Délmagyarország, 1995. március (85. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-06 / 55. szám

HÉTFŐ, 1995. MÁRC. 6. • Vámfórum '95 Kiszűrik a „nagy halakat BELÜGYEINK 3 f?i Annál is inkább, mert e törvény hiánya évente sok tízmilliárd forintos veszteséget okoz az államháztartásnak. Arnold Mihály pénzügyőr tábornok hangsúlyozta mindezt a szombaton Nagykanizsán rendezett országos vámfórum 170 résztvevője előtt. A Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka előadásában jelentős teret szentelt a feketegazdaság elleni fellépésnek. Mint mondta: csak a gazdasági folyamatok teljes ellenőrizhetőségét biztosító jogalkotás nyomán lesznek képesek Mintegy 130 különféle jogszabály és számos miniszteri rendelet alapján dolgoznak a magyar vám- és pénzügyőrök. Ezek a szabályok, utasítások jórészt idejétmúltak, a kívánatos gazdasági folyamatokat akadályozó joghézagok sorát tartalmazzák, helyenként alkotmánysértőek és kevéssé felelnek meg az európai normáknak. Ezért sürgető a minden gazdasági szervezet és állampolgár számára megfelelő, egységes vámtörvény elfogadása. a „nagy halak kiszűrését" segíteni a vámszervek. A tábornok hozzátette: hiányzik a magyar diplomáciából a feketepiac elleni küzdelem egyik Szabó Iván és az árnyékkormány Az ellenzéki pártok körében már többször felvetődött egy árnyékkormány létrehozásának gondolata. Ezt Szabó Iván, a Magyar Demokrata Fórum ügyvezető elnöke, parlamenti frakcióvezetője erősítette meg szombaton, nyíregyházi sajtótájékoztatóján, amelyet a Független Kisgazdapárt, a KDNP és a Fidesz szabolcsi vezetőivel folytatott megbeszélése után tartott. Az MDF vezető politikusa kifejtette: pártja idegenkedik az árnyékkormány szó használatától, mert az előző parlamenti ciklusban az SZDSZ hasonló kezdeményezése is tragikomédiába fulladt. Szabó Iván úgy fogalmazott: „ vannak folyamatok, amiket nem nagyon kell siettetni". Hozzátette: ahhoz, hogy egy árnyékkormány felálljon, előbb egy árnyékkormány-programnak kellene megszületnie. Úgy vélte: egy ilyen ellenzéki közös kor• Március 6-án 15 órától, az Immunológiai és Nephrológiai Munkabizottság tudományos ülésén Tóth professzor a Cornell-i Egyetem Pharmacológiai Intézetének kutatója tart előadást „Molecular pathogenesis of humán diseases: knokin and knok-out mouse modets" címmel. Március 7-én 18.15 órától, a Nyelvtudományi Munkabizottság és a JATE Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke a Nyelvészeti Műhely soros rendezvényeként Krékits József főiskolai tanár tart előadást „A performatív megnyilatkozások szemantikai és pragmatikai aspektusai" címmel. Aba Novak Fehérvárott Aba Nóvák Vilmos újabb faliképét restaurálják Székesfehérvárott. 1996-ra, a millecentenáriumi ünnepségekre helyreállítják a Szent István által alapított középkori királyi bazilika maradványait őrző romkert mauzóleumában a Szent Korona és a Szent Jobb történetét megörökítő, 130 négyzetméteres seccót. A romkerti falikép a második olyan székesfehérvári Aba Novákalkotás, amely helyreállításra szorul. Az 1950-es években több mészréteggel „eltüntetett" képet két évig tartó munkával mentette meg Hernádi György restaurátor a pusztulástól. Hasonlóan nagy munka vár a restaurátorra a romkerti secco helyreállításánál is. mányprogram megszületését reálisan 1997. vége, 1998. eleje előtt nem lehet várni. Egy másik újságírói kérdésre válaszolva elmondta: szerinte elképzelhető, hogy a mostani ellenzéki erők alakuló, egyre szorosabb együttműködése 1998-ra