Délmagyarország, 1995. április (85. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-15 / 89. szám

SZOMBAT, 1995. APR. 15. Bvi A Szentsír bejárata előtt. A sírboltot egy szent életű főtanácsos eredetileg magának szánta Sok zarándok megjárta már az utat, amelyikről az alábbi összeállítás szól: Jeruzsálemben a kereszténység szent helyei közül azokat veszi sorra, amelyeken nagycsütörtöktől Jézus feltámadásáig a bibliai történet játszódik. A nagyhét szent helyeiről nemrég a Duna Televízió számára Benyik György, a Szegedi Hittudományi Főiskola tanára forgatott Filmet Jeruzsálemben. Ennek anyagát használtuk fel az alábbiakban. kereszt felső gerendáját kellett vinnie. Azon a helyen, ahol Jézus anyjával találkozott, az örmény katolikusok birtokában lévő kápolna áll. E - negyedik stáció után a követhető út eltér a Keresztút eredeti vonalától, azt ugyanis már a középkorban beépítették. Az út a bazárban folytatódik: a következő kis kápolna arra emlékeztet, hogy Jézus elkínzottsága miatt az őt kísérő katonák egy mezőről hazatérő embert, Simont kényszerítettek a kereszt vitelére. A hatodik stációban újabb kápolna van. Annak állít emléket, hogy a síró asszonyok közül volt egy, ki letörölte Jézus verejtékét; ő a Veronika nevet kapta az egyházi hagyományban. A „verőn ikon" kifejezés azt jelenti: igaz kép; ez lendítÖsszeállította: Panek Sándor, Gyenes Kálmán felvételei Az utolsó vacsora terme. Hollétét az evangélisták titokban tartották A megkenés köve a Szentsír bazilikában. A keresztről levéve erre a kőre helyezték Jézus testét mot, s alóla előkerültek a szent helyek. Az első keresztény bazilika, amelyet a Kálvária fölé emeltek, Nagy Konstantin császár nevéhez fűződött és magába foglalta a Golgotát is, a Szentsírt is. Háromszáz évvel később (614-ben) a perzsák, majd az újjáépített szerényebb templomot 1009-ben Hakim kalifa romboltatta le. 1048-ban ismét helyreállították; az 1099-ben ideérkező keresztesek ezt a templomot találták meg, s pompás bazilikát építettek helyébe. Sajnos 1808-ban ez leégett. Maradványait az ortodoxok állították helyre később. Az utolsó stációk. Egy-egy oltár jelzi itt azt a helyFt, ahol Jézust megfosztották ruháitól, ahol keresztre szegezték, s utolsóként, ahol keresztre feszítették. Az oltár lapja alatt ott van a kereszt helyét jelölő üreg. Jézus halála nagypénteken, délután 3 óra körül következhetett be. A Szentsir négy négyzetméter A bazilika bejáratával szemközt található a megkenés köve. Ide helyezték Jézus holttestét. miután levették a keresztről. Ide jöttek az asszonyok, hogy Jézus testét megmossák és bekenjék olajjal. A kő fölött lógó tartályokból ma állandóan csöpög az olaj. A megkenést nagypénteken nem fejezték be, szombaton pedig tilos volt a zsidók számára az ilyen munka. Vasárnap hajnalban ismét eljöttek az asszonyok, s Arimateai József ekkor ajánlotta fel sírhelyét, amely üres volt. Ide temették Jézust. Nem messze ott található Arimateai József dísztelenebb sírja is. A Szentsír alig több mint 2 méter hosszú és 2 méter széles üreg. Jobb oldalában ott a kő, amelyre Jézust fektették. Testét vászonba göngyölték és a vászonrétegek közé olajat öntöttek. Jézus testét még egy lepellel beborították; ezt a leplet nevezik Turini lepelnek, azután, hogy a vásznat ma Torinóban őrzik. Amikor húsvét hajnalán Péter és János a sírhoz szaladtak, nem találtak mást, csak a lepleket: a feltámadás nyomait. • A keresztény hagyomány szerint Jézus 12 tanítványával Nagycsütörtökön egy teremben gyűlt össze, hogy az egyiptomi szabadulás emlékére zsidó szokás szerint megünnepeljék a Pészachot, vagyis a Húsvétot. János evangéliuma csak annyit közöl, hogy a helyszín „emeleti terem", amely elég nagy ahhoz, hogy elkölthessék benne a húsvéti vacsorát. A zarándokoknak századokon át tilos volt a bejárás az egykor mecsetté alakított terembe, amelyet ma az utolsó vacsora termeként ismerünk, ezért egy zsinagóga közelében tisztelték a helyet. Az „emeleti teremről" különben is keveset lehet tudni; az evangélisták mintha készakarva nem írnák le pontos helyét. Ennek oka az lehet, hogy az evangéliumok születése idején, az első század végén konfliktus alakult ki keresztények és zsidók között, s az evangélisták nem akarták pontosan megemlíteni Jézus jeruzsálemi segítőinek nevét és házát. A Leonardo da Vinci által a Sixtusi kápolnában megfestett és a „valódi" utolsó vacsora látványa között szembeszökő különbség lehetett, hogy Jézus és tanítványai nem asztalnál ülve fogyasztották