Délmagyarország, 1995. március (85. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-30 / 75. szám

CSÜTÖRTÖK, 1995. MÁRC. 30. BELÜGYEINK 3 • Ötven éve történt Emlékkőavatás Opusztaszeren A Csongrád megyei köz­gyűlés és Opusztaszer önkor­mányzata által rendezett föld­osztási emlékünnepségre több neves személyiség is meghí­vást kapott. Köztük az esemény szónoka, dr. Lakos László földművelésügyi miniszter, a díszvendég pedig - ötven évvel ezelőtti elődjének lánya - Nagy Erzsébet asszony volt. A Ópusztaszeri Nemzeti Történéti Emlékparkban a Popovics Lőrinc szobrászmű­vész által készített földosztási emlékkőnél a csípős hideg ellenére sok érdeklődő gyűlt össze. Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke köszöntőjében utalt is arra, hogy ez az alkotás most már az ütőkor figyelmét is felhívja az első földosztó karó egykori leverésére. Dr. Lakos László beszédében többek között hangsúlyozta: azért is kell emlékezni a múltra, hogy abból tanulhasson a ma em­bere, azaz úgy kell politizálni, hogy soha többé ne kerüljön sor olyan földosztásra, amelyet erőszakos tulajdonelvétel követ. A miniszter a magyar parasztság mindenkor jellem­ző, föld iránti vágyának fel­idézésén túl rámutatott arra*is, hogy a jelenleg folyamatban lévő földtulajdon-szerzésnek elsősorban a mezőgazdaságból élők érdekeit kellene képvisel­nie. „Ez azért is fontos lenne, mert így végre beteljesedhetne Nagy Imre földosztó miniszter vágya, hogy a föld azoké le­hessen, akik megművelik" ­mondta Nagy Erzsébet, édes­apja 50 évvel ezelőtti beszé­dére hivatkozva. Kecskeméti János. Ópuszta­szer polgármestere pedig azon reményének adott hangot, hogy a most levert cölöpök már sokáig a helyükön marad­hatnak, és hazánkban nem ke­rül sor egy negyedik földosz­tásra. Szavai után Lehmann Istvánnal együtt szimbolikusan ismét levertek egy cölöpöt az 1945-ös első jelzőkar helyére. Példájukat követte dr. Lakos László, majd Nagy Erzsébet, valamint több jelenlévő. A Szózat hangjaival befejeződő ünnepséget az Árpád-emlékmű megkoszorúzása és a Feszty­körkép megtekintése követte. A késő délutáni órákban pedig Szegeden a Fekete-ház­ban megalakult a Nagy Imre Társaság szegedi csoportja. N. R. I. mmmmm—mmmm • A kárpótlási földigények kielégítése, valamint a mező­gazdaság jelenlegi helyzete kapcsán igazi aktualitása volt a tegnapi - dr. Géczi József országgyűlési képviselő szavai szerint - emlékidézőnek is nevezhető agrárfórumnak, amelyre az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark központi múzeumépületének előcsarnokában került sor. Dr. Lakos László földműve­lésügyi miniszter az időszerű kérdésekről szólva tudatta az egybegyűltekkel, hogy a mi­nisztérium mindent megtesz a kárpótlás felgyorsításáért, amit egy, a Parlament elé terjesz­tendő csomagterv kidolgozá­sával kívánnak alátámasztani. Szükség lenne többek között arra, hogy az árveréseken ked­vezményt kaphassanak a hely­beliek, továbbá a megbízásos licitálás lehetőségeit is korlá­tozni kellene. A szaktárca kép­viselői azt szeretnék elérni, hogy legk'ésőb egy éven belül befejeződjön hazánkban az árverés, és a földingatlanokat ne csak kikarózzák, de be is jegyezzék a földhivatalok. A részaránytulajdon körüli fe­szültségekét szintén mielőbb fel kellene számolni, hogy megvalósulhasson a földek • Az ópusztaszeri agrárfórum egyik dilemmája m Mennyire „bokrosodik" meg az állami támogatás? Amikor a rációt legyőzte a politika A tanácskozás résztvevői érdeklődéssel hallgatták az előadókat. (Fotó: Enyedi Zoltán) elsődleges tulajdonba adása. Ezt