Délmagyarország, 1995. április (85. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-14 / 88. szám

PÉNTEK, 1995. ÁPR. 14. BELÜGYEINK 3 • Szikrázó villamossínek Álmában csönget egy picit Közgyűlési matiné (Folytatás az 1. oldalról.) Csaknem húsz napirendi pont megvitatása várt még tegnap délelőtt a városatyákra, amikor elkezdték a múlt csütörtökön félbeszakadt képviselőtestületi ülés folytatását. Hosszú „gyűrődést" jósoltunk a tegnapi napra, s ebben egyetértettek velünk azok a képviselők is, akiket a tanácskozás felől faggattunk. Hogy ez nem történt meg, az elsősorban dr. Ványai Éva (MDF) alpolgármesternek köszönhető, aki dr. Szalay István (MSZP) távollétében a levezető elnöki tisztet töltötte bg: határozottan irányította a testület munkáját, s az „elférfiasodott" közgyűlés (az alpolgármester asszonyon kívül mindössze két hölgytagja van a testületnek) egyes személyiségeinek szóáradatát idejében szakította meg... A közgyűlés támogatta újabb 12 darab Ganz Hunsiet típusú villamos beszerzését is, azzal, hogy a Szegedi Közlekedési Kft. a Központi Környezetvédelmi Alaphoz pályázatot nyújtson be. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal ezt követően folytatott egyeztetés szerint Szeged nem számíthat a helyi tömegközlekedés rekonstrukciója folytán az említett alap támogatására (melyet Debrecen és Miskolc szerzett meg), ezért készült a tegnapi előterjesztés, amely szerint „a Közgyűlés megtárgyalta a Városüzemeltetési és Műszaki iroda előterjesztése alapján a két darab villamosjármű prototípus megrendelésének elhalasztását. A Közgyűlés egyben visszavonja az 1995. II. 2. határozatának I. és 2. pontjában foglaltakat." A vitában Juhász Antal Épül, szépül a nagylaki terminál Wentzel Ágoston, a vámhivatal parancsnoka. (Fotó: Gyenes Kálmán) (Folytatás az 1. oldalról.) • A nagylaki átkelés évek óta probléma, minek köszönhető, hogy végre megtörténik a bővítés? - A szükség hozta a döntést. A nyugatról érkező szállítók tudják, hogy az idő pénz. Méghozzá nem is akármennyi. Kiszámolták, hogy a várakozás minden órája ezer ecu-be kerül. így a Phare-program segítségével lehetővé vált a jelentős forgalmat lebonyolító határállomások bővítése. Nemcsak a nagylaki, de a záhonyi, a biharkeresztesi és a gyulai építkezésnél is így egészítették ki az országos költségvetésből származó támogatást. • Milyen ütemben halad a munka? - Meg kell mondjam, le a kalappal a kivitelezd Hódút szakemberei előtt. Úgy dolgoznak, mintha Németországban vállaltak volna munkát. A helyszínen eddig nem láttam egyetlen söröskupakot, vagy eldobott cigarettacsikket sem. A betonútra az autók által felhordott sarat is azonnal lemossák, minden munkát precízen, pontosan végeznek, egyetlen kihasználatlan percük nincs. Az első ütemmel várhatóan július 3l-re végeznek, ekkorra az infrastruktúrához szükséges összes szerelvénnyel együtt az aszfalt szintjéig mindkét oldalon megépül a terminál. A következő ütemben készülnek el az épületek, melyeknek tervei már a huszonegyedik század színvonalát célozták meg. A spedíciós irodák közelében éttermek, büfék, tisztálkodó helyiségek, shopok várják az átutazókat. Miután a tízperces vámvizsgálaton átestek, kulturált körülmények között pihenhetnek, kávézhatnak. • A terminál csak a kamionforgalomnak kedvez? - Miután a mostani két sáv felszabadul, az egyiket az autóbuszok, a másikat pedig a személyautók használhatják majd. így a személyi forgalom is meggyorsul. • Ez a helyzet a magyar oldalon. Milyen ütemben haladnak a romániai szomszédok? - Ők valamivel előbbre tartanak a munkálatokkal, mint mi. Náluk már néhány épület is elkészült, igaz, a másik oldalon épülő terminál kisebb a miénknél. • A vámparancsnoknak milyen plusz feladatok jutnak egy ilyen nagyszabású építkezésnél? - A munkálatok tőlünk függetlenül folynak, mi csupán koordinációs szerepet vállalunk. Pontosabban: a helyismeretünk miatt, ha szükséges, segíteni tudunk egy-egy probléma megoldásánál. Nekünk az építkezés befejezése után kezdődnek majd a fontos teendőink. Először is létszámbővítésre lesz szükség, kulturált, érettségizett, diplomás szakembereket kell toboroznunk. A húsz évvel ezelőtti 30-40 ezer kamion helyett ma már évente .150200 ezer szállítmány megy át a határon. A terminál egy év múlva komoly európai objektum lesz. Pacsika Emília (Munkáspárt) elmondta, hogy lobbyzni kellett volna az