Délmagyarország, 1995. április (85. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-25 / 96. szám

KEDD, 1995. ÁPR. 25. INTERJÚ 7 Miért kellett lemondani a kormányzati főtisztviselőségről olyan embernek, aki mások szerint pedig értette a dolgát? Milyen a döntési mechanizmus az államapparátusban? Mi történik a felsőoktatásban? A többi között ilyen kérdésekre kapunk választ az alábbi beszélgetésből; dr. Csirik Jánost kérdeztük, aki a szegedi tudományegyetem rektori tisztét cserélte föl a kultuszminisztériumi főtisztviselői posztra. De mindössze het hónapig volt - a felsőoktatásért felelős - helyettes államtitkár. A március 12-i intézkedéscsomag bejelentése után lemondott, s most ismét eredeti munkahelyén dolgozik: tanszékvezető egyetemi tanár a József Attila Tudományegyetem Számítástudományi Tanszékén. AN-RE 95 a Mars téren Nemzetközi egészségügyi kiéliítés és konferencia m • * A kiállítók a legkorszerűbb diagnosztikai berendezéseket, kórházi műszereket hozták el mutatóba, reménykedve némi üzletkötésben is. (Fotó: Révész Róbert) „Megpróbáltam másként - nem ment" - mondja Csirik János, a lemondott helyettes államtitkár A Mars tér „C" pavilonját bérelték ki a rendezők, hogy a Szegeden soha nem látott méretű - orvosi műszerekből, kórházi berendezésekből és gyógyszerészeti termékekből összeállított bemutató - minden darabjának, a tudományos tanácskozásoknak és a látogatóknak is jusson elegendő hely. A városi önkormányzat, a kórház, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete és a SZOTE Családorvosi Ismeretek Oktatási Csoportja által szervezett, 26-ig tartó programot dr. Hampel György kórházigazgató bevezető szavai után a fővédnök, Szalay István polgármester nyitotta meg, s üdvözölte a hazai és külföldi köztük osztrák, svájci, holland vendégeket is - Nemes János, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke, valamint dr. Kocsis Ferenc, a Magyar Orvosigazgatók Egyesületének elnöke. A három nap alatt külföldi és hazai orvosok több, mint 30 előadásban számolnak be tudományos eredményeikről, diagnosztikai és gyógyítási tapasztalataikról. Az érdeklődők egyúttal megtekinthetik a legkorszerűbb, munkájukat segítő kórházi berendezéseket, megismerkedhetnek a legújabb gyógyszerkészítményekkel, fogászati és rehabilitációs eszközökkel. A negyvennégy kiállító cég azzal a reménnyel fogadta el a rendezők meghívását, hogy ezen a nagyszabású tudományos összejövetelen üzletek is köttetnek. S mivel az orvoslás manapság egyre kevésbé állhat meg a maga lábán, ápolási és gazdasági szempontok figyelembe vétele nélkül, az egyértelmű szakmapolitikai célok meghatározása érdekében a rendezők az idén az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének közgyűlésével és az ápolási igazgatók válaszmányi ülésével bővítették a programot. A kiállítást ma reggel 9-től délután fél 6-ig, holnap 9-től délután 4 óráig bárki ingyenesen megtekintheti. Ch.Á. • Megbánta ezt a kirándulást az államigazgatásba? - Számomra egyáltalán nem tűnt kirándulásnak. De nem bántam meg. Ez olyan kihívás volt, amit nehéz lett volna visszautasítani. Sok mindent megértettem, amit mondjuk rektor koromban nem. Megértettem, hogyan működnek a dolgok, milyen az államigazgatási döntésmechanizmus. • És milyen? - Hosszadalmas. Lassú. • Ezt ne tudta volna rektorként? - Csak ezt tudtam, de hogy miért ilyen, azt nem. Hogy a legegyszerűbb példát mondjam: rektorként levelekkel bombáztam a minisztériumot és vártam a választ az engem nagyon érdeklő kérdésekre, hiába. Egyszer, vagy nyolc hónap múltán kaptam egy választ. Újra írtam az illetékes főosztályvezetőnek, egy gratuláló levelet: „Az első válaszoló" kitüntetést adományoztam neki. Amikor a minisztériumba kerültem, s láttam, hogy a legtöbb esetben valóban ennyi idő kell az érvényes válaszok megszületéséhez, mert a döntési mechanizmus lassú és soklépcsős, elhatároztam, hogy ezen változtatok. Az volt a törekvésem, hogy a felsőoktatás valamennyi ügyében kapja meg a döntési jogosítványokat az illetékes helyettes államtitkár, kivéve persze azokat a témákat, amelyekben a kormány kompetens dönteni, amelyekben kormányrendeleteknek kell megszületni. • Sikerüli változtatni? - Messze nem voltam abban a helyzetben, hogy egy ekkora apparátust ennyi idő alatt átszervezhessek, de például az intézmények vezetőinek