Délmagyarország, 1995. március (85. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-22 / 68. szám

SZERDA, 1995. MÁRC. 22. Népművészeti szakot terveznek a tanárképzőn HANGSÚLY 7 Népművészeti felső­oktatási szak megalapí­tásának lehetőségeiről rendezett tanácskozást tegnap a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola és a Csongrád megyei Népművészeti Egyesület. A népi művészetek és mesterségek oktatása ma Magyarországon csak szaktanfolyamok szintjén folyik, sem a közoktatásban sem a felsőoktatásban nincs kapcsolódása. A diákok és végzett pedagógusok rendkívül nagy érdek­lődését felmérve a JGyTF Rajz Tanszéke és a Csongrád megyei Népművészeti Egyesület egy közös képzés tervét vetette fel. A téma komolyságát jelzi, hogy a szakalapítást fontolgató tanácskozásra a művelődési minisztérium, a kormánybiz­tosi iroda, az oktatáskutató intézet, a megye és a városi önkormányzat képviselői mel­lett olyan kiváló néprajzkuta­tók jöttek el, mint Andrásfalvy Bertalan (a pécsi egyetem tanára), Juhász Antal és Ka­tona Imre (a szegedi egyetem tanárai), Borbély Jolán (a Magyar Művelődési Intézet részéről) és Felföldy László (az MTA Néprajzi Intézet részé­ről). Andrásfalvy Bertalan véleménye szerint a magyar közoktatásban már'az alapfo­kon el kellene indítani a nép­művészeti oktatást - az egy­szerű formák művészete ki­válóan ellátja az érzelmi nevelés feladatát; az egykori kultuszminiszter szerint ennek a Nemzeti Alaptantervben is meg kell jelennie, bár ez esetben a közoktatás úgy járna, mint hajdan az orosz tanárok­kal, akik egy-egy leckével vol­tak előbbre a diákoknál - nem volna képes egyszerre elegen­dő oktatót találni. A József Attila Tudományegyetem Nép­rajzi Tanszékének egyetemi tanárai Juhász Antal és Katona Imre teljes támogatásukról biztosították a főiskolai képzés tervét, eloszlatva azt az ag­godalmat, hogy a tervezett szak versenytársa lenne a néprajzi tanszéknek. Borbély Jolán arra mutatott rá, hogy a magyar pedagógustársada­lomban igen nagy az igény a népi mesterségek és játékok elsajátítása iránt, s ennek ok­tatásához Szegeden minden lehetőség adott; a népművé­szeti egyesület alkotóháza minden szakágazatnak helyt adhatna, a gyakorlati oktatást jó hírű mesterek végezhetnék és segítségül itt vannak a tudományegyetem néprajzku­tatói. Felföldy László megje­gyezte, hogy míg a nyugat­európai egyetemeken sorra alakulnak a néprajzi szocio­lógiai és kulturális antropoló­giai tanszékek, az európai nép­rajzi kutatás jelenleg is Ma­gyarországra figyel; a nép­művészeti képzés elindításához nem kell idevonzani a szakem­bereket: itt vannak, és készség­gel lesznek a szak segítségére. A tervek szerint a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán már szeptembertől elindulna egy szakvégzettségi diplomá­val járó, érettségi utáni kétéves képzés. A képzésnek két szak­iránya lesz: „közművelődési szakember játszóházvezető specializációval"', illetve „népi játékok és kismesterségek oktatója" elnevezésűek. Ezek tapasztalataira és programjára alapozódhatna a leendő nép­művészeti szak, előbb poszt­graduális, majd nappali formá­ban. S. P. s. • A Szegedi Biológiai Köz­pont létesítése, 1970 óta dol­gozik az akadémiai kutatóköz­pontban, jelenleg a Növény­biológiai Intézet igazgatója. A növénygenetikai kutatásokban korszakos jelentőségű mód­szerrel az elsők között igazolta, hogy rendszertanilag távoli, ivarosan nem keresztezhető növények a testi sejtek fuzio­náltatásával hibridJzálhatók. Az új génátviteli rendszernek rendkívüli jelentősége van: segítségével lehetővé vált a gazdasági növények génállo­mányának kibővítése. Munka­társaival együtt a világon első­ként sikerült idegen géneket beépíteni a lucernába; kukori­ca, valamint burgonya transz­génikus növényeket is előállí­tottak. Olyan növényi géneket izoláltak, amelyek a sejtek osztódását, illetve differen­ciálódását szabályozzák. 