Délmagyarország, 1995. március (85. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-20 / 66. szám

HÉTFŐ, 1995. MÁRC. 20. BELÜGYEINK 3 - Rendbe tesszük dolgainkat. A parlamenti ciklus végéig teljesítjük mindazt, amit a kormányprogramban vállaltunk hangoztatta többek között szombat esti tévé-nyilatkozatában Horn Gyula miniszterelnök. Az ország, mint mondta, eljutott a belső fizetésképtelenség határáig. A március 12-én elhatározott intézkedések célja éppen ennek az elháritása. Szembe kell néznünk azzal: az ország nem engedheti meg magának. hogy nemzeti össztermékének 27 százalékát szociális kiadásokra fordítsa. Elkerülhetetlen, hogy a valódi lehetőségekhez igazitsuk az állam kiadásait, de ugyanakkor megteremtjük az igazságosabb teherviselőt is. A miniszterelnök nyilatkozata elején leszögezte: annak az igénynek szeretne eleget tenni, hogy a kormány adjon világosabb képet intézkedéseiről és szándékairól. Mint mondta, ugyanazt tapasztalta, amit a lakosság: a március 12én hozott döntések felzúdulást okoztak, s több tekintetben megosztották a társadalmat. Tudom sokan vélekednek úgy, hogy ez a kormány sem különb elődeinél: az egyébként is nehéz helyzetben lévő családok rovására igyekszik rendbetenni a dolgokat állapította meg a kormányfő. Megértem az indulatokat! Mégis mindannyiunknak arra kell törekedni, hogy az ország valóságos helyzetét mérlegelve cselekedjünk. Tudom, hogy felháborodást leginkább a családok megélhetését érintő juttatások bejelentett megnyirbálása váltotta ki. Bármennyire fájdalmas, szembe kell néznünk azzal; az ország nem engedheti meg magának, hogy nemzeti összetermékének 27 százalékát szociális kiadásokra fordítsa. Nálunk jóval tehetősebb országok is kevesebbet nyújtanak. Elkerülhetetlen, hogy a valódi lehetőségeinkhez igazítsuk az állam kiadásait. Ez szakítást jelent az eddigi felfogással és gyakorlattal. Sok tekintetben azzal is, amit ezekről a kérdésekről magam is vallottam. Önök tanúi lehettek annak, mennyi mindent megpróbáltam annak érdekében, hogy elkerüljük a társadalom további megpróbáltatásait. Meg kellett azonban bizonyosodnom arról, hogy csak az ilyen jellegű reformok alapozhatják meg boldogulásunkat. Ezt az utat megkönnyíti az igazságosabb teherviselés. Egy súlyos pénzügyi válságtól, az átalakulás terheitől gyötört országban ugyanis nem igazságos dolog családi pótlékot, vagy tandíjmentességet adni a tehetős családoknak. Meg lehet és meg is fogjuk teremteni az igazságosabb teherviselést. Milliók szavaztak bizalmat nekünk tavaly tavasszal. Kérem, ne forduljanak el tőlünk. Többször hibáztunk, nem voltunk eléggé következetesek, de nem tévedtünk el. Minket ma is az vezérel, amiért bennünket megválasztottak: ha támogatnak minket, véget vetünk a válságnak. Az átalakulást minden területen végig kell vinnünk. Ez a feltétele, hogy a nemzet felzárkózhasson a fejlett országok közösségéhez. Még 1995-ben elkészül a kormány modernizációs programja, amely valójában az Európai Unióhoz való csatlakozás cselekvési terve. Ez a csatlakozás az egész nemzet érdeke. Azoké a tisztelt állampolgároké is, akik nem a mi kormányunkban látták és látják e történelmi vállalkozás sikerének zálogát. Én együttes munkát ajánlok. Ehhez az is kedvező feltételt teremt, hogy a kormány tudatosan fellép a társadalom mesterséges megosztása ellen. Hívei vagyunk az értelmes párbeszédnek, az ésszerű megegyezéseknek és a közös feladatvállalásnak. Lépésről-lépésre haladunk előre a külső feltételek javításáért. Biztató, hogy a fejlett világ kifejezetten kedvezően fogadta döntéseinket hangsúlyozta televíziós beszédében a kormányfő. Mit módosít a kormány? A kormány csütörtöki ülését követően módosítás céljából visszavonta a szociális ellátásról és igazgatásról, valamint