leveleire már lényegesen rövidebb idő alatt válaszoltunk, mint korábban. - Az egyetemisták megtapsolták a tandíj elleni tüntetéskor, amikor a lemondása szóbakerült; de azt is hallottam, hogy az oktatók között vannak. akik a felsőoktatás cserbenhagyásának minősítik a lemondását; azt tartják, tovább kellett volna harcolnia. - Számomra elfogadható az az álláspont is, amelyik azt mondja, hogy bizonyos értelemben cserbenhagytam a felsőoktatást. De nem volt más választásom. Egy köztisztviselőnek addig adatik meg, hogy harcoljon a rábízott ügyért, amíg bevonják a döntések előkészítésébe. Ha már megszületik egy döntés, azt végre kell hajtani. Azért mondtam le, mert nem voltam döntéshelyzetben olyan ügyekben, amelyekért a felelősséget elvállaltam. • A népjóléti ügyekben valahogy világosabbá vált, hogy a kormány a szaktárca nélkül döntött - talán mert ott többen lemondtak; de így volt ez a tandíj kérdésében is? - A tandíj csak a jéghegy csúcsa, a leglátványosabb elem a felsőoktatást érintő intézkedéscsomagban. Egyébként pontosan az történt nálunk is, mint a népjóléti tárca esetében. Mi is hónapok óta dolgoztunk, tárgyaltunk, egyezkedtünk az érintettekkel a felsőoktatás átalakítása ügyében. Március 12. előtt többször is nyilvánosságot kapott, hol tartunk a fejlesztési törvény szakmai előkészítésében - amelynek egyébként voltak a kormánydöntés elemeihez hasonló céljai, mint például a gazdaságosabb működés. Alapvetően azon gondolkodtunk, hogyan lehet a felsőoktatást nyitottá tenni; milyen szerkezeti, tantervi változtatások, milyen beruházások és a meglévő erők miféle átcsoportosítása kell ahhoz, hogy néhány év múlva eléljük: Magyarországon mindenki bejuthat az egyetemekre, aki szeretne. A tandíj jövő évi bevezetése ebbe a fejlesztési törvénybe illeszkedett volna. De a kormánydöntéssel mindez semmissé vált. • A szaktárca tervei helyébe a pénzügyi tárca döntései léptek és valójában az a hitünk is elpárolgott, hogy a mostani kormánypártok komolyan gondolták, amiről eddig beszéltek: az oktatás stratégiai ágazat mivoltáról, amely azt is jelenti, hogy gazdasági válság esetén is ebbe kell invesztálni. Mi lesz most? - Ha a körülmények drasztikusan változtak is, azt gondolom, folytatni kell a közép- és hosszútávú gondolkodást: mi legyen az oktatásfejlesztés fő iránya? Az elvonások, az esetleges létszámleépítések persze egészen más kiindulópontokat jelölnek ki. De újra meg kell próbálni egy másik, a mai körülményekből induló fejlesztési törvényt kidolgozni. A tervezett országgyűlési határozat ugyanis nem jelent garanciát semmiféle fejlesztésre, legföljebb az lesz az „eredménye", hogy erre hivatkozva vezethetik be a tandíjat. Ha a márciusi intézkedéseket végrehajtják, fejlesztési törvény pedig belátható idő múlva nem lesz, akkor alapjaiban látom veszélyeztetve az oktatási szférát. Ez pedig az egész ország mozgásterét szűkíti és az útját nem jó irányba viszi. • Ha így látja, még súlyosabbnak tetszik a felelőssége: otthagyta a harci terepet, amikor nem az eszményei szerint alakultak a dolgok! - Mégegyszer mondom: nem volt eszközöm. A személyes okoknál jóval általánosabb jelenség felbukkanása késztetett a lemondásra: úgy látom, ebben az országban úgy hoznak döntéseket, hogy előtte nem kérdezik meg azokat, akik az adott terület szakértői. Azt látom, a döntéshozók alapvető tévedésben vannak afelől, hogy a választóik mennyit értenek meg abból, amit csinálnak. Úgy tesznek, mintha senki más nem értene a dolgokhoz, csakis ők. Megpróbáltam másképpen - nem ment. Ezért vagyok itt. Sulyok Erzsébet • Megnyílt a szőregi íaíaragómester kiállítása Kanalas István háromszáz keresztje (Folytatás az 1. oldalról.) Jól esik ez a népmesei nyomaték a hármas számokon. Az ember mostanában inkább mindenféle indusztriális számokat hall. már alig marad érzéke e misztikus hármas sommázat iránt. Egyébként is, a Megfeszített, akinek halála ezt az egyszerű kivégzőeszközt, a keresztet jelképpé tette, úgyszintén harminchárom éves volt akkor. Magamban istenadta tehetségnek szoktam nevezni ezt a fajta embert. Beszélgetünk fafajtákról, lemezgyári hulladékról meg a kétszázadjára is elvágott ujjáról, ott, a vallásos művésziséggel remekül megfaragott keresztek között, beszélgetünk mindenféléről, csak a titokról nem. Azt hiszem, arról hiába kérdezném, talán maga se