Délmagyarország, 1995. március (85. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-31 / 76. szám

2 INFORMÁCIÓ DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1995. MÁRC. 31. TÖRTÉNELMI KRÓNIKA Március 31. 1146. Német és osztrák zsoldosokból álló sereg a trónkövetelő Borisz számára elfoglalja Pozsony várát. A trónkövetelő III. (Hohen­stauf) Konrád német király, II. Ulászló cseh fejedelem és II. (Jasomirgott) Henrik osztrák őrgróf és bajor her­ceg pártfogását élvezi. 1241. A mongolok déli serege Kadan, Büdzsék és Borundaj vezetésével három irányból: a borgói. ojtozi és a vöröstoronyi szoroson át betör Erdélybe. Az erdélyi vajdát csapatával együtt a Barcaságban lemészárolják. Erdély április végére mon­gol uralom alá kerül. 1387. Himhá/.i Benedek veszprémi püspök Székesfe­hérvárott királlyá koronázza (Luxemburgi) Zsigmond brandenburgi őrgrófot, miu­tán az előzőleg elfogadta az országnagyok feltételeit. Zsigmond haláláig, 1437. december 9-ig uralkodik. 1683. Sobieski János len­gyel király és I. Lipót csá­szár-király szövetséget köt. 1713. A király Kornis Zsigmond grófot kinevezi Erdély kormányzójává. Tisztségét 1731-ig, haláláig viseli. 1848. Népgyűlést tarta­nak Szegeden, amelyen a kormánytól a szervezendő nemzetőrség számára 2 ezer puskát. 200 karabélyt. 200 kardot. 400 pisztolyt kér­nek. 1869. Papp István szege­di és láíwy Sámuel kecske­méti fakereskedők enge­délyt kapnak fűrészárugyár létesítésére Újszegeden. 1991. A Moszkvában összegyűlt államfők, kor­mányfők és külügyminisz­terek a Varsói Szerződés megszüntetéséről döntenek. Az aktuson magyar részről Antall József miniszterelnök és Jeszenszky Géza külügy­miniszter vesz részt. A1ÍJ1LA1K G'YÁJiTÓ 13 1F©1R©AILÍUIA2(Í> lOTT, 6728 SZEGED, BUDAPESTI ÚT 8. Telefon/fax: 62/361-864 íniliirnÁl 0IKI2(I nyitó 10 200 Ft+áfa AKA NKDÜL'. 150x150 bukó-nyitó 20 820 h't+áfa 00x240 erkélyajtó lOOOOKI+ifa • n E IS L 0 c <0 a • „Amit az elmúlt 9 hónapban a kormány a gazdasággal mű­velt, az alulmúlja a szocialista időszak tetteit is" - jelentte ki Boross Péter a szegedi poli­tikai fórumon. A gazdaság helyzetének fel nem ismerése, a gazdasági folyamatok erősza­kos megakasztása megbocsát­hatatlan, felmérhetetlen káro­kat okozott az országnak. A kormány saját hibájából került olyan helyzetbe, hogy a sokk­terápia eszközét kell alkalmaz­nia - mondta a politikus. A ter­vezett intézkedések bejelentése elhintette a rémületet anélkül, hogy a részletek ismeretében ki-ki pontosan láthatná, a meg­szorítások mennyire érintik őt és családját. Az előző kor­mány is követett el hibákat, mint a szigorú csődtörvény, a gazdasági csúcsminisztérium fel nem állítása - sorolt fel pél­dákat az egykori miniszterel­nök -, de gazdasági folyamato­kat nem állított le, és ragasz­kodott a törvényes eszközök­höz, a demokrácia játékszabá­lyaihoz. A mai kormány érteti meg sokakkal, milyen érték az Antall József által oly sokat hangoztatott stabilitás. Kérdésekre válaszolva Bo­ross Péter kijelentette: nem volt, s ma sincs értelme kérni az adósság átütemezését, mert az ország nem államoktól, ha­• Boross Péter: A kormány döntései kijózanítóak Boross Péter exminiszterelnök, az MDF alelnöke a párt helyi vezetőinek társaságában: dr. Mécs László, az MDF megyei elnöke, dr. Ványai Éva alpolgármester; Balogh László, az MDF szegedi elnöke, Póda Jenő országgyűlési képviselő. (Fotó: Révész Róbert) nem magánszemélyektől kért kölcsönt. Ám a kialakult egye­temes adósságválság miatt a kérdés világméretű rendezése várható. Az ellenzéki pártok közeledése szükségszerű, mert különben esélyük sincs meg­nyerni a következő választást. Ám Boross a Csurkáékkal való politikai szövetkezésre nem lát lehetőséget. Az ellenzék nem nevez meg köztársasági elnök­jelöltet, mert ennek - a parla­menti erőviszonyok ismereté­ben - nem látja értelmét. Bo­ross Péter elmondta: Antall Jó­zsef nem hagyott írott politikai végrendeletét, de életének utol­só pillanataiban is a magyarság sorskérdései foglalkoztatták... Az alapszerződés-ügyről el­hangzott: semmiféle külső kényszer sem létezik, ezért nem indokolt olyan dokumen­tumot aláírni, melyben a ma­gyar kisebbség helyzete és jo­gai nem tisztázottak. Egy rossz szerződés nagyobb bajok for­rása, mint egy nemlétező. De ha mégis van alapszerződés, akkor a kormánynak azért kell küzdenie, hogy az abban fog­laltak maradéktalanul megva­lósuljanak. A kormány nem bukik meg, de intézkedései hatására a nemzet talán kijózanodott ­mondta az MDF-politikus. „De nincs jogunk pesszimistának lenni, nincs okunk azt hinni, hogy ez a nemzet pont ezt az akadályt ne venné..." Ú. I. EB ELSŐ BEFON SZEGED, DOROZSMAI ÜT 5-7. D Betonacél méretre szabása f~l Hajlítás n Szerelés n Heg. háló értékesítése, több méretben rí Komplett szállítás Érd.: 326-903,324-612 telefonon • Az RMDSZ az alkotmánybí­róságnál fogja megóvni a ro­mán képviselőház által a héten újból megszavazott, határátlé­pési illetéket kirovó törvényt ­jelentette be a képviselőházban rendezett csütörtöki sajtóérte­kezleten Kerekes Károly RMDSZ-képviselő. A törvény, ha a szenátus is megszavazza és érvényessé válik, gátolni Határátlépési illeték Ov az RMDSZ fogja az állampolgárokat a sza­bad utazáshoz való alapvető joguk gyakorlásában. A képviselő emlékeztetett arra, hogy az alkotmánybíró­ság tavaly már alkotmányelle­nesnek minősítette a kormány hasonló értelmű, a parlament által szentesített rendeletét. Vida Gyula képviselő ki­fejtette, hogy a kormánytöbb­ség pártjai valóságos politikai zsaroláshoz folyamodnak, ami­kor a szociális segélyezést kí­vánják ennek az illetéknek a segítségével finanszírozni. Erre az eredeti terv a költségve­tésből a helyi tanácsok részére visszautalandó keretet jelölte meg forrásként. • Konferencia a Ki menedzseli a kultúrát? 1992-ben Népművelési Konferencia néven futott, s csak egy napig tartott. Harma­dik éve viszont már ugyanazt a kérdést állftják a középpontba a szervezők - a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Közmű­velődési Tanszékének oktatói és hallgatói - amely egyben a konferencia elmévé nőtte ki magát, azaz: KI MENEDZSE LI A KULTÚRÁT? (KMK). A témáról idén március 28-3()-ig beszélgettek a résztvevők. A tavalyi nyitóelőadást az azóta már kultuszminiszterré avanzsált Fodor Gábor tartót-; ta, aki egyebek mellett el­mondta: „Magyarországon egy sajátos modellt kellene kialakí­tani az angol mecénás- és a francia menedzser-típusú kul­túra finanszírozási rendszer elemeinek átvételével. Az ál­lamnak például a kultúra bizo­nyos területén egyfajta mene­dzseri szerepet kell felvállal­nia. A másik oldalról viszont az államnak határozottan el kell mozdulnia a mecenatúra felé. Hogy mivel lehetne fel­gyorsítani a magyarországi mecenatúrát? Nos. például kedvezményekkel. Olyan típusú pénzügyi- és adójogszabályok kialakításával, amelyek arra ösztönzik a vállalkozókat, hogy Mediawavcátorok - Hartyándi Jenő és Czahán György. (Fotó: Révész Róbert) támogassák a kulturális szfé­rát. Magyarországon - tgy Fo­dor - a decentralizált és kont­rollált elosztási rendszerek mű­ködésére van szükség." A KMK idei nyitóelőadását szinten egy liberális politikus, Rajk László tartotta. Szerinte a menedzselés szó kétértelmű. Az egyik kérdés az: ki irá­nyítja. a másik pedig: ki finan­szírozza a kultúrát. Utóbbi kapcsán közölte: a kultúrát döntő mértékben az államnak kell finanszíroznia. Az alapve­lő dilemma, hogy ki döni a pénzek elosztásáról. Ebben az államnak minél kevesebb sze­repet kell vállalnia, s a döntési jogokat az önkormányzatok­nak. illetve szakmai testületek­nek kell átadnia. Idén többen is „megcsócsál­ták a kultúresontot". Köztük Réz András filmesztéta is, aki nagyszámú érdeklődő előtt a nonprofit szféra reklámtevé­kenységéről tartott előadást. Réz lesújtó véleménnyel volt a szponzorokról. A euroamerikai gondolkodású „kőgazdagok" ma mái: csak beleszólási jog el­lenében adnak pénzt. Ők mondják meg a