Délmagyarország, 1995. május (85. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-09 / 107. szám

KEDD, 1995. MÁJ. 9. BELÜGYEINK 3 • NATO-tanácskozás Budapesten Huszonhat partnerország L Kuncze Gábor belügyminiszter a konferencián. (MTI - Telefotó) A magyar kormány egyetért a NATO-nak azzal az álláspontjával, hogy az európai térség biztonsága és stabilitása csak együttműködéssel és közös cselekvéssel szavatolható. Ezt Kuncze Gábor belügyminiszter hangsúlyozta a Partnerség a békéért elnevezésű háromnapos budapesti NATO-tanácskozáson, amelyen 26 ország 130 képviselője a polgári védelemmel, a rendkívüli helyzetek törvényi szabályozásával összefüggő kérdéseket tekinti át. A miniszter - utalva arra, hogy a „békepartnerség" programjában megfogalmazott célok összhangban állnak hazánk NATO-hoz való csatlakozási szándékával, az Országgyűlés által elfogadott alapelvekkel úgy vélte, hogy a rendkívüli helyzetek törvényi szabályozása nélkülözhetetlen egy jól működő demokráciában, az ország szuverenitása, a polgárok békéje és a nemzeti javak védelme érdekében. OTPmagánosítás Az OTP privatizációs stratégiájának egyik sarkköve, hogy az állam a magánkézbe adást követően is a bank legnagyobb részvényese marad. Szakmai befektetőnek a tervek szerint nem adnak el az OTP állami részvényeiből. Ezt hangoztatta Török László, az OTP Bank Rt. vezérigazgató-helyettese a pénzintézet hétfői sajtótájékoztatóján. Az elképzelések alapján mintegy 2025 százaléknyi részesedést adnának el az állami részvényekből különböző intézményi befektetőknek. Az intézményi befektetők döntően külföldi befektetési alapok, nyugdíjalapok és biztosító társaságok lennének, esetükben a felső korlát, hogy a külföldi befektetők egyenként maximum az alaptőke 5 százalékát vehetik majd meg. A Budapest Bank alkalmazottja lopott? A Budapest Bank jövedelmezősége az elmúlt egy esztendő során jelentősen javult, a likviditása megfelelő, több mint 50 milliárd forintra tehető jelenleg a bank likvid eszközeinek állománya. így a likviditási mutató eléri a 30 százalékot, szemben az MNB által meghatározott minimális 10 százalékos szinthez viszonyítva. Minderről Singlovits Béla, a bank vezérigazgatója tájékoztatta az újságírókat. A tájékoztatást azért tartották szükségesnek, mert több olyan információ jelent meg a sajtóban, miszerint a pénzintézet jelentős veszteségeket halmozott fel. A bank vezetése ezeket az állításokat határozottan cáfolta. Kifejtették, hogy az állam által végrehajtott 12 milliárd forintos tőkemegerősítés ellenére is kedvező helyzetben lenne a bank. A tőkésítés a pénzintézet jövedelmezőségének alakulását egyébként nem befolyásolta. Az eltűnt Richter-részvényekkel kapcsolatban bejelentették, hogy a papírok megkerültek, a rendőrség órák alatt elfogta a tettest, s gyakorlatilag kár nem keletkezett. A pénzintézet egyik értéktárosa tulajdonította el a részvényeket, de értékesíteni már nem sikerült. Kovács (Agro)bankelnök aranyat csempészett? r ni Napfény, tenger, egzotikum... KORFU-NYAR Tan-Túra-vásár május 13-án, szombaton teljes napi nyitva tartással, 9—16 óráig. Meglepetésekkel, kedvezményekkel várjuk kedves utasainkat! Tan-Túra Utazási Iroda Szeged, Kálvária sgt. 16. Tel.: 62/325-488, 323-287 L, J Az ORFK sajtószolgálata az alábbi közleményt juttatta el hétfőn a magyar sajtóhoz: „Az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóság Gazdaságvédelmi Főosztálya