a társadalombiztosításról szóló törvényjavaslatát - jelentette be Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke szombaton Nagykanizsán tartott sajtótájékoztatóján. Az alelnök a továbbiakban elmondta, hogy a kabinet múlt vasárnapi megszorító intézkedései miatt az ellenzék politikai vitanapot kezdeményez, de ettől függetlenül is a következő hetekben éles parlamenti csatákra lehet számítani kormány és az ellenzék között. Kóródi Mária egyébként úgy foglalt állást, hogy a szigorítások többsége indokolt. A legtöbb bírálat minden bizonnyal a szociális vonatkozású intézkedéseket éri, mivel ezen a területen a legtöbb a bizonytalanság. Nem lehet például tudni, hogy a rászorultság milyen kritériumok alapján, s milyen intézményrendszer közbeiktatásával állapítható meg pontosan, s egyelőre az is csak valószínűsíthető, hogy az intézkedések nyomán többletfeladatok hárulnak az önkormányzatokra. Budapesten a brit vezérkari főnök Sir Peter Inge tábornagy, a Brit Egyesített Vezérkar főnöke Deák János vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka meghívására, háromnapos hivatalos látogatásra vasárnap Magyarországra érkezett. A brit vezérkari főnök programja során látogatást tesz a Zrínyi Miklós Katonai Aka„Találjuk ki Magyarországot!" - Mai találkozónk résztvevői arra „szövetkeztek," hogy segítenek megtalálni Magyarország 4-5 évszázada elveszített helyét és szerepét Európában - nyilatkozta szombaton a társaság megalakulását előkészítő megbeszélése után Hankiss Elemér, a „Találjuk ki Magyarországot" Klub megalakításának ötletadója. Elmondta: az eseményre meghívott mintegy 60 - a gazdaság, a politika, vagy a tudományos élet prominens résztvevőjeként munkálkodó - személyiség egyetértett abban, hogy csak összefogott szakértői munkával végezhetik el ezt a feladatot. Ezért megróbálnak - együtt, vagy kisebb csoportokban dolgozva - olyan stratégiákat kidolgozni, amelyek segíthetnek Közép-Európa, Magyarország, vagy az egyes országrészek gazdasági és kulturális életének fellendítésében, otthonosabbá „európaibbá" tételében. démián. ahol tájékozódik a „Partnerség a békéért" Regionális Nyelvi Oktató Központról, az akadémia életéről: Cegléden a 3. Katonai Kerület munkájáról. Sir Peter Inge tábornagyot hivatalában fogadja Keleti György, a Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere. Biztonságot a magyar turistáknak! Az utazásszervezésre vonatkozó rendelet módosítására készül az Országos Idegenforgalmi Hivatal. A jelenleg érvényben lévő szabályozást bürokratikusnak, diszfunkcionálisnak nevezte az Utazás '95 kiállításon Dobos Ferenc, az OIH főosztályvezetője. Véleménye szerint az új rendeletnek egyszerűbbnek, áttekinthetőbbnek, egyértelműbbnek és ugyanakkor hatékonyabbnak kell lennie. A cél olyan piaci viszonyok megteremtése. amelyek harmonizálnak az Európai Unió jogrendjével. Mint Dobos Ferenc a továbbiakban elmondta: az új rendelet tervezete már elkészült, de még képlékeny formában van. A napokban, a véleményüket kérve, eljuttatják a szakmai szervezetekhez is, mert azt akarják, hogy az idegenforgalmi szakma teljes körű támogatásával és egyetértésével jöjjön létre. A főosztályvezető szerint a hazai idegenforgalom legkritikusabb pontja a nemzetközi utazásszervezés, s e téren is az utasok biztonságának megfelelő garantálása a legtöbb gond. Dobos Ferenc véleménye szerint az utasok érdekeit szolgálná a legjobban, ha az utazási irodák az utasokat egyénenként biztosítanák csőd ellen. A belföldi utazásszervezők viszont elengedő biztosítéknak tekintik azt. hogy megfelelő összegű jegyzett tőkével rendelkezik. Az „utazásszervező" forgalmát is felül kívánja az OIH vizsgálni. Azt tartják ugyanis, hogy nem utazásszervező az, aki 24 órát meg nem haladó