szakemberek­nek, hogy mit és hogyan kell csinálni. Szerinte ez tönkrete­szi az autonóm művészeket és szervezeteket. A konferencia utolsó napján éppen ilyen auto­nóm szervezet, a győri MED­1AWAVE Fesztivál szervezői, Hartyándi Jenő és Czabán György mutatkoztak be. Har­tyándiék elmondták: az ötödik éve tartó Nemzetközi Vizuális Művészeti Fesztiválra külön­böző alapítványoktól és cégek­től szedik össze nagy nehezen a pénzt. Mögöttük nem áll semmiféle intézmény és inlra­struktúra. társadalmi mun­kában hárman-négyen szerve­zik meg az európai hfrű feszti­vált, amelyen nemcsak filmek, de koncertek, kiállítások és performance-ok is vannak. Az idei. április 25-30-ig tartó programra például sikerült megnyerni a világhírű The Ba­lanescu Quartet-et. A fesztivál iránti érdeklődést jól mutatja, hogy az idén 49 országból már több mint hétszáz filmalkotás érkezett. Ebből hatvanat mutat­nak be a fő programban. Har­tyándiék nem „sírtak" a pénz miatt, mert mint mondták: tud­ják. jó az, amit csinálnak. A háromnapos konferencia ötletbörzével és koncerttel zá­rult. Jövőre ugyanitt, ugyanígy felmerül majd a kérdés, mert a kérdés már évek óta adott: Ki menedzseli a kultúrát? S a választ lest vér... Sz. C. Sz. • Fordulat a mohi atomerőmű ügyében Sokkoló hatások Az EBRD illetékeseinek dü­hödt reagálását váltotta ki Szlovákiának az. a terve, hogy a nyugati cégekénél 30 száza­lékkal olcsóbb ajánlatot tévő Skoda Praha cseh céggel fejez­teti be a mohi atomerőművet. Mark Tomlinson, az EBRD szakértője, aki közreműködött az eredeti beruházási csomag­terv összeállításában, sokkoló­nak nevezte a pozsonyi pálfor­dulást és azt mondta, hogy az atomerőművet vagy az eredeti tervek szerint fejezik be, vagy pedig az EBRD egyetlen fillér támogatást sem folyósít a beru­házáshoz. - A biztonság pénzbe kerül - mondta az EBRD szakértője, aki kételyeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a cseh és orosz közreműködéssel befe­jezni kfvánt vitatott dél-szlová­kiai atomerőmű megfelelne a nyugati biztonsági elvárásoknak. Tomlinson szerint átlátszó kísérletről van szó az EBRD és a többi eredeti partner megke­rülésére, s az. olcsóbb megol­dásra való törekvést a bizton­ság sínyli meg. A mohi atomerőmű iigye a múlt héten vett fordulatot, ami­kor a Skoda Praha cseh gép­ipari vállalat az utolsó pillanat­ban az EDF francia villamos­ipari vállalaténül 30 százalék­kal olcsóbb ajánlatot tett a 90 százalékban kész vitatott dél­szlovákiai atomerőmű befeje­zésére. A prágai cég vállalta. hogy 800 millió márkáért befe­jezi az atomerőművet és a cseh kereskedelmi bankoktól szer/.i meg a beruházás finanszírozá­sához szükséges pénz egy ré­szét. A prágai ajánlat nyomán Po­zsony az EBKD-hez benyújtott hitelkérelem elbírálásának ha­lasztását kérte, Meciar szlovák kormányf í pedig szerdai sajtó­értekez h i Szlovákia számára elfogadhatatlannak nyilvánítot­ta a londoni székhelyű pénzin­tézet hitelfeltételeit. Az EBRD a villamosáram árának 29 szá­zalékos emelését és a már el­avult, szovjet gyártmányú bo­hunicei atomerőmű 2000-ig történő bezárását szabta a hi­telnyújtás feltételéül. A szlovák kormányfő szer­dán azzal utasította el a feltéte­leket. hogy az áram drágítása csődbe juttatná a kis és köze­pes vállalatok jelentős részét, a bohunicei erőmű bezárását pe dig nem garantálhatják anél­kül, hogy Szlovákia garanciát kapna arra. a mohi atomerőmű első két reaktorja is üzemelni fog addigra. Meciar kevesellte azt az árat is, amelyen a Nyu­gat megvásárolná a hitel tör­lesztése fejében szállított szlo­vák villamosáramot. A pozsonyi kormány -a jövő héten fogja megvitatni a mohi erőmű befejezésére kidolgozott új finanszírozási tervet, amely cseh és orosz részvétellel is számol. A SONIA SZALONBAN MEGTALÁLJA AZ EGYÉNISÉGHEZ ILLŐ MODELLEKET! SONIA DIVATSZALON LUAN BY LUCIA MODELLEK ICÉNYES KOSZTÜMÖK EXKLUZÍV ALKALMI RUHÁK Nyitvatartási H-P: 12-18, SZo: 10-14 Szeged. Béke u. 1. tel.: 62/326-568

Next

/
Thumbnails
Contents