országgyűlési képviselőknek ezért az ügyért, s különben is az infláció folytán egyre növekszik a járművek ára, bár értesülései szerint - a Ganz Hunsiet április 15-ig tudja tartani a régi árat. Dr. Piri József (független) emlékeztetett arra, hogy: töretlenül haladunk a régi úton, ergo, miért most vitázunk olyan dolgokról, amelyeket március 15-ig le kellet volna zárnunk? Dr. Szilvásy László (KDNP) elmondta, hogy már 1994-ben döntött a közgyűlés ebben az ügyben, mégpedig úgy, hogy vásárolunk villamosokat. Egyébként utoljára 1962-ben várásolt a város ilyen járműveket... Tűhegyi József (SZDSZ) jelezte, hogy hamarosan pénz kell majd a szennyvíztisztítóra, tehát a villamos-beruházás túl nagy falat és a két járművel nem alapoznánk meg a villamosközlekedés rekonstrukcióját. Radics István (MSZP) javasolta, hogy vásároljon a város két villamost, míg Kalmár Ferenc (KDNP) ugyanezt sürgette, mondván, hogy ne egy-két év múlva fogjuk majd a fejünket ballépésünkért. Juhász képviselő ismételt felszólalásában hangot adott elkeseredésének a Básthy és Tűhegyi felszólalás miatt, mfg dr. Farkas László (KDNP) arra kért választ, hogy el tudja-e viselni a város ezt a beruházást? A szavazás választ is adott a kérdésre, hiszen 18 igen, 11 nem és 3 tartózkodás mellett a közgyűlés úgy döntött, hogy nem vásárol két villamost. A szavazás után némi szóváltás kerekedett avégett, hogy egyesek érvénytelennek tartották ezt a döntést (mondván: 23 szavazat kell a határozathoz), de miután a Jogi és Ügyrendi Bizottság rövid tanácskozásra ült össze, kihirdette: szabályos volt a szavazás. A közgyűlés délután zárt ülésen folytatta munkáját. Kisimre Ferenc • A budapesti Nemzeti Színház pályázata nyerte el a japán kulturális segélyprogram 41 millió jen (mintegy 60 millió forint) értékű támogatását. Az összeget az intézmény egy komplett videóstúdió létrehozására költi. Az erről szóló, immáron negyedik Pályázatot nyert a Nemzeti Színház magyar-japán kulturális segélyegyezményt Budapesten, a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban írták alá. A támogatás célja a kulturális és a történelmi emlékek megőrzésének elősegítése, a korszerű technikai berendezések meghonosítása a művészeti és az oktatási intézményekben. Címzett és céltámogatások Kivételes és sürgős tárgyalást kérve terjeszti a Parlament elé a kormány azt az előterjesztést, amellyel módosítani kívánja az önkormányzatok idén induló címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvényt. Ennek értelmében a beérkezett, 217 önkormányzati igényből őszesen 955 millió forinttal 31 új beruházás támogatását javasolja a kormány. Az elutasított 186 pályamunka jelentős részét szakmailag indokoltnak tartják, de azok támogatására a pénzügyi lehetőségek szűkössége miatt nem látnak módot. Az elfogadott beruházási tervek közül 5 az egészségügyi ellátás, 26 pedig az oktatási és kulturális szolgáltatások körébe tartozik. 0? te a M0 r» ) ármennyire is igyekeztek a törvénymódosítók, mégis / ' J maradt valami lyuk a befektetési adókedvezményekről rendelkező jogszabályokon. No nem akkora, mint a tavalyi volt, amikor hitelre lehetett államkötvényt vásárolni, kizárólag adóalapcsökkentő szándékkal. Vissza is igényelt a nagyérdemű az idei bevallási időszakban néhány milliárdot, s a költségvetést csak az vigasztalhatta, hogy ebben az esetben legalább a látható jövedelmű közép- és felső réteg használta ki a lehetőséget. Az adóhivatal nem igazán tett keresztbe, néhány perces - személyes megjelenést igénylő - ellenőrzést követően vissza is utalta a pénzt. Idén a kulcsszó a szövetkezeti üzletrész, ezt valahogy kihagyták számításaikból a kiskapuk bezárói. Nem kell tőkeszámlát nyitni, nem kell egyenleget figyelni, sokkal egyszerűbb szövetkezeti üzletrészt vásárolni. Jogászok, közgazdászok hada dolgozta ki a konstrukciókat, melynek eredményeként több társaság is kínálta - és kínálja még néhány napig - a háromszáz százalék feletti hozammal kecsegtető lehetőséget. Áprilisban befizetni ötvenezer forintot, jövő márciusban visszakapni százötvenet - ez tényleg többszörösen jobb befektetés a ma ismerteknél. Már persze ha lesz az illetőnek bő háromszázezer forint személyi jövedelemadója. A konstrukciók megjelenésével szinte egyidejűleg kezdődtek el a viták az adókedvezmény igénybevételének jogosságáról. Neves és még nevesebb napi- és hetilapok taglalták az ügyet, ismertették a pro és kontra véleményeket, miközben a szövetkezetek - vélt vagy valós - igazuk tudatában milliókat költöttek reklámra. Igazából egyik szaklap sem mondott határozott igent vagy nemet, helyette inkább a két tábor érvrendszerét ismertették. A konstrukciót kínáló szövetkezetek joghézagra hivatkoznak, amiben azért lehet valami, ha olyan sürgősen módosítani kell a törvényt. A másik oldalon a költségvetés érdekeit az adóhivatal képviseli, és egyetlen mondatban sűríti állásfoglalását. Ennek lényege - így szól valahol a jogszabály -, hogy csak a tényleges befizetések után vehető igénybe az adókedvezmény. Mindamellett neki nem sürgős, némi cinizmussal azt hangoztatja, hogy érdemben ráér majd jövő év elején vizsgálni az adó-visszaigénylés jogosságát, amikor beérkeznek hozzá az első bevallások. Addig meg találgasson a polgár. //1 mennyiben az adóhivatal úgy dönt, hogy nem fizet, pontosabban csak a tényleges befizetések után visszajáró adót hajlandó utalni, akkor elkezdődnek a perek. Az első jogerős bírósági döntés példa értékű lesz, a többi már csak adminisztráció. Természetesen a költségvetés veszíthet többet, mert ha az állampolgár lesz a hunyó, azaz nem jut háromszáz százalékos hozamhoz, akkor kisebb a baj. Akkor csak annyi történt, hogy szűk egy évre kamatmentes hitel formájában helyezte ki a pénzt. Jfő^cÁ^) (ffL cJ^Z MODUL BAU 20% árengedménnyel: - Pietra csempék - Fagyálló padlóburkolók MOIHII HAH KI I . Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/474-481, 62/491-022 Szentes, József A. Tel.: 63/314-011 u. 24. • Dr. Halmos Csaba március 1-je óta ül az Országos Munkaügyi Központ főigazgatói székében. Az üldögélés persze enyhe túlzás, hiszen bokros teendői közepette sorra járja a megyei központokat, kirendeltségeket. Már a tizenkettediknél tartott tegnap, amikor Csongrád megyébe látogatott, s programját elődje, a Budapestről hazatért megyei igazgató állította össze. Reggel a makói kirendeltségen kezdtek, találkoztak polgármesterrel, országgyűlési képviselővel. A központi téma természetesen a feketemunka, a külföldi munkavállalás volt, ami a térség sajátossága. A súlyos helyzet csak speciális megoldással orvosolható, s persze nem találták fel a spanyolviaszt, inkább csak a korlátok váltak világosabbá. A főigazgató a sajtóval az után találkozott, hogy kora délután megismerkedett a Munkaügyi Tanács képviselőivel. • Korábban államtitkárként dolgozott már a munkaügy területén, most mennyire mások a prioritások? - Amikor annak idején elfogadtattam a munkanélküliKÉRDÉS • Az Otszágos Munkaügyi Központ főigazgatójához „Nem találtuk fel a spanyolviaszt" séggel kapcsolatos jogszabályt, akkor még csak tízezres volt a nagyságrend. A teendők azóta együtt növekedtek a munkanélküliséggel. Szerintem szolgáltatásorientáltnak kell lennünk, azaz ügyfélnek számít a munkaadó éppen úgy, mint a munkanélküli. Nagyon fontosnak tartom a kirendeltségi munkát, hiszen ott dől el szinte minden, ott folyik a munkaerőköz vetítés. Csökkenő foglalkoztatási alap mellett, szűkülő keretek között kell dolgozni, látványos javulás nem várható. A közvetítésre kell koncentrálni, az nem annyira forrásigényes. • Ön egy működő rendszer élére állt, hogyan tudott zökkenőmentesen beilleszkedni, milyen segítséget kapott? - Sok olyan műhelymunkára támaszkodhattam, ami értelemszerűen nem március elején kezdődött. Nehézséget inkább az okozott, hogy piaci szereplőként dolgozó világcégtől kerültem egy lényegében költségvetésszerű rendszerben működőhöz. A szakmai kihívással elégedett vagyok, a feltételekkel már kevésbé. A közalkalmazottak korhoz kötött Fizetése például meglehetősen idejétmúlt szemlélet, hiszen régen feltalálták már a teljesítménybérezést. Nincs elég pénzünk arra, hogy megfizessük a jó szakembereket, s így hatékonyságunk sem lehet maximális. Dr. Halmos Csaba • Mi lesz azokkal az emberekkel, akik gyakorlatilag végleg kikerültek az ellátási rendszerből? - Nem igazán tudom, de számuk rohamosan fog növekedni. Egy részüket koruk, valamint egészségi állapotuk miatt tulajdonképpen hiba lenne visszahívni a rendszerbe, feleslegesen fárasztanánk a munkaadókat. Ez természetesen innen számítva már szociális szféra, nem pedig foglalkoztatáspolitika. Marad tehát az önkormányzati gondoskodás, az igazi választ azonban a Népjóléti Minisztériumnak kellene megadni. K. A.