időre utaztat, és program nélküli szálláshelyeket közvetít. A kelet-európai régió iránti érdeklődés csökkenését regisztrálták szombaton Veszprémben a nemzetközi piacélénkítő alapítvány Utunk az Európai Unióba címmel megrendezett konferenciájának Zöldmezős beruházások ryv olitológusoknak, regionális szakértőknek valóságos ijT csemegét jelentenek azok az alapszerződések, amelyeket Magyarország köt, illetve nem köt szomszédaival. Horn Gyula végre elemében volt. Ha megköti mind a két szerződést, akkor hazai ellenzéke és annak meghosszabbított karjai a nemzetárulás vádjának bélyegét ütik homlokára, ha mindenfelé nemet mond, Európa előtt igazolódik be, hogy a magyaroknak semmi sem elég. így pozitív példával lehet igazolni, hogy a románok a ludasok. Persze Európa is tudja, az alapszerződések körüli csatározások neki szólnak. Igazában senki se szeretné megkötni a kezét, viszont jó lenne a meg nem kötések ódiumát a csúnya ellenfélre hárítani. Európa, mármint annak gazdagabbik fele pedig látja az igyekezetet, mérlegel, dicsér és korhol, mint bölcs tanító bácsihoz illik, aki igyekszik társadaloméretté pallérozni tudatlan nebulókat. Persze ez a tanító bácsi korántsem olyan tökéletes, mint amilyennek láttatni szeretné magát. Bosznia fölött is addig suhogtatta nádpálcáját, amíg kiderült, hogy odacsapni úgysem mer vele. Az sem titok, hogy nemes elveit maga sem veszi mindig komolyan. Már Mitterrand elnök is kimondta, ezekkel a szegény magyarokkal annyit kitoltak már ebben a században, hogy lehetetlen nem sajnálni őket, de ettől még Franciaország nem lett igazi pártfogónk. Amikor szavazni kell, minden ország a saját érdekei szerint méregeti, ki és mi mellé álljon. A mi nemzetiségi problémánk azért sem népszerű, mert ha valaki velünk ért egyet, az legalább három ellenséget szerez magának. Nem is szólva olyan precedensekről, mint a nemzetiségek önálló nyelvhasználata, pláne autonómiája. Ettől még az amerikaiak is megijednek: mi lesz, ha a fokozatosan betóduló latinamerikai csürhe elkezdi jogait követelni az USA déli államaiban, ahol egyre gyarapodik az angolul sem tudó bevándorlók száma. A gazdag világ úgy ahogy lenyelte a maga nemzetiségi konfliktusait is. Abban érdekelt, hogy nyugalom legyen a világ más térségeiben. Ha jól emlékszünk, a legvéreskezűhb diktátorok is megkapták a tiszta kezű demokraták támogatását, amíg biztosítani tudták térségük stabilitását. A fordulat akkor következett be, amikor rá kellett jönnie a NATO stratégáinak is, stabilitást hosszú távra csak a demokrácia biztosíthat, ha megvan hozzá anyagi fedezete. rrafelé sokan gondolkoznak olyan alternatívákban: vagy a jelenlegi határok és az azokat fenntartó nemzeti államok érdekei dominálnak, vagy törzsi alapokon dúló háborúk teremtenek új helyzetet. Vagyis nem sok reményünk van Európa empátiájára. Tatán egy távlati esélyünk lehet. Ha Oroszország befejezte nemzetiségei ellen vívott birodalomóvó háborúit, eszébe fog jutni, hogy Európa szám szerint legnagyobb kisebbségi nemzete az orosz. Több mint húszmillió él az anyaország határain túl. Hamarosan tanúi lehetünk, milyen érzékeny lesz a közfigyelem például a baltikumi orosz kisebbség problémái iránt. Lehet, hogy ennek a fősodornak oldalvizében a mi hajónk is előbbre juthat. Hiszen az igazság is olyan gyengéket szeret leginkább támogatni, akik erősek. Ai c* r , 6/ J < előadói. Véleményünk szerint elsősorban a szellemi elit érdeklődését vesztettük el. míg ugyanakkor a működő tőke még mindig szívesen jelenik meg például Magyarországon. Igaz ez elsősorban nem a privatizáció, hanem sokkal inkább a zöldmezős beruházások során érvényesül. MODUL BAH TETÓCSEREP-A KCIO AZ ÉPÍTŐANYAG-SZAKKIÁLLÍTÁSON - új csabai - holland - csornai tetőcserepekre (IDOMOKRA IS) 10% árengedmény, 8 raklaptól ingyenes házhoz szállítás MODUL BAL KFT. Sx.ejít-ct, Csongrádi -tKt. 27. Tel.: 02/474-48 1, 62/49 I Q22, 62/31 1-092 • A napokban Kisteleken tartott környezetvédelmi fórumot dr. Illés Zoltán (34) vegyészmérnök-biológus, a Fidesz alelnöke. a Környezetvédelmi Kabinet vezetője. A neves szakembernek, aki a Yale egyetemen, és Washingtonban, a Világbanknál is dolgozott „zöld" kérdéseket tettünk fel. • Hogyan értékeli a kormány környezetvédelmi tevékenységét? - Sajnos a kormányzatnak nincs környzetvédelmi politikája. Ezt bizonyítja például a Mohi-ügy is, amelynek kapcsán a kormány a környezetpolitikát akár a külpolitika egyik eszközeként használhatta volna. Az alapszerződésekkel egyébként a környezetvédelmi problémák nem oldódnak meg, hiszen a szomszédaink környezetszennyezése a Kárpát-medencében csapódik le, ezért a kétoldalú tárgyalások során a környzetvédelmi kérdéseket érvényesíteni kellene. A kormányzatnak a környzetvédelem és a gazdaságpolitika összekapcsolásáról sincs átfogó stratégiai koncepciója. Sajnos a környzetvédelmi tárca teljesen perifériára került, súlytalanná vált, olyan, mintha egyesítené a Maróthy-féle minisztérium rossz elemeit - a kézi vezérlést. a személyi összefonódásokat - és a Keresztes-féle minisztérium legfőbb jellemzőjét, a tehetetlenséget. Sokat elárul. hogy a „szakértői" kormány egy népművelőre bízta a tárcát, aki képtelen összefogni a minisztériumát. • Vannak információi arról, hogy a feketegazdaság - például az olajmaffia milyen környzeti károkat okoz? - A környzetvédelmi vonatkozások előtt érdemes arról is szólni, hogy a kormány legutóbbi intézkedéssorozata részben növeli ugyan a költségvetés bevételeit, de ha az olajmaffia és általában a feketegazdaság kifehérítésére tennének lépéseket - például a vám- és pénzügyőrség és az APEH megerősítésével akkor a hatékonyság 10 százalékos növelésével sokkal több pénzt lehetne beszedni. Az a baj, hogy a különböző maffiák áttételeken keresztül bizonyos politikai csoportosulásokhoz - nem az ellenzékhez - állnak közel, és számukra KÉRDÉS A Fidesz alelnökéhez A környezetvédelem perifériára került W folyamatos bevételi forrást jelentenek. Ezért nem tesznek megfelelő lépéseket. Azt gondolom. Magyarországon is eljön az a pillanat, amikor Olaszország példájára a tiszta kezek politikáját kell megvalósítani, és fel kell számolni az indirekt kapcsolatokat az egyes politikai pártok és a gazdasági maffia között. Az olajszőkítés során nem megfelelő körülmények között mennek végbe a vegyi folyamatok, nem szakszerűen tárolják a vegyszereket, a sietség miatt a szállítás, átfejtés során szennyeződik a talaj és a vízadó réteg. • Mi a Fidesz álláspontja az atomenergiával kapcsolatban? - Nem támogatjuk újabb atomerőművek vagy újabb blokkok építését Magyarországon. Annak örülünk, hogy a paksi atomerőmű megfelel a nemzetközi előírásoknak, de hozzá kell tennem, hogy vannak szakértőink, akik nagyon jól ismerik ezt az erőművet, és a felújításának költségeit 50 milliárd forintra becsülik. Szerintünk diverzifikálni kell az energiatermelést, a meglévő erőműparkot fel kell újítani, csatlakozni kell az európai energiahálózatokhoz. Most kell megtenni azokat a lépéseket, amelyek hatéDr. Illés Zoltán konyább energiafelhasználáshoz vezetnek. Hihetetlen, de szakértőink kiszámították, ha minden magyar háztartásnak egy 100 W-os izzó helyett ingyen adnának egy 20 W-os kompakt izzót, akkor ez 1,3 milliárd forintos kiadást jelentene ugyan, de ezek legyártatása munkahelyeket teremtene, az energia-megtakarítás pedig akkora lenne, hogy nem lenne szükség a paksi atomerőmű egyik blokkjának felére. Éves szinten 240 megawatt energiát takarítanánk meg ezzel az egyetlen intézkedéssel. H. Zs.