Délmagyarország, 1995. március (85. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-08 / 57. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET a SZERDA, 1995. MÁRC. 8. .t Közelítjük az európai árszintet „A létminimum pénzszükséglete" Napi kiadású élelmiszerek. Nálunk olcsóbb? (Fotó: Gyenes Kálmán) • Olasz-magyar kereskedelem — '94 Bentmaradni nehéz! A fogyasztói árak növekedés 1994 ben 1993-hoz viszonyitva 18.8 százalékos volt. A lakosság megítélése az infláció mértékéről valószínűleg ennél nagyobb, hiszen a napi kiadású élelmiszereknél erőteljesebb 23.4 százalékos — az árak növekedése. míg a fogyasztás 70 százalékánál nagyobb hányadot kitevő termékvásárlás és szolgáltalisok igénybevételénél a növekedés alig magasabb 17 százaléknál. Az áremelkedések üteme erőleljeesebb volt az év második felében. A növekmény az év elején 17, az év végén 21 százalék körül volt a megelőző évhez viszonyúvá. Az áremelkedésben jelentős szerepe volt az egyes termékek és szolgáltatások árait közvetlenül érintő halósági intézkedéseknek: a gyógyszerek, a TV előfizetési dfj, a közlekedési díjak emelésének, valamint a szeszes italok, dohányáruk fogyasztási adóinak, az üzemanyagárak adótartamának, és a lakásfenntartási költségek növelésének. Nélkülük számítva az élelmiszeren kivüli áruféleségek 12 hónap alatti áremelkedése 11-12 százalék. Többnyire piaci indíttatású volt viszont az élelmiszerárak emelkedése. melynek egy év alatti növekedése az. év végi hónapokban megközelítette a 30 százalékot. Decemberben az élelmiszerek közül a tőkehúsok árai 50. a húskészítmények 35, a tojásárak 47, az ctolajárak 54, a sertészsír- és szalonnaárak 42-45, a kávéárak 111 százalékkal voltak magasabbak az előző év decemberinél. A tejtermékek árai 24, a kenyér, péksütemény és száraztészták 9-12, a cukorárak 7 százalékkal haladták meg a múlt év decemberit. A megyéen jegyzett árak átlaga alig tér el az országos átlagtól. A mezőgazdasági termelés ismert problémái miatt a korábbiaknál jóval nagyobb ütemben nőttek a mezőgazdasági áruféleségek árai is. Az árak a megyében elmaradtak az országos átlagtól, ami a „hazai" (megyei) piac viszonylagos olcsóságát tükrözi. A hazai élelmiszerárak közelítik az európai árszintet. Mára az orszífg elvesztette azon pozícióját, hogy a környező országok számára kedvező „éléstár" legyen. A bevásárló turizmus értékvesztése jelentősnek mondható minden határszélen. Az áruk minősége, a szolgáltatások színvonala nem változott az árakkal azonos irányban - jobb ár, jobb minőség -, így elsősorban az osztrák bevásárló turizmus az, amely ma már meggondolja az itteni vásárlást. Teljesen természetes a fokozódó minőségi elvárás a hazai lakosság körében is. A hazai árucikkek nagy részénél, de a szolgáltatások tekintetében is sok a tennivaló a „tisztességes" piaci viszonyok megteremtése terén, mely sokat javíthatna az életszínvonal lakossági megítélésén. A lakossági elvárásokat igazolják a hazai létminimumszám ftások eredményei is. Ma már komoly nagyságú jövedelmek szükségesek a létminimum szintjén történő megélhetéshez. A létminimum pénzsz.ükséglete az utóbbi három évben átlagosan több, mint 60 százalékkal nőtt, mfg az átlagkeresetek növekménye az alacsony jövedelmi kategóriákban ettől elmarad. Éppen ezért a kínálati oldalról jelentkező minőségi javulás valószínűleg enyhíthetné a lakossági elégedetlenséget. Donkáné Verebes Éva KSH A magyar-olasz kereskedel-*" met hosszú évekig a magyar többlet jellemezte. A mérleg először 1993-ban vált negatívvá Budapest számára (nem egészen 31 millió dollárral). Az Olaszországban működő magyar kereskedelmi kirendeltségek előrejelzései szerint az elkövetkező években nem várható, hogy a számunkra kedvezőtlen tendencia javulna, sőt esetleges romlásával lehet számítani. Magyarország teljes külkereskedelmi forgalmát tekintve Olaszország a negyedik helyen, az EU-val bonyolodó kereskedelmi forgalomban a második helyen áll. A magyar viszonylat viszont Olaszország számára jelentéktelen: az olasz export 0,6 százaléka irányul Magyarországra, az olasz importban 0,52 százalék a magyar részesedés. A magyar-olasz