Délmagyarország, 1995. április (85. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-18 / 90. szám

8 INFORMÁCIÓ DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1995. ÁPR. 18. • Neu wirth Gábor, az Or­szágos Felsőoktatási Fel­vételi Iroda főtanácsadója részletesen tájékoztatott az intézmények frissen feldol­gozott jelentkezési adatairól. Ebből kitűnik, hogy alapvető változás nincs, ami az érdeklődést illeti. Továbbra is tartják a magas arány­számot a művészeti főiskolák és egyetemek: 10 százalék feletti az emelkedés a tavalyi jelentkezőkhöz képest. Igaz, meghaladja a 10 százalékot a műszaki intézménycsoportba jelentkezők számának emel­kedése is, emögött azonban a tavalyi realitás húzódik meg: igen alacsony volt a jelent­kezési arány, fgy idén csak a felvehetők másfélszerese jelentkezett. Művészek, bölcsészek, közgazdászok Intézménytípusonként a következő kép tárható a fiatalok elé. A művészeti intézmények 7 és félszeres túljelentkezéssel vezetnek. A keretszám ötszörösét is meghaladó arányban jelent­keztek a jogi karokra és jogi főiskolákra. A bölcsész­karokra négyszeres, a gaz­dasági felsőoktatás intéz­ményeibe háromszoros, a természettudományi karokra 2 és félszeres a túljelent­kezés. A 2, 2 és fél közötti csoportba tartoznak a tanár­képző, a tanító- és óvóképző főiskolák, az egészségügyi egyetemek és főiskolák, valamint a katonai intéz­mények és az agrár felső­oktatás intézményei. Meg­lepő adat, hogy a legnagyobb érdeklődés - 14 és félszeres túljelentkezéssel - a rendőr­tiszti főiskola iránt nyilvánult meg. Kilencven helyre 1300 fiatal pályázik. A Színmű­vészeti Főiskolára 14-szer, a Képzőművészetire 13,5-ször, az Iparművészetire 9-szer, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolába, Budapestre 6­szor többen szeretnének bejutni. Hatszoros a túlje­lentkezés az Állatorvos­tudományi Egyetemen. Öt intézmény állapíthatta meg, hogy a betölthető helyekre 5­A tavalyinál mintegy 3 ezerrel több fiatal adta be jelentkezését az egyetemekre, főiskolákra. Ez derült ki a jelentkezési lapok feldolgozása után. A 3,6 százalékos emelkedés 86 ezer 200 jelöltet takar. Az érintettek számára kétségkívül fontosabb, hogy a tavalyi felvételi tényszámokhoz képest mintegy 5 százalékkal többen juthatnak be a megcélzott intézménybe. Vagyis a mostani korosztálynak - ha nem is nagy mértékben - de jobbak az esélyei, mint a tavalyiaknak. S ha még azt is hozzátesszük, hogy a múlt években több hallgatót vettek fel, mint amennyit a keretszámok jelöltek, várható, hogy a tendencia most sem szakad meg. • Egyetemi, főiskolai esélyek Több a hely - és a jelentkező is ször többen igyekeznek: az ELTE Szociológiai Intézete, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kereskedelmi és Vállalkozási Akadémiája, az ELTE Jogi kara és az Ál­lamigazgatási Főiskola tar­tozik ide. Bár az ELTE bölcsészkarán 4,98-szoros a túljelentkezés, a legnagyobb érdeklődés középpontjában ez az intézmény áll, ide jelentkeztek a legtöbben. A hétezer 200 pályázóból, várhatóan, 1500-nál többen nem juthatnak be. Ami az ország többi böl­csészkarát illeti, Pécsett 3,5­szörös a túljelentkezés a Janus Pannonius Egyetemre. Érdekes, hogy a Miskolci Bölcsészettudományi Intézet is majdnem ilyen népszerű, ám feltehetően azért előzi meg a debreceni és a szegedi nagy bölcsészkarokat, mert Miskolcra már a középiskolai eredmény alapján is felvettek jelentkezőket. Háromszoros a túljelentkezés a