ugyanis várhatóan újabb követi majd, amellyel kapcso­latban eltérőek a vélemények. A földeknek a minisztérium szerint úgy kellene gazdát cserélniük, hogy azok - akár kedvezményes hitellehetőség igénybevételével - a gazdál­kodók és ne a spekulánsok kezébe kerüljenek. Dr. Csikai Miklós, a Ma­gyar Agrárkamara elnöke a földosztással kapcsolatban az 1945-ös, az 1958-as és az 1990-es éveket úgy említette, mint amikor a rációt legyőzte a politika. Szólt a „zsebszerző­dések" ellen, amelyek miatt nem ismeretes a mai birtok­szerkezetek valódi állapota. A szónok rámutatott arra is, hogy a magángazdák önkéntes szö­vetkezésének fontossága semmiképpen sem vitatható. A MAGOSZ elnöke, Kozma Huba többek között azt han­goztatta, hogy a külföldiek földtulajdonhoz futtatását nem szabad elsietni, mert napjaink­ban a hazai vásárlók még kis eséllyel léphetnének fel velük szemben. Deák Ferenc (Ma­gyar Parasztszövetség) szerint nem szolgáltatott igazságot a részleges kárpótlás: 1990-ben már az ügyeskedők, az előre­látók, ha közvetetten is, de közreműködtek a törvény meghozatalában. A fórum további részében többen mondták el észrevé­teleiket, és kérték a minisztert, hogy a szaktárca legyen tekin­tettel a földbérlők, illetve a földtulajdonosok gondjaira, az export árbevétel növelésének lehetőségeire is éppúgy, mint az Alföldön jellemző ökológiai problémák megelőzésére. N. Rácz Judit • Kát és fái millió tulajdonos Lehet kérni a támogatásokat Vajon célt érnek-e a mezőgazdasági támo­gatások - tette föl a kérdést tegnap, szerdán Szegeden, a megyeházán megrendezett agrárfó­rumon Kednágel Jenő, az FM helyettes állam­titkára -, amikor a ter­melők nem jutnak hitelhez? Mivel az 1995­ös támogatások jó része kamattámogatás, a ban­kok pedig nem hajlan­dók hitelezni a mező­gazdasági termelést, a probléma felvetése jo­gosnak tűnik. A helyettes államtitkár el­mondta: a mezőgazdaság kü­lönböző külföldi (Világbank, EBRD) hiteleket vehet föl az állam garanciavállalásával. Az EBRD-vel - amely korlátla­nul hajlandó hiteleket rendel­kezésre bocsátani - már le is zárultak a tárgyalások. A banki gondolkodásra jellemző, hogy az OTP Rt. az első 40 millió dolláros csomagból 20 milliót visszaadott, azzal az indokkal, hogy nem tudja kihelyezni. Idén a mezőgazdasági támo­gatások szektorsemlegesek, és főleg a fejlesztésekhez kap­csolódnak. Máris be lehet adni az igényléseket, a kormány­rendelet ugyanis jogerőre emelkedett. Az építkezések­hez, valamint a berendezések vásárlásához 60-75 százalékos kamattámogatás járul, ami azt jelenti, hogy egy beruházás körülbelül 10-12 százalékos kamatlábbal tető alá hozható. Megszűnt az 500 ezer forintos egyszeri támogatás rendszere, ám építőipari beruházásnál a bekerülési összeg 40 százaléka visszterhes támogatásként megadható. Az efeletti részre hitelt lehet fölvenni, a már említett 60 százalékos kamat­preferenciával. Ellenben a visszterhes támogatás beruhá­zásonként nem haladhatja meg a 20 millió forintot. Megma­radtak a tenyészállattámo­gatások, szarvasmarha és tehén esetéberl*20, kocánál 5, jenké­nél 3 ezer forint vehető fel egy tenyészállatra. Rednágel Jenő elmondta: annak ellenére, hogy az eltelt négy év változásai egy évszá­zadra is bőven elegendőek lettek volna, a mezőgazdaság még mindig jelentős tényező maradt. Az ágazat hazai bruttó termelésnek a 13-14, az ex­portnak pedig a 22 százalékát adja, ez utóbbinak az értéke 2,4 milliárd dollár. Holott a termelés 1990 óta 25 száza­lékkal csökkent (az állatállo­mány a felére esett vissza). A helyzetet