kereskedelem alakulása azt mutatja, hogy ugyan olasz résztől nem tekintik stratégiai fontosságúnak a magyar piacot, de a lehetőségeket jól kihasználják. Az olasz vállalkozók éltek a magyar importliberalizációval, az olasz import összetétele rugalmasan alkalmazkodik a magyar igényekhez és vásárlási lehetőségekhez. Az Olaszországba irányuló magyar kivitel viszont évek óta változatlan, majd felét az élőállatok és állati termékek (148 millió dollár) exportja a kohászati (143 millió dollár) és textilipari (143 millió dollár) szektor - ez utóbbi esetében főként a bérmunka - teszi ki. A jelentősen (20 százalékkal) bőlekordugy&igot, 2 milliárd dollárt meghaladó értéket ért el 1994ben a magyar- olasz kereskedelmi forgalom. A magyar export 26,9 százalékkal, az olasz kMtei 35,6 százalékkal bővült az 1993. évi |eleotós visszaesés után. A magyar passzívum viszont megháromszorozódott: a 905,8 millió dolláros magyar exporttal szemOlaszországból történt behozatal áL vűlő magyar cipőipari export is elsősorban bérmunkát jelent. Az elmúlt két-három évben kezdett, illetve folytatott piaci és termékreklámok hatása tehát egyelőre nem mutatkozik. A változatlan összetételű magyar export bővítésének azonban gátat szab az árualaphiány, gondot jelentenek az ár- és minőségi problémák, a magyar hitei-, illetve finanszírozási és exportbiztosítási rendszer elégtelensége. Az olasz piacra az új áruknak nem nehéz bekerülniük, a fő feladatot a megszerzett piaci részesedés megtartása okozza Különösen komolyan jelentkezik ez a jelenlegi időszakban, amikor magyar részről a gazdasági szereplők száma hihetetlen mértékben megnőtt: míg az 1990-ig Ierjedő időszakban maximum száz magyar vállalat' vett részt a kereskedelem lebonyolításában, addig 1994-ben már több mint 4 ezer. • Kocs/r<i, ma<gyar.r „Személyi" az autóknak Az elmúlt évi eladásokhoz képest az. idén 10-15 százalékos bővülésre számítanak a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületéhez tartozó tagvállalatok. amelyek az 1993-as év 73 ezer gépjárművével szemben 1995-ben 80-83 ezer autó értékesítésére számítanak. Az. egyesületi tagsággal nem rendelkező Suzuki 20 ezerre tervezett eladásával, valamint az egyéb magánimporttal együtt Magyarországon összesen várhatóan 110 ezer új autót hoznak forgalomba. Számításaik szerint ebben az évben is a kiskategóriájú kocsik iránt lesz a legnagyobb a kereslet, ennek a forgalma ugyanis az elmúlt évben 50 százalékkal bővült. Érdekes módon a rendőrségi nyilvántartás jóval kevesebb autói tart számon, mint amenynyit a márkakereskedők eladtak. Ma csak becsülni lehet, hogy Magyarország útjain két és félmillió autó fut, de ezek összetételéről, az állomány életkoráról megbízható nyilvántartás nem áll a márkaképviseletek rendelkezésére. Az egyesület továbbra is sérelmezi a cégautók megadóztatását. valamint azt. hogy az illetékesek mindmáig nem reagáltak a törzskönyv bevezetésével kapcsolatos beadványra. Ez a nyugati mintára létrehozandó okmány az autók „személyi igazolványaként" szolgálna. Gazdaságdiplomácia Akár kétmilliárd dollár is lehet év végére a kereskedelmi mérleg deficitje; az ipari cs kereskedelmi tárca azonban különféle gazdaságdiplomáciái iniézkedésekkel megpróbálja ennek elejét venni jelentette ki sajtótájékoztatóján Major István, az IKM főtitkára. Az ipari vámlebontásokról elmondta, hogy ezek ebben az évben kezdődnek, ám egyelőre nem tudott arról beszámolni, hogy cre/letik-e már hatásukat. Bejelentette viszont, hogy a tárca néhány héten belül a kormány elé terjeszti a piacvédelemre vonatkozó elképzeléseit. Az IKM szakértői szerint a hazai termelőket vámokkal és áttekinthető rendelkezésekkel kell megvédeni. Időnként ugyan bebizonyosodik, hogy korrekciókra van szükség, ezért rugalmas szabályokat kell előírni.. TELEPHELYEK RoszHae ibdkterüÜeífem il ,5 lnoktófos telepWy «pari tJjútülkal eladó. Sipogod taaturöban szewThroiiíiwily'teleLi ehgnzoaid az E5~os főútvonal mellett iporri vagy kerevkedeWvi és vendéglátási célokra alkalmas építési tólel elladó. Szeged ipani övezetében 3800 nm-es kereskedelmi rákkor egyben vagy irazeráantf