Délmagyarország, 1995. március (85. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-30 / 75. szám

CSÜTÖRTÖK, 1995. MÁRC. 30. BELÜGYEINK 3 • Ötven éve történt Emlékkőavatás Opusztaszeren A Csongrád megyei közgyűlés és Opusztaszer önkormányzata által rendezett földosztási emlékünnepségre több neves személyiség is meghívást kapott. Köztük az esemény szónoka, dr. Lakos László földművelésügyi miniszter, a díszvendég pedig - ötven évvel ezelőtti elődjének lánya - Nagy Erzsébet asszony volt. A Ópusztaszeri Nemzeti Történéti Emlékparkban a Popovics Lőrinc szobrászművész által készített földosztási emlékkőnél a csípős hideg ellenére sok érdeklődő gyűlt össze. Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke köszöntőjében utalt is arra, hogy ez az alkotás most már az ütőkor figyelmét is felhívja az első földosztó karó egykori leverésére. Dr. Lakos László beszédében többek között hangsúlyozta: azért is kell emlékezni a múltra, hogy abból tanulhasson a ma embere, azaz úgy kell politizálni, hogy soha többé ne kerüljön sor olyan földosztásra, amelyet erőszakos tulajdonelvétel követ. A miniszter a magyar parasztság mindenkor jellemző, föld iránti vágyának felidézésén túl rámutatott arra*is, hogy a jelenleg folyamatban lévő földtulajdon-szerzésnek elsősorban a mezőgazdaságból élők érdekeit kellene képviselnie. „Ez azért is fontos lenne, mert így végre beteljesedhetne Nagy Imre földosztó miniszter vágya, hogy a föld azoké lehessen, akik megművelik" mondta Nagy Erzsébet, édesapja 50 évvel ezelőtti beszédére hivatkozva. Kecskeméti János. Ópusztaszer polgármestere pedig azon reményének adott hangot, hogy a most levert cölöpök már sokáig a helyükön maradhatnak, és hazánkban nem kerül sor egy negyedik földosztásra. Szavai után Lehmann Istvánnal együtt szimbolikusan ismét levertek egy cölöpöt az 1945-ös első jelzőkar helyére. Példájukat követte dr. Lakos László, majd Nagy Erzsébet, valamint több jelenlévő. A Szózat hangjaival befejeződő ünnepséget az Árpád-emlékmű megkoszorúzása és a Fesztykörkép megtekintése követte. A késő délutáni órákban pedig Szegeden a Fekete-házban megalakult a Nagy Imre Társaság szegedi csoportja. N. R. I. mmmmm—mmmm • A kárpótlási földigények kielégítése, valamint a mezőgazdaság jelenlegi helyzete kapcsán igazi aktualitása volt a tegnapi - dr. Géczi József országgyűlési képviselő szavai szerint - emlékidézőnek is nevezhető agrárfórumnak, amelyre az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark központi múzeumépületének előcsarnokában került sor. Dr. Lakos László földművelésügyi miniszter az időszerű kérdésekről szólva tudatta az egybegyűltekkel, hogy a minisztérium mindent megtesz a kárpótlás felgyorsításáért, amit egy, a Parlament elé terjesztendő csomagterv kidolgozásával kívánnak alátámasztani. Szükség lenne többek között arra, hogy az árveréseken kedvezményt kaphassanak a helybeliek, továbbá a megbízásos licitálás lehetőségeit is korlátozni kellene. A szaktárca képviselői azt szeretnék elérni, hogy legk'ésőb egy éven belül befejeződjön hazánkban az árverés, és a földingatlanokat ne csak kikarózzák, de be is jegyezzék a földhivatalok. A részaránytulajdon körüli feszültségekét szintén mielőbb fel kellene számolni, hogy megvalósulhasson a földek • Az ópusztaszeri agrárfórum egyik dilemmája m Mennyire „bokrosodik" meg az állami támogatás? Amikor a rációt legyőzte a politika A tanácskozás résztvevői érdeklődéssel hallgatták az előadókat. (Fotó: Enyedi Zoltán) elsődleges tulajdonba adása. Ezt ugyanis várhatóan újabb követi majd, amellyel kapcsolatban eltérőek a vélemények. A földeknek a minisztérium szerint úgy kellene gazdát cserélniük, hogy azok - akár kedvezményes hitellehetőség igénybevételével - a gazdálkodók és ne a spekulánsok kezébe kerüljenek. Dr. Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke a földosztással kapcsolatban az 1945-ös, az 1958-as és az 1990-es éveket úgy említette, mint amikor a rációt legyőzte a politika. Szólt a „zsebszerződések" ellen, amelyek miatt nem ismeretes a mai birtokszerkezetek valódi állapota. A szónok rámutatott arra is, hogy a magángazdák önkéntes szövetkezésének fontossága semmiképpen sem vitatható. A MAGOSZ elnöke, Kozma Huba többek között azt hangoztatta, hogy a külföldiek földtulajdonhoz futtatását nem szabad elsietni, mert napjainkban a hazai vásárlók még kis eséllyel léphetnének fel velük szemben. Deák Ferenc (Magyar Parasztszövetség) szerint nem szolgáltatott igazságot a részleges kárpótlás: 1990-ben már az ügyeskedők, az előrelátók, ha közvetetten is, de közreműködtek a törvény meghozatalában. A fórum további részében többen mondták el észrevételeiket, és kérték a minisztert, hogy a szaktárca legyen tekintettel a földbérlők, illetve a földtulajdonosok gondjaira, az export árbevétel növelésének lehetőségeire is éppúgy, mint az Alföldön jellemző ökológiai problémák megelőzésére. N. Rácz Judit • Kát és fái millió tulajdonos Lehet kérni a támogatásokat Vajon célt érnek-e a mezőgazdasági támogatások - tette föl a kérdést tegnap, szerdán Szegeden, a megyeházán megrendezett agrárfórumon Kednágel Jenő, az FM helyettes államtitkára -, amikor a termelők nem jutnak hitelhez? Mivel az 1995ös támogatások jó része kamattámogatás, a bankok pedig nem hajlandók hitelezni a mezőgazdasági termelést, a probléma felvetése jogosnak tűnik. A helyettes államtitkár elmondta: a mezőgazdaság különböző külföldi (Világbank, EBRD) hiteleket vehet föl az állam garanciavállalásával. Az EBRD-vel - amely korlátlanul hajlandó hiteleket rendelkezésre bocsátani - már le is zárultak a tárgyalások. A banki gondolkodásra jellemző, hogy az OTP Rt. az első 40 millió dolláros csomagból 20 milliót visszaadott, azzal az indokkal, hogy nem tudja kihelyezni. Idén a mezőgazdasági támogatások szektorsemlegesek, és főleg a fejlesztésekhez kapcsolódnak. Máris be lehet adni az igényléseket, a kormányrendelet ugyanis jogerőre emelkedett. Az építkezésekhez, valamint a berendezések vásárlásához 60-75 százalékos kamattámogatás járul, ami azt jelenti, hogy egy beruházás körülbelül 10-12 százalékos kamatlábbal tető alá hozható. Megszűnt az 500 ezer forintos egyszeri támogatás rendszere, ám építőipari beruházásnál a bekerülési összeg 40 százaléka visszterhes támogatásként megadható. Az efeletti részre hitelt lehet fölvenni, a már említett 60 százalékos kamatpreferenciával. Ellenben a visszterhes támogatás beruházásonként nem haladhatja meg a 20 millió forintot. Megmaradtak a tenyészállattámogatások, szarvasmarha és tehén esetéberl*20, kocánál 5, jenkénél 3 ezer forint vehető fel egy tenyészállatra. Rednágel Jenő elmondta: annak ellenére, hogy az eltelt négy év változásai egy évszázadra is bőven elegendőek lettek volna, a mezőgazdaság még mindig jelentős tényező maradt. Az ágazat hazai bruttó termelésnek a 13-14, az exportnak pedig a 22 százalékát adja, ez utóbbinak az értéke 2,4 milliárd dollár. Holott a termelés 1990 óta 25 százalékkal csökkent (az állatállomány a felére esett