Délmagyarország, 1995. március (85. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-21 / 67. szám

KEDD, 1995. MÁRC. 21. • Vadasparki válasz a városi támogatásra Fejlesztésre az idén sem jutott BELÜGYEINK 3 Ványai Éva alpolgármester­nő egy bevezetőjét használta fel, hogy „helyreigazítsa" a Vadasparkkal kapcsolatosan lapunkban leírtakat. Az idézőjel azért kell, mert ez a helyreigazítás bizony kicsit félreérthető. Három kérdés című rova­tunkban egy héttel ezelőtt Egyházi Istvánt, az intézmény igazgatóját kérdeztük arról, hogy idén milyen újdonságok várhatók a szegedi Vadaspark­ban. Nem sok jóval kecsegte­tett bennünket, hiszen elmond­ta ehhez nem kaptak támoga­tást a várostól. A cikket követ­te az al polgármesternő nyilvá­nos megjegyzése, aki kiemelte, hogy a büdzséből tavaly 17, idén pedig 19 millió forintot kap az intézmény. A teljesség kedvéért ismét a Vadaspark igazgatójához for­dultunk, hogy akkor most „mi mennyi". Az intézmény költ­ségvetéséből kiderült, hogy 1994-ben 16 millió 611 ezer forintot kaptak a költségvetés­ből, melyből 3 millió 322 ezer forintot az intézményfenntar­tásra „címeztek", a maradékot pedig a bérekre és egyéb já­rulékos költségekre szánták. Az említett összeg egyébként magában kevés lett volna a működéshez, igy a belépőkből, önálló kiadványokból és ÁFA­visszatérítésből összeszedett 5 millió 72 ezer forintos saját bevételt is erre fordította a Va­daspark. A fejlesztésre egy fillért sem kaptak a városból, így azt másból kellett megol­dani, most csak két jelentős té­telt emiitünk meg: az Idegen­forgalmi Alaptól 1 millió fo­rintot nyertek el pályázati úton, s ebből készült el a majomer­dő, illetve a trópusi ház külső kifutója; egy francia házaspár 340 forintott adott a Vadaspark alapítványának, az adomány­ból sikerült a cerkófok, az emu és a kenguruk új helyét kiala­kítani. Az idei esztendőre szánt városi támogatás 19 millió 21 ezer forint, ebből a dologi ki­adásokra 3 millió 105 ezer forint jut - ez egyébként 200 ezer forinttal kevesebb mint tavaly! A többi pénz egyébként a 27 dolgozó bére, ill. ezzel kapcsolatos tb-és személyi kiadása. Fejlesztésre idén sem jut. Egyházi István elmondta, hogy egyelőre nincsenek remé­nyek pályázati pénzekre sem, így most sem tud mást monda­ni mint egy héttel ezelőtt: ki­számíthatatlan, hogy milyen újdonságokkal várhatja idén látogatóit az intézmény. T. t. Magyar márka 99 99 Az elmúlt hónapban is a szokásosnál jóval nagyobb mértékben növekedett a lakossági devizabetétek állománya. A Magyar Ne­meti Bank adataiból kide­rül, hogy február végén ez az összeg - az előzetes jel­zés szerint - 330,7 milliárd forint volt, ami 18.1 mil­liárdos emelkedést jelent egy hónap alatt. Ebből ha levonjuk a februári 2 szá­zalékos leértékelés hatását - mintegy 6,5 milliárd forint akkor is a tavalyi • Az Országos Egészségbizto­sítási Pénztár eddig egyetlen gyógyszerimportáló nagyke­reskedelmi cégtől sem kapott a forintleértékelésre és a vám­pótlék kivetésére hivatkozva hivatalos áremelési kérelmet, így nincs is mit jóváhagynia. Megalapozatlanok a sajtóban a várható gyógyszerhiányról Tavaszváró gyümölcsösök Kedvezőek a hazai gyü­mölcstermesztők idei -kilátásai. A Földművelésügyi Miniszté­rium illetékes főosztályának legfrissebb jelentése szerint az idén a gyümölcsösökben az átlaghoz képest kéthetes előny­nyel indult meg a vegetáció. A védett helyeken már február végén megkezdődött a mandu­la virágzása. Eddig még sehol sem észleltek jelentősebb fagy­kárt, bár ennek veszélye két­ségtelenül fennáll. Az áruter­melő ültetvények 60 százalé­kán végezték el a metszést. Elkezdődött, és várhatóan a korai rügypattanás ellenére az ültetvények jelentős részénél időben elvégezhető lesz a le­havi átlag kétszerese volt a növekedés. Mindez nyilván összefüggött a leértékelési várakozásokkal is. A lakos­sági devizaszámlák összege így az elmúlt hónap végén már majdnem elérte a 3 milliárd dollárt. A devizaszámláknak egyébként több mint 50 százalékát német márká­ban, csaknem 20 százalé­kát amerikai dollárban és mintegy 12 százalékát oszt­rák schillingben vezetik. • A fővárosi és megyei rendőrka­pitányságok ajánla­tokat kértek a biz­tosító intézetektől, miként lehetne az ügyfelek - elsősor­ban az autósok ­biztosítási ügyeit rendőrségi teendők­kel, átírással, beje­lentéssel összeköt­ni. A pályázatok egy részét - pon­tosan tizenkettőt ­a Garancia Biztosí­tó Rt. nyerte el ­jelentették be a tár­saság hétfői sajtótá­jékoztatóján. Gaiancia a rendőrkapitányságokon A rendőrkapi­tányságokkal meg­kötött megállapo­dások lényege ­mondották el a tájé­koztatón - hogy a biztosítók a rendőr­ségnek helyiségbér­leti díjat fizetnek ­ennek összegéről nem nyilatkoztak -, ennek fejében a helyszínen megköt­hetik az autósokkal a kötelező, illetve a casco-biztosítást, ha tulajdonváltozás vagy más ok miatt amúgy is a kapi­tányságra kell men­niük. Ám a biz­tosító arra számít, hogy az ügyfelek, más jellegű, akár vagyon, akár sze­mélybiztosítást is köthetnek a rendőr­ségen. A külföldi gyógyszergyárak nem kértek áremelést szóló hírek. Azok a kórházi gyógyszertárakból befutó jelzések pedig végképp meg­döbbentőek, hogy a nagyke­reskedelem olykor életmentő gyógyszerek megrendelését mosópermetezés. A növényvé­dőszerek megfelelő választék­ban állnak rendelkezésre. Sok helyen folyamatban van, s az előző évinél nagyobb arányban végeznek szerves- és műtrá­gyázást. A tavaszi szaporító­anyag-választék megfelelőnek ígérkezik, de málnasarjból és egyes csonthéjas fajtákból a készleteket már ősszel felhasz­nálták, így ezekből esetleg hi­ányra lehet számítani. Sok helyen a betárolt almakészletek elfogytak. Ezért a piaci árak magasak, az alma kilogramm­jáért - helytől függően - 60­100 forintot is kérnek. A szőlőültetvényeken a met­szés jó ütemben halad, az ösz­szes terület mintegy 50 száza­lékán már elvégezték ezt a munkát, s ezzel párhuzamosan a tápanyag-utánpótlást, és a támberendezések javítását is. nem veszi fel, mondván az árviták rendezéséig nem szállí­tanak - közölte Matejka Zsuzsa, az Országos Egészségbizto­sítási Pénztár főgyógyszerésze. Kifejtette, hogy az OEP az alaplistás gyógyszerek körében átvállalja a gyógyszerimport­őrök jogos töblettköltségeit. Ez ebben a pillanatban, illetve há­rom hónapra előre kalkulálva összesen 28,8 százalékos több­letkiadás megtérítését jelenti. Többlettámogatás A mezőgazdaság támoga­tásának növelése az egyik leg­fontosabb része azoknak a gaz­daságélénkítő lépéseknek, amelyeket a gazdasági meg­szorító intézkedéseket tartal­mazó kormányzati csomagterv tartalmaz - mondta Orosz Sán­dor. az Országgyűlés Mező­gazdasági Bizottságának el­nöke, az MSZP agrárszakértője hétfőn. Az szocialista párti politikus véleménye szerint a mezőgaz­dasági termékek kivitelének azért is növekednie kell, mert reálisan nem lehet számítani a hazai kereslet bővülésére. A kivitel emelkedése azonban el­képzelhetetlen az árualap nö­vekedése. a termékek minőségi színvonalának javulása nélkül. E két tényezőt célszerű gazda­sági eszközökkel is támogatni. Erre a célra 5 milliárd forint többletet kíván fordítani a kormány. j V / em panaszkodhatunk. Eseményekben bővelkedő LkJ ország lettünk. Egyik vasárnap, amelyet azóta fekete vasárnapként is emlegetnek, nagy horderejű intéz­kedéscsomagot bont a kormány, a következő szombaton Horn Gyula miniszterelnök tévészózatban fordul a nem­zethez, megmagyarázandó az egy héttel korábban hozott döntések jogosságát, helytállóságát és azok követésének szükségességét, egy nappal később, a nagyböjt utáni har­madik vasárnapon pedig a fények városában, Párizsban aláírják a magyar-szlovák alapszerződést. Felsorolni is sok. Sokkolta is a közvéleményt, a belpolitikai életet, kivált­képpen pedig a honatyák gyülekezetét e rengeteg, nagy fontosságú lépés. Látom és hallom a tévében a napirend előtti pengeváltást. Dr. Torgyán, kisgazda pártelnök a tőle megszokott hangnemben és stílusban méltányolja a ma­gyar miniszterelnök vasárnapi történelmi „autogramját", s erősen kifogásolja Szekeres Imre, szocialista párti frakció­vezető érvelését az alapszerződés jogosságát illetően. Fel­szólalása mind hevesebbé válik, egyre többet használja a Horn Gyulá-t, csak úgy „magában", miniszterelnök úr nélkül. Amikor befejezi, az MSZP-s frakcióvezető szót kér, nem tartja érdemesnek a kisgazda szónok mondandójának cáfolatát, hanem emlékeztet arra, hogy annak idején ő csak egyszer használta így Antall József nevét, micsoda felhördülés volt rögtön a teremben... S visszaül a helyére. Erre emlékezteti dr. Torgyánt a T. Ház elnöke, Gál Zoltán is. Nézem, látom, hallgatom ezeket az embereket, a honatyákat, sorsunknak irányítóit. S nagyon szomorú leszek. (Bizonyára nem vagyok egyedül...) Hogy miért? Egyfelől azért, mert a vasárnapi párizsi Horn-Meciar kézjeggyel ellátott dokumentumon már nyilvánvalóan senki sem fog változtatni. Nem változtathat. A meggyőző többségben lévő MSZP-SZDSZ koalíció ugyanis a Parlamentben simán ratifikáltatja e szerződést. Ugyanez várható a Duna másik partján, Pozsonyban is. A másik: a március 12-i nagy „batyu" után, nincs fontosabb dolgunk, minthogy leckét adjunk egymásnak illemtanból? Ol *JJ v a harmadik: nagyon szeretném megszólaltatni azt __I a nyitrai, vagy lévai magyar iparosmestert, parasztembert, művészt, vagy netán kollégát arról, hogy ő mit gondol saját „kollektív" jogairól? Mert, ugyebár, őt az égvilágon senki sem kérdezte meg. Sem Meciar, sem Horn. S nem fogja majd a székelyudvarhelyit, vagy netán, ha majd béke köszönt a bérces Balkánra, a topolyai, vagy hácskossutlifalvai magyart sem. Minek? Európába igyekezve, nem szabad ilyen csekély­ségekkel foglalkozni! Különben is: ők, odaát, már illem­tudók. A röpke 75 év alatt - erre tanították őket. WJZZött A megyeházán rendezendő ÉPITŐANYAG-SZAK­KIALLÍTÁSON 1995. március 21., 22., 23-án AF^F *V AZ (JJ CSABAI, HOLLAND ÉS CSORNAI F " ^ TETŐCSEREPEKRE ÉS IDOMOKRA MODUL BAU 10% ÁRENGEDMÉNYT ADUNK! MODUL HAI I KM'. Szeged, Csongrádi sgt. 27. Szentes, József A. u. 24 Tel.: 62/474-481, 62/491-022 Tel.: 63/314-011 • Új műsorokkal, több játékfilmmel Bővül az MTV programja Húsvét után, április 18-ától - naponta 21.45-től - újra jelentkezik a TV Híradó 2-es kiadása a TV2-n. Várhatóan május 18-tól „Fénykép-ész" címmel, egy 25 perces játékos vetélkedősorozat indul. Ez csütörtökönként 18.30-tól lesz látható az egyes