Délmagyarország, 1995. március (85. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-20 / 66. szám

HÉTFŐ, 1995. MÁRC. 20. • Balogh Lajosné 30 éve dolgozik a baksi községházán, előbb ügyintézőként, később tanácselnökként, majd polgár­mesterként. Tavaly decem­berben újra a 2400 lakosú település vezetőjévé válasz­tották. Baks idén 73 millió forintos költségvetésből gaz­dálkodik, ebből csak az ok­tatási intézmények 36 milliót visznek el. - Nekünk sohasem voltak nagy támogatóink, nincsenek olyan történelmi emlékeink, hagyományaink mint példul a szomszédos Ópusztaszernek ­kezdi a beszélgetést a polgár­mester asszony. - Ezért min­dent meg kellett próbálnunk, hogy saját erőből fel tudjunk zárkózni a kedvezőbb adott­ságú településekhez. Amikor 1990 őszén polgármesterré választottak, azt ígérhettem csak, hogy intézményeink működőképesek maradnak. Ismerve a pénzügyi helyze­tünket nagyobb célt kitűzni irreálisnak tűnt volna. Ennek ellenére az elmúlt négy évben nagyon sokat fejlődött a településünk. Az ivóvízellátás hosszú távon biztonságossá vált, a minősége is kifogás­talan. Céltámogatás felhasz­nálásával 21 millió forintos beruházással tornatermet épí­tettünk, amit 1993-ban adtunk át. Rögtön ezután nekivágtunk a nagy gázberuházásnak, ami legszebb álmainkat is felül­múlta. Soha nem hittük, hogy egyszer majd saját erőből gázvezetékhez juthatunk. Csanytelekkel és Tömörkény­nyel összefogva építettük meg A baksi községháza. (Fotó: Somogyi Károlyné) Mostanában türelmetlenebbek az emberek" - mondja Baks polgármestere Balogh Lajosné a közös gerincvezetéket, ami Csongrád felől biztosítja a gázellátást. Tavaly májusra a község teljes belterületén be­fejeződött a gázhálózat ki­építése. • A hasonló nagyságú környező települések szinte valamennyien forráshiány­nyal fogadták el az idei költségvetésüket. Baks is hasonló gondokkal küzd? - Forráshiányunk nincs, mert nem csináltunk. Ugyanis semmi értelme sem lett volna, hiszen nem pályázhatjuk meg az önhibáján kívül forrás­hiányossá vált települések számára biztosított támogatást, mert az előző években a gáz­beruházásunkhoz fejlesztési célú hitelt vettünk fel, és ez kizáró ok. Ezzel a szabályo­zással nem értek egyet, mert vizsgálni kellene azt is, hogy az önkormányzat milyen fejlesztésre vett fel hitelt. Mi az egész település alap­ellátásához szükséges beru­házásra fordítottuk, mégis ugyanolyan elbírálás alá esünk, mint az az önkormányzat, amelyik vállalkozás céljára vette fel. Ebben az évben még működőképesek maradnak az intézményeink, bár már tavaly óvodai és napközis csoportokat kellett takarékosság miatt összevonnunk. • Bakson sok cigány él, megalakították a kisebbségi önkormányzatot? - A község lakosságának több mint 10 százaléka cigány. Mindig plusz terhet jelentettek számunkra, amit csak az óvo­dai és az iskolai ellátásukhoz kapott normatív állami támo­gatás kompenzál valamelyest. A szociális ellátásuk óriási teher, mert tragikus az anyagi helyzetük. Az elmúlt években szerencsénk volt, mert két vállalkozó foglalkoztatta őket. Sajnos nem volt minden rendben a vállalkozások körük, megszűntek, így ugrásszerűen megnőtt a munkanélküliség a romák körében. A kisebbségi önkormányzatok megalakí­tására a választások előtt nem jelentették be igényüket. Az előző ciklusban delegáltként részt vett az önkormányzat HORIZONT 7 munkájában a cigányság