Délmagyarország, 1995. április (85. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-27 / 98. szám

CSÜTÖRTÖK, 1995. APR. 27. Visszhangok Dócról Igenis, van közöm hozzá! A napokban megjelent újságcikk elmarasztalóan trja le, hogy az egészségügyi feladataimat nem megfelelő módon látom el. Ennek egyetlen objektív akadálya van, hogy csak külön írásos felkérésre juthatok az iskolába. Készségesen teljesíteném feladatomat, az 5/1995. (II. 8.) NM rendeletét, amely szabályozza a védőnői szolgálat működését. Ezen belül a 7. paragrafus (2) bekezdésének d./ pontját, „előadást tart az egészséggel kapcsolatos alapismeretek, a családtervezés, a fogamzásgátlás és a családi életre való felkészítés kérdéseiről." Elgondolkodtató, hogy egy gyógypedagógiai végzettséggel rendelkező pedagógus, hogy emelhet kezet egy gyermekre!? Egyetlen felvilágosító előadást tartottam (mivel többre nem kaptam lehetőséget), melynek egyik témaköre a fogamzásgátlás és a.nem kívánt terhesség megelőzése. Feladatom tájékoztatni a gyermekeket - így is elkéstem ugyanis a 14 éves tanuló világra hozta gyermekét. Elfogulatlanul állítom, hogy jó együttműködést sikerült kialakítani a szülőkkel és a gyerekekkel egyaránt a-közel egy évtizedes munkám során. Véleményem szerint a ránk bízott gyerekeket a személyiségükkel együtt kell elfogadnunk és igényük szerint ellátnunk. Egy el Szerb templom ml lesz veled? A homlokzati falakon lévő hét darab - márványtábla cirillbetűs szövegei 217 év eltelte után is olvashatók. Műemlék „Szerb templom". Barokk, 1773-1778 között épült. Copf Stílű toronysisakja 1835-ből való. A szerbek letelepedésének 300-as évfordulójára 1690-1990 elhelyezett márványtáblákra vésték magyar és cirill betűkkel. A tetőfedőpala eltöredezett, a bádogozások rozsdásodtak, ennek következményeként a díszes párkányzat, a homlokzat vakolatai leáztak. Majd a torony négy oldalán beállványozták, leverték a vakolatot. Az állványt a műkincsrablók is igénybe vették, szerencse, hogy az elvitt tárgyak megkerültek. Napjainkban a főbejárati ajtót vaspánttal és lakatokkal biztosítják, előrelátóan! A tatarozás leállt, az állványzatot 1994-ben lebontották! A megbontott palafedést nem állították. helyre. A nyeregtető keleti oldalán az esőcsatornában felejtették az állványzatot A finn zenéről Szegeden a finn zeneművészet iránt érdeklődők szerencsések e tavaszon. Márciusban Matti Vainio egyetemi tanár tartott egy előadást a finn népzenéről és egyet a finn zene irányzatairól Sibeliustól napjainkig. Ezekhez jön, hogy hamarosan Szegedre látogat a JATE szervezésében a Turkui Egyetemi Kórus, akik előadást tartanak. Matti Vainio jelenleg a Göttingeni Egyetemen finn kultúrát ad elő. Korábban a Jyváskylái Egyetem Zenetudományi Tanszékét vezette, KAPCSOLATOK 11 nem készült házi feladatot ismereteim szerint a pedagógusok nem fizikális és mentális retozióval oldatnak meg! Előfordul, hogy a tanulók fegyelmezetlenek, nehezebben kezelhetők, de szakmai és gyakorlati ismereteim szerint irányíthatók. A szülőkkel való jó kapcsolat, a jó ügyért folytatott küzdelemben, mindig sikerül a közös nevezőt megtalálni! Hiszen mindnyájan szolgálunk! Királyné Simon Zsuzsa védőnő (Dóc) • Nyugdíjas pedagógus vagyok. Tizenöt évig iskolaigazgató voltam. Mélységesen fel vagyok háborodva a dóci iskolaigazgató magatartásán. Több évtizedes pályafutásom alatt egyetlen egy kollégával sem találkoztam, aki testi fenyítést alkalmazott volna. Csodálkozom, hogy erre a negatív jelenségre sem a polgármester úr, sem a képviselőtestület, sem a ROK nem reagált. Szerintem meg kellene kérdőjelezni alkalmasságát az iskolaigazgatói poszt betöltésére! Egyáltalán alkalmas-e pedagógusi pályára? Én ezt az embert nem ismerem, de úgy érzem, a kollégáim nevében is nyilatkozhatok, hogy ez hivatásunk messzemenő lejáratása. Arató Ádámné ny. igazgató OLVASÓSZOLGÁLAT LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF,: 153. 