Délmagyarország, 1995. április (85. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-11 / 85. szám

KEDD, 1995. ÁPR. 11. A HELYZET 7 ÉSsséBI RP^.-cSÜ A beköltözésig az a jó az YTONG-ban, hogy mé­rövid felülvizsgálat után kide­rült, hogy a berendezés cseréje elkerülhetetlen. Azóta nem végzünk nyitott szívműtétet a klinikán. A klfma cseréje 32 millió forintba kerül, ebből 12 milliót az egyetem, 20 milliót a Népjóléti Minisztérium biztosít az idei kötségvetésből. A fel­újításra kiírt versenytárgyalást a Nickel-Klíma Kft. nyerte meg, februárban kezdték el a munkálatokat. A befejezést ­az üzemkész állapotot - má­jus 15-re vállalták. • Gondolom önt, mint az osztály élére újonnan kine­vezett vezetőt, kivált érzéke­nyen érintette a december óta tartó kényszerszünet. - így igaz, hiszen mint új ember, nagy lelkesedéssel és tervekkel érkeztem Szegedre, amiket három hónap eltelté­vel megtorpedózott az élet. Ké­sőbb azonban úgy tűnt, hogy ezt a kényszerszünetet a hasz­nunkra is fordíthatjuk, s ez a gondolat némi megnyugvást adott az osztályon mindannyi­unknak. A műtő klímaberen­dezésének cseréje alatt ugyanis a szívsebészeti osztály felújí­tása és bővítése is megtörténik. Ennek költségeit az egyetem fedezi, és hozzájárult a Szegedi Szívsebészetért Alapítvány is. A szívsebészeten folyó mun­kákkal párhuzamosan felújítják az általános sebészet intenzfv osztályát is. így „egy ülésben" túlesünk a nehezén, s aztán már valóban minden tekintet­Kényszerszünet a szívsebészeten ben megújult erővel dolgo­zunk. • S addig tudnak valami­lyen gyógyító munkát vé­gezni? - A nyitott szívműtétekre december közepe óta nincs lehetőség, ami azt jelenti, hogy azok az operációk maradnak el, amelyek szívmotor segítsé­gével végezhetők. Ezek a ko­szorúér-, a billentyúmútétek, illetve az összetett szívfejlő­dési rendellenességeket korri­gáló műtétek. Vannak olyan beavatkozások, amelyeket za­vartalanul tovább folytathat­tunk, így a zárt szívműtéteket - amelyekhez nincs szükség szívmotorra a ritmusszabá­lyozók beültetését és a szívka­téterezéseket. • Az elmúlt közel fél év alatt hány szívműtétre „ítélt" beteget kellett elkül­deni, illetve máshova utalni a műtő bezárása miatt? - Száztíz szegedi, illetve Szegedhez tartozó betegünket operáltak Debrecenben, a DOTE szívsebészeti központ­jában, néhányat az Országos Kardiológai Intézetben. • S amikor nincs szükség­állapot, hány műtétet vé­geznek itt a SZOTE szív­sebészetén? - Az elmúlt nyolc-ttz év adatai szerint évi 230-250 nyi­tott szívműtét történt. Idekerü­Még az épületsebészek dolgoznak. (Fotó: Révész Róbert) Balszerencsével kez­dődött dr. Szécsi János egyetemi docens szegedi pályafutása. A korábban Debrecenben, majd Belgi­umban gyógyító szívsebész három hónapig vezethette zavartalanul a SZOTE szívsebészeti önálló osztá­lyát, amikor hirtelen-vá­ratlan a műtő klímaberen­dezése elromlott, s ettől kezdve - a mai napig ­nem végezhetnek szívmű­tétet a dél-magyarországi régió szívsebészeti köz­pontjában. A szívsebészet bezárásának okairól, az osztály újranyitásának várható időpontjáról, s mindezek apropóján egyéb „szívügyeinkről" kérdez­tük Szécsi Jánost. lésemtől - szeptember köze­pétől - december közepéig 99 nyitott szívműtétet végeztünk, s ha újra elindulhatunk, akkor az eredeti elképzelésemnek megfelelően az ápolási idő csökkentésére törekszünk, an­nak érdekében, hogy ugyan­annyi ágyszám mellett több be­teget tudjunk megoperálni, s ne legyen hosszú a műtétre vá­rakozás ideje. Az átlagos ápo­lási idő korábban 24 nap volt, ezt csökkentettük 14 napra, ami nem jelenti azt, hogy két hét után befejeződik a szívmú­tött beteg gondozása, kezelése. Folytatódik a rehabilitációval Deszken, a megyei szív- és tü­dőkórházban. • A magyarországi halálo­zási statisztikákat a szív-ér­rendszeri betegségek veze­tik, s világviszonylatban előkelő helyen szereplünk e betegséggel, ugyanakkor a Magyarországon végzett szívműtétek száma európai viszonylatban igen kevés. - Léteznek már statisztikák arról, hogy a különböző orszá­gokban egymillió lakosra hány szívoperáció „jut". Nyugat­Európa legfejlettebb országai­ban ez a szám 800 és 900 kö­zött van, mi magyarok 260­nal az egyik sereghajtók va­gyunk. Ha megközelítjük az európai átlagot, ami egymillió lakosra számítva 450 szívmű­tétet jelent, akkor már elége­dettek lehetünk. Ehhez azon­ban az ápolási idő csökken­tésén kívül az is szükséges, hogy az osztályon legalább öt szívsebész legyen képes ön­állóan operálni. • E vágyak ellenkezőjét látszanak alátámasztani azok a hírek, amelyek a bészet ellehetetlenüléséről szólnak. Nevezetesen arról, hogy a szívsebészeiben használt úgynevezett im­plantátumok ára a forint­leértékelés és a vámpótlék bevezetése miatt 33 száza­lékkal drágult, de a többlet­költségeket az egészségbiz­tosító nem fizeti. - Ehhez a szomorú és igaz tényhez még hozzátartozik az is, hogy az 1992-ben megálla­pított finansztrozási-normák érvényesek most, 1995-ben, ami gondolom nem szorul kü­lön magyarázatra. A legutóbbi információim szerint úgy tű­nik, hogy január elsejével visszamenőleg 15 százalékot emelnek az eddigi normákon. Ha nem tudják biztosftani a fi­nanszírozást, akkor nekünk or­vosoknak más lehetőségünk nincs, mint tolmácsolni a bete­geknek: ennyi az a pénz, amit a társadalom a szívsebészetre költeni képes. Én azért nem vagyok pesszimista, mert a szívsebészet esetében a gyó­gyítás egyik olyan ágazatáról van szó, amelyik mindig is im­port anyagokkal dolgozott, s ezeknek előteremtése, megfi­zetése eddig is nehéz volt, de találtak rá módot, hogy ezt a szükségletet kielégítsék, s úgy gondolom ezután is lesz rá mód. Ha nem, akkor az tragé­diákhoz vezethet. Kalocsai Katalin Bécsi tapasztalatok Magyar „vasfigginy" délkeleten? - A kétnapos látogatás tar­talmát három részre lehetne osztani. Az első a törvényke­zési munkánkra vonatkozik. Is­meretes, hogy Ausztria belé­pett az Európai Unióba, s ezt náluk is megelőzte egy négy­éves, úgynevezett jogharmoni­zációs törvénykezési időszak, ami után lehetséges egy ilyen európai szervezethez való csat­lakozás. Ebben vámjogszabá­lyokat, gazdasági szabályozó­kat, eljárási jogokat „igazíta­nak" ahhoz a jogrendhez, amelyben a többiek már dol­goznak. Mi be szeretnénk lépni az EU-ba, tehát nyilvánvalóan a politikai szándékon és dön­tésen, valamint a magyar gaz­daság a felkészülésén túl, egy ugyanilyen jogharmonizációs szakaszt is be kell iktatnunk. Mivel mi talán az osztrák szomszéddal vagyunk a leg­jobb viszonyban azok közül, akik ezt támogathatják, így ké­zenfekvőnek tetszik az a meg­oldás, hogy az Osztrák Parla­ment tapsztalatait vizsgáljuk meg először. • A fenti kérdésen kívül mi volt még a tárgyalási téma? - A biztonságpolitika. En­nek is a kül- és belbiztonsági része. • Különös tekintettel a schengeni határozatok gya­korlati megvalósítására? - Igen. A határok rendje, a kábftószercsempészet, s min­den olyan kérdés, amely nyo­maszt bennünket és őket