Délmagyarország, 1995. április (85. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-06 / 81. szám

—v CSÜTÖRTÖK, 1995. APR. 6. „ Vádolom: lőfegyverrel, valamint lőszerrel való visszaéléssel" — olvasható a vádiratban. Murányi-bemutató Kecskeméten BELÜGYEINK 3 Mindenesetre Murányi Jó­zsefet, a kecskeméti milliár­dost, tegnap fél kettőkor meg­mutatták azoknak, akik_több mint egy év után már nagyon kíváncsiak voltak rá, és el­jöttek a Kecskeméti Városi Bí­róság első emeletére. Más egyébként nem is tör­tént, mármint hivatalosan, ugyanis a fiatal és feleslegesen nagyon szigorú bíró, miután felszólította a jelenlévőket, hogy a tárgyalóteremben tilos hang-, és képfelvételt „csinál­ni", fertályórányi szünetet ren­delt el, majd május kilence­dikére, a Győzelem napjára el­napolta a tárgyalást. (A bíró javára íijuk, hogy ő sem készí­tett hangfelvételt, hanem mon­danivalóját tollbamondta a bí­róság egyik leírójának.) Murányit négy napja, va­Szóval elkezdődött. Arra azonban senki nem tud válaszolni, meddig tart a kecskeméti Keresztapának tartott dúsgazdag vál­lalkozó sorozatpere. Ugyanis nem csupán a fentiekkel vádolják Murányit, merthogy róla van szó, hanem több százmillió for­intos csalással is. Murányi tavaly március óta a Gyorskocsi utca egyik hűvös cellájában raboskodik. Kommandósok ragad­ták el birodalmából. Ártatlanul ül - állítják ügyvédei, és ő is osztja ezt a variációt. sárnap éjjel hozták titokban Kecskemétre. Azt hallottuk, hi­hetetlen biztonsági intézkedé­sek mellett. Ebből a tárgyalásra is visszamaradt egy kevés, ugyanis a teremben három fegyveres rendőr, az ajtó előtt pedig két „biztonsági személy­zet" védett mindenkit, vagy vigyázott a szökéstől rettegők aggodalma miatt. Kecskemét leghíresebb pol­gárát egy manapság piti ügy­nek számító eset miatt citálták tegnap a városi bíró és ülnökei színe elé: egy tárnélküli mun­kásőrpisztolyhoz és egy lefűré­szelt csövű vadászpuskához volt állítólag némi köze Murá­nyinak. Meg néhány lőszerhez. Murányi és három ügyvédje szerint a vád inog, a fegyverek használhatatlanok, papírjuk is van róla. Az ügyésznónek is van papítja, azon meg pont az ellenkezője olvasható, vagyis a bírót kell meggyőzni, kinek a szakértője a legszakértőbb. A kétméteres Murányit, aki­ről egy éve azt hallottuk, kijár­ta a KGB-iskolát, panamai üz­letei vannak, meg egy kicsit rossz fiú, csupán az izgatta, hogy a jövőben ingáznia kell Budapest, azaz a börtöne, és Kecskemét között. Az is lát­szott rajta, hogy ad magára, ke­zén három karperecet viselt, kettő racsnis és acélból készült, jobbján a harmadik aranyból, valamint színarany pontos órát, a balján... A Kecskeméti Városi Bíró­ság egyébként olyan, mint egy kísértetkastély: vádlottak, ta­núk, ügyvédek tűnnek el és ke­rülnek elő ismét benne, néhá­nyan látszanak, mások pedig nem, szóval vigyázat, Kecske­méten a bíróság épületében van aki látszik, van aki nem. Egyébként Fodor bíró azért napolta el a tárgyalást, amivel mindenki nagyon meg volt elé­gedve, mert másokkal szemben ő sem látta azokat, akiket látni akart, Murányi pedig neki ke­vés volt. • Magyar-horvát kisebbségvédelmi egyezmény Kiket óvunk a Drávaszögben? Az egyezmény a nemzetközi és az európai dokumentumokkal, a két ország belső jogrendszeré­vel összhangban sokoldalúan biztosttja a két országban élő őshonos kisebbségek jogait kul­turális, nyelvi és vallási önazo­nosságuk megőrzésére, oktatási intézményeik létrehozására és működtetésére valamennyi szinten, anyanyelvük használatá­ra a magán- és közéletben, az anyanyelven történő tájékozó­dásra (sajtó, rádió, tv) és vallás­gyakorlásra, illetve történelmi műemlékeik védelmére. Bizto­sttja a kisebbségek részvételét a helyzetükre vonatkozó helyi, re­Kovács László külügyminiszter horvát partnerével, Mate Granies miniszterelnök-helyettessel, külügyminiszterrel szer­da délután Eszéken aláírta a Magyar Köztársaságban élő horvát és a Horvát Köztársaságban élő magyar kisebbség jo­gainak védelméről szóló egyezményt. A megállapodás az 1992. december 16-án aláírt magyar-horvát alapszerző­désben (különösen amiak 17. cikkelyében) foglalt kisebbségi jogokat részleteiben bontja ki. gionális és országos szintű dön­tésekben: elősegíti szabad szer­veződésüket, társulásukat nem­zeti és kulturális identitásuk megőrzése érdekében. Rögzíti továbbá a szabad és közvetlen kapcsolatok lehetőségét a velük • Amíg az új tulajdonos engedi Az erdőt is lopják A privatizáció miatti idősza­ki gazdátlanság a hazai erdők állapotának romlását okozza: a még jogviszonyban lévő kez­elő már nem, az új tulajdonos pedig még nem ápolja az erdő­ket - hangoztatta Dauner Már­ton. az FM Erdészeti Hivatalá­nak elnöke szerdán Szegeden azon az erdészeti fórumon, amelyet az Országos Erdészeti Egyesület Csongrád megyei csoportja rendezett a dél-al­földi régió szakembereinek. A helyzet jellemzésére elmondta, hogy az új tulajdonosok mint­egy 90 százaléka eddig még nem foglalkozott erdővel. A mostani átmeneti időben, a rendezetlenség miatt nincs megoldva a favagyon őrzése, védelme, a becsült adatok sze­rint évente 100-150 ezer köb­méter fát lopnak az erdőkből. A telepítések számos esetben nem szakszerűek, nem a meg­felelő fafajtákat ültetik. A leg­fontosabb ezért meggyorsítani a privatizált területek birtokba­adását, s az új tulajdonosokat felkészíteni az erdők megfelelő kezelésére. Miután az erdők 45-50 százaléka az év végéig magántulajdonba kerül, új tí­pusú igazgatási munkára van szükség. Ami pozitívum: nem fogyatkozott az erdőterület, sőt nagy a telepítési kedv. A régió gazdálkodói a fóru­mon az erdőfelügyelet megerő­sítését kérték, s javasolták, hogy a különböző okok miatt ­tűz, aszály, szél, illetve a vad­állomány - károsult erdők gaz­dái több támogatást kapjanak. azonos nyelvet beszélő és kultú­rát valló nemzettel, annak álla­mi- és közintézményeivel, illetve állampolgáraival. • Magyarország eddig 17 ors­zággal kötött kétoldalú alapszer­• A Magyar Nemzeti Bank szer­dán a japán pénzpiacon két jen­kötvényt bocsátott ki 15-15 mil­liárd jen értékben. Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank aleínöke elmond­ta, hogy a hároméves lejáratú kötvény 3,7 százalékkal kamato­zik. Hozama a libort 128 bázis­ponttal haladja meg. A másik kötvény lejárata 15 év, és kamata 6,9 százalék. Ennek a kötvény­nek a hozama az azonos lejáratú japán államkötvényt 281 ponttal haladja meg. Mindkét kötvény kibocsátásának fő szervezője a Nomura Securities Co. volt. A hároméves lejáratú kötvény ese­ződést; emellett Horvátországgal és Szlovéniával együtt részese az 1991. május 31-én eredetileg Ukrajnával aláírt úgynevezett Kisebbségvédelmi Nyilatkozat­nak. A jelenlegihez hasonló ki­sebbségvédelmi egyezményt ed­dig Szlovéniával kötött Magyar­ország. Egyébként az 199l-es nép­számlálás adatai szerint a Hor­vátországban élő magyarok lé­lekszáma közel 25 ezer fő (0,5 százalék). A megszállt Drávas­zögben élt csaknem 9000 magyar (16,5 százalék) több mint fele a megszállás következtében elme­nekült; részben Magyarországra, részben a szabad hónát terüle­tekre. A Kelet-Szlavóniában élt 6000 magyar (5.15 százalék) fele ugyancsak kénytelen volt elhagy­ni lakhelyét. Map jenkötvények tében a fizetés 1995. április 27­én válik esedékessé, és ennek megfelelően a paptr lejárata 1998. április 27-e. A 15 éves kötvényből származó hitelhez szintén április 27-én jut hozzá az MNB, visszafizetni azonban 2010. április 27-én kell. Szerdán délben az ekkor mindössze né­hány órája piacon lévő kötvé­nyekről Tokióból azt jelentették: fogadtatásuk mind a kis-, mind az intézményi befektetők köré­ben kedvező. ZD «í§ÉMM t , mi annyiszor kifosztott és elpusztított országunk szegény fia csak ámul-bámul, ha egy-egy angol, olasz vagy francia család vendégszeretetét élvezheti az ősi kúriában. Számára ismeretlen érzés kapja el, midőn a falon lógó festményekről délceg pózban, amúgy paróká­san, zsabós mandzsettásan tekint le rá a vendéglátó nevél­hirét-dicsőségét - és persze gazdagságát - megalapozó ük­ükapa, majd az őt sorban követő utódok. A történelem viharai nálunk csaknem mindent elpusztí­tottak vagy kifújlak az országból. A mi őseink, dicsére­tükre legyen mondva, mindig mindent igyekeztek újrakez­deni. Nemesnek, gazdálkodónak, tisztes iparosnak és föld­művesnek célja a talpraállás volt, s ha már egy kicsit meg­futott nekik, s tartalékról, folhalmozásról is álmodhatott volna, jött egy újabb rablóbanda, világégés, vagy saját véreik által érvényre juttatott tolvajideológia. Azok az érté­kek, amelyeket a mi nagyszüleink a maguk kezével, eszé­vel, verejtékével létrehoztak, elállamosUtattak, elkoboztat­tak. Volt, aki képtelen lévén megfizetni a magas adót, en­nek fejében ajánlotta föl saját hajlékát. És dolgozott to­vább a napi betevőért, gyermekeiért, taníttatta őket, bíz­ván, hátha nekik jobb lesz. És lőn. A ,fölszabadult" ország fiai két műszakban dol­goztak, a harmadikban kalákában fölépítették a maguk meg barátaik házát. Kapitalizmus htján kizsákmányolták önmagukat. Az őseiket kifosztó államot sokan megkímél­ték a lakásadás kötelezettségétől és kiadásaitól. Ezrével épültek ilymódon otthonok szerte az országban. A házak értéke azóta természetesen növekedett. Nagyrészt az inflá­ciónak „köszönhetően". És ez a padlóról nagy nehezen fö­ltápászkodott nemzedék most attól tarthat, 6 is nagyszülei, szülei sorsára jut: megfosztják őt és övéit mindattól, amit egy élet - csúfosan megrövidült férfiélet - önkiszipolyozó munkájával létrehozott. legtöbbjüknek ugyanis egyetlen vagyonuk az otthonuk. A rebesgetett évi száz, százötven ezres házadót ugyanis se fizetésből élők, pláne gyermeke­ket nevelők, még kevésbé nyugdíjasok megfizetni nem tud­ják. nr? a az adó mértéke valóban eléri ezeket a kiszivárogta­LÜ tott magasságokat, családok tízezrei vehetik a sátor­fájukat, hogy ott folytassák életüket, ahonnan az embert próbáló építkezés előtt elmenekültek. Csak hogy lesz-e a gyorsan tollasodó újgazdagok között, aki megveszi ezeket a lakásokat? S ha nem, mit tehet a kutyaszorítóba került állampolgár? Ajánlja föl ő is a házát az államnak, adó fejében? Csak nem élünk meg egy emberöltő alatt két államosí­tást? Vajon lenne-e ereje, hite ennek a mai, új generáció­nak az ismételt újrakezdéshez? Egyeztetés a szószólókról Göncz Árpád kezdeménye­zésére szerdán délután megbe­szélés kezdődött a köztársasági elnök és a parlamenti frakciók képviselői között a szószólók (ombudsman) jelöléséről és személyéről. Az MSZP-t Van­csik Zoltán, az SZDSZ-t Dorn­bach Alajos, az MDF-et Kónya Imre, a Kisgazdapártot Győr­iványi Sándor, a Fideszt pedig Szájer József képviseli. Kovács Páhjokros Lajosnak rossz a memóriája" ,,Bokros Lajosnak rossz a memóriája, ha azt állítja, hogy a népjóléti tárcának nem volt programja az egészségügyi és a szociális rendszer átalakítá­sára. " A minisztériumnak több milliárd forintos megtakarítást ígérő, akár azonnal életbe lép­tethető javaslatai voltak, ám a megszorító csomag elkészíté­sekor a pénzügyminiszter ezt figyelmen kívül hagyta. Mind­ezt Kovács Pál leköszönt nép­jóléti miniszter nyilatkozta an­nak kapcsán, hogy Bokros La­jos a minap kijelentette: a Nép­jóléti Minisztériumnak semmi­lyen alternatív javaslata nem volt a szigorító intézkedésekre. Kovács Pál rámutatott: a kor­mányprogramra alapozva a tár­ca kidolgozta az egészségügy és a szociális rendszer átalakí­tására vonatkozó elképzeléseit. Ezek nemcsak hosszú távon, de már az idén is kézzel fogha­tó megtakarítást hoztak volna. Ennek igazolására tételesen is felsorolta javaslataikat, vala­mint az azokhoz tartozó számí­tásokat. A családi pótléknál például - megtartva az alanyi jogosultságot, de az eddiginél jobban differenciálva - ebben az esztendőben 6,7, jövőre pe­dig 16 milliárd forintot spórol­hattak volna meg. Az anyasági ellátások esetében a szaktárca is a gyed és a gyes összevoná­sát. valamint az ellátás mini­mumnyugdíjhoz kötését ter­vezte, de csak azután, hogy minden anya számára hozzá­férhetővé teszik a juttatást. • „Optika '95 Hungary" cím­mel nemrégiben Tihanyban rendezett nemzetközi kong­resszust a Magyar Optikus Ipartestület. Az ennek kereté­ben tartott kontaktlencse szimpózium egyik előadója dr. Végh Mihály, a SZOTE Szemészeti Klinikájának ad­junktusa volt. aki a magyar kontaktológia helyzetéről tar­tott beszámolót. A kontakt­lencsével foglalkozó szemor­vosok nemzetközi szerveze­teiben is aktív tevékenységet folytató szegedi adjunktussal a SZOTE kontaktlencse labo­ratóriumában beszélgettünk. • Milyen a kapcsolat a hazai optikusok és a szem­orvosok között? - Magyarországon nagyon jó együttműködés alakult ki a szemorvosok és az optikusok között, optikusaink munkájá­val nagyon elégedettek va­gyunk. A különleges esetek­nél közösen beszéljük meg a megvalósítást. A kontaktlen­csével kapcsolatos problémák az optikusokat is érintik, hi­szen részt vehetnek optomet­rista képzésben, amely maga­sabb képzettséget elismerő diplomát ad, ennek birtoká­ban és egy kontaktológus vizsgával ők is illeszthetnek kontaktlencsét. Természete­sen vannak olyan speciális KÉRDÉS A kontaktologushoz Mi képviseljük Kelet-Európát ff W esetek - például a szemműté­ten átesett betegeknél, szaru­hártya elfajulások esetén, vagy ha a kontaktlencsét gyó­gyító eszközként alkalmazzuk - amikor csak szemorvosok illeszthetnek kontaktlencsét. • A SZOTE kontaktlen­cse laboratóriuma nemzet­közi összehasonlításban milyen helyet foglal el? - Nagyon büszkék va­gyunk arra, hogy műszere­zettségünk jobb az átlagos nemzetközi színvonalnál. Rendelkezésünkre áll egy komputerizált lézeres szaru­hártyatopográf, amellyel olyan komplikált estekben is el tudjuk végezni a kontakt­lencse illesztéséhez szükséges méréseket a szaruhártyán, amelyeknél a hagyományos műszereket nem lehet alkal­mazni. Arra is büszkék lehe­tünk, hogy nálunk is meg lehet kapni azoknak a lencséknek a legnagyobb részét, amelyeket bármelyik nagy európai vagy amerikai kontaktlencse labor­ban ajánlanak. A magyar kon­taktölógusokat nemzetközileg is elismerik, a kelet-európai államok közül egyelőre egy­edül mi vagyunk az Európai Szemorvosok Kontaktlencse Társaságának tagja, és ben­nünket kértek fel arra, hogy segítsük a többiek szakmai munkába való bekapcsolódá­sát. Az ausztráliai székhelyű Kontaktológiát Oktatók Nem­zetközi Szervezetében is mi képviseljük Kelet-Európát, ami a magyar kontaktológia nagy hagyományainak is kö­szönhető, hiszen a '30-as évektől az '50-es évek elejéig a nemzetközi élvonalban vol­tunk. Úgy érzem, ismét jó he­lyen állunk a nemzetközi kontaktológiában, ha nem is az élvonalban, de a középme­zőny elején. • A kontaktológia terüle­tén az utóbbi évtizedben milyen fejlődés történt? - Nagyon jó minőségű Dr. Végh Mihály kontaktlencseápoló szereket fejlesztettek ki, amelyeknél szinte teljesen kiiktatták a konzerváló anyagok irritáló hatását. Megjelentek és roha­mosan terjednek az eldobható kontaktlencsék, amelyeket hétfőn reggel feltesz a páci­ens, vasárnap estig hordja, utána eldobja. Ez főként azok számára nagyon előnyös, akik rendszertelen életmódot foly­tatnak. nincs idejük, lehető­ségük arra, hogy a lencsét megfelelően tisztítsák, kezel­jék. A legutóbbi években any­nyira leszorították az előállí­tási költségeket, hogy az USA-ban már megjelentek a naponta eldobható lencsék. H. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents