Délmagyarország, 1995. március (85. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-06 / 55. szám

Farsangi randevú a Chio Chipsszel vífVK. • Előkészületi mérkőzések Nem lettek okosabbak Vásárhelyen Ebből lett az SZVSE harmadik gólja, szerzője Tóth L. (Fotó: Gyenes Kálmán) Az elmúlt hét végén megyénk NB II-ben és NB III-ban szereplő labdarűgócsapatai újabb előkészületi mérkőzé­seket vívtak különböző erősségű együttesekkel. A HLC hazai környezetben az ugyancsak NB Il-es Baját látta vendégül, a Szeged FC Szolnokra látogatott, ahol a szintén harmadik osztályban szereplő és egykor jobb napokat is látott MÁV-MTE gárdájával meccseit, az SZVSE a megyei bajnokságban szereplő Szőreggel mérte fel, merre tart a felkészülésben, a Makó FC is pályára lépett megye Il-es ellenféllel szemben. Tegnap négyórás mókát, ka­cagást, vetélkedőt, izgalmat varázsolt a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Topolya sori tornacsarnokába a Csongrád Megyei Szabadidő­sport Szövetség^ Hegedűs Im­réné elnök és Fazekas Erzsé­bet, az MTSH szabadidősport felelőse még a rokonságot is mozgósította a siker érdeké­ben. A sikerélmény természe­tesen nem is maradt el, mert a „Farsangi népi játékos vetélke­dő" címet viselő eseményen a részt vevő 13 együttes egy pil­lanatig sem unatkozott, hanem önfeledten versenyzett, s gyűj­tötte az ajándékokat, amik kifogyhatatlannak bizonyultak a Chio Chips, a Tejipari Válla­lat, a megyei egészségnevelési intézet, a diáksport szövetség és a Guliver játéknagykereske­dés jóvoltából. A csapatok annyira komo­lyan vették a vetélkedőt, hogy már otthon is készültek rá, hi­szen plusz pontokat jelentettek a farsangi népi szokások elját­szása, bemutatása is. Ebben pedig Horváth András zsűriel­nök szerint a Süliné Rácz Emőke tanár által felkészített makói Bartók Béla Altalános Iskola diákjai vitték el a pál­mát. Ez azonban nem azt je­lenti, hogy a többi csapat feles­legesen készült... - A bartókosokon nagyon meglátszik, hogy ének-zenei­sek - mondta elismerően Na­csa Imre, az MTSH igazgatója. De dicsérni kell a puszta­mérgesiket és a szentesieket is, hiszen minden megmozdulásra vevők. Kiss Gábor celebrálásával lezajlott vetélkedésen a kéz­ügyesség, a leleményesség, a népi eszközök verseny közbeni alkalmazása, a mozgásos fela­datok szerepeltek. A versenyt értékelőknek pedig igencsak nehéz dolguk volt, hiszen végig fej-fej mellett haladtak a csapatok. Nem volt olyan együttes, amely ne nyert volna részversenyt. Végül a legügye­sebbek, s ők képviselik a me­gyét a békéscsabai területi döntőn, a dóci általános iskola diákjai lettek, megelőzve a do­maszékieket, a szegedi tanár­képző Il-es gyakorlóját, a ma­kói Bartók Agyigó, a vásár­helyi Testnevelés Tagozat, a vásárhelyi Oszkár és csapatát, a deszkieket, a pusztamérgesi Bohócok, a makói Bartók Talalaj, a szentesi Koszta és a Szabadidős Sport Club, a sze­gedi Osztrovszkij gárdáját. A verseny végén a főszpon­zor, a Chio Chips két képvise­lője, Kányi Zsóka marketing manager és Győrbíró Tamás szegedi kirendeltségvezető azt hangsúlyozta, hogy szívesen adták a nevüket egy ilyen programhoz, hiszen a fő vásár­lóiknak, a gyerekeknek ked­veskedtek. Egyébként eddig is ott voltak minden diákmeg­mozduláson, amire meghívást kaptak. A vidám délelőtt értékelő­jére Horváth András, a Magyar Szabadidősport Szövetség