el eledelüket. Görög szokás szerint valószínűleg fél könyökre ereszkedve étkeztek. így kell elképzelni. amit János evangéliuma említ egy helyütt, hogy „a szerctett tanítvány, aki Jézus kebelén nyugodott". A Getszemane kert - évezredes olajfák Az utolsó vacsora elfogyasztása után Jézus a Jozafát völgyén keresztül az olajfák hegyére ment, hogy ott töltse az éjszakát tanítványaival. Az olajfák hegyén található a Getszemane nevű gazdaság, amelynek tulajdonosa valószínűleg Jézus követője lehetett, hiszen olyan időszakban adott szállást a zarándoknak, amikor Jeruzsálem a húsvéti ünnepek idejére hatalmas várossá duzzadt, és aligha nyújtott könnyű szállást. Jézus az olajprés kertjét választotta, amely azon a hegyen található, ahol a hagyomány szerint Jézus megjövendölte Jeruzsálem pusztulását (a helyen Jézus könnyeiről elnevezett kis kápolna áll). A Getszemane kertben ma is olajfákat látni. Egyes botanikusok szerint ezek a fák 3 ezer évig is elélnek. A ma látható olajfák azonban biztos, hogy nem az eredetiek, legfeljebb csak azok utódai. Jeruzsálem • A zarándok húsvéti útja Az „emeleti teremtőr' a Golgotáig elfoglalása után ugyanis Titusz kivágatta valamennyit, hogy anyagát hadigépeihez felhasználja. 1666 óta a ferencesek őrzik a fákat. Az olajfák hegyén bazilika áll, amely a ferencesek ásatásai (1891) után egy régi templom maradványaira épült 1924-ben. Ezen a helyen már a IV. században Nagy Theodosziosz császár templomot épített; ezt a perzsák rombolták le, majd a keresztesek építették újjá; később ennek a templomnak a ^maradványait találták meg. 1924-ben újra bazilika épült ide; érdekessége, hogy a mozaikját magyar adakozók adták össze; a mozaik Jézus vérrel verejtékezését ábrázolja. Jézust elfogatása után - valószínűleg Kajafás házában - a főpapok elé állították, akik kimondták rá a halálos ítéletet. Ezt végrehajtani azonban csak a helytartó engedélyével lehetett. ezért Jézust az Antónia erődbe vitték. Ennek udvarán találkozott Pilátussal; a főpapok nem mentek be a helyőrségre, nehogy tisztátlanná váljanak. Pilátus azonban nem tartotta igazi lázadónak Jézust, a zsidó főpapokat különben sem szerette, igy Jézust csak megostoroztatta; a tömegre bízta a döntést, hogy őt, vagy Barabást akarják-e megmenteni. A zsidó tömeg Barabást választotta. Az Antónia erőd helyén ma egy arab iskola áll. A Keresztút -éta bazáron Jézus útját, amelyen a keresztet hordozta, a keresztesek kezdték először megjelölni. A helyszínen látható az Ecce homo ív, amelyről azt állítják, hogy Pilátus ott mutatta be Jézus megostorozott testét a népnek. Az ív valójában későbbi: legfeljebb abból a kövekből készülhetett, amelyek Pilátus házát alkották. Ezt nevezik ma Hadrianus boltívnek is; az arab iskola és a Sión nővérek temploma között található. A megkorbácsoltatás helyén építették a XII. században a Szent Anna Templomot; innen indul a ferencesek által vezetett zarándoklat. A kereszt felvételének helyén lengyel kápolna áll. Érdekesség, hogy a kereszthordozás ábrázolása általában nem hiteles, hiszen Jézusnak nem a teljes keresztet, hanem csak a A Getszemane kert és a népek temploma. Mozaikját magyar adakozók adták össze hette el a legendát, miszerint Jézus az arcát letörlő kendőben hagyta arcképének másolatát (Veronika kendője). A régi városkapu helyén van a hetedik stáció helye, ahol az ítéletet megerősítették - szerény kápolna jelzi. A hagyomány szerint a következő stáció helyszínén szólt Jézus a jeruzsálemi asszonyokhoz; ennek emlékét csak egy emléktábla hirdeti a Szent Karalambosz görög-ortodox kolostor falán. Az útról, amely innen elvezet még nem látható az egykori kálvária domb. Egy kopt templom ajtaja mellett viszont kő jelzi azt a helyet, ahol Jézus harmadjára esett össze. A Szentsir bazilika - nagypéntek, délután 3 éra A kálvária domb eredetileg jellegzetes koponya alakú kiugró szikláját Golgotának, azaz koponya-hegynek nevezték. Jézus elítélése idején a terület egy szent életű főtanácsosé, bizonyos Arimateai Józsefé volt, aki nem értett egyet Jézus meghurcoltatásával. Arimateai József azt tervezte, itt, a Golgotán temetkezik majd; még a sírját is előre kialakíttatta magának. Ez a sír lett Jézus sírja. A zsidó háború után Hadrianus császár Jupiternek és Vénusznak szentelt pogány templomot építtetett ide, mert ismerte a keresztények tiszteletét a hely iránt. A keresztények emlékezete azonban megőrizte mindazt, ami itt történt; már 326ban Szent Ilona császárnő leromboltatta a pogány templo-