vissza). A helyzetet nehezíti, hogy a beruházásokra fordított pénzösszeg folyóáron a felére csökkent, a támogatások értéke nominálértéken is a 70 százaléka az 1990-esnek. A földkárpótlással a mezőgazdasági földterület 70 százaléka, 5,2 millió hektár föld 2,4 millió ember tulajdonába került. Egy főre 2.5 hektár jut. Szerencsére a földhasználat más arányokat mutat: a földterület 60 százalékát magántulajdonban lévő nagyüzemek művelik. Fekete Klára • Rádió- és teievíziótörvóny A kormányfő szándékának megfelelően folynak a hatpárti egyeztető tárgyalások azért, hogy a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény mielőbb megszülessék - jelentette ki szerdán Révész Tamás, a kormányfő személyes tanácsadója a pártok képviselőinek többórás egyeztető megbeszélése után. A médiaszakértők konszenzusra jutottak a törvény közszolgálati elemeket Hatpárti egyeztetés tartalmazó fejezeteinek sarkalatos kérdéseiben, s elhatározták, hogy hatpárti megegyezést készítenek elő, amelynek szövegét nemcsak a médiapolitikusok írják alá, hanem a frakcióvezetők is. FfJorosztályom tagjai (és azon felül) most bizonyára ÜLJ kapásból javítanak: hátulról líceum, elölről múzeum. Az ifjabbak kedvéért, ez eredeti súlyukat gondosan megőrzött, ám ettől függetlenül korukat letagadni nem tudó hölgyekre vonatkozik. Én azonban most valódi múzeumokra gondoltam. Azokra, amelyeket Győr-Sopron megyében az ideiglenes önkéntes bezárás veszélye fenyegetett. Fenntartó gazdájuk, a megyei közgyűlés ugyanis olyan mértékig csökkentette a rájuk jutó összeget, hogy bezárkózva is csak éppen hogy át tudták volna vészelni a nehezebb időszakot. Most mégis jobb hírek járnak felőlük, de a veszély azért nem múlt el. Nem olyan világos, honnan kerül majd pénz továbbra is ezekre a hasznos, ám nem minden esetben nélkülözhetetlen intézményekre. Nekem lett volna egy tippem. Zárják be a megyei közgyűlést. Nem csupán Győr-Sopron megyében. Ha valaki erre azt mondja, hogy ne vicceljek, a megye mégse múzeum, akkor kénytelen lennék úgy válaszolni: dehogynem. Igenis múzeum. Egy valaha közigazgatási funkciót viselt szervezet gondosan preparált, kitömött, az élőhöz a megszólalásig hasonlító variációja. Alkalmas arra, hogy akár Európába is kiutaztassuk. Ott aztán Bajorország, Lombardia és mások társaságában el lehet velük játszani, hogy nálunk is van regionális önkormányzat. Még szerencse, hogy a mi megyéink olyan kicsik, a kívülálló észre sem veszi, nem azért vagyunk mások, mint az említett nyugati példák, mert ők nagyobbak és gazdagabbak, hanem azért, mert ők léteznek. A mi megyéink már a rendszerváltás óta egy szerény vagyonkezelő holding szerepét töltik be. Azt a megyei vagyont kezelik, amely a szétosztásnál nem kellett senkinek, vagy olyan területeket, amelyeket veszélyes lenne szétosztani. Sok múzeum további sorsát is el tudná képzelni gazdaságilag célszerűbben egy dús fantáziájú önkormányzat. t ledig a múzeum kevesebbe kerül, mint a kirakati _r célból működtetett demokrácia. A megyei holding vezetői eddig is utaztak, reprezentáltak, de mostanában már szaporodnak is. Az új választási törvény, amelyet szikrázó csatákban keresztülvert a parlamentben az új koalíció, már kétséget sem hagy a megye kirakat jellegéről. A lényeg a Belügyminisztérium megyei hivatalaiban dől el. Még a területfejlesztést sem hajlandó senki rábízni a közgyűlésre. Ugyanakkor az új közgyűlések minimum duplájára növelték az alelnökök számát, a különféle bizottságok élére társelnöke pozíciókat is kreáltak. A