6740. TELEFON: 481-460 Éljenek a vén platánok és a többlek! A Délmagyarország március 29-i számában írás jelent meg „Széchenyi tér minden szinten" címmel a tér megújításáról. Az ismertetett terv szerint az üzletemberek egy föld alatti üzletközpontot szeretnének építeni a tér alatt, s a tér rekonstrukciója keretében a 100-105 éves platánokat is „kicserélnék" - azaz, kivágnák a gyönyörű platánokat és a többieket. A természetet, a fákat szerető ember megborzad. A fák gyökerei alá betont? Akkor hogyan kapják az éltető' vizet a talajból? Kiirtani a térről a fákat rekonstrukció ürügyén? Döbbenetes a terv! Azt a néhány fát, amely beteg, ne kivágni, hanem gyógyítani kell. Ok is élőlények és kedves barátaink - s csak a legvégső esetben szabad kivágni. Tudomásom szerint körülbelül öt évvel ezelőtt egyszer már felvetődött ez a terv, de akkor az értelem elvetette. Érthetetlen előttem, hogy most ismét előkerült. A sajtó hogy adhatott neki nyilvánosságot? Megítélésem szerint ilyen rekonstrukcióra nincs is szükség. Hagyják a platánokat és a többieket élni, hogy mi, emberek is élhessünk, mert bizony hozzájárulnak ők életünkhöz, hiszen a város kicsinyke tüdeje is a tér, s kell a tiszta levegő! (Úgyis egyre nem tisztább.) Amire szükség van: a beteg fák gyógyítására (erre biztosan vannak korszerű módszerek), a fák pótlására, s az egész park nyári öntözésére, gondozására, a szegélyező kövek rendbetételére. Ezekre biztosan nem kell 100 millió forint. Szegediek! Ne hagyjuk, hogy a Széchenyi tér alá üzletközpontot - vagy egyéb mást építsenek, ne hagyjuk, hogy rekonstrukció ürügyén a fákat kivágják! Éljenek a vén platánok és a többiek ott, a Széchenyi téren - szeretjük őket, éltetnek bennünket! Dr. Nagy Péter borító védőhálót, amely gátolja a víz lefolyását. Fönt maradt a tetőlétra, reménykeltően alkalmas lehetne a palák pótlására. A csapadék áztatja a mennyezetet, valamint a főfalakat! Az épületet eredeti formájában helyreállítani talán nem is lehetséges, vagy jóval költségesebb lenne. Félő, hogy csak a díszes márványtáblák maradnak viszonylag épségben. A templom szerkezeti és művészeti pusztulását ki lehetne zárni a bádogozás, a tetőhéjazat sürgős javításával. Állaga, léte nem lehet csak a felekezetre tartozók gondja, ügye! Ez össztársadalmi ügy. Hajdanában az anyagi-pénzügyi eszközöket úgy összpontosították, hogy a templom öt év alatt elkészült. A huszadik században ennyi idő kevés a tatarozásra! Nem tartozom a görögkeleti egyház tagjai közé, de hetvenévesen is aggódom a műemléktemplom jelenlegi állapota miatt. Kátai Ferenc ről sem. Mindkettőt kizárólag magyarul nyomtatták ki. A JATE hallgatói és néhány külső érdeklődő előtt a finn népzenéről tartott előadását eredeti hangfelvételekkel színesítette Vainio professzor. E felvételek között a legutolsó Kalevala énekes, Domna Huovinen hangját is hallhattuk. (A Turkui Finn-Magyar Kör elnöke feleségének a nagynénje volt Domna. akinek a háza helyén orosz karéliai stílusban épült kartanot e sorok írójának volt alkalma megtekinteni az elnéptelenedő Kuivajárviben.) A finn népzene ősi dalai a Kalevala verses, epikus dalaiban éltek és élnek napjainkban. A történelmi dalokat férfiak énekelték, az asszonyok a családi életet szólaltatták meg líraian. A finn ősköltészet e dalai 4 trochaikus verslábból állnak, de az éneklés közbeni légvétel miatt ötüteműként énekelték a négyütemű verssorokat. Az ősi dallam számos változata ismert, maga a melódia tiszta kvint keretein belül marad. A finn népdalok felépítése pentakord és pentaton (a, h, c, d, e). II. Gusztáv Adolf korából (1635) ismerjük a legrégebbi dalokat, ő serkentette a finneket ezek gyűjtésére. A lutheránus vallás pogány jellegük miatt kiirtandóknak ítélte e dalkincset, ennek ellenére Henrik Krustenius püspök fogott hozzá gyűjtésükhöz. A finn romantika korában kezdték értékelni e kincset és a Finn Irodalmi Társaság adott lendületet a gyűjtésnek az 1800-as évek első felében. A siratókat csak Karjaiában és csak nők énekelték, ezekben a zene az érdekfeszítő, nem a szöveg. Négy hangon belül maradt a siratok hangterjedelA balladák európai hatásra Svédországon keresztül jutottak Finnországba. A „rekilaulut" sajátos rímes erotikus dalok, gazdag dallamvilággal. A legújabb réteg dalai „nemzetköziek", annak ellenére, hogy ősi finn kultúrának tartják. Ma Suomiban reneszánszát éli az ún. „mai népzene", ami igen érdekes, mert az ősi zene és a rockzene keveréke. Sokan neheztelnek az ilyen zenét szerzőkre, az előadó azonban örül neki és támogatja. A finn hangszeres zene alaphangszere az öthúrú „kantele". A „jouhikko" 3 húros, hegedűszerű, vonóval megszólaltatott zeneszerszám. A hangszerek az ősi dalok előadásakor másodlagos szerepet játszottak. Az 1700-as évek után terjedt el a klarinét, a hegedű, a harmonika. A „saamalainan jojka", a lappok dala. Az ő kultúrájuk és dalaik messze állnak a finntől. Dalaik bonyolultabbak, csupán a szűk hanghatás hasonló a finnhez. A városháza klubtermében nagyobb nyilvánosság előtt hangzott el Mattio Vainio előadása a finn zene irányzatairól. Sibelius előtt is volt finn zene, pl. a középkori finn reneszánsz korából „67 Szent Dal". Az 1700-as évek zenéjére jórészt e században találtak rá (ilyenek Bernát Henrik Crusell művei). A finn zenére rányomta bélyegét, hogy amfg Svédország része volt, svéd zeneként tartották nyilván, amikor Oroszország nagyhercegsége lett, orosz zeneként ismerték a világban. Sibelius mérföjdkő a finn zenében, jelentősége zenéjé határtalanságában teljesült ki. Sibelius ismerte a Kalevalát, az énekeket, az éneklés stílusát, de a maga módján használta fel azokat - nem Kodályként. Hetvenedik műve a „Lounnotar" (Természetanya) a kalevalai világteremtésről szól. A Lemminkeinen legendát a „Turnelan Joutsen"-ben örökíti meg (a Turnelan joki a finn Styx). Finn-svéd történelmi zenéje a Karélia sorozat amiből amerikai filmzene lett. Sibelius összképéből nem maradhat ki a szimfonikus zene (7 szimfónia és egy hegedűverseny). Sibelius a maga 120 művével nagy és gyümölcsöző hatást fejtett ki a finn zenére. 1928 után amit (rt, mind elégette, egyetlen hangjegy sem maradt fenn. Amerika. Anglia befogadta a zenéjét, KözépEurópa hűvös maradt vele szemben. Nagy egyéniség volt Sibelius, aki beárnyékolta a finn zenét. Minden kortársának „Sibelius komplexusa" volt, vagy alábecsülték magukat, vagy többre tartották önmagukat Sibeliusnál. Napjainkban Kokkonen, Aulis Sallinen, Toiovo Kuula és Madetoja jelentős zeneszerző Finnországban. A Kalevala hősei még mindig erősen hatnak a finn zeneszerőkre - ezt az előadó zenetörténészként sem tudja megmagyarázni. A finn romantikus zene kora száz évig tartott - ennyi ideig sehol másutt nem élt. Az 1920 utáni modernizmus nem is jelent meg a finn zenében, a darmstadti eszmék is csak 10 éves késéssel jelentkeztek és az 1970-es években új romantika ragadta el a finneket. A Savonlinnában évenként megrendezett operafesztivál a nemzeti opera kiteljesedését hozta magával. A mai finn zene annyiban finn, hogy ott született és alkot a szerző, de műve bárhol előadható új tonalitásából kifolyólag. A finn zenét nemzetközileg elfogadják, zenészek, énekesek Európaszerte ismertté tették. A finn zene 400, Finnország 502 éve él Európa térképén fejezte be zenével gazdagon illusztrált előadását Matti Vainio. Szabó Mihály Gyógyítással egybekötött emberség Tavaly közúti baleset következtében mindkét szemem súlyosan megsérült. Előbb, októberben a bal, majd idén február 27-én a jobb szememen végeztek műtétet, mindkét