Délmagyarország, 1995. április (85. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-26 / 97. szám

SZERDA, 1995. APR. 26. A HELYZET 7 Országgyűlés Kormánypártiak bíráltak Amennyiben a kormány nem szánja el magát az idén a jelentős megszorító intézkedésekre, akkor a jövő év elején a mostaninál is sokkal súlyosabb döntéseket kellene meghozni hangoztatta parlamenti expozéjában Bokros Lajos pénzügyminiszter. Ezért a jövőben többet kell adózni a cégautók használata után, a családi pótlék csak a rászorultaknak jár. Emelkednek a különféle vagyonszerzési illetékek és az új autók használatbavétele után köbcentinként 8 forintot kell majd fizetni. Az útlevélért 3 ezer forint illetéket számolnak fel. Kiszélesítik a tb-járulék fizetését annak érdekében, hogy* jövőre érzékelhetően csökkenhessen a tb-járulék összege. Ellenzéki vélemény szerint a megszoritócsomagot kapkodóan állította össze a kormány, és a parlament számára nincs lehetőség az előterjesztés alapos megtárgyalására. Nemcsak ellenzéki, hanem kormánypárti oldalról is bírálták, hogy a szerzői honoráriumok után 44 százalék tb-járulék kivetését tervezi a kormány. Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését W Civilek a „pályán (Folytatás az 1. oldalról.) Tegnap reggel a Szeged Műszaki Dandár felsorakozott az alakulótéren. A parancsnok. Darák József ezredes köszöntötte a katonákat, majd ismertette a jókívánságokat tolmácsoló, a harmadik kerület katonai kerület parancsnoka, Vigh Ferenc vezérőrnagy által írt levelet. A laktanya kapuján belépők (diákok és tanáraik, a szolgálatot teljesítő sorkatonák hozzátartozói) pillanatok alatt szétszéledtek. Voltak, akik a műszaki katonák életét, eszközeit bemutató kiállítás anyagát tekintették meg, mások pedig a technikai bemutatóra figyeltek. Mindezt megelőzően azonban végző új bírák kedden délben a Parlament Delegációs termében letették az esküt Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke előtt. Gál Zoltán az eskütétel utáni beszédében elmondta: a feladat átmeneti, de nagyon jelentős, jó lenne, ha mihamarabb befejeződne az átvilágítás, s mielőbb megtörténne a törvény végrehajtása. A hat bfró: dr. Bründl Frigyes, Fehér né dr. Léb Judit, dr. Gondos Imre, dr. Hodászi Zoltán Lajos, dr. Incze Béla és dr. Makranczy József megbízatása 1997. április 15-éig tart. Az Országgyűlés megválasztotta a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnökét és három tagját. Miután az előzetes hatpárti tárgyalásokon, illetve a Házbizottság ülésén nem alakult ki egyetértés az elnök és a tagok személyéről, a plénum több jelölt közül választotta meg a felügyelőbizottság elnökévé Madarast Attilát, tagjaivá pedig Becker Pált, Vattay Antalt és Várhegyi Évát. Az elnök-jelöltek között szerepelt előzőleg Becker Pál és Kádár Béla, s a tag-jelöltek között Kádár Béla és K. Csontos Miklós neve is. a makói Revü majorette-csoport csinos lányai arattak nagy tapsot és sikert. Volt karatebemutató és számos sportvetélkedő. A vetélkedőkre a társtestületek képviselői neveztek be. Kispályás labdarúgásban első lett a szegedi börtön és fegyház, második a vendéglátó dandár, harmadik pedig a városi tűzoltóság csapata. Háromtusában a tűzoltók vitték el a pálmát, mögöttük az alakulat katonái végeztek, harmadik pedig a börtön és fegyház csapata lett. Az imént említett sportágban egyéni versenyt is hirdettek. A dobogó legfelső fokára a dandár századosa. Lukács István állhatott, a második és harmadik helyen tűzoltó végzett. Harter Árpád és Horváth Sándor. V. F. S. • Az átlagos szocialista embernek három útlevele lehetett (mégse utazhatott sehová). Volt néki, volt néki kék útlevele napnyugatra. Ha testvérországba látogatott, piros útlevelét használta. Ha se nyugatra, se testvérországba nem ment, hanem csak Szabadkára, akkor öntudatosan kishatárátlépőjét vette magához. A negyedik tfpusú „polgári" használatú útlevélféleséget, a sírlátogatási bizonyítványt, a szovjet találta föl. S most látom csak, hogy az előző mondatban mekkorát bakiztam! Mert biztosan úgy van az, hogy a polgári szót szovjet vonatkozásban még idézőjelesen se lehet használni... 