kép­viselője, aki hozta-vitte a prob­lémákat, megoldási lehetősé­geket. A ciklus végére bele­fásult. mert úgy érezte, hogy épp a saját népe kezdi ki. A polgármesteri hivatalban nem teszünk különbséget cigány és nem cigány között, minden­kivel ugyanúgy foglalkozunk, talán ezért nem igényelték a kisebbségi önkormányzat megalakítását. • Milyen területen lenne legnagyobb szükség fej­lesztésre? - Égető probléma az úthá­lózatunk állapota. Még a taná­csi időszakban elkezdtük a szilárd burkolat kiépítését, de az elmúlt években a két na­gyobb beruházás miatt nem tudtuk folytatni. Amíg a hite­leket vissza nem fizetjük, nem is számíthatunk ebben előre­lépésre. Természetesen Bakson is a szociális ügyek jelentik jelenleg a legnagyobb gondot. A téesz és a különböző válla­latok helyi telepei sorra szűn­tek meg, ezért magas a munka­nélküliség. Szerencsére ta­vasztól őszig az idénymunkák enyhíthetnek a gondon. Nekem nincs ügyfélfogadási időm, bármikor megkereshetnek, sokszor este otthon is. Ezt a falut többségében nagyon dolgos emberek lakják. Annak ellenére, hogy Ópusztaszerről kerültem ide, szeretek itt élni. Az utóbbi években talán ide­gesebbek lettek emberek, a szomszédok is türelmetle­nebbek egymással, nincs ak­kora segítőkészség, mit ko­rábban. Hollósi Zsolt • Iskolakezdő elsősöknek Az írás- és olvasástanítás módszerei Az iskolakezdő elsősöknek és szüleiknek próbáltunk több izben segíteni lapunk hasábjain. Közöltük már az általános iskolák kínálatát, ahol minden egyes tanintézménynél megadtuk, hogy miféle olvasástanítási módszert használnak. Időközben megjelent a Pedagógiai Segítő Központ tájékoztató kiadványa, melyben Kónya Lászlóné tanárnő ismertette a különböző olvasástanítási módszereket. Ebből szemelgetünk most, hogy röviden összefoglaljuk a különböző rendszerek lényegét. A gyakrabban alkalmazott olvasástanítási módszerekről beszélve nem jelenthetjük ki egyik elsődlegességét sem. Ezt támasztja alá egyébként egy közelmúltbeli országos felmé­rés is, melyet hat különböző módszerrel tanuló csoport között végeztek. A összeha­sonlításnál kiderült, hogy a feladatmegoldásuk közel azo­nos színvonalú volt, nem tud­tak kimutatni lényeges eltérést. A módszerek eredményessége mindig a tanító igényességétől, valamint a tanár és a diák együttműködésétől függ. Zsolnai-program A Zsolnai-programot szok­ták röviden NYIK-nek is ne­vezni utalva a nyelvi-irodalmi­kommunikációs nevelésre. A program lényeges eleme, hogy az oktatási anyagon túl fontos tényező a különböző szemé­lyiségvonások fejlesztése. A tananyagrendszerben minden tevékenység formájában fo­galmazódik meg. Öt blokk van: 1. olvasás-szövegfel­dolgozás-önművelés: 2. írás­helyesírás-anyanyelvismeret; 3. beszédmúvelés-kommu­nikáció-illemtan; 4. fogalma­zás; 5. irodalom. A tananyag kiválasztásában és elrendezésében a kommu­nikációs szemléletmód érvé­nyesül. A Zsolnai-program legfontosabb részének is ezt a fogalmat lehet nevezni, hiszen próbálnak alkalmazkodni a mai világhoz, ahol nagyon fontos az önmenedzselés és a kom­munikációs készség. Nagyon hatékony ez a módszer azoknál a gyerekeknél, akik nyitottak az irodalmi alkotások, versek, mondókák iránt, szívesen szerepelnek, talpraesettek, jó beszédkészségúek. A követel­ményrendszert úgy dolgozták ki, hogy nem kell minden ta­nulónak ugyanazt teljesíteni az adott év végén, hiszen az egyes képességek