalom arra, hogy a régi diákok itt és most találkozzanak egymással. Ezért rendezzük meg egykor volt tanítványaink koncertjét, amelyen fellép például Vajda Júlia operaénekes, s ha min­den összejön, akkor talán a Hamburgban élő Sulter Csilla zongoraművész is. A gála­hangversenyen például a régi tanítványok is énekelhetnek majd velünk, mert olyan mű­veket is előveszünk a tarso­lyunkból, amelyek húsz-hu­szonöt éves múltra tekintenek vissza. Egyszóval az ünnepi Fagler Erika hét programjainak az iskola falain túlra kell sugároznia. • A negyven év alatt ren­geteg osztály végzett ének­zene tagozaton. Mennyien lesznek a jubileumi ün­nepségen? - Körülbelül ezer embert várunk, de nem valószínű, hogy mindenki el tud jönni. Mi megpróbáltunk mindenkit elérni és értesíteni az osztá­lyok képviselőin keresztül, de a hozzánk érkező telefonok azt mutatják, hogy nem min­denkihez jutott el az infor­máció. Sz. C. Sz.

Next

/
Thumbnails
Contents