esetben a Szegedi Orvostudományi Egyetem Szemészeti Klinikáján. Az orvosok, az asszisztensek, az egész személyzet lelkiismeretes munkáját, magas szintű szaktudását bizonyítja, hogy már látok írni, szemüveg nélkül. Hasonló sikeres műtétekről győződtem meg az osztályon lévő sorstársaim esetében is. Összesen 18 napot töltöttem a klinikán. Hálás vagyok az emberi segítőkészségükért, szaktudásukért. A műtétek előtt kivizsgálás végett meg kellett jelennem a belosztályon is, ahol hasonló, az emberi méltóság megbecsüléséről tehetek tanúbizonyságot. Köszönet és hála mindezért. További munkájukhoz sok sikert és jó egészséget kívánok. Kiss Sándor Sarkad ugyanott ő szervezte meg a Kodály Központot. Hegedűművészként végzett, a Helsinki Rádió munkatársaként kezdte pályafutását. 1983-85-ben Budapesten az ELTE-n vendégelőadóként működött. Szegeden tíz alkalommal járt. legutóbb a Kalevala megjelenésének 150. évfordulója alkalmából 1985-ben (Taru Valjakka énekessél) tartott előadást. Ő írta meg a finn zene történetét, s akárcsak a finn irodalom történetéről nem jelent meg könyv finnül, úgy a finn zené• A téma a személyi jövedelemadóbevalással kapcsolatos. A határidő előtt az APEH igen dicséretre méltó módon hosszú időn át folyamatosan tájékoztatta a lakosságot. A rádióban, tévében (pl. Ablak), a sajtóban az adóhivatal szakértői rendszeresen tanítottak bennünket, mit kell tenni a sok kérdésre adandó válasz során... Az adózónak küldött „csomag" is részletes tájékoztatással szolgált. Az előkészítés tehát gondos volt. Én nyugdíjas létemre az adózókhoz tartozom, t. i. (népi!!) bírósági ülnökként némi díjazásban részesülök. A törvény ez esetben előírja, be kell tartani: személyi jövedelemadó-bevallást kell tennem. Gondosan felkészültem, figyeltem minden tanítást, elolvastam az információkat. Egyébként egyetemet végeztem, ismerem a számtani alapműveleteket, még a százalékszámítást is. Tehát a képzettségem és képességem alapján reméltem, hogy a kitöltött „bevallás" hibátlan lesz. A bejelentésben végül is közöltem, hogy a levonások után 1010 Ft. többletet fizettem s ez Van-e határa a türelemnek? a rendelet szerint nekem visszajár. Megjelöltem az OTP szegedi (rókusi) fiókjában vezetett folyószámlám számát és mellékelt levélben kértem az összeg számlámra utalását. Tehát minden rendben lesz. Meglepetés: a beadás után egy hónappal levél érkezett az APEH szegedi egységétől azzal, hogy a bevallás „feldolgozhatatlan". Az APEH segítőkész és felhívott, hogy összes dokumentumommal sürgősen keressem fel az irodát, ahol a javításban segítenek. Másnap elmentem a Bocskai utcába. A megjelölt helyen már vagy százan várakoztak. Türelmesen vártam a bejutásra. Mintegy két óra múltán bejutottam az ügyintézőhöz. A hölgy alaposap megvizsgálta a benyújtott és a bemutatott igazoló iratokat és megállapí1 totta, hogy részemről nincs hiba, mint adózó polgár jelest kaptam. Hát akkor miért lett a bevallás feldolgozhatatlan? Kiderült, hogy az OTP rókusi fiókjában vezetett folyószámlám pontos száma mellől hiányzott a „Számlavezető pénzintézet pénzforgalmi jelzőszáma". Ez a hiba! Hát én ezt honnan tudjam? Hangsúlyozom: Szegeden működő adóhivatal és szegedi OTP fiókról van szó! Ezért kellett elmennem. várakoznom stb. Talán az APEH nem szívesen fizet vissza? Elképzelhető, hogy az adóhivatal nem ismeri a szegedi pénzintézet számlaszámát? Talán az is, hogy megszerzi? Ezért lett a pontos bevallásom „értékelhetetlen"? Még valami: az adóhivatal információjában mutattam egy adószámot s kérdeztem annak helyességét. A válasz: „embernek" ilyen száma nincs! Nem azt mondta, hogy ez a szám nem egyéni, nem adózóé stb., hanem intézményé, vállalaté, tehát nem ,,emberé". Remélhetőleg a Hivatal nem sok ilyen műveltségű „embert" (hivatalnokot) alkalmaz. Név és cím a szerkesztőségben