is, szóba került. Az emlftett egyezmény hatására az EU a külső határait védi. Ez éppen Ausztria és Magyarország köz­ött húzódik, tehát számunkra igen kellemetlen. Dr. Heinz Fischernek, az Osztrák Parlament elnökének meghívására hatpárti parlamenti de­legáció járt Bécsben az elmúlt héten Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke vezetésével. A küldöttség tagja volt két szegcdi or­szággvűlési képviselő, dr. Géezi József (MSZP) és Póda Jenő (MDF) is. A szocialista párti hon­atya jelenleg is külföl­dön tartózkodik, így a küldöttség hazaérkezése után Póda Jenőt kérdez­tük arról, mi volt a láto­gatás célja és miről tár­gyaltak az osztrák féllel? • Új vasfüggönynek is ne­vezik... - Kifejezték szándékukat, hogy ők sem szeretnék, ha ez lenne, s mi is ugyanezt a néze­tet képviseltük. Ugyanakkor őket kötik az előírások. • Ezzel kapcsolatosan Sze­ged neve is felmerült. Mi­ként? - Úgy, hogy mi felvetettünk egy konkrét javaslatot, amely­ben az osztrák fél segíthet ne­künk. Nevezetesen arról van szó, hogy a magyar délkeleti határokon, s akkor már Sze­gedről is szó esik, egy hasonló rendszert vezessünk be, mint ami ott van. így kisebb a ter­helés, mert ezáltal már egy ré­szét a nem odavaló utasoknak kiszűrné ez a rendszer. Ez köl­csönös érdek, hiszen így mi is távol tudjuk tartani a nemkívá­natos elemeket, akik most be­jönnek és a nyugati határon akadnak fenn, s akkor már mi nem tudunk mit kezdeni ve­lük... így tulajdonképpen egy előövezetet lehetne kialakítani, amihez az osztrák fél anyagi segítséget is ígért. • Találkoztak Franz Wra­nitzky kancellárral és Alois Mock külügyminiszterrel is. Mi volt a téma azokon a megbeszéléseken ? - Szó volt a NATO-ról, ar­ról, hogy mi tagjai akarunk lenni ennek a katonai szerve­zetnek, Ausztria pedig mint ha­gyományosan semleges ország, most a kétpólusú világ meg­szűnésével nemigen tud mit kezdeni ezzel a semlegességé­vel. Wranitzky kancellár be­szélt arról, hogy Ausztria része kell, hogy legyen az összeuró­pai biztonsági rendszernek. Nem nevezte meg ugyan a NATO-t, de a biztonsági rend­szert Európa minden oldalról történő védelmében képzeli el, s ez nyilván jelentheti az Észak-Atlanti Szövetségben való szerepvállalásukat is. • S a harmadik kérdéskör? - Látogatást tettünk Burgen­landban, Rust városában, ahol láthattuk azt, hogy a kisebbségi és emberi jogok miként való­sulnak a gyakorlatban. Erről csak annyit, hogy a 3500 főnyi magyar kisebbség anyanyelvén tanul, mi több, egyre növek­szik azok száma, akik magyar nyelvet tanulnak. S nemcsak a magyar nemzetiségűek, hanem az osztrák gyerekek is tanulnak magyar iskolában! Példaértékű gyakorlat és tapasztalat. Kisimre Ferenc retpontos, könnyű, gyor­san építhető, hogy ke­vesebb habarcs kell hoz­zá és hogy szép. Az, hogy az YTONG a legjobb hőszigetelő is, az építkezés során nem sokat jelent. A beköltözés után annál többet. Ha további információra van szüksége, küldje el az alábbi szelvényt címünkre: YTONG Hungary Kft. 1393 Budapest, Pf. 330 , Kérem, küldjenek számomra díjmentes i ismertetót az YTONG falazóelemekról.j 1 Név: .... i í.*' .'**«« v , I. . ri : ' i Város: i , Utca: 1 Házszám: Irányítószám: i | Felhasználói kategória: i Q Tervező • Kivitelező • Beruházó [ • Magánépítő • Építóanyagforgalmazó i 218J YTONG - ,• Egyéb: A bölcsek köve. • Tavaly december 14-én a műtőklíma meghibásodott, s • Átalakítás miatt zárva nemrég láttak napvilágot, s amelyek éppen a szívse-

Next

/
Thumbnails
Contents