Délmagyarország, 1995. március (85. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-24 / 70. szám

PÉNTEK, 1995. MÁRC. 24. • Ezer márka a maximum? • Senki sem zárolta a számlákat a A valutapénztárak nem készültek fel a rohamra a Pang a feketepiac BELÜGYEINK 3 ^ V V # • Felháborodott telefonálók is felhívták lapunkat, az OTP szegedi valuta-deviza fiókjában ezer márkában maximálták a számláról felvehető valuta mennyiségét. A hét elején hisztérikus roham indult meg: a kormány által határozottan cáfolt hír, miszerint zárolhatják a lakossági valutaszámlákat, úgy látszik „megtette" hatását. Boldog-boldogtalán igyekszik menteni a menthetőt. Úgy tűnik, a határozott cáfolatok, mi több, a miniszterelnök nyilvánosan adott becsületszava sem elegendő, hogy gyorsan megforduljon a folyamat. Az OTP Klauzál téri valutadeviza fiókjának vezetője, Tóth Katalin nem kommentálja a kialakult helyzetet, de nem is cáfolja a hírt. Kéri, forduljunk • Az idei tenyésztési támogatásokkal kapcsolatban még nem jeleni meg az érvényes rendelet. Éppen ezért az érdekelteket arra kéri a megyei Földművelésügyi Hivatal, hogy feleslegesen ne utazzanak Szegedre, spórolják meg az útiköltségeket. Amikor a rendelet hatályba lép, a hivatal részint levélben, részint az újságok hasábjain tájékoztatja a tenyésztőket - nyilatkozta Ádók Mária, a megyei FM-hivatal főtanácsosa tegnap. Szegeden, a Technika Házában megrendezett állattenyésztési tanácskozáson. Tavaly különben közel 46 millió forint támogatást adott a kormány, idén az összeg kevesebb, előreláthatóan 35 millió forint lesz. Elek Sándor, az Országos Tej Terméktanács elnökségi tagja döbbenetes bejelentést tett: az elmúlt évek „sikeres" agrárpolitikájának köszönheMárkás hisztériák? a pénzintézet vezetőjéhez. Szentgyörgyi Pál, az OTP Rt. nemrégiben kinevezett megyei igazgatója hamar megkapta az első komoly leckét. - Tavaly is volt hasonló pánikhelyzet. Úgy tűnik, évről évre felröppen ez a hír. Gyorsan kiveszik az emberek a valutájukat, azután két hét múlva azért szidnak majd bennünket, mert hosszú sort kell állni, hogy visszatehessék. Most is egy tömegpszichózissal van dolgunk. A miniszterelnök úr tévényilatkozata reméjük, csendesíti majd a rohamot. Kiderül, szó sincs a számlák zárolásáról, vagy bármiféle korlátozásról. Az ezer márkás határnak egészen prózai okai vannak: - Egyetlen bank sem tartalékol ennyi készpénzt a trezorjában. Ilyen rohamra egyszerűen esztelenség lenne előre felkészülni. Már megrendeltük a bankókat, s hamarosan mindenkit ki tudunk fizetni, ha ez a betéteseink óhaja. Azt is elmondta a bankvezér, minden pénzintézet üzleti szabályzatában benne foglaltatik: nagyobb összegű kivét előtt jeleznie kell a betétesnek, mennyit és mikor szeretne felvenni a számlájáról. Ez a világ minden táján kialakult gyakorlat. - Három elképzelés között dönthettünk. Legegyszerűbb lett volna technikai okokra hivatkozva bezárni a fiókot néhány napra, míg elül a hangulat keltette vihar, de ezt nem akartuk. Nekünk a betéteseink az elsők, s akadnak közöttük olyanok, akik valóban külföldre utaznának. Az is megoldás lett volna, hogy az első tizenöthúsz nagybetétest kifizetjük, azután széttárjuk a karunkat, elfogytak a bankók. Mi az „arany középutat" választottuk: ezer márkában maximáltuk átmenetileg a számláról felvehető összeget. Az igazgató mindenesetre mindekit megnyugtat, ne dőljenek be a blöffnek, s higgyenek a hivatalos nyilatkozatoknak. A betétesek félelme is érthető, ők ugyanis azért tették bankba megtakarított pénzüket, hogy bármikor kivehessék, ha arra szükségük van. Tegnap dél körül már konszolidáltabb kép fogadta a Klauzál térre betérőket. Valószínűleg híre ment az ezer márkás megszorításnak. Előtte Budapestről, Bajáról és ki tudja még honnan jöttek Szegedre valutáért. Híreink szerint a szegedi neppereknek nem nőtt a forgalmuk. Minden bizonnyal azért, mert átváltható forint is egyre szűkösebben lapul a polgárok zsebében, s az alaposan megemelkedett árfolyam mellett már nem is akkora üzlet valutát vásárolni. Már csak a hisztériát kellene túlélnünk... R. G. • Állattenyésztési tanácskozás Szegeden Tej sem lesz? tőén elképzelhető, hogy idén nyárra hiány lesz tejből. Átestünk a ló másik oldalára. Az állományt pár évvel ezelőtt kivágatták, elvették a termelők kedvét attól, hogy a szarvasmarha-ágazatba fektesse a pénzét és az energiáját. A tej terméktanács „négy éve veri az asztalt, hogy baj van ", mindhiába. Jelenleg a termelő 31 forintot kap egy liter extra és 29 forintot egy liter első osztályú tejért, ami optimális ár. Nincs még itt az idő - éppen a kevés tej miatt - , hogy a kvótarendszer bevezetésén törjük a fejünket. Amikor majd ennek eljön az ideje, akkor a termelő szerződést köt a felvásárlóval, hogy abban az évben mennyi tejet vesznek át tőle plusz-mínusz 10 százalék eltéréssel. Ha feleslegei termel, „büntetik" az alacsony árral. Ez a helyzet teremt majd biztonságos piaci körülményeket. Elek Sándor arról is tájékoztatta a tenyésztőket, hogy még mindig magas az import élelmiszer aránya. Mfg 1993-ban 23, tavaly már 56 millió dollár értékben érkezett külföldi áru. A tej terméktanács olyan információkhoz jutott, miszerint jelenleg más néven hozzák be ezeket a cikkeket az országba. A terméktanács most azt követeli, hogy import élelmiszer ezentúl csak egy határátkelőn és egy vámaszabadterületen keresztül jöhessen be az országba. A határállomáson a tanács egy szakembere állandó megfigyeléseket végezhet. F. K. MODUL B AR ISOLITH hőszigetelők 18% árengedménnyel! 10 cm-es, 6 cm-es válaszfallap, raktárról. Schindler tetőablakok 63x100 24 (KM) Ft áfával 78x120 26 500 Ft áfával MODUL IS/VII KFT. Szeged. Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/474-481. 62/491-022 Szentes, József A. u. 24. Tel.: 63/314-011 £7 agyon nehéz az olyan kérdésre válaszolni, amely úgy szól, hogy kiváltsam-e a márkámat, mert úgy hallom, zárolják a valutaszámlákat. Szerda reggelig szilárdan minősítettem egyetlen szóval hülyeségnek a felvetést, s mindig elmeséltem egy azóta lényegében többször is megismétlődő tavaly nyári történetet. Úgy emlékszem, akkor a taxisok voltak a jólértesültek, s hírelték rádiójukon a zárolást, s adtak ilyen irányú értelmes tanácsot utasaiknak. Persze, hogy egymás sarkát taposták az emberek a legnagyobb lakossági bank valutafiókjában, elég volt állni a rohamot. Egy pillanatnyi szünetben azután a fiókvezető felhívta kecskeméti kollégáját, hogy ott miként bírják. Nem bírták. De nem a rohamot, hanem a meleget, meg az unalmat, mivelhogy alig nyitotta rájuk valaki az ajtót. Most kicsit melegebb van. Az ezermárkás, vagy akármilyen kivételi határ technikailag tökéletesen érthető a szakemberek számára, nem lehet kezelni ilyen rapszodikus készpénzforgalmat, a lényeg azonban nem változik. Elfogyott a valuta - mondják országszerte -, s ettől az emberek idegesek lesznek. Pedig csak a bankjegy fogyott el helyenként és átmenetileg, s nem is olyan könnyű gyorsan szerezni, mert Európa nyugatifelén nem olyan nagy divat már a készpénzforgalom. Szerintem kicsit túl sokat magyarázták az utóbbi napokban a szakemberek az ország stabilitását, a hétmilliárd dollár valutatartalékot. Magyarázat helyett inkább fizetni kellett volna. Minden lehetséges eszközi felhasználva. Kérni, szerezni, venni, drágábban venni néhány teherautónyi készpénzt és fizetni, míg a betétesek meg nem unják. Horn Gyula szerda esti nyilatkozata is inkább csak olaj volt a tűzre, gondoltuk első mérgünkben a szerkesztőségben, miközben egymást lovaltuk bele a „mi lesz, ha befagyasztják" kezdetű katasztrófa-variációba. Ezzel szemben csütörtökön déltájt a valutaszámlát is vezető szegedi bankfiókokban se pánik nem volt, se hisztéria. Egy tucat ügyfél a Postabanknál - estig volt schilling, dollár bőven -, kicsivel több az OTP-nél, de semmi hangos szóváltás. A kis tételt kifizették, a nagyot előjegyezték. A kevésbé forgalmas pénzintézeteknél még korlátozást sem kellett bevezetni. Úgy tűnik, Hornnak mégiscsak sikerült csillapítania a kedélyeket, a bankosok ennél sokkal szomorúbb csütörtököt jósoltak maguknak. Ha valaki két hét, vagy egy hónap múlva úgy kezdi el a mondatot, hogy én jól jártam, mert idejében kivettem a márkámat, akkor keresztet is vethetünk a magyar gazdaságra, úgy tíz évet megyünk egy csapásra visszafelé. Nálunk sokkal erősebb országok sem bírnának ki egyszeri nagyobb betétkivonást, gazdasági összeomlás nélkül. Mert a valuta után jönne a forint. ry~7 ondják, külföldön tartja pénzét az okos, de ezt cáLlÁj folni látszik az egyik osztrák bank legutóbbi csődje, ahol bizony egy összeghatár fölött minden betétes elbukta a pénzét. Pedig Ausztriában kicsit stabilabban áll a gazdaság, mint idehaza. Talán jól is jött nekünk a hír, mert az a magyar vállalkozó, aki ilyen módon veszítette el tőkéjének nyolcvan-kilencven százalékát, elég jó reklám a magyar bankrendszernek. A betétesek egy része hazaviszi a valutát, beteszi a párna alá, és várakozik, hallgatja a híreket, de ettől nem lesz sokkal nyugodtabb az álma. Hiszen eddig is inkább a nyugodt álma miatt tartotta bankban a márkát, svájci frankot, nem pedig azért a 3-4 százalékos kamatért. Előbb-utóbb visszaviszi majd, mint ahogy az Agrobankosok tették a nagy betétkivonás után. A magyarok tulajdonképpen meg is értik a helyzetet, az átmeneti banjegyhiányt, nehezebb azonban megmagyarázni ezt a jugoszláv nyugdíjasnak, aki hétvégenként apasztja húsz-ötven márkákkal Magyarországra menekített betétjét. (yfc J^l r Horn megértő Megértem aggodalmaikat, de nem osztom azt a nézetüket, hogy a kormány március 12-i döntése, vagy annak egy része családellenes lenne - húzta alá Horn Gyula miniszterelnök dr. Seregély István egri érseknek arra a nyilatkozatra küldött válaszlevelében, amelyben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia aggodalmát fejezte ki a kormány március 12-ei ülésén elhatározott gazdasági intézkedésekről. A kényszerű szociális intézkedések kidolgozásában a kormány különös figyelmet szentelt a közteherviselés és a társadalmi igazságosság elvének érvényesítésére - írta Horn Gyula. • Budapest után ma este Szegeden vendégszerepel Alastair Thompson énekművész, a King's Singers énekegyüttes alapító tagja és volt tenoristája. Alastair Thompson 20 órakor a JATE aulában Franz Schubert Téli utazás című dalciklusát énekli Budai Márta zongorajátéka mellett. Az Oxfordban élő, hangversenyezéssel és tanítással foglalkozó tenorénekes tegnap szerkesztőségünkben járt. • Thompson úr, mesélne arról, hogy tíz év után miért vált meg a King's Singerstől? - Mert mást akartam énekelni, mint amit ők. Szép éveket töltöttem az együttesben, és érdekes volt, amit csináltunk, de amikor az oratóriumi és operasztnpadi éneklésen kezdtem gondolkodni, már zavartak a „könnyű" művek. Tfz év - elég volt. Annak idején 9 évesen kezdtem a Westminsteri apátság fiúkórusában és ott mindjárt prima vista, első látásra kellett énekelni a kottából. Rengeteget gyakoroltam, hogy ez menjen, s a sok munka meghozta a gyümölcsét. Nos, amikor az ember kevesebb munkával is eléri a sikert, az a leáldozás első jele. Ezért én újabb feladatokat kerestem - s meg is találtam őket. • Nem érzi, hogy egy kicsit úgy van, mint a beatlesek; az egykori King's Singerstagot többen ismerik, mint Alastair Thomsont... - Óh! de igen. Ilyen a világ. Pedig a kiválás után Párizsban, Hamburgban, Londonban és sok európai városban énekeltem, de még a milanói Scala KÉRDÉS • A King's Singers volt tenorístájához A felesége vajdasági magyar színpadán is, egy Stockhausen operában. Előbb Németországba mentem a német dalok előadását tanulni és tanítani, majd Párizs és London között ingáztam. Magyarországon is jártam, egy Benkő Dániellel közös koncerten, sőt, Szegeden is, ahol 1982ben feleségemmel együtt mint egy német kórus szólistái álltunk pódiumra. Tudja, hogy a feleségem magyar? Vajdasági magyar, akivel Konrád Richter kurzusán találkoztam Németországban. • Nézzük, mit énekel ma; Schubert Téli utazása a dalirodalom egyik legsötétebb hangulatú ciklusa. Ön mit él át, amikor ennek a halált kívánó schuberti fiatalembernek a szerepét énekli? - Halált kívánó? Ha ennyi volna. De a halál is elérhetetlen; ahogy az élet a művésznek csak a művészettel együtt élet, a halál is ilyen vfzió. Alastair Thompson Schubert tudta milyen a Napoleon-dúlta Németország; tudta, milyen az otthonkeresés, a hiábavaló. Az otthon helyét nem találja meg, de a keresésben szabadságra lel szerintem ez a schuberti dalvilág kerete. Panek Sándor