úgynevezett uniópárttömörülésbe torkollhat. Szabó Iván a sajtótájékoztatón beszélt a művelődési tárca tevékenysége körül kirobbant vitáról is. Kiemelte:"^/ európai felfogástól idegen, mostani kultúrpolitikát az ellenzék nem tudja tolerálni. A politikus a magyar-román és a magyarszlovák alapszerződéstervezetről ugyancsak kifejtette az ellenzéki erők álláspontját, hangsúlyozva: nem csak deklarálni szükséges a kisebbségi jogokat, hanem meg kell találni a módját annak is, hogy a vállalt kötelezettség számonkérhető is legyen. ASZ AB 1 úréi Március 10-én 11 órától, az Orvostudományi Szakbizottság új munkabizottságaként a haematológiai problémákkal foglalkozó oktatók és kutatók tervezik el programjukat, s eszmecserét folytatnak „A mérsékelt malignitású lymphomák kezelési irányelvei"-ról. - 15 órától a Humángenetikai Munkabizottság ülésén aktuális kérdésekről, tervekről, elképzelésekről konzultálnak. hatékony eszköze, a vámattasé. Pedig az ő működésükkel már messze a határokon túl megelőzhetők lennének a nem kívánatos machinációk, jelenségek. • Kiáltás címmel a magyar oktatás, sajtó és kultúra helyzetéért érzett aggodalom jegyében szombaton - az MDF és a KDNP kerületi szervezetei, a Széchenyi Társaság, a Magyar Újságírók Közössége, az Ifjúsági Demokrata Fórum, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, valamint a Közakarat Egyesület szervezésében találkozót tartottak Budapesten. A zsúfolásig megtelt teremben elsőként Sugár András, a televízió volt főmunkatársa adott átfogó képet a sajtó jelenlegi helyzetéről. Kiemelte, hogy a Magyar Televízióban legalább 400 munkatársat ,radíroztak le" az elmúlt hónapokban azért, mert nem tartoznak az SZDSZ kemény magjához, illetve annak hold(Ennek jelentőségét jól érzékelteti, hogy például az Egyesült Államoknak 82 vámattaséja van a világ kulcsfontosságú városaiban.) Arnold Mihály a továbbiakban kiemelte: nemcsak a kiszámítható és az új európai vámkódexhez igazodó gazdasági és vámtörvények hiányoznak - a magyar vámszervek achiles-sarka a megfelelő informatikai hálózat hiánya is. Remélhető, hogy Phare és más külföldi támogatásból 3-4 hónap múlva megvalósul az úgynevezett Assicuda-program, amely a vámőrség meglévő számítógép-parkjára épül. Hatékonyságát és a feketegazdaság elleni fellépést is erősíti, hogy azt összekapcsolják az APEH-információs rendszerével. Kiáltás udvarához. A legnagyobb bajnak azt nevezte, hogy már folyik a nemzeti televízió koncesszióba adásának előkészítése. Pokorni Zoltán fiataldemokrata politikus a kormányzat oktatáspolitikai terveit kritizálta. Fekete György MDF-es képviselő 13 pontban bírálta a művelődési tárca tevékenységét, amely mögött - mint hangsúlyozta - nem amatőrség rejlik, hanem a kisebbik kormánypárt tudatos stratégiája. Makovecz Imre szerint olyan nyitott társadalom létrehozása készül, amely erkölcstelen. • Szegedi Rímesek sikere Hűvös és Henn: Levél Befejeződött Gyulán az Erkel Ferenc Művelődési és Közösségi Házban rendezett XXV. Jubileumi Alföldi Független Film- és Videoszemle és a vallási témájú filmek és videók I. országos fesztiválja. Gyöngyösi Lajos, a zsűri elnöke záróbeszédében elsőként az alföldi fdmszemlét értékelte, amelyen 27 alkotást mutattak be. Számos fiatal filmes jelentkezett friss, őszinte hangvételű munkával, köztük több női alkotó, akik kitűntek a téma és ember iránti érzékenységükkel. Hűvös Lajos és Henn László szegedi filmesek Levél című alkotása, mint legjobb szubjektív útifilm a MAFSZ-díját kapta. A gyulai önkormányzat díját, mint a legjobb hangulatú riportnak, Hajdú Gergely Villa: Negra a falu szélen című filmjének ítélték. Az első négy helyezett részt vesz a júniusban rendezésre kerülő Országos Filmszemlén. A vallási témájú filmek első fesztiválján szerepelt alkotások egyrészt az igehirdetésről szóltak, másrészt az ezt átélő, befogadó csoportokról. „Ez az eddig ismeretlen kommunikációs ág roppant fontos lesz a jövőben, a kezdeményezés történelmi jelentőségű" emelte ki Gyöngyösi Lajos. Gyula város díját a budapesti Nagy Attila János Közös jel című filmje kapta a vallásosság néprajzi vetületeinek bemutatásáért. A második díjat a kápolnásnyéki Szénási Jonathán Sándor: A zsidó vallás című filmjének ítélte a zsűri. /j I közgazdasági egyetemen viszonylag hamar elmesélik ÜL) a zöldfülű diáknak a közlegelő példáját. Ez körülbelül úgy szól, hogy van egy falu, annak száz tehene és egy akkora közös legelője, hogy azon pontosan jóllaknak az állatok. Ha az egyik család - a dezjertőr - a korábbi egy helyett két tehenet csap ki a legelőre, akkor neki kis híján megduplázódik az egyéni haszna, a kifejt teje, a többi kilencvenkilenc családnak, valami kicsivel, szinte észrevehetetlen résszel, de csökken. Igen ám, de jön a második dezertör, még neki is majdnem megduplázódik a haszna, a becsületes 98-nak még mindig nem túl sokkal csökken, de a tehenek már nem igazán laknak jól. A következő és következő dezertőrnek a második kicsapott tehénnel még mindig nő a haszna, de végül kevés lesz a fú, elfogy a tej és megdöglik az összes tehén. A legérdekesebb az, hogy még a sorban utolsó előtti dezertőrnek is növekszik az egyéni haszna - két éhes állat is több tejet ad, mint az egy -, s csak később fordult fel éhségében az összes tehén. Lehet, hogy a professzorom ilyen pontatlan visszaadással kivágna a vizsgán, talán a konklúzió is más volt, de nekem ez jutott eszembe a magyar társadalombiztosításról. Először csak egy ügyes bújt ki alóla, egynek növekedett az egyéni haszna, azután jöttek a többiek, azok is jobban jártak, azután meg szép lassan tönkremegy az egész. Segíts magadon, mert más nem segít! Lassan a magyar társadalombiztosítás jelmondata lesz ez a kijelentés, de az élet- és nyugdíjbiztosítók is ezt sulykolják jelenlegi és potenciális ügyfeik fejébe. Közben grafikonokat mutatnak, amely azt ábrázolja, hogy az ezredfordulóra, meg utána 510 évvel mennyire csökken az állami szerepvállalás, milyen alacsony az a jövedelemhányad, amit a társadalombiztosítás juttat a nyugdíjasnak, s mennyire magas az, amit saját erőből kell előteremtenie a megélhetéshez. És ezek a grafikonok, sajnos, igazak. Lassan már csak közalkalmazottak, illetve az állami cégek dolgozói után fizetnek társadalombiztosítást, azaz egyik zsebből a másikba rakjuk pénzt. A maszek világ meg profitorientált, ott spórol az államon, ahol tud. A társadalombiztosításon - és az adón - meg tud. Különösen akkor, ha azon veszi észre magát, hogy már csak náluk fizetnek hivatalosan bruttót, szabályosan tébézve, másutt meg tízegynéhányezer forinttal van bejelentve mindenki, az éjjeliőrtől az ügyvezetőig bezárólag. A magyar nagyvállalkozón talán még számon lehetne kérni, hogy ne tedd tönkre, a te országod - ez esetben társadalombiztosításod -, de az üzleti világban más törvények uralkodnak. A külföldi' tulajdonosokon meg semmit sem lehet számonkérni. Ha az olasz vegyes vállalatnál minden alkalmazott minimálbéren van bejelentve, akkor a hollandon sem lehet elverni azért a port, ha mind a kétezer alkalmazottjából - ügynökéből — egyik pillanatról a másikra váltakozót csinál. S