kialakulása több éves tanulási folyamat ered­ménye, s az elsajátítás a külön­böző gyerekeknél más-más időpontban következik be. Tolnainé-féle módszer Ezt a programot szokták ál­talában a Zsolnaival „szembe­állítani", ugyanis alapvetően heurisztikus, itt az anyanyelv tanítás a logikai készségre, il­letve annak fejlesztésére épít. A számítógépek világában ter­mészetesen nem elhanya­golandó, ha valaki logikai gondolkodásmódban lesz jár­tas. A program teljesen eltér az eddig alkalmazottaktól, leg­fontosabb eleme a hangutánzás és a szó hangalakjára való elvonatkoztatás. A módszer analitikus és szintetikus, az analitikus részt programfallal, a szintetikust pedig ábécés­könyvvel végzik a gyerekek. A speciális programfal előnye, hogy nem kell hosszú és kö­vethetetlen utasításokat adni, a programot a gyerekek könnyen megjegyzik, s ez a játék ész­revétlenül bevezeti őket a szá­mítógépek világába. Az ábé­céskönyv az olvasás gyakor­lására, a légzés és a beszéd­technika fejlesztésére is al­kalmas, de ezen túlmenően jó koncentrálási lehetőséget biztosít a matematikával, a környezetismerettel, az ének­kel és a rajzzal. Lovász-féle módszer Az integrált rendszerű in­tenzfv-kombinált olvasásta­nítási módszert Lovász Gab­riella dolgozta ki, 1986-ban indult országos szinten a Betűvásár, Gyermekvilág két­kötetes tankönyvvel. Az in­tenzív-kombinált olvasásta­nítási módszer a szintetikus módszerek családjába tartozik, olyan változat, amelyben do­mináns a hangoztatás és az összetevés. Nevezik éppen ezért a globális módszerek ellenpólusának is. A betűtanu­lás folyamatából száműzi a szóelemző analízist és szó­tagolást, valamint a hosszan elnyújtott betútanulás helyett gyorsítottan, betúcsoportosan ismerteti a betűket. Az olva­sástanítás egész folyamatát átszövi a kommunikációs tech­nikák - beszéd, olvasás, írás ­kombinált fejlesztése. A kü­lönféle nyelvi képességeket a nyelvhasználati módok egy­ségbe szervezésével, tehát integráltan fejlesztik. Romankovics­módszer A hagyományos módszeren 1993-ban változtattak az új eszközök megjelenésével. Lényeges szerkezeti megúju­lás, hogy külön munkafüzet készült az írott kisbetűk ta­nulásához és az írott nagy­betűkhöz. Valamennyi könyv­ben új oldalak szolgálnak a korábban kihagyott betűk - dz, dzs, q, w, x, y - megismer­tetésére. A második félévi Olvasás-Írás munkafüzet inkább a lassabban haladó elsősök számára ad mondat­szintű és 3-4 mondatból álló rövid szöveg értését feltételező feladatokat. Globális módszer A globális olvasás szókép­tanulással kezdődik, majd a tanult szóképekből betűcso­portonként ismerik meg a ta­nulók a kisbetűket. A nagy­betűket szövegkörnyezetben, az olvasmányok feldolgozása közben tanulják meg. Az írás tanulása akkor kezdődik, amikor a gyerekek már tudnak olvasni. A szóképtanulás alatt az írás előkészítése folyik. A programhoz a Maci ír - Maci olvas - Maci mesél tan­eszközök tartoznak. Pálcikamódszer A vonalelemekből építkező pálcikamódszer ugyan nem szerepel az iskolák által hirdetett programok között, ám sok tanító beépíti az írás­olvasástanítás folyamatába, így a szülők is gyakran találkoz­hatnak ezzel a fogalommal. A pálcikamódszer manipulációs tevékenységen alapuló betű­ismertető eljárás, amely össze­kapcsolódik a rajzzal, írással, a betűformához tartozó szó­képekkel és a megfelelő jelen­tés megértésével. A kezdő fél­év első egységében 36 tanítási nap alatt megismerik a gye­rekek a nyomtatott betűket, ezeket pálcikákkal kirakják, elolvassák, leírják. A pálcikás program alatt párhuzamosan fut a beszédfejlesztés és az íráskoordináció feladatainak végzése a tantervben meg­állapítottak szerint. A második egységben már kétfelé válhat az út: vagy a Romankovics­féle könyv szerint haladnak, vagy a speciálisan a pálcika­programra épülő és a kidol­gozók által sorra vett alap­szavak szerint tanítják a nyom­tatott kisbetűket, valamint az írott kis- és nagybetűket. A módszer előnye, hogy igen gyorsan sikerélményhez juttatja a gyerekeket, hiszen már az első tanítási nap megtanulnak két szót pál­cikákkal kirakni, elolvasni, leírni: FA, HÁZ. A pálcikák rakosgatása a finommozgást is fejlesztik, az íráskép rendezett és szép lesz. T. ¥. A címbeli mondattal jelölte meg azokat a fiatalokat és intézményeket Bálás Eszter logopédus, aki a dadogókat segítő alapítvány képvisele­tében jött Szegedre, hogy az Őze Lajos nevével fémjelzett országos vers és prózamondó verseny elődöntőjének zsűri­jében részt vegyen. (A neves színművész gyermekkorában dadogott, ezért nevezték el éppen róla a rendezvényt.) Az Alapítvány a dadogókért által meghirdetett verseny döntőjét április 27-én Budapesten a Merlin színházban rendezik, a szegedi elődöntő meg­szervezését a Százszorszép gyermekház és a Bartók mű­velődési központ munkatársai vállalták magukra. Pénteken és szombaton a Bartókban 78 szépen beszélő 14-20 éves fiatal mérte össze tudását, közülük hárman jutottak to­vább a középdöntőbe. Első lett Lipka Péter, második Pikali Gerda, harmadik Papp Niko­letta. Dicséretet kapott Manga Dániel, Puskás Ildikó, Ser­mann Gabriella, Fekete Barbara, Szabó Orsolya, Forn­wald Andrea, Petróczki Szil­via, Vass Mónika, Dombi Katalin és Vass László, Herpesz-előzésben az EPAVIR (1.) A TAVASZ NEM MINDENKINEK ZÖLD... ár mindnyájunk szíve felderül a tavaszi nap első lágy su­garaira, de sokan vagyunk aki­ket a természet e kellemes válto­zása megkínoz. Nem csak a ra­gyogó napsütéstől hunyorgunk' bágyadtan, hanem a szerveze­tünkben elinduló folyamatok is befolyásolják a közérzetünket. Ki ne ismerné a tavasz eleji erőtlen és bágyadt állapotot, amikor legszívesebben még a fejünket sem mozdítanánk meg. A ben­nünk zajló anyagcstre-folya­matok tavaszi változása - a vita­minhiány okozója - kellemetlen meglepetéseket rejteget. Ekkor aktivizálódik - kihasználva át­meneti organizmuszavarunkat ­sok vírus. Közülük az egyik leg­kellemetlenebb is ilyenkor támadja fokozottan azokat, akik hajlamosak rá. A herpes simplexről, rövi­debb nevén a HSV-ről van szó. Minden gyógyszer­tárban kapható Hazánkban - és ez nem tévedés! - évente megköze­lítőleg 2 millió honfitársunk, kicsi és nagy, nő és férfi, szen­vedi el ennek az agresszív és visszataszító tünetekkel járó kórokozónak a következményeit. És mindezt beletörődéssel kell tűrnünk? Vagy létezik könnyen hozzáférhető és hatékony meg­előzési mód? Most induló, ötrészes soroza­tunkban azt a gyógytermé­ket, az EPAVIR-t mutatjuk be, amely nem képes ugyan cso­dákra, de arra igen, hogy bizo­nyítottan kiváló hatásfokkal meg­zabolázza ezt a sokak életét megkeserítő „kis bestiát". (Foly­tatás 22-én, szerdán) GYÁRTJA: BIOREX Rl. FORGALMAZZA: PHARMAREX, 1021 Budapest, Ötvös J. u. 1-3., T.: 136-76-57, fax: 176-17-31

Next

/
Thumbnails
Contents