Veszprémi Egyetem tanárképző szakára. A lehetségesnél is kevesebben Bármilyen különös, de a számítógép kimutatta, hogy 9 olyan felsőoktatási intéz­ménye is van az országnak, ahová nem jelentkeztek annyian, mint amennyit felvehetnének. Ezt azonban nem szabad úgy értékelni ­-mutat rá Neuwirth Gábor -, hogy ezeket a helyeket nem töltik be. Nagyrészt olyanok­nak van esélye, akik má­sodikként vagy harmadikként jelölték meg a szóban forgó intézményt. A Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem Gaz­daságtudományi kara, a Mis­kolci Műszaki Egyetem bá­nyász, kohász szaka, a du­naújvárosi főiskola tartozik ide. A felvehetőknél keve­sebben jelentkeztek a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészkarára - még nem eléggé ismert az intézmény ­és ugyanez mondható el a Pázmány Egyetem Bölcsész­karáról is. Vélhetően ezeket is megcélozzák majd az átjelentkezők. A jogi intézmények közül az ELTE és az Állam­igazgatási Főiskola iránt nyilvánult meg a nagyobb érdeklődés, a túljelentkezés meghaladja az ötszöröst. (Az utóbbin 100 helyet már betöltöttek a középiskolai eredmény alapján és ez azt is jelenti, hogy a fennmaradt 100 helyre 900 fiatal tö­rekszik.) Négyszeres a túl­jelentkezés Miskolcon. A TTK-ra, Budapesten, a felvehetők több, mint 3-' szorosa, Pécsett 2 és fél­szerese, Szegeden és Deb­recenben 1,88-1,89-szerese jelentkezett. A pedagógusképzők változó népszerűsége Akik a tanárképzés iránt érdeklődnek, azoknak tud­niuk kell, hogy a legtöbben a Gyógypedagógiai Tanár­képző Főiskolára szeretnének bejutni; 4 és félszer többen a fel vehetőknél. Nyíregyháza, Eger, Szeged főiskolájára, valamint a TTK-ra 2-2,8­szeres a túljelentkezés. Meg kell jegyezni, hogy az ELTE Tanárképző Főiskolájára, Budapesten kevesebben pályáznak - 2,1-szeres a túljelentkezés. Ennek az a magyarázata, hogy a je­lölteknek két tárgyból kell vizsgázni, míg a többi intézményben egy vizsga­tárgy is választható. Elképzelhető lenne, hogy a tanító- és óvónőképzők azo­nos feltételeket állítanak a jelentkezők elé, a 16 intéz­ményben azonban nem azonos a felvételi eljárás és ez befolyásolja a jelentkezési arányokat. Nem számítva a vonzáskörzet hatását, a vizsgatárgyak kijelölése lehet a meghatározó az érdeklő­désben. Egyébiránt a leg­többen a Pető Intézetbe szeretnének bejutni - 3,4­szeres a túljelentkezés - és sokan jelentkeztek Győrbe is (2,7). A jászberényi, sáros­pataki tanító- valamint a hajdúböszörményi óvónőkép­ző, a Körösi Csorna Főiskola 2-szeres körüli túljelent­kezést regisztrált. Nem érte el ezt a számot - a 2-szerest - a Csokonai, az Eötvös Főiskola és az Illyés Pedagógiai Főiskola. Ugyanez a helyzet a kecskeméti intézményben Orvosképzés - vége a fővárosi fölénynek Az egészségügyi felsőok­tatásban, úgy tűnik, szóródik a jelentkezés. A legmagasabb az arány - és ez meglepő - a Debreceni Orvostudományi Egyetem főiskolai szakain, 4,4-szeres. Ugyanitt, az álta­lános orvoskaron 3,94-szeres a túljelentkezés. Vagyis a korábbi évek budapesti fölénye megszűnt! Egyéb­iránt a fővárosban a fog­orvosi kar iránt nyilvánul meg a nagyobb arányú érdeklődés; közel 4-szeres, míg az általános orvoskar átlaga 3,1 -szeres. A katonai főiskolákra 2,7 körüli a jelentkezők aránya. Továbbra is nagy az érdek­lődés a gazdasági felsőok­tatás iránt. Meglepő azonban, hogy a Kereskedelmi és Vendéglátó Főiskola vezet 4,1-szeres túljelentkezéssel, míg a Közgazdaságtudo­mányi egyetemre, „csak" 