Délmagyarország, 1995. április (85. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-14 / 88. szám

PÉNTEK, 1995. ÁPR. 14. HAZAI TÜKÖR 7 • Májusban hirdetik meg a pályázatot Fél évtől: gazdajegyzők A falugazda-hálózatnak már csak alig több, mint két hónapja van hátra: június 30-ával megszűnik a korábbi kormányzat által kitalált, létjogosultságát tekintve sokszor vitatott bár olykor joggal dicsért - szervezeti forma. Megszűnik. de nem utód nélkül, mert a Magyar Agrárkamara - élve frissen kapott jogosítványával május 15-én kiadja az úgynevezett gazdajegyzői állásokra meghirdetett pályázati felhívást. Hogy konkrétan mit tartalmaz a pályázati kiírás, arról dr. Csikai Miklós, a kamara elnöke még nem tudott részletes tájékoztatást adni, annyit azonban már tudunk: a gazdajegyzőktől nem várják el, hogy ő legyen a falu legokosabb embere. A falugazdáktól eltérően elegendő, ha egyetlen fontos szakterületen - számvitelben, banki témákban, közigazgatásban, vagy valamely agrárágazatban, netán a kereskedelemben számítható szakértőnek. A gazdajegyzők mögé szerveződő, ám egyelőre csak elképzelésekben létező szaktanácsadóhálózatnak lesz a dolga, hogy bármely területről megadja azokat az információkat, amelyekkel a gazdajegyző segítségére lehet a hozzá fordulóknak. Az Agrárkamara azt szeretné, hogy a gazdajegyzők a Schöffer Jenő köztisztviselőkkel azonos jogállásúak legyenek. Ne határozott idejű - korábbi tárcaelképzelések szerint féléves tartamú hanem folyamatos foglalkoztatásra szerződtessék őket. Nem tartják kívánatosnak, hogy e státuszt - ellentétben a falugazdákkal - vállalkozóként töltsék be, s a kamarai ígéret szerint személyük kiválasztásánál kifejezetten ügyelnek majd arra, hogy politikai szempontok ne befolyásolják a döntést. Ennek vélhetően jó biztosítéka lesz, hogy a pályázatokat értékelő bírálóbizottság az FM, a helyi önkormányzat és a kamara képviselőiből tevődik majd össze. A gazdajegyzők segítik majd a gazdálkodókat a szerződéskötésekben, a termelés, forgalmazás és értékesítés megszervezésében, hitel- és banki ügyletek szabályszerű lebonyolításában. Ha szükségét látják, tanácsadót is szerződtethetnek. aki lehet a kamara erre alkalmas embere, de külső személy is. Utóbbi esetben a tanácsadásért nyilván fizetni is kell. de a költségekhez állami támogatást igényelhetnek a gazdák. Fontos feladata lesz a gazdajegyzőknek az információs hálózatban való tevékeny részvétel és a rendszer működtetése. Az ezzel kapcsolatos esetleges ellenzérzésekkel szemben bizonyára megnyugtató hír, hogy az így begyűjtött információk nyilvánosak, bárki által hozzáférhetőek lesznek ígéri a Magyar Agrárkamara. • Az asszonyok saját zsebre dolgoztak Korrupciós botrány Nyíregyházán Korrupció miatt indult eljárás a Nyíregyházi Polgármesteri Hivatal három dolgozója ellen. Az eddigi vizsgálat megállapítása szerint T. l.-né, B. T.