1945. tavaszán szép egyenes határt húztak Ungvár és Csap között. Kerten, konyhán, tyúkólon vonult át az űj szovjet birtokot bekerítő szögesdrót. Családokat vágott ketté örökre, rokoni és baráti kapcsolatokat szüntetett meg. Az első tíz évben nemigen volt átjárás, látogatás a szomszédságba, később se nagyon. A módszer bevált, mire csekélyke mozgást engedélyeztek, addigra meghaltak a Szlovákiába, Magyarországra átzárt családtagok^ Mit tehetett az a szovjet állampolgár, aki meg akarta látogatni Csehszlovákiában nyugvó apját, például Jan Bérest, ha Erzsébet Jánosovna Béresnek, vagyis Jelizaveta Ivanovna Beresnek hívták, és ebből kifolyólag harmadosztályú állampolgár volt, s ha hivatalos helyen mégis magyarul mutatkozott be, akkor érdekes nyelvi leleménnyel lefordítva az apai nevet, így mondta meg a maga nevét: Béres Erzsébet Jánosé? Az uzsgorodi (Ungvár) illetőségű Jelizaveta Ivanovna Beres beszerzett egy igazolást a trebisovi (Tőketerebes, Szlovákia) tanácstól, hogy apjának. Jan Béresnek a szlovák-ukrán határ mellett, a szlovák oldalon fényeskedik az örök világosság. A szögesdrótokon át oda is lehet látni, egy jó kukkerrel maga a főszovjet is megnézhette volna a kereszo (CCCP HCnOflllHTEJIkHMII tíjo M H T E T OPfltlIA XI t N N H A COlOlA OSlUtCTB KPACHOrO KPfiCTA M KPACNOrO nO/lVMEOIUA UXHiai- Mm<m«. mi. Ky»«w«B 1 V Tt<«»vu «I-7I-T» 40 aj<a«U„ .ja- ffliflpn Síi 1919. 197 8ft C fl f tt A üo CMAMXJM ympwft > 1974 rojty a&xopouoHU K& cexfrCKOM HaxocjoMjout, Boapoc o aoc«MNm •MyTJMNUMU xu OO CnpaMS A«ICTWM4MM • •BHHBKOB yMOpORX, • uoJtyMÉHMi m Hex Ay« » Bflpi lapui, frCKOM KJÜKÖN* a c. i «pmni ncjjiuM M*u*y j^wro MexocjieBíiKHH, HKPffli fitt, yneptnan a 1973 rofly, PycKtt, paBun fyeÓiaua, paoCMarpKaaeTcfl opraHaMH auBTexbcr Bu. 10 Jer Attn aoex JK>AOT» ynpauaiau no posacKy A.K.KptiBTa(o0H<i \Jt f/y JŐ CV< A negyedik útlevél ten a kiírást, hogy Béres János, de egy papírokra - és azok hiányára! - épülő birodalomban a papírokat kell gyűjteni - és megsemmisíteni, ha úgy hozza a sors. Aki az igazolást postán, vagyis a KGB ellenőrzésén keresztül megkapta a szlovákiai sírról, az már reménykedhetett benne, hogy sírlátogatási bizonyítványt is fog kapni, mert ha a hatóságok nem értenének egyet azzal, hogy átjárjon a szomszédba, akkor elsikkasztották volna a Szlovákiában postára tett okmányt. Ezután már csak az ügyvéd kellett, aki oroszul megszerkesztette a folyamodványt, hiszen Jelizaveta Ivanovna, azaz Béres Erzsébet Jánosé kolhozista honnan tudna oroszul? Folyamodni pedig a moszkvai Vöröskereszt és Vörös Félhold ' Társasághoz kellett, az adta ki a bizonyítványt. Kissé elbizakodva, mert amelyet a kezemben tartok, az még 1998-ban is érvényes lenne, ha időközben a kibocsátó cég, a nagy Szovjetunió ki nem hullott volna alóla. Ez a papír volt a sírlátogatási bizonyítvány, a negyedik útlevél, amely formálisan csak állandó meghívólevélként működött, de a körzeti határparancsnok, ha kedve tartotta, azt is megtehette, hogy a nagy szögesdrótba foganatosított kiskapun engedje át a sírlátogatót. Eszembe jut Majakovszkij verse a szovjet útlevélről. Milyen boldogok is lettek volna sokan, ha megkapják. Számosan még boldogabbak lettek volna, ha sose kell nekik a vörös paszport, mert úgy nem lettek volna a szovjet drót mögé zárva - és akkor nekünk se kellett volna ezt a kis írást „verselnünk" a szovjet sírlátogatási bizonyítványról. Zelei Miklós Egyensúlytalanságok Interjú Pokol Béla politológussal Három egyetemen tanít, három szakterületen mozog, de a politológus, szociológus, alkotmányjogász professzor, dr. Pokol Béla nem a rendszerváltozást követően, hanem a „második szabad választás" után robban be a magyar politikai közéletbe. Nagy visszhangot kiváltó politikai kombinációiról és nézeteiről legutóbb a szegedi kereszténydemokratákkal beszélgetett. • A Magyar Polgári Demokraták Társasága melynek megalakításában Ön is részt vett - egy értelmiségi csoport. Az ilyen típusú kezdeményezéseknek mi a funkciója és a jövője? Egyáltalán: milyen helyzet hívja elő egy értelmiségiből a politikaformáló szerepkör vállalását? - Közvetíteni négy nagyon nagy politikai tömb között. Ez a funkciója a mi társaságunknak. Veszély, de semmiképpen se indokolt, hogy párttá váljon ez a szerveződés. Viszont létrehozzuk saját helyi szervezeteinket. A tudósnak persze a/ a dolga, hogy tudós