1 őzben tönkremegy az újraelosztó tébé, romjain pedig felépül a befizetésarányosan szolgáltató szociálpolitikától mentes egészség- és nyugdíj-biztosítási rendszer. Az átmenetnek persze óhatatlanul lesznek áldozatai, akik után a réginek fizettek, s az újtól csak keveset kapnak, akiknek elolvad a nyugdíjuk, akik közkórházakba szorulnak. (yf^ ISOLITH hőszigetelők 18% árengedménnyel! 10 cm-es, 6 cm-es válaszfallap, raktárról. Schindler tetőablakok 63x100 24 000 Ft áfával 78x120 26 500 Ft áfával MODUL KAI J KFT. Szeged, Csongrádi sgt. 27. Szentes, József A. u. 24. Tel.: 62/474-481, 62/491-022 Tel.: 63/314-011 • Miközben a civil szféra alulfejlettségéről beszélnek a politológusok, addig a Központi Statisztikai Hivatalnak egy 1992-es adatokra támaszkodó tanulmánya az úgynevezett harmadik szektor növekvő gazdasági erejére világít rá. Alulfejlett vagy erős a harmadik szektor, vagyis a nonprofit szervezetek csoportja? - kérdeztük dr. Bódi Györgyöt, a város egyik legismertebb civilszervezete, a Szegedért Alapítvány titkárát. - Először az elnevezések között tegyünk rendet! A gazdaság felől közelítve az úgynevezett harmadik vagy nonprofit szektor elnevezést használjuk, politikai szempontú megközelítés esetén civil szférát monduk. Ám mindkét esetben a pártokra, az egyházakra, az alapítványokra, az egyesületekre, a munkavállalói és munkáltatói G KÉRDÉS A Szegedért Alapítvány titkárához „A műkedvelők is vegyék komolyan magukat! érdekképviseletekre gondolunk. A demokrácia és a piacgazdaság körülményei között a harmadik szektor kialakulása törvényszerű. • E szempontból nem inkább az ország és polgárainak anyagi ereje a meghatározó? - A szektor fejlettsége nem a gazdag emberektől függ. Még az USA-ban sem. Egy ottani 199l-es felmérés szerint a nonprofit szektor bevételeinek 44 százaléka saját vállalkozásokból, 32 százaléka az állam támogatásából, s 24 százaléka a magánemberek adományaiból adódott. Nálunk ellentmondásos a helyzet: a rendszerváltozásban aktív szerepet játszó civil szervezetekből nőttek ki azok a mai pártok és politikusok, amelyek és akik évek óta nem alkotják meg a nonprofit törvényt. A jogszabályok hiányoznak, a pénzügyi feltételrendszer is állandóan változik. A kusza, differenciálatlan Dr. Bódi György helyzetet érzékelteti, hogy ugyanazok a szabályok érvényesek egy 50 ezer forintos kicsi, például iskolai alapítványra, mint egy 50 millió forint tőkével gazdálkodó nagyra. Az új Parlamenttől se várhatunk sokat: például a vállalkozók adózása és a civilszervezetek támogatása közötti összefüggés meghatározásakor nem a hasznosság, hanem az alapító kiléte alapján tettek különbséget alapítvány és közalapítvány között. • Mit tanácsol a sok kicsi alapítványnak ? - Mindegy mekkora egy nonprofit szervezet, profi módon kell működtetni. Az első tanácsom: a kis alapítvány is feleljen meg a pénzügyi előírásoknak, hogy ne kerüljön többe a bírság, mint az alaptőke. Aztán: ne egy egész problémahalmazzal foglalkozzon, hanem egy olyan céllal, amely e szervezettel valóban megoldható. Az alapítvány működésekor szem előtt kell tartani, hogy önálló intézmény, melyben nem sérülhet az önkéntesség és a nyilvánosság elve. A pénzforrások elsősorban pályázatokkal, de különböző gyűjtési technikákkal is gyarapíthatók. Végül az utolsó tanácsom: a kis alapítványokat csinálok műkedvelők, de vegyék nagyon komolyan magukat! D. 1.