Délmagyarország, 1995. április (85. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-03 / 78. szám

HÉTFŐ, 1995. ÁPR. 3. BELÜGYEINK 3 • A BIT 3 napra kormánypártiak, de nem kormányszolgák BIT, e mozaikszó az utóbbi napokban több szegedinek sze­met szúrhatott. Nem csak azért, mert a Horn Gyula lá­togatásának biztonságáért felelő rendőrök autóinak rend­számtábláján ezt olvashatták. A városban plakátok tömege „tudatosította": a BIT, azaz a Baloldali Ifjúsági Társulás „megszállta" Szegedet. A baloldali ifjak ugyanis péntek­től vasárnapig a Forrás szálló­ban tartották III. országos gyű­lésüket. A BIT - szórólapjukat idéz­ve -: „Baloldali, mert elutasít minden hierarchiát, és elfoga­dott értékei a társadalmi igaz­ságosság, esélyegyenlőség, szolidaritás; Ifjúsági, mert tag­jai több ezren, fiatalok, és a szervezet értük, általuk műkö­dik; Társulás, mert önálló szer­vezetek országos összefogá­sából jött létre" 1992-ben. A jelenlegi kormánnyal, illetve a nagyobb kormánypárttal meg­lehetősen jó és szoros a vi­szonyuk. Ezt bizonyítja, hogy szegedi tanácskozásuk ven­dége volt Horn Gyula minisz­„így mulatnak a BIT-esek, akik már nem beatesek." (Fotó: Schmidt Andrea) terelnök, az MSZP elnöke és Csintalan Sándor, az MSZP ügyvezető alelnöke. Állásfoglalásokban fogal­mazta meg a 200 küldött a BIT véleményét az ország gazda­sági, politikai helyzetéről, a fiatal generációk várakozásai­ról, a modernizációs program­ban vállalt szerepükről, továb­bá a kisebbségellenesség és az idegengyűlölet elleni összefo­gás szükségességéről. A balol­daliság tartalmáról is vitáztak. Műhelymunkába kezdenek annak megválaszolása érdeké­ben, mit jelent az ezredfor­dulón a baloldaliság, mit egy civil ifjúsági szervezet számá­ra. „Mi kormánypártiak, de nem kormányszolgák va­gyunk!" - határozták meg helyzetüket a BIT-esek. A vezetésen belüli generá­cióváltást tartják országos gyúlésúk legfontosabb ered­ményének. Kiss Péter, a BIT alapító elnöke, a harmincas­negyvenes korosztályhoz tar­tozó, az MSZP támogatásával parlamenti és önkormányzati képviselőségbe cseppenő tár­saival egyetemben lemondott. Az új, 9 tagú elnökség átlag­életkora 22 év. A BIT új elnöke Simon Gábor, az alelnökök: Dómján Katalin, Tóbiás József és Újhelyi István. Az utóbbi név tán ismerős: a szegedi BIT eddigi elnöke ezentúl az or­szágos szervezet egyetemis­tákat is megcélzó programjai­ért, a nemzetközi kapcsolato­kért lesz felelős. Akcióikkal a szegedieket akarták felrázni. A baloldali if­jak a Honvéd téri református templomban kórushaitgver­senyt rendeztek. Rasszizmus ellenes akcióként a Tisza-parti védőfalra mázolt Dávid-csilla­gokat, s más, kisebbségeket sértő falfirkákat tüntettek el, közben máshol graffitiztek. Szeged újjáépítésének 115. évfordulójáról mint az európai összefogás példájáról zuhogó esőben, fáklyás felvonulással és faültetéssel emlékeztek. A BIT-esek Szegeden tanácskoz­tak, akcióztak és buliztak, buliztak, buliztak... Ú. I. Nagylak: öt óra Zavartalan volt az átkelés a határátkelőhelyeken a sze­mélyforgalomban, csak Nagy­laknál kellett a kilépésnél öt órát várakozni; a teherforga­lomban azonban több órás veszteglésre kényszerültek a kamionok. A leghosszabb sor Záhony előtt alakult ki, itt a teherjármúveknek majdnem egy napot, 23 órát kell vára­kozni. Ugyancsak kifelé Nagy­laknál 20, Biharkeresztesnél 11, Gyulánál pedig 9 óra kényszerpihenő után lehet átjutni. A flamand kapcsolat A hét végén tartották meg Domaszék melletti Zöldfási Ifjúsági Centrumban a Ma­gyar-Flamand Együttműködési és Kulturális Egyesület köz­gyűlését, melyre Flandriából is érkezett egy küldöttség. Az egyesület a tavalyi év végén alakult meg egy flandriai láto­gatás eredményeként, melyen 48-an vettek részt az ország minden pontjáról. Az ottani tapasztalatok késztették, ösz­tönözték őket arra, hogy egy szervezetbe tömörülve tovább gyarapítsák tudásukat, illetve erre kéljék a flamand szakem­bereket. Bruno Machiels, Marc Justaert és Jan Kets tehát arra vállalkozott, hogy egy olyan modellel ismertesse meg a magyarokat, melynek segítsé­gével Flandriában már komoly erdményeket értek el a szo­ciális ellátás, az egészség- és nyugdíjbiztosítás s a családi pótlékok terén is. Szervezetük, a Keresztény Munkás Unió 4,5 millió taggal rendelkezik, ez pedig jelentős poltikai befo­lyást jelent, hiszen a hozzájuk kötődő szavazókon keresztül a törvényhozásban is érvénye­síteni tudják akaratukat. A flamandok elmondták: a ma­gyar partnereknek példákon keresztül kívánnak segíteni. A magyar szervezet elnökétől, dr. Király Dezső lelkésztől pedig megtudtuk, hogy az együtt­működés gyümölcsöző, s bár a magyar demokráciának nincs a flamandéhoz hasonló múltja, a további eredményes és hasznos együttműködésre minden re­mény megvan. A. L. • Szegedi kamion­tolvajok ellen foly­tat büntetőeljárást a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitány­ság vizsgálati osz­tálya. A Nógrád megyei Nagyke­resztűron lakó Haj­dú János sofőr je­lentette be a svéd TMT cég tulajdo­nában lévő Volvo nyergesvontató, s a hozzákapcsolt hú­tőpótkocsi eltűné­sét; a 15 millió fo­rint értékű kamion a sofőr lakása előtt parkolt, amikor el­lopták. Egy kami­onsofőr vezette Lefülelték a szegedi kamiontolvajokat nyomra a rend­őröket: jelzése nyo­mán a Jászságban, Szászberek község mellett találták meg az elhagyott nyer­gesvontatót. Né­hány nap múlva egy Hódmezővá­sárhely melletti ta­nya udvaráról pedig előkerült a hútőpót­kocsi is. A beszer­zett bizonyítékok alapján gyanúsí­tottként hallgatták ki D. S. szegedi lakost, aki beis­merte a kamionlo­pást. Három szege­di fiatalember segí­tett a kamion meg­lovasttásában, ők ugyancsak feltáró vallomást tettek. Az értékes jármű­szerelvény azóta épségben vissza­került tulajdono­sához. ál p t i uhui a kormányprogram. Enged egy kicsit itt, enged ott - idegen szóval: kompromisszumokra szánta el magát -: mégsem fizetünk alkalmanként ötszáz forintot az orvosi rendelőben, semmilyen minimumhoz nem köthető huszonötezer forintban határozta meg a családi pótlék rászorultsági küszöbét. És még el sem kezdődött igazából az egyezkedés. Az más kérdés, hogy mennyivel kisebb hullámokat vert volna a március 12-i bejelentés, mennyivel kevésbé lett volna családellenes, nemzetrontó a kormány, ha azonnal hozzáteszi ezt a huszonötezer forint per főt. Vagyis, hogy nyolcvan százaléknál a helyzet szinte változatlan. Rászorultsági küszöb. Ezen állhat vagy bukhat az egész megszorító program, hiszen olyan érték nincs, amely mellett a kormány is maradéktalanul megtalálná takarékossági számításait, s a nép is azt mondaná: ügyes, jobb már nem is lehetne. Egyéni szempontból persze nem a családi pótléknak, ha­nem a lakásépítési támogatásnak van nagyobb, esetenként - családonként - kétmillió forintot is meghaladó tétje. Ez ügyben is emlegetik a rászorultsági alapot, de hogy ez ugyanaz a huszonötezer forintos küszöb lenne, mint a családi pótléknál, erre még nem hallottam határozott igent. Lehet, hogy azért nem, mert még nincs is ilyen szám. Mindenesetre megsüvegelem azt, aki minden szem­pontból elfogadható egy főre jutó jövedelmet talál ki. Amelyik elkerüli a 22-es csapdáját. Régi bankármegállapítás, hogy aki hitelképes, az nem kér hitelt, aki meg kér, tehát rászorul, az már eleve nem lehet hitelképes. Hasonló veszélye van a lakásápítési támo­gatás küszöbének is, hiszen aki rászorul, az nem kér tá­mogatást, aki meg kér, az nem rászorult. r/ri icsit bővebben. Az igazán rászorult réteg nem jut el ílJ odáig, hogy új lakás építésére gondoljon, aki pedig belevághat ilyen vállalkozásba, összegyűjtött akkora tőkét, van olyan jövedelme, az nem lehet igazán rászorult. Ha nagyon alacsonyra teszik a lécet, mondjuk huszonötezer alá, akkor az lesz a haj, hogy annyiból tényleg nem lehet építkezni. Ha pedig magasabbra, akkor olyan rétegeket támogat az állam - rászorultsági alapon amelyek anyagi szempontból a társadalom felsőbb jövedelemtizedeihez tartoznak. wmmm MODUL BAU Áremelés előtt megrendelhetők: - Jamina téglák, (szállítás szeptember) - Bramac tetőcserepek 5% árengedménnyel MODUL BAU KFT. Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/474-481, 62/491-022 Szentes, József A. u. 24. Tel.: 63/314-011 • A vasúti dolgozók a meg­szokott módon látják el szolgá­latukat annak ellenére, hogy április l-jétől a MÁV Rt.-nek nincs kollektív szerződése ­közölte szombaton délelőtt a MÁV Rt. Tájékoztatási Iro­dája. Közleményük szerint a dol­gozók többsége átvette és alá­írta a munkáltató értesítését, amelyben arról tájékozatják őket, hogy egyéni munkaszer­ződésük továbbra is érvényben van, a régiek módosítására • MAV kollektív szerződés Ma újabb tárgyalás nincs szükség. A MÁV Rt. vezérigazgatósága és a területi igazgatók szombat reggeli körtelefonja során jelezték: helyenként a szakszervezeti aktivisták arra próbálják ráven­ni a dolgozókat, hogy ne ve­gyék át az értesítést. Ezenkívül péntek éjszaka némi zavart okozott a Vasutasok Szakszer­vezetének úgy is értelmezhető röpirata, miszerint a dolgozók­nak átadott értesítés a munka­szerződés módosításának ter­vezete lenne. Rigó Zoltánnak, a MÁV Rt. vezérigazgatójának és Márkus Imrének, a vasutas dolgozók többségét tömörítő Vasutasok Szakszervezetének elnöke szombati találkozóján azonban tisztázódott, hogy a szakszervezeteknek nem célja a dolgozók elbizonytalanítása. Elismerik, hogy a munkáltatói értesítés nem munkaszerződés­módosítás, annak átvétele nem hozza hátrányos helyzetbe a munkavállalókat. A közlemény szerint a két vezető annak a reményének adott hangot, hogy a hétfői kollektív szerző­désről folytatandó tárgyalá­sokon megszületik a megálla­podás. Kiegészíti nevét a Fidesz A Fiatal Demokraták Szö­vetsége elnökségének az a határozott állásfoglalása, hogy ne változzon meg a párt neve és emblémája. Ugyanakkor a tagság széles rétegében felme­rült javaslatot támogatva az el­nökség azt indítványozza, hogy egészüljön ki a Fidesz neve Magyar Polgári Párt szavakkal. Mindezt Deutsch Tamás alelnök közölte szom­baton a Fidesz Országos Vá­lasztmányának Székesfehér­várott tartó zárt ülése szüne­tében. A választmány a mostani hétvégén a párt április 29-30­án tartandó VII. országos kong. A választmány mintegy húsz, főleg technikai jellegű változ­tatást javasol majd a kongresz­szusnak. Ezek egyike lesz a Fidesz nevének módosítása. 