legyen, azaz kutasson, oktasson, könyveket írjon. De én azt tapasztaltam. hogy egyik szakterületemenen, a politológiában fellépő emberek nagy többsége ma szabaddemokrata, esetleg szociáldemokrata irányban „politizál". Ellenben a nemzeti-polgári oldal mögötti értelmiségi csoportok nemigen szólalnak meg. A nyilvánosság előtt annyira kiegyensúlyozatlanul jelenik meg a magyar értelmiségi struktúra, hogy az morálisan felháborított. Ez ellen fel kell szólalni, inert különben légüres térbe kerülhetünk. • .4 kialakult média-helyzet méltatlan az országhoz - mondják a mai exlex állapotban. Miért fontos erről beszélni? A médiatérkép vidéki részeinek mi a jelentősége? Fotó: Schmidt Andrea - A választáskor megmutatkozó magyar politikai közvélemény nem jelenik meg a sajtóban. A választási arányokat nem tükrözi a politikai véleménytömbök médiumokon belüli megoszlása. A szabaddemokrata álláspont a sajtónak legalább 90-95 százalékában dominál. Nagy az olvasottsága a vidéki lapoknak. 'Ám nemigen alakítanak ki önálló politikai véleményt, inkább az országos médiumok álláspontját veszik át. Mint ahogy mára már maidnem minden pártnál az ors/.áeos központ dönt. A vidéki akaratnak akkor van ereje, ha be tud jutni a központba. • Aláírásözönnel megtámogatott „vidéki akaratnak" is nevezhetjük a kisgazdák kezdeményezte népszavazást, meg hogy a köztársasági elnököt közvetlenül válasszuk. Ezt leszámítva az ellenzéki pártok passzívak, az MSZP pedig koalíciós partnere, az SZDSZ jelöltjét támogatja. Miért? Mi a tétje a köztársasági elnök választásának? - Ez olyan kardinális kérdés, mely több évre meghatározza a magyar belpolitikát. Az Alkotmánybíróság még soha nem változtatta meg döntését, ezért gondolom, hogy a kisgazdák kezdeményezte népszavazás „nem jön be". Az államfőt július 3-án 5 évre választják, tehát a kormányváltást két évvel „éli túl". Látható: a médiát maga mögött tudó szabaddemokrata köztársasági elnök hatalma megduplázódik, így a jelenlegi és a jövendő kormány minden lépését akadályozhatja. E szempontból racionálisan csakis azzal magyarázható a szocialisták alapállása, hogy Horn Gyula nem szeretné, ha köztársasági elnökként maga fölött kellene tudnia egyik elvtársát vagy vetélytársát. A kéttengelyúvé vált ellenzék összefogásának próbaköve, hogy a nemzeti erő irányába elkötelezett személyt jelöljön államfőnek. Uiszászi Ilona Kányádi Herder-díjas Hat kelet-európai és egy görög művész, illetve tudós kapja az idén a hamburgi Alfréd Toepfer Alapítvány Herder-díját. A 30 ezer márkával járó kitüntetéssel a 66 éves Kányádi Sándor romániai magyar költő, az 57 éves horvátországi szerb Mirko Kovács író, Milco D. Lalkov 50 éves bolgár történész, Mihael G. Meraklisz 63 éves görög néprajzkutató, Mindaugas Navakas 43 éves litván szobrász, Wislawa Szymborska 72 éves lengyel költőnő és Jaan Undusk 37 éves észt irodalomtudós munkásságát ismerte el az alapítvány. A díjakat május 4-én a Bécsi Egyetemen adják át ünnepélyesen. Politikai matematika: százmillió, de kinek? (Folytatás az I. oldalról.) Az előző önkormányzat tagjai a rászorultságot vették figyelembe, s a megoldandó feladatokhoz mérték a százmillió forint elosztását. Az új rendszer azonban másképp számol: a választókörzet területét az ott lakók számához viszonyították, így osztották és szorozták a pénzt. S az így kapott összegekből ajánlottak fel milliókat a csatolt részeknek. Ennek az lett az eredménye, hogy Szőreg, Tápé, Algyő és Kiskundorozsma összesen 10 millió forinttal kevesebbet kap. mint tavaly. Ezen belül Dorozsmát ötmillióval rövidítették meg. holott a belvárosi részek nominálértékben is több pénzhez I jutnak. A politikai matematikát Jenei Ferenc minősíthetetlennek (télte. hiszen - mint mondotta - Dorozsmán nem padokat kell javítani, s fákat ültetni, hanem utakat építeni. A dorozsmaiakat nem zavarja, ha nincsenek szökőkűtjaik, viszont nem szeretnek térdig járni a sárban. Márpedig ezeket a beruházásokat eddig a képviselői alapból fedezték, (gy épült az elmúlt négy évben Dorozsmán 24 kilométer műút. Jenei képviselő hozzátette: „A város mostani vezetői csak a választási ígéretekig tartották szem előtt a csatolt részek érdekeit. így ne vápják. hogy a dorozsmaiak szegedieknek érezzék magukat." A. L.