büntetőeljárást indított ismeretlen tettes ellen, hivatali visszaélés és más bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt. A nyomozás során megállapítást nyert, hogy Kovács Mihály - az IBB Áruforgalmi és Gyártó Kft. tulajdonosa, valamint 1993. januárig ügyvezető igazgatója - 1989-től folyamatosan 345 millió forint értékű arany és ezüst ékszert hozatott Magyarországra a vámhatóság megtévesztésével. Ez a cselekmény a Büntető törvénykönyv 312. paragrafus 1. bekezdés a./ pontjába ütköző és a 3. bekezdés szerint büntetendő, üzletszerűen, jelentős értékű vámárura elkövetett csempészet bűntett alapos gyanújának megállapítására alkalLábon lőtték M. J. derecskei lakos hétfőn reggel szökést kísérelt meg, amikor tárgyalásra a Berettyóújfalui Városi Bíróságra szállították. Az őt kísérő őr előbb felszólítot(a, hogy álljon meg, majd figyelmeztető lövést adott le a levegőbe. Mivel mindez hatástalan volt, a rendőr használta fegyverét, aminek következtében M. J. lábsérülést szenvedett. mas. Hétfőn Kovács Mihályt a büntetőeljárási kódex 91. paragrafusának 1. bekezdés b./ pontja alapján — a rendőrség őrizetbe vette és folytatja az eljárást." Kovács Mihály az IBB Áruforgalmi és Gyártó Kft. tulajdonosa, egyúttal az Agrobank Rt. elnöke is. Az ORFK Vizsgálati Főosztálya az Agrobank Rt. két vezetője - Kovács Mihály bankelnök és dr. Kunos Péter vezérigazgató - ellen 1994. november 14-én büntetőeljárást indított. A nyomozó hatóság mindkét gyanúsítottat őrizetbe vette, majd kezdeményezte előzetes letartóztatásukat, amit a bíróság később elutasított, így Kovács és Kunos szabadlábra kerültek. A rendőrség idén márciusban a nyomozást befeje/te és az ügyet vádemelési javaslattal megküldte a Fővárosi Főügyészségnek. ríjányszor hangzott el a napokban e két szó! A győzeLLi lem ünnepe, a béke megteremtésének félévszázados jubileuma. Parádék, beszédek, emlékeztetők Londonban, Párizsban, Berlinben, Budapesten, Moszkvában. Mementók. Arra vonatkozóan, hogy a második világháborúban a győzelem hozta meg a békét, a szabadság kiteljesülését, a nagy világégésben elfáradt népek, nemzetek számára az újjászületést. Győzelem. (Fegyveres küzdelemben az egyik fél részéről az ellenség vagy ellenfél leverésével, megsemmisítésével vagy megadásra kényszerítésével elért kedvező eredmény.) Béke. (Az a viszony, illetve állapot, amely két vagy több olyan állam, nép között áll fenn, amelyek nincsenek háborúban egymással.) Többször is elolvasom az Értelmező Szótárban található megfogalmazásokat, megpróbálom egymás mellé állítani őket, egybeolvasni, majd megváltoztatom a két szó sorrendjét, aztán újra visszahelyezem az első helyre a Győzelmet. Merthogy, az a fontosabb. Az újságokban, a rádióban, a tévében is mindig e szó kerül az első helyre, ez dominál a napi híradásokban. A Győzelem napja, a Győzelem évfordulója. Ünnep. De vajon az-e? Kinek? A veszteseknek semmiképpen sem az. A győzteseknek? Mekkora vérveszteség árán? Az ünnepen hányan gyászolnak, hányan siratják szeretteiket, bánkódnak elveszített javaik miatt, hányan érzik még ma is megaláztatásuk nyomait? ÍVJéke. Csodálatosan hangzik e szó. Az egyik legszebb ld szava minden nyelvnek. Ha van tartalma. Nem kizárólag az értelmező nagykönyvben megírtak, hanem a társadalom, a család, a mikroközösség vonatkozásában is. Mert úgy érzem, s ebben valószínűleg nem vagyok egyedül, hogy az elmúlt idők dogmatikus, sablonos, öncélú