Délmagyarország, 1995. március (85. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-22 / 68. szám

Csongrád megyében 1994-ben 62 ezer olyan háztartás volt, amely állatállománya és földterület nagysága miatt gazdaságméretűnek számított, de ezen kívül még 14 ezer háztartásban tartottak állatot, azaz összesen 77 ezer család kötődött valamilyen mértékben a mezőgazdasághoz. A DM KFT. ÉS A DMKIK GAZDASÁGI MELLÉKLETE • Fél megye kötődik a mezőgazdasághoz Állattartás a munkanélküliség ellen? A más mezeje? megyei szakemberek szerint részesedésünk még ennél is nagyobb, csak a fóliások üvegházasok - érthetően inkább lefele tévednek, mint eltúloznák a felületet.) A primőr zöldség mellett az ország virágtermelésének is területi súlyánál sokkal jelentősebb hányada kerül ki Csongrád megyéből. A fóliasátorral borított terület három év alatt 14 százalékkal csökkent, szemben az országos 10 százalék alatti mérséklődéssel. Ennél nagyobb mértékben fogyott az üveggel borított felület, 68 ezer négyzetméterről 38 ezerre. A megye részesedése az országosból itt 13 százalék - a szakemberek szerint sokkal több -, ennél nagyobb terület csak Pest megyében található. A fizetőképes, nagy felvevőképességű főváros közelségének köszönhetően a piac az üvegházzal és a fűtéssel jelentkező fokozott ráfordítást is elismeri, s megtakaríthatók a szállítási költségek is. A gazdálkodás intenzitását mutató kéttengelyes traktorok számát tekintve Csongrád megye jól ellátottnak tekinthető, a 4,6 ezres darabszámnál magasabbal az alföldi megyék közül csak a nagyobb területű Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg dicsekedhet. A saját tulajdonú mezőgazdasági épületek száma Csongrád megyében 1991 és 1994 között egyedül a szarvasmarha- és a lóistállóknál csökkent - 11 ezerről 9 ezerre a többinél növekedett. A sertésólak száma csak nagyon kis mértékben emelkedett, 74,8 ezerről 75,8 ezerre, ami négyzetméterben gyakorlatilag csökkenést takar. A baromfiólak mennyisége 51 ezerről 64 ezerre növekedett, négyzetméterben számolva azonban ennél sokkal erőteljesebb az emelkedés. A juhakol darabszáma 2 ezerről 2,5 ezerre változott. A gazdaságok állattenyésztési tevékenységének válsághelyzete már korábbról ismert. A változás tendenciája és mértéke az országossal többnyire egyező, azzal a megjegyzéssel, hogy a sertésállomány csökkenése mérsékeltebb a megyében. K. A. !

ön, jön, jön... a százforintos benzinár. A kormány vasárnapi csomagja ismeretében előbb-utóbb össze ell ülniük a Mol illetékeseinek, s érvényesíteniük kell a forintleértékelés, a vámpótlék begyűrűző hatásait. Azt pedig nehéz lesz úgy számolni, hogy a legdrágább benzinfajta ára ne haladja meg a százforintos lélektani határt. Pedig a kutak egy részénél azokon a csodálatos világító táblákon csak négy számjegynek van hely. Vagy átszerkesztik őket, vagy _ százegyegészhattized" forintért adják majd a benzint. Erről jut eszembe, egyre több már az ilyen lélektani határ, s most nem csak a közelmúlt százforintos krumplijára gondolok. Egyiket átlépjük, a másikat nem. Nem léptük át például a forintleértékelésnél a tíz százalékot, de mégis átléptük a tejszínhabként feltálalt nyolcszázalékos vámpótlékkal. Nehezen mertük kisütni az első százforintos kenyeret, inkább 70 dekásra szaggattuk a veknit vagy félkilósra, hetvenkettőért. Százforintos márkáról is beszélnek már, igaz csak az év legvégére, csak határidős jegyzésben, de már az is valami. Emlékszem - nem is volt olyan régen - amikor a dollárral léptük át a száz forintot. Azóta a szegény dollár ugyancsak bajba került, történelmi mélypontok sorozatát éri meg a német márkával szemben. Nem beszélve a líráról, amely soha nem látott mélységbe csúszott. Persze itt van a forint. Nekem lélektani határ volt az is, amikor a kamatok a közelmúltban újra elérték a harminc százalékot. A következő határ a negyven, amitől sajnos már nem járunk nagyon messze. A lízingkötvények ajánlatai már félelmetesen hangzanak: harminchat, harminchét, harmincnyolc százalék. Tanulságos-e nekünk egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei karrier? Mindez szóba került azon a beszélgetésen, amelyben Herbály Imre országgyűlési képviselőt, a Parlament Mezőgazdasági Bizottságának tagját, s a Jász-Nagykun-Szolnok megye közgyűlésének elnökhelyettesét faggattam arról, hogy mi a titka annak a rendkívüli sikernek, amelyet elért: gépészmérnökből honatya, szövetkezeti elnökből megyei elnökhelyettes lett. • Hogyan lett gépészmérnök? - A családi hagyományok, kötődések egyáltalán nem predesztináltak erre. Többször elgondolkodtam rajta, hiszen mindig is a történelemhez, a politikához, a közösséghez vonzódtam, ám a pályaválasztáskor, mivel apám, Herbály György építészként igen elképzelt volna, hogy senki ne sértődjön meg, Szolnokra, a jó hírű gépipari technikumba jelentkeztem. Utána a kunhegyesi Lenin Tsz-ben dolgoztam a katonaságig, majd a szövetkezet és a megyei tanács ösztöndíjasaként Gödöllőn szereztem gépészmérnöki diplomát. • Munkahelyet is a téesz adott? - Mint igen sok rokonomnak. Szerettem a szakmámat, de a lelkem mélyén soha nem váltam igazi gépésszé. • A nagy szövetkezetben mégis gépészként dolgozott! - Pontosan. Végigjártam a szamárlétrát. Kunhegyesre 1975-ben jöttem haza, s akkor egyesült a három gazdaság, Kunság Népe Termelőszövetkezet lett belőle. Apám még megélte ezt, addig bizony kisfiam voltam neki, attól kezdve viszont éppen olyan főnök, mint a többiek. Rengeteget vitatkoztunk. • Min? - Nehezen értette meg, nem is fogadta el sohasem, hogy egyes emberek nem olyan belső kényszerből űzve végzik a munkájukat, mint ő. Hiába próbáltam meggyőzni a különböző érdekekről, mentalitásról, azt hiszem, nem tudta elfogadni. Mégha a békesség kedvéért rám is hagyta. • Aztán következett Kenderes? - Úgy éreztem, hogy a gazdasági stabilitás megrendült, s én, mint egyik, bár vezető ember, nem tudtam alapvetően változtatni ezeken. Ezért tájékozódtam, változtatni akartam, megmérettetni magamat, kipróbálni az erőmet és a tapasztalataimat, sikerült úgy elválnunk, hogy senkit nem bántottam meg. A kenderesi November 7. Termelőszövetkezet elnöke lettem. Átjárható határaink • Az már más világ, nem a fekete kunok földje. - Két igen jelentős, egymástól eltérő, szemben álló vonulat, vagy inkább érdekszféra ütközött. Bizony itt pénzügyi, politikai, gazdasági feszültségeket tapasztaltam. Az emberek gondolkodásmódja nehezen változott. Legfontosabbnak éppen ezt tekintem a munkámban, s erre vagyok büszke. Személyes sikeremnek könyvelem el. A környező helyeken felszámolódtak, csődbe mentek a szövetkezetek, a kenderesi most már - 1990-ben alakultunk át - Mezőgazdasági Szolgáltató Szövetkezel, áll a lábán. Új vezetési stílus, új szerkezet, új emberek, új technológiák, rengeteg energiánkat emésztett fel, hiszen például az öntözéses gazdálkodás a műút mellett, a Lineár-berendezés megvásárlása nagy-nagy viták eredménye. Akik akkor ellenezték. ma büszkék rá. • Semmi bukás, csak a dicsfény? - Olyan nincs is. A mi szövetkezetünkben 6 ezer hektáron 800 tag boldogult eleinte, de az 1992-es pusztító aszály, az átalakulás, a gazdasági szerkezet merevsége veszteséges évet zúdított a nyakunkba. Azóta nincs baj. Elhagytuk a hagyományos rizstermesztést, mert nem jövedelmezett, mással próbálkoztunk. Kertészeti kultúrákkal. Karfiol, fűszerpaprika,. káposzta, s ezekkel pótoljuk a családok jövedelmét is. Sz. Lukács Imre A gazdaságnak tekinthető háztartások száma 1991 óta 14 százalékkal csökkent, ezen belül a csak állatállománnyal rendelkezők száma viszont 21 százalékkal emelkedett, a csak földterületet birtoklóké pedig 26 százalékkal csökkent. A mindkét szempont alapján gazdaságméretúnek számító háztartásokból 18 százalékkal volt kevesebb, mint 1991-ben. Az élénkülő állattartást jelzi, hogy a gazdaságnak nem tekinthető állattartók száma 3 év alatt 10 ezerről 14 ezerre emelkedett. Miután ez idő alatt az állatállomány jelentősen csökkent, vagyis az állattartás intenzitása mérséklődött, feltehetően az önellátás szerepe erősödött, valamint a mezőgazdasági munkanélküliség levezetésének egyik formájává vált az állattartás. Az összeírás által érintett háztartásokhoz 220 ezren tartoztak, azaz fél Csongrád megye érintett a mezőgazdaságban. A főfoglalkozású gazdálkodók száma a mezőgazdasági nagyüzemek jelentős részének széthullása ellenére sem éri el a hatezret, ugyanakkor 150 ezer családtag végez valamilyen munkát az állatok körül és a földeken. Az állandó alkalmazottak száma alatta marad a nyolcszáznak, az. időszakosoké meghaladja az ezret. A háztartások 1991-ben még csak 48 ezer hektár földet használtak, 1994-ben viszont már 92 ezret, a növekedés tehát körülbelül 90 százalék, döntően a kárpótlásoknak, illetve a kiadott részarányoknak köszönhetően. A használt összes földterületnek háromnegyede volt szántó 1994-ben, a 69 ezer hektár több mint kétszerese a három évvel korábbinak. A gyakorlatilag 5 ezer hektárnyi kert nem változott, a gyümölcsös és a szőlő területe egyaránt körülbelül 20 százalékkal emelkedett. A ténylegesen használt földterületnél nagyobb arányban változott a tulajdonjog, hiszen mfg 1991-ben még csak 28 ezer hektár volt a saját föld, 1994-ben már 113 ezer, a növekedés tehát négyszeres. A szántóterületnél még ennél is nagyobb a változás, hiszen a három évvel korábbi 14,5 ezer hektár helyett 1994-ben már 90 Fotó: Schmidt Andrea PAPP AUTÓHÁZ Alapítva: 1973. A FORD HIVATALOS MÁRKAKERESKEDŐJE Nálunk nincs 8% vámpótlékemelés Továbbra is a régi áron kaphatók az új Ford Fiesták, Escortok, Mondeók. A tranzit haszonjárművek 80 OOO Ft engedménnyel Szeged, Berlini krt. 4. Tel.: 317-306 ezer hektár volt a saját szántó. A kert művelési ág területe nem változott, a gyümölcsösé és a szőlőé másfélszerese, a gyepé majd ötszöröse lett, ha a tulajdonjogot nézzük. (Mintegy 73 ezer háztartás rendelkezik Csongrád megyében földterülettel, közülük azonban csak minden tizedik ad belőle bérbe - ha nem vesszük számításba az adózástól való félelem miaui eltitkolásokat.) A saját tulajdonú földterület a tagi részaránnyal, a kárpótlással és a nevesítéssel 1991 és 1994 között megtöbbszöröződött. Csongrád megyében a régebbi tulajdon vagy az adásvételi szerződéssel már birtokolt 47 ezer hektáros területből 113 ezer hektár lett. A 2,4-szeres növekedés a Bács-Kiskun megyeivel azonos, de alatta marad a Békés megyeivel egyező országos 3,2-szeres átlagnak, s még inkább elmarad a Jász-Nagykun-Szolnok megyei 5,2-szeres növekedéstől. A 113 ezer Csongrád megyei saját tulajdonú földterület legnagyobb része - 41 százalék régebbi tulajdon vagy adásvételi szerződéssel birtokolt terület. A saját földterület 27 százaléka kárpótlás útján, további 9 százaiéka pedig vagyonnevesítéssel került a gazdálkodók tulajdonába. A fennmaradó rész - 23 százalék - tagi részarány. Az országos fóliasátorral, fóliaalagúttal borított terület közel 30 százaléka Csongrád megyében található, a 3,4 millió négyzetméter több mint kétszer akkora, mint a sorban második Békés megyéé. (A