-né és K-né S. B. - a teljes nevüket, bár a hivatal többi munkatársa ezt külön kérte, az ártatlanság vélelmezése miatt nem hozták nyilvánosságra fiktív határozatok alapján, jogtalanul „fizettek ki" munkanélkülieknek járó jövedelempótló támogatásokat. Az 1993-ig visszanyúló ügy során több millió forinttal károsították meg az államot és az önkormányzatot, melyek 50-50 százalékban fizetik az állástalanoknak a szociális támogatást. A három hivatali dolgozó beismerő vallomást tett. A nyíregyházi önkormányzat vezetői a fegyelmi elrendelése mellett büntetőfeljelentést is tettek ellenük. A nyomozás tart; több ezer ügyirat valódiságát kell ellenőrizni, így a pontos kárösszeg csak később válik ismertté. • 1992 nyarán az igazgatónő nyugdíjba vonulása után új vezetőt kapott a kisteleki énekzene tagozatos II. Rákóczi Ferenc Altalános Iskola. Nemes Éva a nyolcvanas évek elején a másik kisteleki általános iskolában dolgozott, a megyében az egyik legsikeresebb karvezetőként ismerték meg nevét. Később Szegeden tanított, közben filozófiából tanári diplomát szerzett a JATE-n, majd egy évig Bécsben tanult. Kistelekre kiforrott iskola-koncepcióval tért vissza, amelynek megvalósítását a tantestület egy része nagy ellenállással fogadta. 1993 őszén lapunk is beszámolt erről a konfliktusról. A Rákóczi iskola eredményeire azóta felfigyelt az Országos Közoktatási Intézet, amely nemrégiben közös pedagógiai munkára kérte fel az iskola ahogyan a kisteleki önkormányzat oktatási bizottságának elnökéhez eljuttatott levélben fogalmaztak - rendkívül aktív és szakmailag kiemelkedő igazgatóját és a tantestület több vállalkozó, nyitott szemléletű szakemberét. - A rendszerváltozáskor minden alkotó ember örült annak, hogy nagyobb szabadságot kapott - indítja a beszélgetést Nemes Éva igazgatónő. Ez az iskolákban is érvényesült, megszűntek a kötelező dolgok, amelyeket szakfelügyelő ellenőriz, az adott kereteken belül mindenki a saját elképzeléseit valósíthattafneg. Szabadabbak lettek a tanárok, de voltak, akik a szabadságot tériszonyként élték meg. A fentről jövő rendeletek megváltoztak, megszűntek a központi tanmenetek, és az én vezetési stílusom is egészen más volt, mint amit addig megszoktak. Természetes folyamatnak tartom, hogy nemcsak a szülők választhatnak szabadon iskolát, hanem a tanárok is. Kisteleken és a szomszédos falvakban vannak más iskolák, ha a pedagógus úgy érezte, hogy nem tud azonosulni azokkal az elképzelésekkel, azzal a szellemiséggel, amit mi szeretnénk megvalósítani, joga és lehetősége volt váltani. Nem pánikként, feloldhatatlan konfliktusként kellett volna megélni, hogy néhányan elmentek, és újak jöttek, hanem a szabad iskolaválasztás természetes folyamataként, ahogyan ez már a nagyobb városokban - például Szegeden is - évek óta gyakorlat. • Hogyan jellemezné az iskola szellemiségét? - Évkönyvünkben egy Augustinus idézettel próbáltuk megfogalmazni törekvésünket: „Lényeges dolgokban egység, a vitathatókban szabadság, de mindenben szeretet." Lényeges dolognak tartjuk, hogy értékközvetítő legyen az iskola. A pedagógusoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy mik az örök értékek. Ha a pedagógusban is kétségek vannak - hogy Tanóra az első osztályban „Vannak örök értékek Húsvéti beszélgetés egy iskolaigazgatóval Nemes Éva. (Fotó: Somogyi Károlyné) az-e az érték, amit sokan képviselnek, vagy ami úgy fogalmazódik meg a társadalomban: mi most ezt tartjuk értéknek, de lehet, hogy ttz év múlva egészen mások lesznek az értékek -, és a pedagógus sem hisz abban, hogy az iskola értékközvetítő intézmény, akkor a lényeges dolgokban hiányzik az egység. Fontosnak tartom, a pedagógus legyen szilárdan meggyőződve arról, igenis vannak örök értékek, amelyeket közvetítenie kell. Hogy ez ma mennyire népszerű, az embereknek mennyire tetszik, az egészen más kérdés. Módszertani probléma,' hogy az értékeket miként tudjuk elfogadtatni. Ezért a pedagógusok személyisége meghatározó. Talán elvontnak hangzik, de így fogalmaznék: a pedagógus személyisége tiszta legyen. A személyiség-központúság a másik fontos vezérlő elv. Sokaknak ez is új volt, hiszen évtizedekig azt hangsúlyoztuk: közösségi embereket nevelünk. Ezzel sohasem értettem egyet! Amikor kórust vezettem, akkor is tudtam. hogy az énekkar csak úgy állhat össze, ha mindenki biztos a saját szólamában. A közösségek kialakítása sem föntről indul el, hanem alulról, mint a legtöbb szerveződés a normális társadalmakban. Az egyes embert, a személyiséget kell a nevelésnek megcéloznia, s majd az érett egyéniségek ha akarnak, akkor társulhatnak közösséggé. Ha nem akarnak, akkor nem lesz belőlük igazi 8,b. mint ahogyan „munkásosztály" sem. A személyiségközpontúság a gyakorlatban azt jelenti, arra törekszem, ne csak az iskola dolgozóit, hanem minden tanulót is név szerint ismerjek. A tanároknak nemcsak a gyerekek nevét, hanem a képességeiket, adottságaikat is jól kell ismerniük, sőt még azt is tudniuk kell, kik lehetnének a rájuk bízottakból. Ezért van nagy szükség arra, hogy a pszichológiát és a pedagógiát nagyon jól tudják. Megértem, hogy sokan szinte szellemi földrengésként élték meg az új koncepciót, mert itt nagyon jól menő úttörőcsapat, mondhatni közösség volt. Láttuk azonban, a rendszerváltás során ezek a jónak tartott közösségek hogyan morzsolódtak szét egyik pillanatról a másikra. Nem azért, mert az emberek rosszindulattal, vagy rosszul csinálták, hanem mert ezeket a közösségeket nem lehet felülről felépíteni. Döbbenetes, hogy az „együtt-egymásért", és a „mindenoldalúan fejlett szocialista ember" eszméjének ennyi önző, egyéniség nélküli ember lett az eredménye. A személyiség-központú nevelésnek több ezer éves pozitív tapasztalata van. Már Szókratész is személyekből indult ki, Arisztotelész peripatetikus iskolája is; és a keresztény szellemiségnek is ez az alapja: az ember egyszeri, a tömegek nem megválthatóak. és a tömeg nem üdvözíthető, csak az egyes ember, aki akarja ezt. • Mennyire sikerült az iskola törekvéseit a kistelekiekkel megismertetni? - Először a pedagógusoknak kell megérteniük, és csak utána lehet a szülők számára is közvetíteni. Csak annyit tudnak az emberek, hogy valami mást szeretnénk, de azt, hogy az a más pontosan mit jelent, kevesen értették meg eddig. Sokkal egyszerűbb ellenállni, elhinni a mendemondákat, és azt kiáltani, az igazgatónő fel akarja fordítani az iskolát, mint odafigyelni, bejönni, megnézni, meghallgatni, hogy mit szeretnénk. A művészeti nevelés, az angol nyelv tanítása, a kóruskultúra terén országos eredményeket értünk el, mégis a legnagyobb örömet számomra a hétköznapok jelentik, amikor látorr). a gyerekeink szeretnek iskolába járni. Ez is bizonyítja, hogy jó úton járunk. Hollósi Zsolt A „Gyermekkorom világa" nyertesei A területi középdöntőknek Csongrád (Síp Utcai Általános Iskola), Hódmezővásárhely (Németh László Városi Gyerekkönyvtár), Makó (József Attila Városi Gyerekkönyvtár), Szentes (Városi Gyerekkönyvtár).T)eszk (ÁMK Könyvtár) és Szeged (Somogyi-könyvtár) adott helyet. A középdöntőkön 168 versenyző mérte össze tudását, tehetségét, ahonnan 38-an, korcsoportonként 19-19-en jutottak tovább a megyei döntőbe, melynek győztesei: 10-12 évesek kategóriájában: 1. Markó Kata. Szentes, Kiss Bálint Református Átalános Iskola (felkészítő tanára: Sutka Rozália); 2. Varga János, Felgyő, Általános Iskola (felkészítő tanára: Túriné GyoA Somogyi-könyvtár április 11-én - a költészet napján József Attila születésének 90. évfordulója tiszteletére "Gyermekkorom világa" címmel megyei szintű versmondó versenyt rendezett 10-12 és 13-14 éves gyerekek számára. vai Éva); 3. (megosztva) Tóth Imola. Bordány, Általános Iskola (felkészítő tanára: Horváth Orsolya) és Albert Bálint. Szeged. Kolozsvári Téri Általános Iskola (felkészítő tanára: Humbiné Sebők Edit); 4. Láda Imre. Hódmezővásárhely. Kiss Lajos Általános Iskola (felkészítő tanára: Kékesiné Palotás Mária); 5. Kiss Ramóna, Csanádpalota, Általános Iskola (felkészítő tanára: Debreczeni Istvánná). A közönség különdíját Kiss Ramóna, a Csanádpalotai Általános Iskola tanulója nyerte. 13-14 évesek kategóriájában: 1. (megosztva) Varga Csaba. Szentes, Petőfi Sándor Általános Iskola (felkészítő tanára: Kocsis György) és Kálmán Gabriella, Makó, Deák Ferenc Általános Iskola (felkészítő tanára: Széli Zsuzsanna); 2. Korom Eszter, Szeged, Hunyadi János Általános Iskola (felkészítő tanára: Csizmadia Judit); 3. Csics Adrienn. Szeged, Tabán Általános Iskola (felkészítő tanára: Zs. Sejtes Gyöngyi); 4. Horváth Zsófia. Szeged, Hunyadi János Általános Iskola (felkészítő tanára: Csizmadia Judit); 5. Körmendi Gergő, Szentes, Kiss Bálint Református Általános Iskola (felkészítő tanár: Sutka Rozália). A közsnég különdíját Varga Csaba nyerte, a szentesi Petőfi Sándor Általános. Iskola tanulója. A Somogyi-könyvtár köszönetét fejezi ki a verseny támogatóinak: a Délmagyarország Kft.-nek, a Dél-magyarországi Gyermek- és Ifjúsági Alapítványnak, a Lord-Szeged Kft.nek, a Sík Sándor, az Idegen nyelvű és Szent Gellért könyvesboltoknak, a Book Közkereseti Társaságnak, valamint Vörös Lászlónak (Deszk), Túri Károlynak (Szeged), Kovács Jánosnénak (Szeged), Tóth Jánosnénak (Tápé) és a Csongrád megyei Könyvtárosok Egyesületének. • Orbán Viktor az ELTE-n „Horn gyenge miniszterelnök" Magyarországot a kormányozhatatlanság veszélye fenyegeti - mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke csütörtökön az ELTE Tanárképző Főiskoláján tartott előadásában. Véleménye szerint egy ország kormányozhatatlanságáról abban az esetben lehet beszélni, ha az adott kabinetet meglepik bizonyos gazdasági történések. Orbán Viktor vélekedése alapján egy ilyen meglepő eseménynek tekinthető a mindössze néhány hónapos költségvetés összeomlása, amire a kormány egyáltalán nem számított. Hangsúlyozta azt is, hogy a káosz kialakulása leginkább a miniszterelnök gyengeségének köszönhető. Megfogalmazása szerint Horn Gyula két ponton is jelentősen meggyengítette saját pozícióit. Egyszer akkor, amikor a Koalíciós Egyeztető Tanácsnak átadott bizonyos miniszterelnöki jogosítványokat, egyszer pedig akkor, amikor beleegyezett Bokros Lajos követeléseibe, hogy a kabinet a pénzügyminiszter támogatása nélkül ne tárgyaljon semmilyen előterjesztést - mutatott rá Orbán Viktor. SZEGED. STEFÁNIA 10.. SAJTÓHÁZ ITT FELADHATJA HIRDETÉSÉT. REGGEL 7-TŐL ESTE 7-IG! • : DÉLMAQYARORSZAQ W