0 KÉRDÉS u A MÁV vezérigazgatójához A sztrájk és a kollektív belügyek • A halmozódó nehézségek­kel küzdő állami nagyvállalat, a MÁV Rt. újabban sűrűn kerül a figyelem középpont­jába. Sztrájkhangulatú bértár­gyalások, a szárnyvonalak kényszerű megszüntetésének hírei után most a meg nem újított kollektív szerződés mi­att a Vasutasok Szakszerveze­te választmánya által kilátás­ba helyezett általános sztrájk foglalkoztatja a közvéle­ményt. A szakszervezeti ulti­mátum határidejének lejárta után néhány órával a Szegedi utazási, idegenforgalmi kiállí­tást szombat délelőtt megnyitó Rigó Zoltán vezérigazgatót kér­tük, világítsa meg az esemé­nyek hátterét. Az első kérdés értelemszerűen nem lehel más: • Valóban elkerülhetetlen az ország vérkeringését megbénító sztrájk? - Nincs sztrájk, s bizom benne, hogy nem is lesz. A novemberi feszült bértár­gylások sikere érdekében hosszabbítottuk meg a Kol­lektív Szerződést március 31­ig azzal, hogy közben tárgya­lunk a kölcsönösen elfogad­ható változtatásokról. A má­sik fél hajthatatlansága miatt nem sikerült eredményt elér­ni, így a szakszervezet év vé­géig szerette volna meghosz­szabbítani a számára az álta­lánostól jóval több jogot biz­tosító - például a munkarend­be, technológiai kérdésekbe is beleszólást engedő - szerző­dést. Azért gondolom, hogy nem lesz sztrájk, mert mi nem azt a 4,2 milliárd forintot akarjuk elvenni a dolgozók­tól, amennyivel a Munka Tör­vénykönyvében rögzítettek­hez képest többet nyújt a vas­út. E javakat a szerződést ide­iglenesen helyettesítő utasítás alapján továbbra is biztoslt­juk. A MÁV-nál dolgozókat érettebbnek tartom annál, hogy a keménységüket de­monstráló szakszervezetek tömegbázisát adnák. • Mi fáj valójában a szakszervezeteknek? - Az. hogy nem vagyunk hajlandók tovább folytatni azt a gyakorlatot, hogy minden gazdasági kérdésben élhes­senek egyetértési jogukkal. A MÁV szükségszerű átalaku­lására így esély sem lenne, hisz.például egyes mellék­vonalak gazdaságilag indo­kolt megszüntetését érzelmi ái Rigó Zoltán alapon gátolhatnák. E látszó­lagos nagylelkűség minden bizonnyal népszerű, de a problámák további görgetésé­hez, s ezzel együtt a vállalat teljes ellehetetlenüléséhez vezetne. Azt sem tarthatjuk realitásnak, hogy például egy veszteséges állami cég le­hessen az, amelyik a végte­lenségig ragaszkodhat az ál­talánost 3-5 hónappal meg­haladó végkielégítésekhez. Mi a különbözet lefaragását év végéig fokozatosan képzel­jük eL Áz sem folytatható tovább, hogy az állásidőt fizessük, ne a tényleges mun­kát. Végképp furcsállom, hogy pont a szakszervezet agitáljon a munkahelye ellen azzal, hogy a vasút nem meg­bízható. az utas ne üljön vo­natra, mert nájunk bármikor sztrájk lehet. • Milyen a MAV valós helyzete, s miből adódik az? - A MÁV sokmilliárdos veszteségében a személy­szállítás évtizede felhalmo­zódott mínusza a leg számot­tevőbb. E 180 milliárd forin­tos tőkekivonás abból adódik, hogy míg költségeink inflá­ció-, addig az államilag meg­határozott tarifák életszínvo­nal függőek. Mivel egyre inkább nincs, aki e különbö­zetet állja, a piacszerú műkö­dés elkerülhetetlen. A görge­tett terhektől eltekintve a vasút versenyképes. Mindezt nemzetközi példák támasztják alá. Középtávú stratégiánk fejlesztésre alapoz, ugyanis a folyamatos hátrálás egyre rosszabb helyzetet szül. T. Sz. I.

Next

/
Thumbnails
Contents