Délmagyarország, 1995. március (85. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-03 / 53. szám

6 HAZAI TÜKÖR DÉLMAQYARORSZÁG PÉNTEK, 1995. MÁRC. 3. • Fesztivál április első hetében Az operafellegvár vendégekel vár • Miért határozták el az operafesztivál megrendezését? - Azért, hogy felhívjuk a közvélemény, a kulturális élet vezetői és a mecenatúra figyelmét a magyarországi operajátszás nehéz helyzetére, és azért, hogy megkeressük az együttműködés lehetőségeit á társulatok között. Szeretnénk, ha országos demonstráció jönne létre, ezért valamennyi társulatot meghívtuk, amelyik ma Magyarországon operát játszik. • Mindegyik el is jön? - Egyedül a győri színház lépett vissza, mert az idei egyetlen produkciójuk, a Pillangókisasszony díszletét technikailag képtelenség a szegedi színpadra adaptálni, mert hátsó- és oldalszínpadot is igényel. Nagyon elkeseredtek a győri kollégák, hiszen már tavaly áprilisban tudták, hogy lesz fesztivál, (gy mobilizálható díszletet is készíthettek volna. Az eredeti tervek szerint az Operaház is önálló produkcióval jött volna, de végül a teljes leköltözést nem tudták vállalni, ezért a Lammermoori Lucia szegedi díszleteibe állnak be a pesti szólisták, és az Operaház karmestere dirigálja a közreműködő szegedi szimfonikusokat és a színház kórusát. A Budapesti Kamaraopera két Monteverdi-művet mutat be, a Tancred és Clorinda párviadalát és A könyörtelen lelkek táncát. A miskolciak a Traviatával jönnek, a címszerepet Nádor Magda énekli, aki nemrég tért haza Németországból. A pécsi társulat a Parasztbecsületet és a Bajazzókat hozza; az előadás érdekessége, hogy Horváth Zoltán rendezte, aki Utoljára 1987-ben Szegeden tartottak seregszemlét az operát (is) játszó magyarországi színházak. Azóta sokat változott a színházi éiet, a legtöbb operai műheiv komoly nehézségekkei küzd. A vidéki operajátszás fellegvárának tartott Szegedi Nemzeti Színházban taián épp ezért gondolták úgy, itt az ideje egy szakmai tanácskozással összekötött találkozónak. Újra országos operafesztivál helyszíne lesz tehát a város, április első nyolc napján a hivatalos program keretében hat társulat nyolc operát mutat be. A rendezvény főszervezőjét. Molnár László operaigazgatót a részletekről kérdeztük. Molnár László operaigazgató. (Fotó: Schmidt Andrea) Szegeden is színpadra állította Mascagni és Leoncavallo darabját. A debreceniek A trubadúrral jönnek, mi pedig a Carment játsszuk a fesztiválprogramban. A találkozó egyben az új zeneigazgatók seregszemléje is lesz, Miskolcon Tóth Armand, Pécsett Blázy Lajos, Debrecenben Kocsár Balázs az operaélet irányítója. • A társulatok bemutatkozó előadásain kívül milyen rendezvényeket terveznek a fesztivál idejére? - Szeretnénk, ha a színház előcsarnokában sikerülne egy kisebbfajta kiállítást összeállíTermészeti csapások, közlekedési szerencsétlenségek, háborús veszélyhelyzetek - említésük nyomán jut eszünkbe a polgári védelem. A II. Csongrád megyei Polgári Védelmi Nap elnevezésű szakmai tanácskozáson, amelyet tegnap tartottak a megyeházán, többször is elhangzott, hogy nem csupán akkor kell erre a szerveződésre gondolnunk... A veszély- és krízishelyzetek orvoslása, a megelőzés és a védelem megfelelő szervezése mindannyiunk gondja mondotta a tanácskozást köszöntő beszédében dr. Ratkai Imre, a Csongrád megyei Közgyűlés alelnöke. A szakmai tanácskozás, amelyet Korondi Csaba alezredes, a pv Csongrád megyei parancsnoka vezetett, több érdekes, közérdekű témával foglalKüi-, beltéri virágcserepek nagy választéka TEUAIOm Stúdió Nyitva: kedd-péntek 9-17 óráig, szombat 8.30-13 óráig. Dorozsmai út 148. T.: 361-181 Ismert brókercég szegedi munkahelyre keres ÉRTÉKPAPÍRÜGYINTÉZŐT Feltétel: középfokú, lehetőleg közgazdasági végzettség. Elsősorban 30 év alatti férfiak jelentkezését váijuk. Tel.: 62/312-260 tani, amely fotókkal, jelmezekkel, korabeli dokumentumokkal szemelvényszerűen bemutatná az operajátszás történetét a szegedi színházban a kezdetektől napjainkig. Április 3-án és 8-án délelőtt szakmai tanácskozásra kerül sor a SZABszékházban, amelyen összefoglaljuk a látottakat, hallottakat. Várhatóan élénk vita bontakozik majd ki, hiszen a fesztivál mobilizálja a hazai zenés színházi szakmát. Jó lehetőség lesz arra, hogy mindenki elmondja meglátásait, hátha olyan ötletek is felmerülnek, amelyek segíthetenek az operakultúra helyzetén. A találkozó idején több olyan szegedi előadást is játszunk, amely hivatalosan ugyan nem szerepel a fesztivál programján, de érdeklődésre tarthat számot. Ilyen az elsősorban gyerekközönségnek szánt Figaro lakodalma, a rövidesen bemutatandó De Falladarab, a La vida breve és a nagy sikert aratott Pillangókisasszony. • Az előadások csak a szakmának szólnak, vagy várják a szegedi közönséget is? - Bizonyos előadások beépülnek a bérleti rendszerünkbe (például a pesti Lucia az Erkel-bérletben, a miskolci Traviata a Vaszy-bérletben a debreceni A trubadúr a Bajor Gizibérletben megy majd), a többi pedig bérletszünetes előadás, amelyre jegyet lehet váltani. Biztos vagyok benne, hogy minden előadás telt ház előtt megy majd. • A '87-es operatalálkozó nagy szegedi sikerrel zárult, most is hasonló eredményre számítanak? - Az operatársulatok a legkülönfélébb szakmai, anyagi és szervezeti körülmények között működnek, ezért úgy ítéltük meg, hogy nem lenne szerencsés versenyszerű fesztivált rendezni. Egyelőre úgy tűnik, pénzünk sem lenne díjakra. Egyébként a találkozó nem a színház költségvetését terheli, hanem igyekeztünk külső támogatókat szerezni. A társulatok lényegében önköltséges alapon vesznek részt a találkozón, mi csak egynapi szállást, étkezést és az útiköltséget biztosítjuk számukra. Jelentősebb támogatást a Magyar Kulturális Alap Zenei és Színházi Kuratóriumától, valamint a művelődési tárcától kaptunk. További szponzori pénzeket is remélünk, amelyek elsősorban attól függnek, hogy hogyan tudjuk reklámozni a támogató cégeket. A szegedi önkormányzattól és a Budapesti Operabarátok Egyesületétől is kértünk támogatást, egyelőre várjuk a válaszukat... Az, hogy a találkozó megrendezésére a mi színházunkat kérték fel, önmagában is jelzi, hogy a vidékiek közül a szegedi operajátszás a legerősebb. Melyik színház tudott volna például egy komplett Lucia-díszletet előkapni a raktárából? Jó érzés tudni, hogy Szegeden még ma is olyan operai bázis létezik, amely egy ilyen fesztivált biztonsággal képes befogadni. Hollósi Zsolt • A KIET szerint: Időzített bombák a város költségvetésében • A NATO és a polgári védelem Ehhez is pénz kell Már a papagáj is tudja, hogy telefonon várjuk hirdetését! Hétfőtől péntekig (Csak felárral ^^J és gyászközlemények) 7~Zg,320-239 J DélmaqyarorszAq 8-12,14-17-ig: J10-yyy A szegedi önkormányzatot saját intézményei teszik tönkre. Ez a tartalma a városi közgyűlés által tegnap és ma vitatott költségvetés „magyarázó részét" záró összegzésnek a Költségvetési Intézmények Érdekegyezető Tanácsa (KIÉT) munkavállalói oldalán helyet foglaló érdekképviseleti szervek szerint. Ez bűnbakkeresés, ami ellen tiltakoznak - nyilatkozta a Délmagyarországnak dr. Pap Jánosné, a KIÉT munkavállalói oldalának soros elnöke és Kiss Ernő, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) megyei és szegedi ügyvivője. Félő, hogy az a megközelítés, mely a pénzügyi nehézségekért az önkormányzati intézményeket teszi felelőssé, általánossá válik. A költségvetési dokumentum KIÉT által kifogásolt részlete: „A működési bevételek mintegy 8,5 milliárdos nagyságrendet képviselnek, ugyanakkor a működési kiadások értéke meghaladja a 8,9 milliárd forintot, azaz az önkormányzati intézmények működéséhez szükséges fedezet csak a meglévő vagyon felélésével biztosítható, ami hosszabb távon a az önkormányzat pénzügyi ellehetetlenüléséhez vezet." Szerintük ez a megállapítás azért is sántít, mert a város közös kasszájából közel 2 milliárd forintot visz el a polgármesteri hivatal működési kiadási, illetve bizonyos önkormányzati vállalatok direkt támogatási blokkja. A KIÉT joga, hogy véleményezze az iskolák, az óvodák, a közművelődési intézmények, a színházak és a kórházak jövőjét befolyásoló városi költségvetést, még a döntés meghozatala elótt. A KIÉT a költségvetési tervezet tervezetéről, s a közgyűlés elé kerülő változatról is kialakította álláspontját. A munkavállalók képviselői szerint az intézmények zavartalan működéséhez nem elegendő az az összeg, amit a város dologi kiadásokra tervez. Tarthatatlan, hogy az intézmények feszített költségvetése miatt kiürülnek a helyi kollektív szerződések, az azokban rögzített juttatásokra sem, jutalmakra me^ pláne nem lesz pénz. A KIET veszélyt rejtő tervnek ítéli, hogy a felújításokból, fejlesztésekből túl sok intézmény maradt ki. Az intézmények többletigényei című fejezetben foglaltakat a KIÉT nem tartja extrának, inkább a város által az intézményekre rótt olyan feladatoknak, amelyek ellátása pénzhiány miatt kútba eshet. Az e fejezetben szerepeltetett megbízási, ügyeleti és készenléti díjak megvonása pedig beláthatatlan következményekkel járhat. A KIÉT nem fogadja el, hogy a költségvetési tervezet a közalkalmazottak fizetett szabadsága idejére nem átlagkeresettel számol, hanem a még el nem fogadott Munkatörvénykönyvére hivatkozva alapfizetéssel. Időzített bomba az is, hogy - pénzügyi szempontok miatt önkormányzati intézmények megszüntetésének vagy átszervezésének szükségességére utal a költségvetési tevezet, de pontosan nem nevezi meg, mely egységekre gondol, így mindenki magára értheti. A KIÉT felhívja a közgyűlés figyelmét arra, hogy most is, mint minden nehéz pénzügyi helyzetben a demokratikus ellenőrzés sorvadása, a „bürokrácia diktatúrája " fenyeget. Újszászi kozott. Figyelemre méltó előadások hangzottak el például hazánk és a NATO-békepartnerség gyakorlati viszonyát illetően, a magyar polgári védelem helyzetéről az Európai Közösség és a NATO hasonló jellegű tevékenységi területéhez képest, a határmenti polgári védelmi együttműködésről, a migrációs krízishelyzetek és a menekültek elhelyezésének polgári védelmi biztosításáról, az Alpok-Adria együttműködési program ilyen vonatkozású kérdéseiről, a védelem, környezetvédelem és a polgári védelem kapcsolatáról. Általános megállapítás, hogy a polgári védelem tevékenysége, különösképpen az EU és a NATO szervezetekhez való közeledés kapcsán, egyre nagyobb szerepet kap, értelemszerűen munkája is felelősségteljesebb lesz. Ehhez azonban pénz kell, s jelen pillanatban a most még kiválóan működő szervezet ebben nem dúskál... K. F. • Amit dolgos élete során összegyűjtött, sorra kihajózza László Gyula. Régésznek tartjuk elsősorban, aki a magyarok bejövetelét is képes volt két vágányra terelni, kimondva, hogy eleink, időben meglehetős távolságot tartva, két hullámban jöttek be a Kárpát-medencébe. Kettős honfoglalás jtéven tartják számon egyretöbben elméletét. A tudós elme sem egy vágányon jár azonban, írásai is lenyűgöznek bennünket, és ahogy honfoglalóink minden állomásukon otthagyták kezük nyomát, úgy hagyogatja ott mindenfelé ő is rajzait. Amikor Felgyőn ásatta történelmi bizonyítékait, akkor is rajzolta mindazokat az eleveneket is, akikkel ott találkozott. Nagyistókék házában ma is ott van a falon az egész család, egyenként keretbe foglalva, annak emlékeként, hogy náluk lakott valamikor, és ma is tartják egymással a kapcsolatot. Veszprém megye irodalmi folyóirata, az Űj Horizont időnként egy-egy értékes könyvvel is meglepi olvasóit. Lőrincze Lajos írásaiból adott közre nemrég értékes kötetet, most László Gyula rajzaival jelentkezett. Nem is akármilyen tálalásban. Mindig rajzol, mint szinte mindenki, aki agypihentető előadásokra jár. Biztosan figyel arra is, ami ott elhangzik, különben minek menne oda, de közben jár a keze. Aki előtte van, és akit arra érdemesnek tart, lerajzolja. Más találkozások is alkalmat adnak rá, hogy az előtte lévó rajzlapra, meghí• László Gyula arcai Arckép és kézírás vók üres oldalaira, füzetlapokra, vagy ami éppen kéznél van, ceruzával, tollal, golyóstollal, néha ezüstszállal „pillanatképet" adjon valakiről. Mostani könyve bevezetőjében arról is elmélkedik, kibe is világítanak bele ezek a rajzok. Akik testi valóságukban ott vannak előtte, azokba mindenképpen, különben furcsa következtetésekre juthatnánk. De mindig benne van, mindegyikben maga is. Nem „szokványfényképek" tehát, amelyek kizárják létrehozójuk lelkületét a képből, inkább furcsa ötvözetei két léleknek. (Majdnem azt mondtam, a kettős léleknek, de minek emlékeztessek lépten-nyomon a kettős honfoglalásra!) Németh László írja valahol, a színműíró hogyan bújik bele hőse bőrébe. László Gyula beszédes példával bizonyítja, a rajzoló is ezt teszi. „Többször »megjátszottam«, hogy szünetre csengetés előtt odaálltam egy-egy műterem ajtajával szemben, amikor csengetés után kitódultak a hallgatók, meg tudtam mondani, hogy milyen modellt rajzoltak. Ha öreg volt és töpörödött, akkor lassan jöttek ki, és megviseltek voltak, ha harmatos fiatal lány volt a modell, akkor jókedvűen, magukat kihúzva jöttek ki, ha gyermek volt, akkor valamennyien gyermeteg módra viselkedtek... Utólag úgy látom, ... én is át kell formálódjak a rajzolt jellemére, korára, magatartására. S ami most következik, félelmetes átgondolnom: hiszen akkor én minden egyes alkalommal átformálódtam modelleinmé! Tehát voltam Szabó Dezső, Féja Géza, Illyés Gyula, Takács Gyula, Heisenberg, feleségem: Vidra Mária vagy Nagy Laci, Juhász Feri, s a többi barátom és mesterem a maguk képére formáltak engem rajzolás közben." A kézírásról is azt szoktuk mondani, az is a lélek tükre. Grafológusok hada elemzi azokat hol tudományos igénnyel, hol merő szélhámiából, mint ahogy minden igazi mesterség kontárai teszik. A könyvecske egyik oldalán ott van tehát a kettős lelkületű rajz, a lerajzolt barát hitelesítő aláírásával, akár egy Pesthidegkúton föladott postai levelezőlap címoldalának üresen maradt szögletében, a földrajzilag teljes magyarságból válogatva, a másikon meg ugyanannak a személynek a kezeírása, sokszor agyonjavítgatott változatban. Az elegáns tálalás végén, mint ebéd után a desszert, koronatanulmányok vázlatai találhatók, jelezvén, hogy a kutató elme is dolgozik még. Örömünkre. H. D.