elnökhelyettesét kértük. - Szép volt, jó volt, s hogy ez így volt azt a kipirult gye­rekarcok bizonyítják. Nagyon örültem, hogy a Chio és a gye­rekek így egymásra találtak. Számomra is nagy élmény, hogy a szegedi tanárképző test­nevelési tanszékének két ok­tatója is ennyire a szívén viseli a lakosság szabadidősportját. Bízom abban, hogy a területi döntőn is szép Csongrád me­gyei siker születik. HLC-West-Radial-Baja <M) Vásárhely, 500 néző. Ve­zette: Kérdő B. HLC-West-Radial: Fekete (Kopschitz) - Kiss Cs., Márta, Ferenczi, Szécsényi (Rupa) ­Barna, Bress, Boruzs, Kiss P., Szaszovszki - Rosu (Szűcs). A vásárhelyiek legjobb ti­zenegye ezúttal sem úgy állt fel, mint korábban. Már hagyo­mánnyá vált - nemcsak a HLC-nél -, hogy nem azok lesznek teljesen a kezdők, akik alapoznak* A heti és a jövő heti igazolás során azért talán meg­lesz a kezdő tizenegy Vásárhe­lyen is... Antal Ferenc ezúttal hazai pályán is az idegenben alkalmazandó felállás szerint küldte pályára csapatát: négy védő, öt középpályás és egy ék. A hazaiak igyekeztek is tartalommal megtölteni a tak­tikát. A defenzív felállás elle­nére már az első félidőben is négy gólhelyzet és egy kapufa jelezte, hogy a védekezésre összpontosítanak Barnáék. Szünet után sem változtattak a taktikán. Szécsényi helyére vi­szont beállt Rupa László - akit a héten fognak kölcsönkérni az Újpesttől. Rosu az egyszemé­lyes „csatársor" többször volt lesen az indításoknál, viszont amikor nem volt lesen, a part­jelző már megszokásból is fel­emelte a zászlaját, így nem volt „szerencséje". Ennek han­got is adott, aminek megtor­lását Kérdő az ellenfélre bízta, vagyis ha rugdosták a csatárt, nem fújta le. Úgy kell neki. Mit beszél vissza. A „viszály­kodás" vége az lett, hogy Ro­sut ölbe kellett lehozni a pályá­ról. Mindkét csapat előtt nyílt ebben a játékrészben is gól­szerzési lehetőség, ami azt jelzi a hazaiaknál, hogy a védeke­zésben, a visszazárkózásban még van mit gyakorolni. Összességében, ha gólt nem is, de jó mérkőzést láthatott a közönség. Még van egy hét, le­het javítani. De a főpróba sike­resnek mondható. Antal Ferenc: - Az átala­kulóban lévő - sajnos ezt kell mondanom a rajt előtt egy hét­tel - csapat játékával meg len­nék elégedve, de sok helyzetet kihagytunk. Annak is köszön­hető, hogy a visszagurltásokra nem érkezett időben ember, úgy, ahogyan gyakoroltuk. - OLASZ ­Szolnoki MÁV-MTE­Szeged FC 2-2 (0-1) Szolnok, 100 néző. Vezette: Csalós. Szeged FC: Riedel (Bán) ­Magyar (Újvári), Bóka, Szél­pál - Takó - Illyés (Márton), Gréczi, Dézsi (Rácz), Kanál ­Miklós, Váczi. Edző: Czibere László. A nagy ezőzés miatt a két csapat az eléggé kisméretű sa­lakpályán csapott össze. Rög­tön a találkozó elején, a 2. percben Dézsi távolról vette be a hazaiak kaupuját. Ezt köve­tően is a vendégek akarata ér­vényesült, de Kanálnak a fejé­ben, míg Miklósnak a lábában maradt az újabb szegedi találat. Szünet után a házigazdák kezdtek jobban, s az 54. perc­ben Major ugyancsak távolról egyenlített. Mivel a találkozó levezetésére megkért játékve­zető nem érkezett meg, az egyik néző(!) dirigálta a mér­kőzést. Biztosan szeretett vol­na szerepelni, hiszen az utolsó negyedórában előre lépett fő­szereplővé. A 76. percben előbb a szolnokiakat „ajándé­kozta" meg egy büntetővel (Bontovics biztosan értékesí­tette), majd a 88. percben a