3,9­szer többen szeretnének bejutni a lehetségesnél. Meg­haladja vagy elérte a fel­vehetők 3-szorosát a Pénz­ügyi és Számviteli Főisko­lára, a Külkereskedelmi Főiskolára és a miskolci Gazdaságtudományi Karra jelentkezők száma. A pécsi Közgazdasági Karra 2,5­szeres, Debrecenbe és Szolnokra 2-szeres a túlje­lentkezés. Az utóbbi viszony­lag új intézmény. Középiskolai eredmények alapján Aki a lapokat figyelte, olvashatta, hogy a műszaki felsőoktatásba a középiskolai eredmények alapján 5850 fiatalt már felvettek. Ez azt jelenti, hogy a helyek 70-90 százalékát betöltötték. A fennmaradtakat a közös érettségi felvételi vizsga eredménye alapján töltik be. Továbbra is az építészkar iránt nyilvánul meg a nagyobb érdeklődés (3­szoros); 2-szeres a Könnyű­ipari Főiskolán és a Buda­pesti Ybl Főiskolán. Az összes többi intézményben alatta marad a 2-szeres jelentkezésnek. Nincs annyi jelentkező, mint amennyit felvehetnének a budapesti gépészkarra, a miskolci bányász, gépész és kohász karra és a dunaújvárosi karra. Az agrárterületre már évek óta felvételi vizsga nélkül veszik fel a jelentkezők 80­90 százalékát, nyilván ez is kedvez a magas jelentkezési számnak. Mindazonáltal meg kell említeni, hogy az Állat­orvostudományi Egyetemen - ahol mindenki felvételizik - 6-szoros a túljelentkezés. A felvehetőknél 3-szor többen szeretnének bejutni a Gö­döllői Egyetem gyöngyösi főiskolai karára, a Vezető és Továbbképző Intézetbe. Kö­zel 3-szoros az érdeklődés a debreceni Agráregyetem hódmezővásárhelyi, illetve a szarvasi karára. Több intéz­ményben nem éri el a jelent­kezők száma a felvehető keretszámot. Hungaristák Debrecenben A január eleji zsinagóga­gyújtogatás miatt jelenleg is bünteőeljárás alatt álló Kiss Andrást választották a Magyar Népjóléti Szövetség vasárnap megalakult debreceni szerve­zetének vezetőjévé. Az ez al­kalomból rendezett gyűlésen ­amelyet a szórólapokon az esemény helyszíneként meg­jelölt presszó zárva tartása miatt az utcán rendeztek meg ­mintegy 20 fiatal vett részt. Nagy Albert, a szövetség je­lenlévő elnöke a gyűlésen arról beszélt, hogy a hatalmat esak „politikai szövetségen ke­resztül" szerezhetik meg. „Aki az utcán politizál az elveszett" - hangoztatta, majd a jelenleg 570 tagot számláló szervezet politikai céljairól szólva elmondta: síkraszállnak Ma­gyarország külföldi állam­adósságának felfüggesztéséért, illetve részbeni elengedéséért, és „a magyar és magyar ér­zelmű többség akaratának ér­vényesítéséért". Az országos elnök az eddigieknél vissza­fogottabb hangvételt ígért, s mint kifejtette etnikai meg­különböztetés nélkül min­denkit szívesen, fogadnak „aki nem magyarellenes gondolko­dású". • Az MNB tájékoztatása sze­rint annak a vállalkozásnak biztosít a jogszabály számla­nyitási lehetőséget, amelyik megkötött külkereskedelmi szerződéssel, külkereskedelem bonyolítására vonatkozó bizo­mányosi szerződéssel, vagy külföldi devizahitel felvételére szóló devizahatósági enge­déllyel rendelkezik. Ezeken a számlákon a külkereskedelmi szerződés alapján járó deviza­összeg, a bizományi szerződés alapján az exportból a meg­bízónak járó bevétel, valamint a devizakülfölditől hitelként felvett deviza helyezhető el. Ugyancsak ide kerülhet az a pénz is, amelyet a vállalkozó devizaszámlájáról az import kifizetésére a bizományos saját számlájára átutal. A felsorolt összegek jóvá­írásának különböző feltételei vannak. Egyrészt a vállalko­zónak előzetesen rendelkeznie kell a számlavezető pénzin­tézetnél, hogy milyen összeget vár, s azzal mi történjen, s ugyanakkor ügyletenkéni a kapcsolódó szerződéseket, illetve engedélyeket be kell nyújtania. A pénzintézet min­den egyes jóváíráskor köteles ellenőrizni, hogy az ehhez szükséges feltételek fennáll­nak-e. A felhatalmazott pénz­intézet a külkereskedelmi te­vékenységet folytató belföldi vállalkozónak csak a saját • Az MNB a vállalati devizaszámlákról Föltélelek sokasága A teljes körűen felha­talmazott pénzintézetek kaptak lehetőséget április 1-től arra, hogy a válla­latok, vállalkozások szá­mára devizaszámlát ve­zessenek. Ezek a pénz­intézetek az MNB által hivatalosan jegyzett kon­vertibilis pénznemekben kezelhetnek számlákat. számlás külkereskedelmi te­vékenységből származó de­vizabevételét írhatja jóvá a devizaszámlán. A vállalko­zónak - a jogszabályok szerint - akkor, ha a saját nevében kötött szerződés alapján, de bizományosi minőségben jutott exportbevételhez, gondoskod­nia kell az összegnek a meg­bízotthoz történő tovább­utalásáról. Ha a. vállalkozó előzetesen semmilyen utasítást sem adott, akkor a részére beérkezett devizaösszeget az érvényes szabályoknak megfelelően forintban írják a bankok jóvá. Ha a vállalkozó utasítást adott arra, hogy mi történjen a de­vizabevétellel, ám a szükséges iratokat nem nyújtotta be, a pénzintézet a pénzt kamatozó függőszámlán kezeli. Ha a vállalkozó 8 napon belül nem nyújtja be a szükséges iratokat, a devizát a bank forintra váltja át. Azok a külföldiek, akik Magyarországon konvertibilis forintszámlával rendelkeznek, devizában utalhatnak pénzt a vállalkozók devizaszámlájára. Az átváltást a konvertibilis forintszámlát vezető bank végzi. Ha ez fordítva történik, akkor a devizaszámlát vezető pénzintézet forintosítja a pénzt, és a forintösszeget utalja a külföldiek konvertibilis forint­számláját vezető pénzinté­zetnek. Ha a vállalkozó deviza­számláján lévő összeget fo­rintra átváltották, nincs le­hetőség arra, hogy azt devizára később visszaváltsák. A vál­lalkozó részére nyitott de­vizaszámlán a már 1995. április 1. előtt megkötött szer­ződésekből származó valuta­összeg is jóváírható. A DÉLMAQYARORSZAQ és a GIX)BE SZÍNHÁZ közös játéka Fantasztikus Walt Disney-kiállítás nyílt Budapesten, a Globe Színházban. A rendhagyó tárlat 80Ö négyzetméterén Walt Disney 11 népszerű meséjének - Hófehérke, Micimackó, Dumbo - egy vagy több jelenete tekinthető meg. A robotokkal mozgatott bábuk a filmek eredeti zenéjével és megkapó fény­hatásokkal röpítenek mindenkit a mesék birodalmába. MOST TE IS ELJUTHATSZ IDE! Nagy rajzpályázatot hirdetünk óvodás csoportoknak és általános iskolai alsó tagozatos osztályoknak. Bármilyen techni­kával dolgozhattok, mindössze egy feltételt szabunk: a képeken Walt Disney-mesefigurák szerepeljenek. Egy-egy óvodai csoport, illetve általános iskolás osztály az elkészült műveket együtt küldje be, hiszen a díjak is csoportosak! A legtöbb rajzot bekül­dő két csoport, illetve egy osztály ingyi _ lást nyer a budapesti Walt Disnev-kiállításra! A műveket a Délmagyarország címére kell beküldeni, a borí­tékra ne felejtsétek el ráírni: Walt Disney-mesebirodalom. A NYEREMÉNY: EGY FAN TA<pZTIKl/S GYERMEKNAPI KIRÁNDULÁS A WALT IJISNEY SEHOSOK HIRODAIJMABAN! A legszebb rajzokból májusban kiállítás nyí­1 lik a SZÁZSZORSZÉP Gyermekházban, ezert kérjük, mindenki irja rá a nevét a rajz hátuljára.

Next

/
Thumbnails
Contents