béketüntetései, békekonferenciái és látványos béke-nagygyűlései elkoptatták az élét, kifakították a színét, megsavanyították az ízét-zamatát ennek a szónak. Olyannyira, hogy ma, amikor a jubileum kapcsán annyit emlegetjük, nem érezzük igazán a súlyát, a jelentőségét. Hogy miért mondom el mindezt? Csak azért, mert a csillogó-villogó megemlékezésekkel egyidejűleg -ismét csak apolitikai zsargont használva - „komoly erőfeszítéseket" kellene tennie a világnak azért, hogy a második világháború befejezése után 50 évvel, igazi béke legyen. Ne gyilkolják egymást a tuszik és a hutuk, a szerbek és a horvátok, a szerbek és a bosnyákok, a törökök és a kurdok, az oroszok és a csecsenek... Balsejtelmem van: előbb jön most is a Győzelem, utána a Béke. Aztán ünnepelhetünk. JJúoamaí £em Fiatalos lendülettel köszönti Önt, kedves olvasónk, egy 85 éves örökifjú, Szeged lapja, a DÉLMAGYARORSZÁG , ^ péntektől induló, v önálló "OvV magazinjával AR0RSZÁQ Szegeden a lap! Tüíajdonosoii ajándékba kapják! [ KuiMtAifwr i KÉRDÉS • A horvát-magyar kapcsolatok kutatójához A szegedi dalmatákról Heka László • Néhány nappal ezelőtt rendezték meg Budapesten a Magyar Jogászegylet jogtörténeti szakosztályának szervezésében „A rendszerváltozás horvát alkotmánya és a ius publicum croatico-hungaricum utóélete" című konferenciát. Ezen vett részt a JATE Jogtörténet Tanszékének Phd-ösztöndíjasa, Heka László, aki két éve foglalkozik a szegedi dalmaták történetével. Vele váltottunk néhány szót. • Milyen kérdéseket érintettek a konferencia előadói? - A legnevesebb előadó, Dr. Pecze Ferenc, a jogtudomány akadémiai doktora a magyar és a horvát nép közötti jó viszonyról, és a két állam közötti nyolc évszázados együttéléséről szólt. Dr. Pecze öt kérdést érintett előadásában: vizsgálta azt, hogy hogyan illeszkedik a horvát alkotmány az európai alkotmányok körébe; beszélt a horvát alkotmány létrejöttének előzményeiről, az államszervezet felépítéséről, a magyarországi horvát, illetve a horvátországi magyar kisebbségről, valamint a szerbhorvát jogtörténeti viszonyról. Az eszmecserén - amelyen képviseltették magukat a határon túli magyarok is nagy szimpátiával beszéltek a felszólalók a horvátokról, olyannyira, hogy az egyik résztvevő akár a két állam esetleges új összekötésének lehetőségét is elképzelhetőnek tartotta. • Térjünk át kutatási témájára. Kik is valójában a dalmaták, s milyen szerepet játszottak Szeged történetében? - A dalmaták, mint az egyik horvát etnikai csoport, igen jelentős szerepet töltöttek be a város életében. Szegeden a raguzai (ma Dubrovnik) kereskedők voltak az első horvát telepesek. A városi közgyűlés 1653-ban igehirdetőt és gyóntatót is küldött a horvátoknak. Később Dalmáciából, Boszniából és Hercegovinából érkezett több ezer bunyevác a déli városokba. Szegedre, Bajára és Szabadkára. 1663-ban körülbelül száz horvát élt Szegeden. A törökök kiűzése után azonban jelentősen megnövekedett a számuk, olyannyira, hogy a magyarokkal, a németekkel és a szerbekkel együtt ők alkották a szegedi négy nemzetet. Tudni kell, hogy ekkortájt a város közigazgatását a nemzeti hovatartozás alapján szervezték meg. Később Mária Terézia megszüntette a nemzetekre való felosztást. • Mi történt a szegedi dalmatákkal? - A XVIII. század végén beolvadtak a magyarságba.' Ennek két oka volt: már jól beszéltek magyarul és ugyanazt a vallást gyakorolták, mint a magyarok. Sz. C. Sz.