csatornán. Erről és a műsorrend húsvét utáni bővüléséről Székely Ferenc alelnök hétfőn adott tájékoztatást. Elmondta azt is, hogy a televízió takarékossági okokból csökkenti az úgyneve­zett „beszélgetős" és saját gyártású stúdióműsorok szá­mát. Helyettük több filmet sugároznak. Lyublyanovics László, gyár­tási stúdióvezető arról tájé­koztatott. hogy a Magyar Te­levízió idén 350 millió forintot költhet külföldi műsorok és filmek vásárlására. Ennek révén jelentős megtakarításra számítanak. Egy-egy saját gyártású tévéfilm ugyanis körülbelül 30 millió forintba, míg ugyanakkor egy külföldi mozifilm megvásárlása és szin­kronizálása pedig átlagosan 750-800 ezer forintba kerül a televíziónak - közölte a gyár­tási stúdióvezető. • Tegnap iktatták be hivata­lába az OTP Bank Rt. új Csongrád megyei igazgatóját, a Budapest Bank volt szegedi első emberét, Szentgyörgyi Pált. A beiktató maga Csányi Sándor, az OTP Bank vezér­igazgatója volt, akivel érkezé­se után, de még a tiszteletére összegyűlt vezetőkkel történő találkozás előtt egy tea mel­lett beszélgettünk. • Hol tart most az OTP, milyen gazdasági, pénz­ügyi évet zárt 1994-ben? - Közel ezermilliárdos a mérleg-főösszegünk, ezzel megtartottuk piaci részesedé­sünket. Ez az összeg egyéb­ként nagyobb, mint a sorban következő három kereskedel­mi banké összesen. Részese­désünk a magyar bankszek­torban 32 százalék, ami azért lényeges, mert a közvetlen versenytársaké az utóbbi idő­ben csökkent. Eredményünk kilencszer akkora lesz, mint az egy évvel korábbi volt: tízmilliárd forint körül álakul. A tervezett szinten lesz az OTP-érdekeltségek ered­ménye is - Ingatlan Rt., Ga­rancia Biztosító Rt., Bróker @ KÉRDÉS Az OTP Bank Rt. vezérigazgatójához w „Beiktatási ceremónia Rt. miközben piaci ré­szesedésük növekedett. • Hol tart az ország leg­nagyobb lakossági bank­jának privatizációja? - A stratégiai elképzelé­seket a kormány elfogadta, nyár elejére befejeződik az OTP teljes privatizációja. Egy-két napon belül nyilvá­nosságra kerül, hogy ki lesz az OTP tanácsadó cége, a ten­dergyőztest a Pénzügyminisz­tériummal és az Állami Va­gyonkezelő Rt.-vei egyetér­tésben hirdetjük ki. A siker záloga, hogy kilencen pályáz­tak, s a versenyben maradt három cég mindegyike teljes jegyzési garanciát vállalt a zártkörű értékesítésre, a tőzs­dei kibocsátásra. A tulajdo­nosi struktúra a privatizáció befejeződése után a követke­ző lesz: a részvények egyne­gyed része marad az államé, kétszer tíz százalékot kap a két tébé-önkormányzat, húsz százalék korábban elkelt, többek között kárpótlási je­gyért cserében. Öt százalékon a menedzsment és a dolgozók osztoznak, a fennmaradó har­minc százalék lesz a zártkörű jegyzés és a tőzsdei kibocsá­tás eredményeként új tulajdo­nosoké. • Ön Szentgyörgyi Pál új megyei igazgató beiktatá­sára érkezett Szegedre. Hogyan történt a vezetőki­választás? - Az igazgató úrnak jó ne­ve van a szakmában, nem ke­vésbé az OTP-nél dolgozó egykori Budapest Bankosok­Csányi Sándor nál. Mindenképpen olyan szakembert kerestünk, aki nagy gyakorlattal rendelke­zik, s önálló szervezetet irá­nyított korábban. így beszű­kült a kör, annak ellenére, hogy kezdetben sok jelentke­ző volt. Legjobb referenciák­kal Szentgyörgyi úr rendel­kezett. Elvárásaink között szerepel, hogy az új igazgató tartsa meg a bank piaci pozí­cióját a hagyományos üzlet­ágakban, s szerezzen sok jó ügyfelet a vállalkozói szek­torban. Kovács András

Next

/
Thumbnails
Contents