1990­ben választották a Magyar Tudományos Akadémia és ­ugyanebben az évben - az Európai Akadémia tagjává. Könyvei meghatározó alapmű­vek, oktatási anyagok. Példa­szerű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszert épített ki, több technológiai fejlesztést kezdeményezett nemzetközi szabadalmak kidolgozásával. Ő az első magyar kutató, aki 1994-ben - elnyerte a Körber Alapítvány európai tudomá­nyos díját: a molekuláris, sejt­szintű és fejlődésbiológiai kutatásokra épülő modern növénynemesítés megterem­téséért. • Kísérletezik a saját kertjében is? - Minden évben újraindul a nagy kísérlet: meg tudom-e művelni? Mivel sohasincs rá elég időm, félig biokert marad. • Széchenyi-díjas: Dudits Dénes akadémikus A növényi génátvitel mestere Göiing maganbunkere Brandenburgi régészek most első ízben mutattak be olyan tárgyakat, amelyek Hermann Göring magánbunkeréből szár­maznak. Mint Jürgen Kunow archeológus elmondta, főként több évezredes görög vázák darabjairól van szó. A 20 négyzetméteres bunker része volt a Carinhallnak, Göring hírhedt kastélyának, amelyet a náci marsall a harmincas Nekünk pedig annyi marad, amennyit meghagynak a ku­kacok. • A kutatásaira nagyon odafigyel nemcsak a nem­zetközi tudományosság, hanem a multinacionális cégek is, s nemcsak figyel­met, pénzt is kap. A nö­vények fejlődését és növe­kedését befolyásoló gének izolálására például leg­utóbb, a Körber-dljjal, más­fél millió márkát! Miért érdekli mégis kitüntetetten az, hogy mii használhat a hazai agráriumnak? - Nem hiszem, hogy ez magyarázatra szorul. Azt kell tisztán látni, hogy bármilyen eredményes volt hagyományo­san a magyar növényneme­években épített Észak-Bran­denburgban. A most bemu­tatott vázadarabok csak egy tized részét teszik ki az ott ta­lált régiségeknek. A vázadara­bokat lehetetlen visszajuttatni korábbi tulajdonosaiknak, akiktől Göring azokat elrabol­ta. A náci vezető ugyanis nem dokumentálta zsákmányát. A szakértők szerint a nácik a Carinhallt röviddel a háború vége előtt kiürítették, és a Gö­ring által összerabolt műtár­gyakat két vagonban ismeret­len helyre szállították. Ezután a kastélyt felrobbantották. MHMHHMMHHBHI • Bokáig járnak a szemétben Ki tesz csodát Szőregen? (Folytatás az 1. oldalról.) szomszéd községek lakói leszedik róluk a keresztvizet, mert miért pont náluk gyara­pítják a szemetet. Ahány kivezető út, annyi illegális lerakóhely. így van ez, mióta a helyi téesz ideiglenes telepét felszámolták: újraosz­tották a földeket, ezzel együtt 'megszűnt létezni. A márciusi szél - néhány nap múlva pedig az áprilisi - felkapja az el­dobált fóliadarabokat, csoma­golópapírt, műanyag flakono­kat, és röpíti tovább a földekre. Például: a rózsaültetvényekre... - Majd' lesül a bőr a ké­pünkről, amikor nyugati ve­vőink jönnek hozzánk, és a szeméthegyek mellett autózva vagyunk kénytelenek kivinni őket a virágkertekhez - pa­naszkodott Fojta János, a szőregi Virág- és Dísznövény Afész kertészeti főmérnöke. ­El lehet képzelni, milyen kép alakul ki bennük rólunk, a cégről, az itteni emberekről, akik így becsülik meg kör­nyezetüket. Persze, igazából nem is lehet elítélni a lakosságot, mert bizonyára nem a falu határában dobálná, szórná széjjel a mocs­kot, ha lenne telep. Akinek nincs utánfutós autója, az bé­reljen drága pénzért, hogy el­furikáztassa a fölöslegessé vált kacatokat Sándorfalvára? In­kább az egyszerűbb megoldást választják, aminek aztán látha­tó az eredménye. A község lakóinak jó ha a fele igénybe veszi a kukás autó szolgáltatását, azonban egy csomó hulladékot a sárga kocsi sem visz el. Amit tudnak, el­tüzelnek, amit nem, azt nem. • A megoldást egy helyi szemétlerakó jelentené. Van-e esély ennek meg­valósítására a közeljövő­ben? A kérdés a település önkor­mányzati képviselőjének, Tóth Csabának szólt. - A szegedi önkormányzat segítsége nélkül a probléma megoldhatatlan - jelentette ki a városatya. - Sajnos a falunak nincs saját földterülete. Két megoldás kínálkozna: drága pénzért vásárolni, vagy bérelni. A helyi részönkormányzatnak nincs ehhez ereje. A szegedi közgyűlés viszont egy későbbi időpontban tárgyalja a témát. Addig is igyekszem sürgetni a műszaki irodát, hogy valami érdemi történjen az ügyben. • Egy szeméttelep létreho­zásának is megvannak a maga előírásai, bizonyára milliós nagyságrendű beru­házásról lenne szó. Hely­ben születtek-e már konkrét elképzelések a megvaló­sításra? - Tárgyaltam egy földtulaj­donossal, aki bérbe adná a te­rületet és üzemeltetné is a te­lepet - magyarázta Tóth Csa­ba. - Ám ehhez is önkormány­zati támogatásra és jóváha­gyásra lenne szükség, csakúgy, mint egy másik módszerhez, amelyet a Dél-Azur-Net Kft. kínált, nevezetesen a tömörítő konténeres megoldás. Egyelőre függőben vannak a tárgyalá­sok, mert amíg a városházán nem bólintanak rá, addig sem­mit nem lehet tenni. Amíg nincs helyben szemét­telep, addig ki (gy, ki úgy szabadul meg a portán fölös­legessé váló holmiktól. Bene­dek István szerencsés, mert portáján még áll a kemence, amely sok mindent megesz. Szőregen rengeteg a zöld­terület, mégis előfordul, hogy nem lehet a ruhát kiteregetni, mert a kukázók, guberálók felgyújtják az erdő melletti illegális telepet, és száll a korom - magyarázta. - Nagy szégyen ez, kérem. Nemcsak amiatt, mert rengeteg átutazó, külföldi látja, mi van itt, hanem amiatt is, mert úgy tűnik, az ittenieknek nem fontos saját egészségük, meg a gyerekeiké. Hogy pontosak legyünk: a szőregiek pletyka szinten - ez roppant kényelmes megoldás ­úgy mondják, hogy van a tele­pülésnek egy lerakóhelye, még­pedig a Budzsák-erdő mellett. Hordják is ide rendületlenül a szemetet. Akad abban minden. Csak a guberálók tudnák elmondani, időnként mekkora kincsek. Ottjártunkkor éppen egy dupla autóülést vittek el onnan egy Wartburggal. Bizonyára a pletyka Szegedre is elhallatszik, mert erről az illegális telepről a Városgond­nokság elviteti a Szemetet. En­nek persze örülnek a szőregiek, csak amiatt aggódnak, mi lesz, ha elfogy az éves költség, amit a szemétszállításra szántak. Mert ma még csak bokáig ér. De mi lesz holnap? V. Fekete Sándor sítés, könnyen lemaradhat. A jövőben a nemesítés és fajta­előállítás ugyanis nem lehet versenyképes a sejt- és mole­kuláris genetikai módszerek nélkül. Ezért igyekszem elérni - rengeteg előadást tartok, győzködöm, akiket kell -, hogy a nemesítő intézetekben létesüljenek olyan laboratóriu­mok, amelyekben a nemesítők is tudnak géneket izolálni. Mi alapkutatásokat végzünk; ter­mészetszerűen az a végcél, hogy a növény fejlődését, nö­vekedését, környezeti hatások­kal szembeni tűrőképességét, baktériumfertőzésekkel szem­beni ellenállóképességét be­folyásoló, általunk izolált gé­neket a különféle haszonnövé­nyekbe beépítsük. Ez nem megy másként, csak ha sikerül kibővítenünk a mi alapkutási, tehát szükségképpen kicsi kapacitásunkat. Nemrég kötöt­tünk szerződést például a Szegeden működő Bay Zoltán Intézettel: azokat a projekteket visszük át - a környezeti adap­tációt és a növekedést befo­lyásoló gének izolációját -, amelyekről azt gondoljuk, hogy gyakorlati jelentőségük van. Egyelőre lucernából izo­lálunk ilyen géneket, de na­gyon szeretnénk kiterjeszteni a kukoricára is, hiszen a kuko­ricára megvan már a transzfor­mációs rendszerünk, s ezt az előnyünket érdemes kihasz­nálni. • Ez az a rendszer, amelyet a szegedi Gabonakutató Intézettel, Mórocz Sándor­ral fejlesztettek ki és nem­zetközi szabadalom, a vi­lághírű Hoechsl AG-vel való együttműködés lett belőle? - A Gabonakutató Intézet laboratóriumában most azon a pénzen kezd kiépülni egy molekuláris egység, amelyet a kukorica-szabadalmunkkal szereztünk. Ez a jövő útja. Igyekszem, hogy kormányszin­ten is meggyőző legyek ebben az ügyben, hiszen az esetleges rövid távű gondolkodás miatt könnyen elveszíthetjük azt a potenciális előnyünket, amely Magyarország földrajzi, éghaj­lati adottságaiból származik. • Politizál? - Mint minden ember. Rosszul tűröm a butaságot, a felelőtlenséget, a szűklátókö­rűséget. • És hogyan tűri a díj­esőt? Tavaly a nagy nem­zetközi publicitással is járó Körher-díj, aztán itthon a Strauh-díj, most a Szé­chenyi-díj... - A miénk csapatmunka. A személyes díjakat pedig elő­legnek gondolom: azt hiszem, azért kaptam, hogy még jobban dolgozzam. Sulyok Erzsébet Tudós könyv ­bűnös" papokról 99 A Szentszék sajtószolgálata a közelmúltban „szerfölött sajnálatosnak" minősítette, hogy megjelent Filippo Tam­burini: Szentek és bűnösök című munkája, amelyben a tudós atya a Vatikán engedélye nélkül hoz nyilvánosságra egy­házi dokumentumokat. A Vatikán az utóbbi időben ritkán bélyegez meg könyve­ket: a katolikus hívők számára tiltott kiadványok listája az el­múlt harminc évben egyetlen művel sem nőtt. A „Szentek és bűnösök" elítélése azért is meglepő, mert megjelenésekor a Vatikán gyűléstermében mu­tatta be a kiadó a közönségnek. Ám a szenzácóhajhász újság­címek után a pápai hivatali gépezet egy magas rangú püs­pöke éles kirohanást intézett a szerző ellen. Tamburini száz olyan, 1451 és 1586 között kelt, eredetileg latin nyelvű iratot tett közzé olaszul, amelyekben - néhány nemes és kalmár mellett ­szerzetesek, apácák, papok fo­lyamodnak a bűnök feloldására jogosult kanonoki hivatalhoz a felekezetükbe, rendjükbe, vilá­gi helyükre való visszafogadá­sért. A bűnösöknek annak ide­jén nyilvánosan kellett a kérel­met előterjeszteniök. Bár ötszáz évvel ez­előtti eseteket dolgoz fel, mégis megbotránkozást keltett a Vatikánban az a tudományos igénnyel megfrott mű, amely egy­házi személyek által el­követett bűnökről - gyil­kosságról, csalásról, ne­mi szabadosságokról ­szól. A hetvenesztendős Tambu­rini elismeri, hogy nem kért külön engedélyt az egyes ira­tok közzétételére, de állítása szerint az archívumok felelősei tudtak arról, hogy ő tudomá­nyos műhöz gyűjt anyagot. Úgy véli, a Vatikán tiltakozása indokolt lenne páldául gyónási titkok megsértése esetén: ám ő művében kizárólag nyilvános iratokat használt fel. Paráznák, tolvajok, házas­ságtörők, homoszexuálisok, hitehagyók, hamisítók, kínzók, kalózok vonulnak végig a könyv lapjain. A könyv 2000 példánya tíz nap alatt elfogyott, és már készül a második kiadás - ami rekord Olaszországban, a tu­dományos könyvek viszonylag szűk piacán. Dinamikus, fiatal boltvezetőt keresünk igényes könyvesboltba. Elvárásaink: <fe üzleti érzék, szervezőkészség ' humán érdeklődés / legalább középfokú végzettség ' nyelvismeret Kreatív munka, hosszú távú lehetőség, magas jövedelem. Fényképes, kézzel írott önéletrajzát március 31 -ig az alábbi címen várjuk. TOLKIEN KÖNYVESHÁZ, Szeged, Kossuth L sgt. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents