Délmagyarország, 1995. március (85. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-23 / 69. szám

CSÜTÖRTÖK, 1995. MÁRC. 23. • Szigorítják a jövedelempótló jáiandóságokat Feketemunkások, reszkessetek! BELÜGYEINK 3 Az intézkedésre azért van szükség, mert a feltételezések szerint egyre többen veszik igénybe a viszonylag nem túl magas összegű jövedelempótló támogatást azok közül, akik feketemunkát vállalnak. Ugyanakkor a költségvetésnek jelentős teher az év végére már mintegy 300 ezer jogosult jövedelempótló támogatásának kifizetése. Ezért kívánják a két év alatt legalább féléves legális munka végzésére ösztönözni azokat, akik munkát vállalhatnak. Mivel a foglalkoztatási törvény módosításával egy év helyett már féléves munkaviszonnyal is jogosultság szeCsupán a jövedelmi viszonyok elbírálása alapján vehetik majd igénybe a munkanélküliek a jövedelempótló támogatást. Erről a tervről Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter számolt be a sajtó képviselőinek a szerdán megtartott háttértájékoztatón. rezhető a 45 napos járadékellátásra, így akik teljesítik a féléves munkaviszonyt, elsőként ezt a járadékot vehetik igénybe, majd ezt követően az újabb kétéves jövedelempótló támogatást. Azért, hogy minél kisebb gondot okozzon e követelemény teljesítése, valószínű hogy a Foglalkoztatási Alapból az eddigieknél nagyobb támogatást adnak az önkormányzatoknak a fél évre szóló közhasznú munkák indítására. Változás lesz az is, hogy a tervek szerint megszűnik az öregségi nyugdíj előtt három évvel igénybe vehető, a Szolidaritási Alapból támogatott előnyugdíj intézménye. Erre a három évre viszont a jövedelempótló támogatáshoz hasonló összeget vehetnek igénybe azok, akik így válnak munkanélkülivé. A három évet követően olyan nyugdíj állapítható meg részükre, mintha dolgoztak volna közben. Idén még nem szüntetik meg a pályakezdő munkanélküliek segélyét, csak jövőre. Akkor e keret teljes egészét a pályakezdők elhelyezkedésének segítésére kívánják fordítani. A tervek szerint változik a közalkalmazottaknál a felmondási idő és a végkielégítés. A felmondási idő csökken, s azok a közalkalmazottak, akik átszervezésnél nem fogadják el az új munkahelyet, alacsonyabb szintű végkielégítésre számíthatnak. A miniszter elmondta: kormányzati elvárás, hogy legalább 10 milliárd forintot megtakarítsanak idén a Szolidaritási Alapnál. • A napokban a kormány elé kerül a MÁV stabilizációs programtervezete. A négy éves megújulási program - melynek érdemi vitája áprilisban zajlik majd le - alapvetően a MÁV helyzetének konszolidálását és belső szekezetváltását irányozza elő. A program legfontosabb pontjait Rigó Zoltán, a MÁV vezérigazgatója, a MÁV Rt. pénzügyi helyzetét pedig Káinoki Kis Sándor, a MÁV Rt. elnöke ismertette szerdán országgyűlési képviselők előtt. Káinoki Kis Sándor a MÁV pénzügyi helyzetéről elmondta, hogy tavaly a kormány 56 milliárd forintot elengedett a MÁV adósságállományából. A • Az adósság egyelőre 140 milliárd... Stabil lesz a MÁV? MÁV ugyanakkor az idén állami garanciák mellett 25 milliárd forint hitelfelvételre kényszerül azért, hogy a vasút finanszírozható legyen. Ezt is beszámítva összesen 140 milliárd forint a vasút adóssága. Ennek többsége a működés finanszírozására felvett államilag garantált hitelekből adódik, kisebb része pedig kimondottan beruházásra felvett hosszú távú hitel, amelynek a kitermelésére a MÁV-nak, Káinoki Kis Sándor szerint, képesnek kell lennie. A MÁV-nak mintegy 220 milliárd forintot kellene fordítania az elmaradt fejlesztések, felújítások és karbantartási munkálatok pótlására. Mindezek ismeretében szükségszerűvé vált a MÁV gazdálkodásának új alapokra helyezése. Ezt megerősítette a 1994-es novemberi kormányhatározat és az idei februári Állam-MÁV szerződés. Rigó Zoltán szerint a stabilizációs program alapvető elemei a mellékvonalak problémájának megoldása, a fuvarpiaci kapacitások bővítése, teljesítmény-ösztönző bérrendszer kialakítása és a humán erőforrás politika új alapokra helyezése. A program megvalósulása esetén is csak az ezredforduló utánra lehet az országnak egyensúlyban lévő működőképes és konszolidált vasútja. Gál Zoltán és a panaszosok Gál Zoltán szerdán olyan állampolgárokat fogadott az Országházban, akik korábban közérdekű kérdésekben bejelentést, észrevételt juttattak el a Parlamenthez, annak elnökéhez, vagy az Elnöki Panaszirodához. A házelnök elöljáróban leszögezte, hogy az ország nehéz helyzetén az is sokat segítene, ha az emberek bizalommal lennének egymás és az országot irányító intézmények iránt. Az Országgyűlés elnöke ezért elsősorban arra volt kíváncsi, hogy vendégei - javarészt idősebb emberek - miként változtatnák meg a Parlament munkáját annak érdekében, hogy a jövőben növekedjen a törvényhozás társadalmi elismertsége. Végül utalt arra is. hogy a parlamenti pártoknak egységesen a nemzet érdekeit szem előtt tartva kell politizálniuk. • A dandártábornok kenyérbe sütve kapta a kulcsot A íogiyok akár zenét is hallgathatnak (Folytatás az 1. oldalról.) Tegnap délelőtt ünnepélyes keretek között adták át a dorozsmai Tornádó International Kft. által gyártott Rabomobilokat, közel száz meghívott vendég jelenlétében. A társaság ügyvezető igazgatója, dr. Kőkúti Attila köszöntőjében elmondta, a négy éve privatizált cég jelentós fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. A Rampf-csoport tagjaként speciális jármű-felépítményekkel és sablongyártással szereztek nevet maguknak idehaza és Európában. A mostani átadó ünnepség apropója az a tizenkét Rabomobil, vagyis az elítéltek szállítására szolgáló jármű, amelyet a cég gyártott az Országos Büntetés-végrehajtási Intézet megrendelésére. A kívül-belül új, elegánsabb formát kapott felépítményt a Tordánó szakemberei tervezték. Kiderült, nem kis szakmai kihívás olyan jármúvet szerkeszteni, amely egyszerre biztonságos és európai színvonalú. Megtudtuk, egy-egy gépkocsi ára több mint 10 millió forint. A negyven fogva tartott és három őr szállítására alkalmas, Iveco alvázra szerelt felépítvény technikai trükkök sokaságát tartalmazza. Természetesen elsődleges szempont a megbízhatóság és a biztonságos őrzés maradt. A megrendelők nevében dr. Estók József dandártábornok, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának általános helyettese vehette át az egyik jármú kulcsát. Stílszerűen a gyártók egy kis cipóba sütve nyújtották át a kulcsot. Ez a jármú egyébként Szegedre, a Csillag börtönbe kerül. - Mi akkor dolgozunk jól, ha a foglyok nem tudnak megszökni - mondotta a dandártábornok, majd hozzátette, a tervezéstől folyamatosan figyelemmel kísérték a Tornádó szakembereinek munkáját, és maximálisan elégedettek az eredménnyel, így várhatóan a jövőben is Dorozsmán gyártatják majd a rabszállító autókat. A próbaút után mindenki egy kissé megkönnyebbülve szállhatott ki a városban is nagy figyelmet keltett flotta valamelyik kocsijából. Mégiscsak jobb a saját autó. A tervezők maguk is elismerték, ők sem tudnának kijönni a lezárt autóból. Legalábbis nagyon sok szerszám kellene hozzá. Túl jól dolgoztak. R. G. • Békési a lő szerkesztő Jogszabályok - három nyelven Magyarország számára létkérdés az integrálódás a nemzetközi gazdaságba. Ezt elősegítendő jelenteti meg immár öt éve a Verzál Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft. a Hatályos Magyar Jogszabályok című, angol, német és magyar nyelvű kiadványt. Tevékenységük ugyan piaci alapon folyik, nyereségre azonban még nem sikerült szert tenniük hangoztatta a cég vezetője az ötéves születésnap alkalmából rendezett sajtótájékoztatón. A kiadványnak mintegy 2000 előfizetője van, többségük Magyarországon. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, valamint a Külügyminisztérium segítségével azonban a világ csaknem 60 országába jut el a külföldiek számára legfontosabb gazdasági jogszabályokat ismertető „magán közlöny". A szerkesztőbizottság elnöke, Békési László missziónak nevezte a háromnyelvű jogszabálygyűjtemény megjelentetését. Szerinte a fiatal alkotógárda már öt éve jól érzékelte az igények várható növekedését. Akkoriban mintegy hétezer külföldi érdekeltségű cég működött Magyarországon, s mára számuk megtízszereződött. A kiadó képviselője szerint ehhez képest kevés megrendelőjük van, s ennek egyik okát abban látják: a vegyes vállalatok magyar menedzsmentje nem érdekelt abban, hogy a külföldi tulajdonosok megismerjék a magyar jogszabályokat. A négy magánszemély tulajdonát képező cégnek más idegen nyelvű kiadványai is vannak és éves forgalma eléri az ötvenmillió forintot. Alkalmazottainak száma 14. 000 fYl otyog az ember, csak motyog magában. Régen LlÁj még zsörtölődésnek, háborgásnak mondta ugyanezt, de most már nem meri. A fene tudja, meddig fajultak a személyiségi jogok, ezért csak motyogok. Rabláncról beszélni, ma? Vegyél előbb egy régi példát! Valamikor úgy volt, ha a családom valamelyik tagja normális ésszel önállóságra törekedett, abnormális lépés előzte meg lépését: a kijelentőt a lakónyilvántartókönyv vezetőjének is alá kellett írnia. Gondolom, állása bánta, ha nem „vezette ki" azonnal a lakónyilvántartókönyvből. Az, hogy a mi lakásunkból ki költözik ki vagy be, elvileg és jogilag kettőnkre tartozott akkor is, a feleségemre és rám, de ezt a jogot a házmester, mint főhivatal, szentesítette. Úgy tudom, már nem szentesíti. El is szaporodtak az illegális bejelentkezők, mondják a bürokraták. Valóban, akárki akárhová bejelentkezhet egészen addig, amíg a törvény elő nem veszi csördítő ostorát, és jól oda nem sóz annak, aki közokiratilag hamisat állít. Ennyi elég a múltból? Léphetünk a mába? Most is él még néhány rubrika másik papirosokon. Seregestül jönnek rá az emberek például, az is bolond, aki saját lakásában többet fizet a vízért, mint amennyit elfolyat, dömpingje van tehát a vízórák fölszerelésének. Isten tudja, hogyan, de érvényben maradt az a jelszó, hogy szabad országban szabad ember azt csinál, amit szabad, mert első lépésként a lakásszövetkezettől kell rá „engedélyt" kérniök. Vagy hasonló súlyú szervezettől. Mert ott maradt a papiroson a szocialista kényúr nevének és pecsétjének a helye? Érvényben van korábbi naivságuk is, mint haladó hagyomány, ezért azonnal kérdezik: mi köze van ehhez a lakásszövetkezetnek? A lakás a mienk, a vizet mi fizetjük, de külön engedély kell hozzá, hogy átkos örökségünket, az évtizedek óta viselt rabláncainkat levethessük? Igy aztán amit fél óra alatt meg tud csinálni egy szerető, annak okirati rendezéséhez egy hónap is kevés. Mert a régi rabláncok mindenkit szorítanak. Htjagy baj nincsen, ha csak az nem, hogy az LEJ állampolgárt közben ütögeti a guta. Neki ez a sorsa, elvileg mindegy, mitől ütögeti. A lakásszövetkezet alkalmazottja ugyan szerencsére levetette már főúri palástját, ha volt egyáltalán kóros ragadványként, és a lehető legszolgálatkészebb igyekszik lenni, de az idétlen rendeletet köteles kiszolgálni. És mindenki, aki szem a láncban. Jaj, csak ki ne mondjam azt a hosszú mondatot a zsarnokságról! Rabláncban is mindenki szem, és mindenkinek nehéz táncot járnia. Régen ezt énekeltük: A rablánc a lábon nehéz volt... Most? Forradalmi változáson esik át a világ, ennélfogva így kellene: A rablánc a lábon nehéz még... Ha papirosnak hívják, akkor is. Csak meg ne üssem a bokámat megint! ífo-wc • A Magyar Honvédség átszervezésével és karcsúsításával párhuzamosan - az ország biztonsága, illetve védelme fenntartása érdekében - úgynevezett gyors reagálású erőket szerveznek a hadseregen belül. Ezekben, a minél gyorsabb mozgósítás érdekéGyois reagálású erők ben, a hivatásos tisztek lesznek többségben. Haderejük komplex lesz: a páncélosokat és a tüzéreket légitámogatással és más biztosítással erősítik meg. Az egységeket úgy alakítják ki, hogy azok megfeleljenek a NATO ez irányú előírásainak. Mindezt szerdán jelentették be az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának kihelyezett ülésén. Tatán. • Tegnapi számunkban arról számolt be riportunk, hogy a szőregiek nehéz helyzetben vannak, ugyanis a községben 2 éve megszűnt a szeméttelep, ezért a fölöslegessé vált hulladékkal nem tudnak mit kezdeni a helybéliek, egyesek jobb híján szétszórják. Nem csupán az említett településen jelent gondot a felszaporodott szemét eltüntetése. Kíváncsiak voltunk a Szegedi Környezetgazdálkodási Kft. ügyvezető igazgatója, Szabó Ferenc véleményére. • Nincs törvény a hulladékgazdálkodásról, a szemét kezeléséről. Ennek következtében nehéz felelőst találni, akire rá lehetne húzni a vizeslepedőt a „bokáig érő" szeméthegyek miatt. Altalánosnak mondható-e a szőregiek problémája? - Dorozsma, Algyő és Gyálarét esetében még a szóreginél is súlyosabb a helyzet - állapította meg az igazgató. - De a probléma általános a szomszédos településeken, 0 KÉRDÉS • A környezetgazdálkodás igazgatójához Nincs gazdája a szemétdomboknak Szatymaztól Kübekházáig. Magyarországon 3400 körül van a volt tanácsok által kijelölt legális hulladéklerakók száma, ezek 95 százaléka környezetszennyező módon települt. Az illegálisoké pedig több százezerre tehető. A kialakult helyzet oka a szabályozatlanságban keresendő. Áz önkormányzatoknak nincs fedezetük a hulladékgazdálkodás finanszírozására, kénytelek vagyunk a lakosságra számítani. • Nem valószínű, hogy a lakosságra még újabb terhek rakhatók. Akkor, mi a megoldás? - Szeged közigazgatási területén öt ideiglenes hulladéklerakó működik, 10-12 „vadlerakó" és számtalan kisebb alakult ki. Cégünk több javaslatot és regionális programot dolgozott ki a helyzet feloldására. Például, kezdeményezésünkre a korábbi szóregi telep kiváltására a szegedi önkormányzat 12 millió forintot szavazott meg, tett félre tavaly. A hulladékudvarból semmi nem lett, kíváncsi vagyok, mi lett a pénz sorsa... • A falvak lakóit magas ívben hidegen hagyják a különféle koncepciók. Egy a lényeg számukra, tudják-e hová kivinni a szemetet. Mikorra várható konkrét lépés az ügyben? - A régióban 5 nagyobb, 5-10 kisebb ideiglenes leraSzabó Ferenc kóhely létesítésére lenne szükség - magyarázta Szabó Ferenc. - A nagyobbak kialakításának költsége 5-10 millió forint. Itt fogadnák, szortíroznák a háztartásokban keletkező szemetet. Ha az önkormányzat nem segít, akkor a MEH-hel közösen 3 esztendő alatt építjük ki ezt a rendszert. Ha segít, akkor az idő lerövidül és hamarabb rendeződik a szeméthelyzet. V. Fekete Sándor