Szeged FC-nek is járt a .jóté­konyságból". A 1 l-est Váczi helyezte a kapu jobb oldalába. SZVSE-Szőreg 8-0 (3-0) Textil-pálya, 100 néző. SZVSE: Kadnár - Sándor ­Kothencz, Nagy Sz. - Várszegi R., Süli, Zámbori, Pikó, Vár­szegi N. - Tóth L., Djurics. Edző: Lóczi István. A második félidőben szóhoz jutott még Demeter, Simon, Puskás. Gólszerzők: Tóth L. (3), Djurics (2), Süli (2) és Pikó. A vasutasoktól sérülés és egyéb okok miatt számos stan­dard labdarúgó hiányzott, de ennek ellenére végig a kezük­ben tartották az irányítást, s akár még több góllal is megter­helhették volna a szőregiek kapuját. Makó FC-Ferencszállás 2-2(2-0,2-1) Két héttel az NB III. kezdete előtt hetedik edzőmérkőzését játszotta vasárnap délelőtt a Makó FC csapata a megyei II. osztályú Ferencszállás gárdája ellen. A mérkőzés - rendha­gyóan a vendégek kérésére ­háromszor harminc perces volt, s a két együttes a követ­kező összeállításban lépett pályára. Makó: Himer (Ménesi) ­Papp, Leindler, Anda - Mező, Madránszki (dr. Széli), Sahin, Bódi (Csák), Karsai - Kontacs, Kiss. ' Ferencszállás: Csapó, Bottyán, Kovács, Kun, Vörös ­Bíró, Török, Juhász, Katkó ­Nagy, Czéma (Gabnai). Gólszerzők: Bódi (2), ill. Török, Nagy Gy. Az első harmadban a sérülé­sek (Bárány, Márki, Frank, Csák, Bódi, dr. Széli) tizedelte hazaiak irányították a játékot, s bár két gólos vezetést szerez­tek Bódi révén, közel sem nyújtottak sziporkázó teljesít­ményt. A második és harmadik harmad az alacsonyabb osztá­lyú, ám rendkívül lelkes Feren­cszállásé volt. A fegyelmezett védekezés mellett több szép akciót is vezettek Kovácsék, s meglepetésre legalizálni tudták hátrányukat, beállítva ezzel a végeredményt. A hazaiak az utolsó harminc percben Kiss és Kondacs révén még beta­lálhattak volna, de még előbbi a kapufára, addig társa fölé lőtt. A birkózó olimpiai bajnok Farkas Péter is kíváncsi volt a küzdelmekre Egy low-kick, azaz combrúgás... Ismét a kempósok vitték el a pálmát Makón Ha alindal a „parasztlengő Amikor tavaly a Budo Gála résztvevőit néztem, megesküd­tem volna rá, hogy a makói Er­dei Ferenc Szakközépiskola tornacsarnoka több nézőt már nem tud befogadni. (Akkor kb. 900-an vettek részt a rendezvé­nyen.) Tévedtem. Szombaton délután több, mint ezren zsúfo­lódtak össze ugyanott, meg­mászva a bordásfalakat, ki­használva minden talapalatnyi helyet. Rangosan, mint ahogy az a hetedik alkalommal meg­rendezett Budo Gálához illik, úgy peregtek az események. Délután háromkor az ünnepé­lyes megnyitón dr. Búzás Pé­ter, Makó polgármestere me­leg, baráti szavakkal nyitotta meg a rendezvényt, ahol a csi­nos hostessek ugyanúgy nem hiányoztak mint a profi hopp­mester, a műsorvezető MTV riporter, Zoltán János. Az első három „műsorszám" (a gyerek clicker, az ifjúsági fiú kick-box és a felnőtt női light contact karate) döntőiben látványos, szép küzdelmeket láthattunk. Ezek közül is ki kell emelnünk a -34 kg-os gyerek clicker ver­senyszámban a szegedi comba­tos Sastin Zoltánt, aki kick-bo­xoló létére imponáló magabiz­tossággal nyert és a szintén szegedi kyokushinkai karatés női versenyzőket, akik a light contact versenyszámban tarol­tak, azaz a hat éremből négyet hazavittek. A közönség hangos taps- és füttykoncerttel, vala­mint időnként hangorkánnal biztatta kedvenceit. A küzdel­mek „egyhangúságát" Jodo­iaido, Wing-tsun, nunhaku, aikidó, kempó, aerobik és kán­kán bemutató színesítette. Az est fénypontja (mint ahogy ezt már hét éve megszoktuk) az öt óra után kezdődő Budo kumite volt. Harcos, bár az előző évekhez képest kevésbé látvá­nyos küzdelmeket láthattunk ebben a „műsorszámban", sok volt a címben is szereplő „pa­rasztlengő". Hiányoltuk a sze­gedi Filót és a szintén szegedi Molnár Csabát, akik sérülés miatt nem tudtak részt venni. Egy lényeges dolgot azonban nem hagyhatunk szó nélkül! A Budo Kumite előtt a verseny­zőket és a bírókat eligazító szakmai értekezleten a ver­a senykiírást értelmező megbe­szélésen a résztvevők leszö­gezték: a mérkőzések 2x2 per­cig, k. o.-ig, vagy feladásig tar­tanak. Erről a kitételről a bírói kar többsége menet közben tö­kéletesen megfeledkezett. (Természetesen voltak korrekt bírók is - a szerk.) Két mérkő­zésnél a három-három földre­vitelt nem pontozták, így úszott el például a szegedi Rusz László mérkőzése is a döntőbe jutásért a makói Kocz­kás Józseffel szemben. Való­színű, ezek a döntések vezették a budapesti kempósok vezető­jét, Juhász Ferencet arra az elhatározásra, hogy a döntőben szakmai tanácsként azt az inst­rukciót adja: Ne hagyj semmit a bírókra..." Tanítvá­nya, Horváth Zoltán, a BVSC versenyzője megfogadta az utasítást és ellenfelét, a makói Koczkás Józsefet Low-kick (azaz combrúgás) technikával k. o.-zta le. A Budo kumitét te­hát, akárcsak tavaly a kempó­sok nyerték. Mindez a szeplő azonban nem halványítja el a makói Bu­do Gála hírnevét. Egy alföldi kisvárosban indult el egy olyan kezdeményezés, amely az évek során országos hírnévre tett szert, amelyet szakmai körök­ben számon tartanak, amely példaértékű. Végül álljon itt dr. Búzás Péter polgármesternek a megnyitójából egy mondat. „Remélem, nem ez lesz Makón az utolsó Budo Gála, amiért mindent megteszek!" Eredmények. Fiú clicker. -34 kg: 1. Sas­tin Zoltán (Combat Szeged), 2. Koncz Attila, 3. Balázs Attila (mindkettő: Jánoshalma). -39 kg: 1. Hollósy Tamás (Kiskun­halas), 2. Nagy József, 3. Kár­páti Róbert (mindkettő: János­halma). -41 kg: 1. Nagy Ákos (Jánoshalma), 2. Köteles István (Makó), 3. Blum Richárd (Já­noshalma). -50 kg: 1. Faragó Péter (Jánoshalma), 2. Gál Ist­ván, 3. Szalai Tibor (mindket­tő: Makó Budo). -57 kg: 1. Szalai Attila (Makó Budo), Csizmadia István (Jánoshal­ma), ... 3. Pastrovics Szabolcs (Jánoshalma). +57 kg: 1. Ben­csik István, 2. Dancsó Gábor, 3. Mészáros László (mindhá­rom: Jánoshalma). Ifjúsági kick-box. -50 kg: 1. Gruber Sándor, 2. Farkas Jó­zsef (mindkettő: Békéscsaba), 3. Forrai Szilveszter (Vásár­hely). -57 kg: 1. Bicók Roland, 2. Olasz Tamás (mindkettő: Makó Budo), 3. Aigner Tamás (Apátfalva). -65 kg: 1. Zima Miklós (Békéscsaba), 2. Balas­si Gergő, 3. Tóth András (mindkettő: Szeged Combat). ­73 kg: 1. Boros János (Kecske­mét), 2. Szalamia János (Apát­falva), 3. Csillag Áron (Szeged Vörös Sárkány). Női felnőtt light contact. Könnyűsúly: 1. Kószó Ildikó (Szeged Kyo.), 2. Gazdag Anett (Makó Budo), 3. Camjavecs Zsuzsanna (Szeged Kyo.). Nehézsúly: 1. Hamvai Juli­anna (Szeged Kyo.), 2. Csábi Bettina (Jánoshalma), 3. Ba­lázs Andrea (Szeged Kyo.). Férfi felnőtt Budo Kumite: 1. Horváth Zoltán (Bp. BVSC), 2. Koczkás József (Makó Bu­do), 3. Rusz László (Szeged ju­jitsu). Szöveg és fotó: HÁRS LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents