Délmagyarország, 1995. március (85. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-17 / 64. szám

PÉNTEK, 1995. MÁRC. 17. Fejük fülül a tetőt... • Kisgazdaszövetség Torgyán ellen BELÜGYEINK 3 Kisgazdák gyűltek össze tegnap Szegeden, az egyesült kisgazdák székházában. Több megyei szervezetet képviseltek. Ami a közös hangot jelentette számukra: valamennyiüknek elegük van Torgyán József diktatórikus vezetői módszereiből, abból, hogy a pártelnök hangzatos, üres demagógiáit a sajtón keresztül általánosságban a kisgazdák nevében puffogtatja, holott a párt erősen megosztott. Mára már sokan a régi, megtévesztett hívek sem kivételek - nem menetelnek együtt vele. A fejére állított helyzetből fakadóan jelentős szellemi erők szorultak a perifériára. Dr. S/cghö István, az Egyesült Kisgazdapárt megyei elnöke a sajtótájékoztatón elmondta. hogy az FKGP megyei Tor gyán-ellenes frakciójával, az 56-os szövetséggel és a megyei Történelmi Kisgazdapárttal nyilatkozatot fogalmaztak meg, írtak alá. amelyben megállapodtak. hogy Szövetség a Független Kisgazdapárt megújulásáért néven mozgalmat indítanak el a politikai tisztesség, a demokratikus pártvezetés megteremtése érdekében A tájékoztatón egy másik nyilatkozatot is ismertettek. Ebben az egyesült kisgazdák felemelik hangjukat a kárpótlás késedelmes végrehajtása miatt. Rávilágítanak: a kárpótlási jegy az állammal szemben fennálló követelést névértékben megtestesítő értékpapír. Soron kívüli intézkedést követeinek a kárpótlás gyorsítására. A megyei elnök aggodalmát fejezte ki miszerint a szegedi önkormányzat ki akarja golyózni őket székházukból. Mfg a velük egy épületben lévő Fidesz - „akit" mint tótot engedtek a házukba - változatlanul 2000 forintot fizet évente négyzetméterenkénti bérletdíjként, addig a kisgazdák bérletét 5 ezer 600 forintra felsrófolták. Mármint az önkormányzat. A polgármestertől pedig hiába várják a választ e témában megfogalmazott levelükre. pedig azt január végén postázták. V. F. S. • Hárommüiiárdos export? Agrárpiacaink bővülnek Lakos László foldművelésügyi miniszter biztatónak ítéli a magyar agrár- és élelmiszergazdaság piaci lehetőségeit. Magyarázatot is adott optimizmusára. - Azt hiszem, a hárommilliárd dolláros idei exportbevétel realitását kérdőjelezik meg. Nos, 1993-ban a magyar élelmiszergazdaság alig több. mint kétmilliárd dollárexportot teljesített és mi mégis hárommilliárdot tűztünk ki célul. A tavalyi exportbevételről végleges számok ugyan még nincsenek, de már látható, hogy a magyar élelmiszergazdaság közel kétmilliárd négyszázmillió dollárexportot teljesített. E fejlődést meggyorsítva a hárommilliárd minden jel szerint elérhető - állította Lakos László. — Természetesen ezt nem adják könnyen. Több mint 15 százalékkal növeltük az exportunkat az elmúlt esztendőben. és ami talán még ennél is nagyobb jelentőségű, hogy az élelmiszergazdaság exportjának és az importjának a szaldója az 1993-as egymilliárd né, hány millió dollárról közel egymilliárd háromszázmillió dollárra növekedett. Én azt hiszem, hogy ez olyan bizonyíték a nemzetgazdaságon belüli súlyunkról és lehetőségeinkről a pénzügyi kormányzat előtt, hogy további lehetősége kel kapunk. Hiszen a mezőgazdaság bizonyította, hogy exportképes termékeket produkál, és vannak fizetőképes piacai. Termékeink több mint 40 százalékát Nyugat-Európában értékesítettük, pedig ott versenyhelyzet van. De a volt Szovjetunió országaiba is több mint 30 százalékkal növeltük szállításainkat. Tehát lehetőségünk van arra. hogy megfizetett termékeket exportáljunk és én azt gondolom, hogy ez 1995-re és néhány elkövetkező évre is bővíti a mezőgazdaság piaci lehetőségeit. Csak élni kell vele! Hűvös válasz a melegeknek A Legfelsőbb Bíróság az alábbiak közlésére kérte fel csütörtökön a magyar sajtóL ,,A Legfelsőbb Bíróság 1994. november 22-én kelt végzésével helybenhagyta a Fővárosi Bíróságnak azt a határozatát, amellyel megtagadta a Szivárvány Társulás a Melegek Jogaiért elnevezésű társadalmi szervezet bírósági nyilvántartásba vételét. A legfelsőbb Bíróság általában nem válaszol az ítélkezésével kapcsolatban a sajtóban megjelenő véleményekre, esetleg bírálatokra. A jelzett üggyel kapcsolatban azonban számos - a valóságot elferdítő - tájékoztatás jelent meg. A Legfelsőbb Bíróság a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételét két törvényes akadálya miatt tagadta meg. A végzésben kifejtettek szerint a társadalmi szervezet célkitűzéseire tekintettel megengedhetetlen kiskorúak tagsága ebben a szervezetben. Egy olyan társadalmi szervezetben, amelynek - alapszabálya szerint — egyik kifejezett célja „az intézményes homoszexualitás élethez szükséges infrastruktúra megteremtése", nem valósulhat meg az a védelem és gondoskodás, amely a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges, ideértve egészségügyi nevelésüket is a családi életre. Társadalmi szervezetet csak törvény állal nem riltoii célra lehet létrehozni. A megtagadás másik nem lényegi - indoka az volt. hogy a szervezet választott el nevezése nem felel meg az egyesület nevével kapcsolatban támasztott követelményeknek. A végzésből következően a két törvényes akadály megszüntetése esetén a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételét a bíróság nem ragadhatja meg. A Legfelsőbb Bíróság a szervezet nyilvántartásba vételét jogi kérdésként kezelte, nem foglalt állást a homoszexualitás társadalmi megítélése és a homoszexuálisok egyesülésijoga kérdésében. Egyébkén! a legfelsőbb Bíróság jogerős végzése ellen a Polgári Perrendtartás alapján felülvizsgálati kérelem benyújtásának van helye." • A Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat dolgozói március 18-án, szombaton és a következő napon vasárnap 9 és 14 óra között lemossák a Margit hidat. Szombaton a déli oldalon i Kisteleken is aktuális. (Fotó: Somogyi Károiyné) ndesz-fórum a környezetvédelemről Tegnap este sajtótájékoztatót, majd lakossági fórumot rendezett a Fidesz a kisteleki Árpád Fejedelem Gimnázium kollégiumiban. Dr. Illés Zoltán vegyészmérnök-biológus, a Fidesz alelnöke és a Környezetvédelmi Kabinet vezetője a témakör szakértőjeként előadásában a légiónkat veszélyeztető egyik legnagyobb környezetszennyezésnek a tranzit kamionforgalmat nevezte. Pártja álláspontja szerint a kamionok hétvégi átmenő forgalmát haladéktalanul meg kellene tiltani. A Fidesz környezetvédelmi megfontolásokból is ellenzi a vasúti szárnyvonalak csökkentésére vonatkozó kormányzati terveket; javasolja a termékdíj bevezetését, amellyel a környezetbarát technológiák használatát és az újrahasznosítást lehetne ösztönözni, és amellyel akár évi 3 milliárd forintot is nyerhetne a költségvetés a környezetvédelem számára. A Fidesz szakértője bírálta a kormányzat környezetvédelmi politikáját, amely mintha nem ismerné azt az alapvető törvényszerűséget, hogy a megelőzés sokkal kevesebbe kerül, mint a helyreállítás. Közvetve és közvetlenül jelenleg évi 200-240 milliárd forint kárt okoz a környezetszennyezés az országnak, minden 17. megbetegedés és 24. haláleset környezetszennyezési okokra vezethető vissza. Dr. Illés Zoltán szerint a környezetés természetvédelemnek pártpolitika felett állónak kellene lennie, ez mindannyiunk alapvető érdeke. I. Zs. (17 eszélyben a Föld, veszélyben a népesség. Évtizedek L/ óta tudjuk, a kutatók évtizedek óta hasonló előrejelzésekkel látják el a lényegesen kevésbé aggódó politikacsinálókat. Illetve mégis változott valami A fejlettebb világban már nincs az politikai párt, nincs az az elnökjelölt, aki ne írná fel jó nagy betűkkel választási kampányának zászlajára: környezetvédelem. Aztán a gazdasági érdek - mint mindig - diadalmaskodik. Minél nagyobb a diadal a világ annál nagyobb lelkiismeretfurdalással nézhet szembe jelenlegi két legnagyobb problémájával, a szegénységgel és a szennyezettséggel Mindkettő kapott már világkonferenciát Utóbbi évekkel ezelőtt Rióban, előbbi nemrég, Koppenhágában, a helyzetet azonban mi sem jellemzi jobban, hogy például a Green Peace mozgalom aktivistáit sokszor a környezetvédelem fundamentalistáinak nevezik. Néhol egy-egy hulladékszállítási ügy, egy-egy atomerőmű vagy szeméttelep körül kipattan a balhé és ahol a Green Peace megjelenik, ott szabályos ütközetek is zajlanak. Mindez „kisebb", helyi jelentőségű ügyekben, hiszen a környezetvédelmi aktivisták mégsem állhatnak az ózolyuk elé. Az egész Földet érintő, már-már katasztrófával fenyegető jelenségek egyelőre csak a tudósok figyelmeztetéseinek birodalmába tartoznak. Itt-ott ugyan elhangzik egy-egy megnyugtatásféle kósza politikai javaslat, mégis vajmi kevés a remény a valódi változásra. Mitterand elnök - jócskán meglepetést okozva az Európai Unióban nem egyeztetett bejelentéssel - „világadót" javasolt, vagyis a multinacionális mamutvállalatok nagy pénzügyi tranzakcióit adóztatná meg jelképesen. A környezetvédőktől is elhangzott már hasonló javaslat, ők a fegyverkezési kiadásokat nyírbálnák meg a környezetvédelem javára. Világcsoda lenne, ha valamelyik sikerülne. gy tűnik, azok az országok, amelyeknek lennének anyagi eszközeik a katasztrófahelyzet kezelésére, egyelőre nem tudnak hatékonyan foglalkozni olyan elképzelhetetlenül veszélyes jelenségekkel, mint az ázsiai és afrikai túlnépesedés, vagy az ózonlyuk gondja. A Föld sebeinek kezelésére csak a mikrokörnyezeten belül tesznek kísérletet, egyedül az Európai Unió rendelkezik több országot átfogó programmal. Az EU nyolc direktívája is inkább a környezetkárosodás megelőzését célozza, mintsem a már meglévő károk kiküszöbölését. Vagyis a direktíváktól már nem lesz élő folyó a Rajna, nem támadnak fel az utóbbi évtizedekben kipusztult európai állatfajok, mint ahogy a fejlett országok évenkénti segélyei is hasztalannak bizonyultak a túlnépesedett „szegényzónákban ". (Ü. A megyeházán rendezendő ÉPÍTŐANYAG-SZAK KJÁLLÍTÁSON, 1995. március 21., 22., 23-án AZ ÚJ CSABAI, HOLLAND ÉS CSORNAI TETŐCSEREPEKRE ÉS IDOMOKRA 10% ÁRENGEDMÉNYT ADUNK! MODUL BAU KFT. Szegeti, Csongrádi sgt. 27. Szentes, József A. u. 24. Tel.: 62/474-481, 62/491-022 Tel.: 63/314-011 Lemossák Margitot dolgoznak, s ez időre egy forgalmi sávot részlegesen lezárnak. T KÉRDÉS _r • Kistelek alpolgármesteréhez „Elsősorban gyógyszerész maradok Dr. Hajdú Imre • Dr. Hajdú Imre a SZOTE-n szerzett gyógyszerészdiplomával a zsebében 1970-ben került Kistelekre. A gyógyszertári munkája mellett kezdetben a Kl I b ügyintézőjekén! vett rész a település közösségi életében, 1972-től 1985-ig pedig tagja volt a helyi egészségügyi és szociális bizottságnak, sőt Vöröskeresztes elnöki feladatokat is ellátott. Már 1990-ben hizlalták. hogy induljon az önkormányzati választásokon, de akkor úgy ítélte meg. hogy a szakmai teendők mellett nem maradna ideje a közéletre. A tavaly decemberi választásokon a képviselőjelöltek közül a harmadik legtöbb szavazatot kapta, majd alpolgármesterré is megválasztották. • Milyen céllal vállalta az alpolgármesteri tisztséget? - Nem kívánom igazolni Bismarck mondását, amely szerint a férfiak három esetben hazudják a legnagyobbat: választás előtt, szerelem közben és vadászat után. A választás előtt azt ígértem, hogy hivatásomból, szakmámból eredően a legelesettebbek, a legrászorultabbak gondjaival szeretnék foglalkozni. A választások után odajött hozzám egy hölgy, és azt mondta, hogy azért nem szavazott rám, mert azt szeretné, ha továbbra is gyógyszerész maradnék. Megnyugtattam, hogy ezután is ezt tekintem fő hivatásomnak. A polgármester úr pedig engem nyugtatott meg. hogy el tudom majd látni ezt a feladatot. Alpolgármesterként bizottsági tag nem lehetek. de a bizottsági üléseken tanácskozási joggal részt veszek, hiszen csak így ismerhetem meg elég alaposan a felmerülő problémákat. • 1994 októberében a parlament az önkormányzatoknak adta a privatizálandó patikavagyont. Milyen változósok várhatók az ön vezetésével működő kisteleki Rákóczi gyógyszertárban ? - Az elmúlt öt évben kevés területe volt a gazdaságnak, amit annyira összezutyultak, mint a patikák privatizációját. Egy egész könyvtárat megtöltene az ezzel a témával foglalkozó anyag. Az egységes privatizáció lebonyolítására rövidesen a Magyar Gyógyszerész Kamara készft tervet. A jelenlegi elképzelések szerint a települési önkormányzatok 10 éves futamidejű kamatmentes kölcsönre eladnák a gyógyszertárakat az ott dolgozó gyógyszerészeknek, akik már kialakították a patikák goodwilljét. Ez az átalakulás a betegek számára is érzékelhető változást eredményezhetne, javulhatna az ellátás, mert a magángyógyszertárak már 50 nagykereskedőtől vásárolhatnak, míg jelenleg a gyógyszertári köz-, ponttól kapjuk az árut. • Milyen hatása volt a legutóbbi gyógyszeráremelésnek? — Korábban a daganatos betegek a betegségükkel összefüggő diagnózisra ingyen kapták a gyógyszereket. Ezt most alaposan megnyirbálták. A rendelkezések ilyen irányú módosítását indokolatlannak tartom. Egyéb kórképekben is csökkent az ingyen rendelhető gyógyszerek száma. A betegek előbb megkérdik a patikában, hogy menynyibe kerül a gyógyszerük, és csak ha van rá pénzük, akkor viszik el. Az sem ritka, hogy két doboz helyett csak egyet kérnek, sőt az is gyakran előfordul, hogy inkább ugyanolyan hatású olcsóbb gyógyszert kérnek. Nem hiszem, hogy az utóbbi években pazarló lett volna a gyógyszerfelhasználás. Ma már nem találkozom annyi kidobott, bontott, lejárt orvossággal, mert alaposan meggondolják az emberek, hogy miből mennyit vesznek. H. Zs.