tudja, mikor, mitől dereng fel abban, amit farag. Vallásos ember, a motívumokat jól ismeri, ösztönösen jól. Csak egyik másik kereszten van jele az egyházművészeti tájékozottságnak (miért ne lehetne: az ösztönös művészet szabadon feldolgozhat bármit), a faragványokból spontán művészi elképzelés sugárzik. A keresztek után pénzérmék mását kezdte faragni. Szent A megnyitón Benyik György, a hittudományi főiskola tanára ajánlja a közönség figyelmébe a kiállítást István dénárától kezdve a magyarok által használt 96 pénzrendszer érméinek két oldalát már kifaragta s otthon őrzi a másik kiállításnyi anyagot. Tudom, hogy Gyulay Endre püspöknek már két püspöki botot faragott, s azt hiszem, nincs pap, aki ne örülne a keze alól kikerülő ajándéknak. Pénzért nagyon ritkán dolgozik. Inkább ajándékba és a maga örömére. Mélyen vallásos családból származik, édesapja földműves volt, ahogy ő maga is, amíg nem jött az államosítás. Akkor munkát vállalt; vajon hol, ha Szőregen él: a virágkertészetben. Arra gondolt, fogjanak össze az idősek, így könynyebb eladniuk, amit termeltek; ebből lett egy szövetkezet, amelynek Kanalas István telepvezetője volt 20 évig. Alig tizenhét éve farag. Az ember nagyot néz, amikor ezt mondja; mások két életen keresztül is próbálkozhatnak, akkor sem lesz ekkora stílusbiztonságuk. Egyetlen korai próbálkozásaként 1942-ben a tudományegyetemen kéthetes Kalot vezetőképzési tanfolyamon volt, amikor megtudta, hogy az erdélyi Csíksomlyón bentlakásos fafaragó iskolát vezet egy ottani mester. Jelentkezett volna, de már közel volt a háború; egyre rosszabb idők jártak, aztán meg megint egyre rosszabbak. Csak nyugdíjazása után, 1978-ban kezdte el a fafaragást. Bicska azért mindig volt nála. Nézem a sok aprólékosan megmunkált keresztet és azon tűnődöm, vajon, ha én faragnék, hányszor szabdalnám össze a kezem. Meg is kérdem, mert a mester ujján is valami kötésféle van. Legalább kétszázszor vágta el. amióta farag. Beköti, és azonnal dolgozik tovább. Már ismerik, ugye, az orvosi rendelőben, kérdezem egy kis malíciával, de ő komolyan rám néz, hogy nem, megvan neki a maga gyógymódja erre. Kikérdezem, hogy vajon mi lehet. Szabódik, el is mondja végül, de megígérteti velem, hogy nem írom le. Még kinevetnék. Mindeneseire ha a többi begyógyult, ez is be fog. Hetvenegy éves; még kétszáz ujj-bekötést kívánok neki, mert - lenne több! - az még legalább húsz év. És húsz év faragás. Panak Sándor • Környezetvédelmi vetélkedő Beretzk-díj a dóci gyerekeknek Befejeződött a „Föld napja" alkalmából meghirdetett dr. Beretzk Péter Komplex Környezetvédelmi Verseny. Az eseményen Csongrád megyéből 13 általános iskola diákjai mérték össze tudásukat annak érdekében, hogy az első helyezett csapat továbbjuthasson az országos döntőbe, és egy évig őrzője legyen a Beretzk-vándordíjnak. Ebben az esztendőben a dóci általános iskola tanulói bizonyultak a legjobbnak, megelőzve ezzel a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Ies Sz. Gyakorló Általános Iskolájának csapatát. így a Kecskeméten megrendezendő országos döntőben ők képviselik majd megyénket. Ezen kívül jutalomtáborozáson vehetnek részt - a fenti két csapat mellett - a szatymazi általános iskola. illetve a hódmezővásárhelyi Központi Általános Iskola szépen szereplő diákjai. A jó hangulatú, egész napos szellemi próbatételen a gyerekek érdekes előadásokat is hallhattak a barlangi képződmények megóvásáról dr. Mucsi László tanársegédtől (JATE), Dóc-környéki színes természet címmel dr. Csizmazia György docenstől (JGYTF). valamint a Tisza vízminőségéről dr. Fekete Endre főtanácsostól (Ativizig). A lelkes pedagógusok még - három helyszínen - játszóházi rendezvényeket is szerveztek a résztvevőknek. Az értékes és sikeres verseny megszervezését tizenkét szponzor segítette, védnöke pedig a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatósága volt. • Kanalas István fafaragómester „Háromszáz kereszt" című kiállítása a szőregi Tömörkény István Művelődési Házban május 14-ig látható. 7-15-ig: (Csak felárral és gyásxközlemények) 8-12, 14-17-ig: HétfAtál péntekig várjuk hirdetését a fenti telefonszámokon! ELADÓ Claas 105 Dominátor 12 045 Kristal Zetor panorámafülkés EO kotrógép MBP 6,5 t pótkocsi 3 fejes Forsritt eke B. 125 Hamster pótkocsi (bálaszóllító) Szántó K. J. u. 148/A Tel.: 62/345-835. Vörösné