nehezíti, hogy a beruházásokra fordított pénz­összeg folyóáron a felére csökkent, a támogatások értéke nominálértéken is a 70 szá­zaléka az 1990-esnek. A földkárpótlással a mező­gazdasági földterület 70 szá­zaléka, 5,2 millió hektár föld 2,4 millió ember tulajdonába került. Egy főre 2.5 hektár jut. Szerencsére a földhasználat más arányokat mutat: a föld­terület 60 százalékát magántu­lajdonban lévő nagyüzemek művelik. Fekete Klára • Rádió- és teievíziótörvóny A kormányfő szándékának megfelelően folynak a hatpárti egyeztető tárgyalások azért, hogy a rádiózásról és a televí­ziózásról szóló törvény mie­lőbb megszülessék - jelentette ki szerdán Révész Tamás, a kormányfő személyes tanács­adója a pártok képviselőinek többórás egyeztető megbeszé­lése után. A médiaszakértők konszenzusra jutottak a tör­vény közszolgálati elemeket Hatpárti egyeztetés tartalmazó fejezeteinek sarka­latos kérdéseiben, s elhatároz­ták, hogy hatpárti megegyezést készítenek elő, amelynek szö­vegét nemcsak a média­politikusok írják alá, hanem a frakcióvezetők is. FfJorosztályom tagjai (és azon felül) most bizonyára ÜLJ kapásból javítanak: hátulról líceum, elölről múzeum. Az ifjabbak kedvéért, ez eredeti súlyukat gon­dosan megőrzött, ám ettől függetlenül korukat letagadni nem tudó hölgyekre vonatkozik. Én azonban most valódi múzeumokra gondoltam. Azokra, amelyeket Győr-Sopron megyében az ideiglenes önkéntes bezárás veszélye fenye­getett. Fenntartó gazdájuk, a megyei közgyűlés ugyanis olyan mértékig csökkentette a rájuk jutó összeget, hogy bezárkózva is csak éppen hogy át tudták volna vészelni a nehezebb időszakot. Most mégis jobb hírek járnak felőlük, de a veszély azért nem múlt el. Nem olyan világos, honnan kerül majd pénz továbbra is ezekre a hasznos, ám nem minden esetben nélkülözhetetlen intézményekre. Nekem lett volna egy tippem. Zárják be a megyei közgyűlést. Nem csupán Győr-Sopron megyében. Ha valaki erre azt mondja, hogy ne vicceljek, a megye mégse múzeum, akkor kénytelen lennék úgy válaszolni: dehogynem. Igenis múzeum. Egy valaha közigazgatási funkciót viselt szervezet gondosan preparált, kitömött, az élőhöz a megszólalásig hasonlító variációja. Alkalmas arra, hogy akár Európába is kiutaztassuk. Ott aztán Ba­jorország, Lombardia és mások társaságában el lehet velük játszani, hogy nálunk is van regionális önkormány­zat. Még szerencse, hogy a mi megyéink olyan kicsik, a kívülálló észre sem veszi, nem azért vagyunk mások, mint az említett nyugati példák, mert ők nagyobbak és gazda­gabbak, hanem azért, mert ők léteznek. A mi megyéink már a rendszerváltás óta egy szerény vagyonkezelő hol­ding szerepét töltik be. Azt a megyei vagyont kezelik, amely a szétosztásnál nem kellett senkinek, vagy olyan területeket, amelyeket veszélyes lenne szétosztani. Sok mú­zeum további sorsát is el tudná képzelni gazdaságilag célszerűbben egy dús fantáziájú önkormányzat. t ledig a múzeum kevesebbe kerül, mint a kirakati _r célból működtetett demokrácia. A megyei holding vezetői eddig is utaztak, reprezentáltak, de mostanában már szaporodnak is. Az új választási törvény, amelyet szik­rázó csatákban keresztülvert a parlamentben az új koa­líció, már kétséget sem hagy a megye kirakat jellegéről. A lényeg a Belügyminisztérium megyei hivatalaiban dől el. Még a területfejlesztést sem hajlandó senki rábízni a köz­gyűlésre. Ugyanakkor az új közgyűlések minimum duplájára növelték az alelnökök számát, a különféle bi­zottságok élére társelnöke pozíciókat is kreáltak. A párt­listás szavazás pedig lehetővé tette, hogy a parlamenti választásokban kihullott pártkatonákat és csatlósaikat közgyűlési tagsággal lehessen megvigasztalni. Egyszóval, ez a kis epizód csak hátulról múzeum. Szem­ből megnézve valami egészen más. • Németh Sándor altábornagy­nak, a Magyar Honvédség vezérkari főnökének, a Magyar Honvédség parancsnoka első helyettesének meghívására háromnapos hivatalos magyar­országi látogatásra érkezett ­delegáció élén - Cvetan Toto­mirov vezérezredes, a Bolgár Hadsereg vezérkari főnöke. Katonai megbeszélések A vezérezredes vezette küldöttség és vendéglátója a tervezett plenáris tárgyaláson az 1995. évi katonai együttmű­ködési tervet vitatják meg. • „Janus-arcú a múltam, de a szónak a jobbik értelmében" - kockáztatja meg a hasonla­tot dr. Katona András, a Sze­gedi Piac- és Vásárigazga­tóság új igazgatója. A posztra kiírt pályázat nyertese ugyan­is az elmúlt években egyfoly­tában ingázott a közigazgatás és az üzleti világ között. • Ismerve az életrajzát, a legszívesebben azt kérdez­ném: hol nem dolgozott eddigi pályafutása során. De komolyra fordítva a szót, most arra kérem, emelje ki azokat az állo­másokat, amelyeket a leg­jelentősebbeknek tart! - Életem első munkahelye a Dorozsmai úti kemping volt, ahol recepciósként dol­goztam. Itt szereztem az első idegenforgalommal kapcsola­tos tapasztalataimat, amelyek­nek később nagy hasznát vet­tem, amikor a városi hivatal­nál konferenciák és egyéb rendezvények szervezésével foglalkoztam. Jópár évvel később a Tisza Volán idegen­forgalmi üzletágának voltam a vezetője. De ezek az állások nem követték egymást sor­rendben. Közben például el­végeztem a JATE jogi karát, vezettem a megyei tanács 0 KÉRDÉS • Az űj vásárigazgatóhoz Búcsú a Mars tértől? szakkönyvtárát, tehát kap­csolatba kerültem a közigaz­gatással. „Belebolondultam" a dologba, s elméleti, például területfejlesztési kérdésekkel foglalkoztam Ausztriában és Amerikában. Voltam a me­gyei tanács oktatási és to­vábbképzési intézetének igaz­gató-helyettese, a Micro­system Rt. területi igazgatója, az informatikával a Novo­trade Rt.-nél barátkoztam és dolgoztam a Progress Alapít­ványnál. Legutoljára pedig családi vállalkozásunkat, a Szanibellt vezettem, a Primex Rt. kozmetikai üzletágát kép­viselve. • Milyen koncepcióval nyerte meg a vásárigazga­tóságra kiírt pályázatot és az eltér-e az előd. Csonka Gábor programjától? - Olyan elképzelést vázol­tam föl, amit városmerke­tingnek lehetne nevezni és amelyet hivatal nem tudna megfelelően művelni. Meg kellene formálni a város egy­séges arculatát, ami megnyil­vánulna az egyforma csator­nafedelekben és műemlék­táblákban éppúgy, mint a város karakteres képének ki­alakításában. Szeretném vé­gigvinni azt a tervet, amit Csonka már nem tudott be­fejezni: a költségvetési intéz­ményből piaci szereplőt fa­ragni. Vagyis a Szegedi Piac­és Vásárigazgatóságnak rövid időn belül gazdasági társa­sággá, kft.-vé kell alakulnia. Majd amint az ipari vásár végleges helyére költözik a Mars térről - mert nincs más megoldás - , akkor lehet rt.­Dr. Katona András ben gondolkodni és befek­tetőket keresni. • Kinevezésével egyidő­ben döntött a városi köz­gyűlés arról is, hogy nem támogatja az Agroker Rt. agrárcentrum koncep­cióját. Mi a véleménye a régóta tartó háborúsko­dásról? - Jó gondolatnak tartom az agrárcentrumot, de nem való­sulhat meg hatósági parancs­ra. A város teljesen nyilván­valóan a saját nagybani piacát támogatja és nem foglalkozik azzal, hogyan mentsen meg egy gondokkal küszködő részvénytársaságot. F. K.

Next

/
Thumbnails
Contents