fiosszu tanóra bérbe ado. Szeged, József A & 2.1/6. T 488 550 . Susg Vián A név angolul az ökológiai, takarékossági és fogyasztási szempontok szerint optimalizált műszaki megoldás rövidítése. Az Opelnél ez alacsony fordulatszám mellett is jó forgatónyomatékot, magasabb teljesítményt, és kategóriájához hasonlítva kisebb üzemanyag-fogyasztást jelent. Két vezérműtengely, hengerenként négy szelep, elektronikus kipufogógáz-visszavezetés és motorvezérlés, hosszú élettartamú alkatrészek, 10 másodperc alatt felmelegedő katalizátorok: ez az Ecotec. És ami nagyon fontos, Szentgotthárdon (is) szerelik, s ebből jut a család legfiatalabb tagjának, a Tigrának is. Az Opel Rupeskytól kapott új 1.6-os Astrának köszönhetően pedig arra is alkalom nyílt, hogy megtudjuk, miként „muzsikál" a magyar négyszelepes. A hangolás sportosra sikerült, így aki szereti nyomni a gázpedált, annak nem szükséges az extraként kérhető fordulatszámméröt figyelgetnie ahhoz, hogy megtudja, hol tart a motor. Ez az autós fülnek kellemes muzsika persze lehet olyan barátságos kísérő, mint a jól megválasztott kazetta mindez ízlés dolga. A motor igazából a hallható tartományban tehát az alsó közepes fordulatszám felett él, legjobban pedig a háromezres fordulatszám körül tetszik vezetőjének, itt viselkedik igazán sportosan. Az 1596 köbcentis, 5800-es percenkénti fordulatszám mellett 100 lóerőt teljesítő erőforrás 190-es végsebességet biztosít az Astrának. A kényelmes autózás azonban valahol 140-150-es sebesség között, négyezer körüli fordulatszámtartományban van, amikor azért még némi tartaléka is marad a motornak. Az általunk vallatóra fogott Astra egy sietős fővárosi retur - ezer forint helyszíni bírság -, valamint a fék- és a gázpedált Próbaúton az új Astrávái Ecotec az Opeltől Régi, de bevált motorokat szereitek sokáig Szentgotthárdon az Opel Astrákba, a nem Igazán pörgős erőforrás azonban a megbízhatóságért cserébe talán kicsit öregurassá tette az alapmodellt. Na és persze régen megérkezett már az autóiparba a négyszelepes technika, s ezt az Opel sem hagyhatta figyelmen luvül nagy sorozatgyártású autóinál. De ml is az az Ecotec? egyaránt bőven használó városi forgalom mellett egy tele tankot elhasználva átlagosan 8,6 litert fogyasztott, ami takarékosság szempontjából mindenképpen tartalékokat sejtet. A gyári adatok egyébként városban, 90-nél, illetve 120-nál: 9,2, 5,3 és 6,8 liter, s ez, tapasztalatunk szerint, tartható is. Az ötfokozató mechanikus sebességváltó - sajnos - a régi, helyenként nehézkes kapcsolása miatt tudásában mintha elmaradna a megújult motor mögött. A futómű azonban változott: a rugós tagokat gázos szerkezetekre cserélték, ami javított az útfekvésen, meghagyva némi sportos keménységet. A kormány a szériatartozékként szerelt légzsáknak köszönhetően vaskosabb lett, gyors mozdulatoknál néha keresni kell a fogást, a parkolási manővereknél pedig hiányzik a szervo. Ez utóbbi extraként rendelhető, s ha valaki az alaptípust elkezdi „felszerszámozni", a szervokormány - véleményünk szerint - talán minden kényelmi berendezést megelőz. Önmagában kényelmes viszont az állítható magasságú vezetőülés, az áttekinthető, változtatható fényerővel megvilágított műszerfal, a beépített digitális óra és külső hőmérő, az osztva dönthető hátsó üléstámla, a világítás bekapcsolt fotót Gyenes I helyzetére figyelmeztető hang. a nagyobb látóterű tükör, a növelt nyílású, pollenszűrő-, futőés szellőzőrendszer. Ezek többsége a „régi" Astrákból már ismert. A biztonságot, ha lehel, még tovább növelték; a hagyományosnál 30 százalékkal nagyobb légzsák, megerősített hátsó padlózat az utasok védelmére. övfeszílés. biztonsági övrendszer. amely nyugalmi állapotban nem akarja megfojtani az utast, merev biztonsági utascella, kettős acélcső megerősítés az oldalajtókban, ami megfelel az EK 1996-os szabványának. Amiben talán a legkiemelkedőbbel nyújtja az új Opel Astra. az az ár. Az alapváltozat körülbelül 1.7 millió forintba keiül, s ezzel 100-400 ezer forinttal veri az igazán csengő márkanevű vetélytársakat, hosszú távon biztosítva helyét az eladási toplisták élén. Kovács