pártlistás szavazás pedig lehetővé tette, hogy a parlamenti választásokban kihullott pártkatonákat és csatlósaikat közgyűlési tagsággal lehessen megvigasztalni. Egyszóval, ez a kis epizód csak hátulról múzeum. Szemből megnézve valami egészen más. • Németh Sándor altábornagynak, a Magyar Honvédség vezérkari főnökének, a Magyar Honvédség parancsnoka első helyettesének meghívására háromnapos hivatalos magyarországi látogatásra érkezett delegáció élén - Cvetan Totomirov vezérezredes, a Bolgár Hadsereg vezérkari főnöke. Katonai megbeszélések A vezérezredes vezette küldöttség és vendéglátója a tervezett plenáris tárgyaláson az 1995. évi katonai együttműködési tervet vitatják meg. • „Janus-arcú a múltam, de a szónak a jobbik értelmében" - kockáztatja meg a hasonlatot dr. Katona András, a Szegedi Piac- és Vásárigazgatóság új igazgatója. A posztra kiírt pályázat nyertese ugyanis az elmúlt években egyfolytában ingázott a közigazgatás és az üzleti világ között. • Ismerve az életrajzát, a legszívesebben azt kérdezném: hol nem dolgozott eddigi pályafutása során. De komolyra fordítva a szót, most arra kérem, emelje ki azokat az állomásokat, amelyeket a legjelentősebbeknek tart! - Életem első munkahelye a Dorozsmai úti kemping volt, ahol recepciósként dolgoztam. Itt szereztem az első idegenforgalommal kapcsolatos tapasztalataimat, amelyeknek később nagy hasznát vettem, amikor a városi hivatalnál konferenciák és egyéb rendezvények szervezésével foglalkoztam. Jópár évvel később a Tisza Volán idegenforgalmi üzletágának voltam a vezetője. De ezek az állások nem követték egymást sorrendben. Közben például elvégeztem a JATE jogi karát, vezettem a megyei tanács 0 KÉRDÉS • Az űj vásárigazgatóhoz Búcsú a Mars tértől? szakkönyvtárát, tehát kapcsolatba kerültem a közigazgatással. „Belebolondultam" a dologba, s elméleti, például területfejlesztési kérdésekkel foglalkoztam Ausztriában és Amerikában. Voltam a megyei tanács oktatási és továbbképzési intézetének igazgató-helyettese, a Microsystem Rt. területi igazgatója, az informatikával a Novotrade Rt.-nél barátkoztam és dolgoztam a Progress Alapítványnál. Legutoljára pedig családi vállalkozásunkat, a Szanibellt vezettem, a Primex Rt. kozmetikai üzletágát képviselve. • Milyen koncepcióval nyerte meg a vásárigazgatóságra kiírt pályázatot és az eltér-e az előd. Csonka Gábor programjától? - Olyan elképzelést vázoltam föl, amit városmerketingnek lehetne nevezni és amelyet hivatal nem tudna megfelelően művelni. Meg kellene formálni a város egységes arculatát, ami megnyilvánulna az egyforma csatornafedelekben és műemléktáblákban éppúgy, mint a város karakteres képének kialakításában. Szeretném végigvinni azt a tervet, amit Csonka már nem tudott befejezni: a költségvetési intézményből piaci szereplőt faragni. Vagyis a Szegedi Piacés Vásárigazgatóságnak rövid időn belül gazdasági társasággá, kft.-vé kell alakulnia. Majd amint az ipari vásár végleges helyére költözik a Mars térről - mert nincs más megoldás - , akkor lehet rt.Dr. Katona András ben gondolkodni és befektetőket keresni. • Kinevezésével egyidőben döntött a városi közgyűlés arról is, hogy nem támogatja az Agroker Rt. agrárcentrum koncepcióját. Mi a véleménye a régóta tartó háborúskodásról? - Jó gondolatnak tartom az agrárcentrumot, de nem valósulhat meg hatósági parancsra. A város teljesen nyilvánvalóan a saját nagybani piacát támogatja és nem foglalkozik azzal, hogyan mentsen meg egy gondokkal küszködő részvénytársaságot. F. K.