Délmagyarország, 1995. március (85. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-07 / 56. szám

INTERJÚ 7 Ki lehet professzor? Dr. Burger Kálmán a habUitációról A tudományos minősítés ismét az egyetemek joga. Hogy miként zajlik az átállás a régiről a régi-új szisztémára, s milyen - egyetemenkét meghatározott - feltételek között zajlik a PhD képzés és a fokozat megszerzése, azt nemrégiben a József Attila Tudományegyetem példáján mutattuk be. A felsőoktatási törvény arról rendelkezett, hogy az egyetemi alap- és szakképzés mellett ismét egyetemi feladat a posztgraduális képzés, a tudományos fokozatszerzéshez vezető továbbképzés; az egyetlen tudományos fokozat a PhD (a filozófia doktora). Mi történik, ha az egyetemek oktatói és kutatói a PhD fokozatot megszerezték? Hogyan mérik további teljesítményüket? Hogyan nyerhetnek professzori kinevezést? Dr. Burger Kálmán akadémikustól, a JATE Habilitációs Bizottságának elnökétől kértünk választ. - A fejlett országokban amelyekben sohasem választották ketté az egyetemi alapés szakképzést a tudományos továbbképzéstől és minősítéstől, mint a szovjet mintára berendezett országokban - általában két fokozatú a minősítés. Németországban például „doktor" és „doktor habil." minősítés létezik, az angolszász országokban a PhD és a DsC. Az egyetemi autonómia helyreállítás során nálunk az utóbbi országok szisztémáját követték: a filozófia doktora - PhD - fokozat szerezhető meg a magyar egyetemeken. Viszont a német mintából is merttettünk, amennyiben a PhD fokozat megszerzése után az ered'rnényes tudományos munkát folytató oktatókat meghatározott eljárásban habilitáljuk. Az illető egyetemre szóló előadói jog. a „doktor habil." cím megszerzése a feltétele annak, hogy valaki professzori kinevezést nyeljen. • Milyen teljesítmény alapján lehet elnyerni a habilitációt? - Az egyetemnek az az érdeke, hogy a professzorai a legkiválóbb szakemberek legyenek. Egy tudományág fejlődését elsősorban az szabja meg, hogy kik azok, aki művelik. Az egyén érdeke az, hogy mielőbb habilitálják. Könnyen belátható tehát, hogy az egyetemi érdek - a tudományos színvonal őrzése-emelése — ütközhet az. egyéni érdekekkel, ezért meg kell határozni, milyen tudományos teljesítményt követel meg az egyetem a habilitálás feltételeként. Ez egyetemenként lehet eltérő: a PhD fokozat megszerzése mindén i ntézménybpn fcsajyjj azokon a tudományterületeken lehetséges, amelyeket - pályázat útján történt minőségmérés alapján - az Országos Akkreditációs Bizottság meghatározott. A habilitáció ugyancsak az akkreditált tudományterületeken lehetséges. Mivel a JATE összesen 11 tudományterületen szerzett akkreditációt, mindegyiken kidolgoztuk a habilitáció szabályrendszerét: mindegyiken egy-egy bizottság végezte'el ezt a munkát. A habilitációs szakbizottságok állapítják meg, hogy a habilitációját kérelmező valóban teljesttette-e a megfelelő követelményszintet. Az egyetemi habilitációs bizottság felelőssége, hogy ki jut át ezen a tudományos szűrőn és ki nem. • Néhány szakon nem nyert akkreditációt a JA TE; mi történik, ha valaki ilyen szakon szeretne habilitálni? - Más egyetemhez fordul. Megtörténik ez fordítva is, nem ritkán, hiszen számos szakterületen közismerten erős a mi egyetemünk. • A jelenlegi professzorok habilitáciájának - gondolom - nincs akadálya, nyilván akkor sem kell habozni, ha mondjuk kutatóintézetben dolgozó akadémikus kéri a habilitálást; de a docensek teljesítményét bizonyára mérlegelik. - Az egyetem habilitációs szabályzata tartalmazza a részletes feltételeket. A hétköznapi nyelvünkben „nagydoktorinak" becézett eddigi tudományos fokozat - a tudomány doktora nagyjából az szint, amelyet megcéloztunk a habilitációs eljárásban. Ez komoly felkészültséget és eredményességet ktván meg. Szerencsére a mi egyetemünkön olyan a kutatói gárda, hogy nagyon sokan elérték ezt a szintet - úgyhogy van dolga a bizottságunknak. Már számos habilitációs eljárást lefolytattunk. Az aktív professzorok, a tudomány doktorai, vagy az idén kinevezett egyetemi tanárok már habilitáltak, számos docens habilitálása folyamatban van. • Az Akadémia elvesztette eddig gyakorolt minősítési jogát, de - legutóbbi döntése nyomán - odaítél akadémiai doktori címet; ha egy akadémiai doktor kéri a habilitációját a JATE-n, akkor is megvizsgálják a tudományos teljesítmény szintjét? - Aki a tudomány doktora, vagy akadémiai doktor, biztosak lehetünk benne, hogy igen magas színvonalon műveli a tudományát, tehát csakis az előadói készségét mérjük. Ez azt jelenti, hogy a habilitációs eljárásban egy hallgatói előadást tart, magyar, illetve a tudományában használt idegen nyelven. • Az akkreditációval tulajdonképpen eldőlt, hogy milyen színvonalkülönbségek vannak az egyetemek között. Mit jelent a habilitációs bizottság szigora, vagy engedékenysége ? - Az egyetemi autonómia erejét jelenti. Az autonómia egyik mércéje a tudományos színvonal. Ha ugyanazzal a teljesítménnyel az egyik egyetemen habilitálhat valaki, a másikon nem - ez előfordul -, nyilvánvaló, melyik egyetemen erősebb az a tudományág. Ha ivalameiy egyetemen Sók1 tudományágban magas mércét képesek állítani, az jobb egyetem, mint ahol kevesebb tudományágban képesek minőséget követelni. Azt reméljük, aki a JATE-n habilitál, akár ráírhatja a névjegykártyájára, mint ez szokás az Oxfordban, vagy a Cambridge-ben megszerzett fokozat esetén... Sulyok Eraábet • Pénteken este mutatják be a Kamaraszínházban Manuel de Falla La vida breve (Rövid élet) című kétfelvonásos, spanyol nyelvű operáját. Az előadást Sándor János rendezi, akivel a színpadi próbák kezdetén beszélgettünk. • Ezt a darabot Magyarországon először - és ha jól tudom, egyben utoljára 1933-ban, az Operaház mutatta be, ezért viszonylag ismeretlennek számít. Mit tart fontosnak elmondani róla? - A közönség tánckoncertekről ismerhet a zenéjéből részleteket, mert a balettegyüttesek előszeretettel használják. A történet roppant egyszerű. akár egyetlen mondatban elmondható. Egy fiú és egy lány szeretik egymást, de a fiú - feltehetően anyagi okok miatt - egy másik lányt vesz feleségül. Az esküvő után az elhagyott, becsapott lány számonkérné a szerelmet, de nincs kitől - mert a fiú azt is letagadja, hogy ismerte őt -, ezért bánatában meghal. A naiv történet azért ilyen egyszerű, mert különleges impresszionista muzsikával párosul. • Az impresszionizmus hogyan jelenik meg a színpadi megvalósításban ? - Mindig a zenébőf igyekszem kiindulni, ezért természetesen a színpadi megfogalmazásban is érezhető lesz az impresszionista hatás. Az áriák érzelmi része képileg is megjele„Küldetést teljesítünk" - mondja a „La vida breve99 rendezője Sándor János. (Fotó: Schmidt Andrea) nik, kivetítődik a színpadon, mert miközben a szólisták énekelnek, a tánc nyelvén is megjelennek az érzelmek. • Sokan kétségbe vonják a darab értékeit... - A Rákosi-diktatúra idején kötelező volt szocialista realista darabot játszani, 1995-ben pedig az ízlésdogma határozná meg, mit és hogyan kellene játszani ahhoz; hogy jó legyen az előadás. Ezzel én nem törődöm, a választott művet úgy szeretném megcsinálni, hogy arról szóljon, amiért megírták. Komputerizált világban élünk, ahol a művészek nyakán a kötél. Nemcsak azért, mert kevés a pénz, hanem mert ha két művész találkozik, akkor ma már nem azt kérdik egymástól, mit játszol, mit énekelsz, hanem azt, hogy mennyi a nettó kereseted. Ebben a rendkívül elanyagiasult, elembertelenedett világban - ahol ha elég pénzt tudsz felkínálni, akkor a bérgyilkos szemrebbenés nélkül nemcsak fejbe lő valakit, hanem még át is hajt rajta - a művészetnek az érzelmek után kell kiáltania. Megint tudnunk kellene strni és nevetni, jó lenne, ha eszünkbe jutna, hogy ettől vagyunk mások, mint a gépek és az állatok. Ezért fontos számomra ez az opera, ami nem csinál egyebet, csak megpróbálja az érzéseinket feléleszteni. A zenéje olyan szép, hogy még a kottaképe is esztétikai élvezetet okoz. Lehet, hogy egyesek érzelmesnek tartják majd. Az sem baj. Brecht akkor találta ki az elidegenítést, amikor a szentimentalizmus elöntötte a világot; amikor pedig átélte a II. világháború borzalmait, akkor már azt írta Zürichben - csak ezt már kevesen olvassák el -, hogy nem elidegeníteni kell, hanem érzést adni az embereknek. A művészetnek mindig azt kell adnia, ami hiányzik a világból. Ha ezt az előadást most jól csináljuk meg, akkor küldetést teljesíthetünk. Hátha tisztító könnycsepp jelenik meg valakinek a szemében... • A ÍM vida breve mellett milyen feladatai vannak mostanában? - Az ősszel Temesváron rendeztem a Tűvétevők című Illyés-darabot, amelynek most fejeződött be az óriási sikerű kolozsvári és marosvásárhelyi turnéja. Itthon ebben az évadban nincs más feladatom, de készülök Erdélybe, ahol egy különleges darabot rendezek majd. Hollós! Zsolt Már a vetőmagot is hamisítják... A Zöldségkutató Intézet szegedi osztályának vezetője, dr. Somogyi György ezúttal, szerkesztőségünkön keresztül hfvja fel a kereskedők és termelők figyelmét, hogy legújabban a vetőmag minősítő bizonyítványát is hamisítják. A jóhiszemű gazdákat meglepetés érheti, ugyanis a drágán vásárolt „vetőmag" nem hozza a várt eredményt. Szerkesztőségünk birtokába jutott egy ilyen hamisítvány: az ún. vetőmagminősítő bizonyítvány minden soráról bebizonyította a szakember, hogy csalók állították ki. Az említett „dokumentum" például 20 millió forint értékű vetőmagot „mos tisztára". A termelő viszont ezt nem ismerheti fel... Mi a teendő? Figyelmeztetjük a jóhiszemű viszonteladókat és vásárlókat, hogy csak biztos helyről, megbízható termelőtől vagy forgalmazótól származó magot juttassanak a földbe. Fontos velejárója az eredeti bizonyítványnak a címeres hatósági pecsét. Az említett ügyet a Mezőgazdasági Minősítő Intézet vizsgálja • Paprikás fogyókúra Miként csíp a csipmentes? A paprikáról, mint fűszerről először a csípőssége jut az ember eszébe, s nem a piros szfne. Pedig kifejezetten erős paprikát igen ritkán használunk, ma az úgynevezett csípősségmentes az általános. Ki gondolná, hogy pár évtizede van csak fgy. A magyar csipmentes fűszerpaprika kinemesttése annak a Horváth Ferencnek a nevéhez fűződik, akinek a szakma most ünnepelte születése századik évfordulóját. Az 1928-ban kezdődött fordulat nyomán könnyebbé vált a feldolgozás, s lehetőség nyílt az őrlemény szélesebb körű forgalmazására, s egyben az export növelésére. A Kalocsán nemrégiben megrendezett megemlékezést követően fórumot tartottak, melyet a Fűszerpaprika Kutató Állomás igazgatója, dr. Márkus Ferenc vezetett. A bevezető előadást méltán lehetett vitaindítónak nevezni, hisz e növény termesztésében, feldolgozásában és kereskedelmében olyan ellentmondások feszülnek, amely legutóbb például az ólmozás kapcsán bombaként robbant. A jövedéki termékké való besorolás ellenőrizhetőbbé tette ugyan a viszonyokat, de a közgazdasági anomáliák nem szűnhetnek meg egyik pillanatról a másikra. Mire Magyarországon lecsengett a hamisítási ügy, kiderült, nem úsztuk meg ennyivel. A külföldi megrendelések alaposan megcsappantak, tgy az idén a Őszi felvétel. Zuhanó paprika. (Fotó: Gyenes Kálmán) termelés visszaesésével kell számolnunk. A vitában elhangzott, hogy Nyugat-Európában összességében is visszaesett a kereslet, (gy méginkább éleződik a konkurenciaharc. A zöld mozgalom aktivitása párosulva a németek mindent kimutató „nagyítójával" egyre több élelmiszerhigiéniai problémára hívja föl a figyelmet, s bizonytalanttja el a „kifinomult" fogyasztót. A magyar paprika pozíciójavulásának is alappontja: megfelelni az ottani élelmiszerhigiéniai követelményeknek. Mindez feltételezi az összes technológiai elem sorbavételét, beleértve az öntözési módot éppúgy, mint a csövek körültekintő tárolását és utóérlelését. A termelési lehetőség egyetlen, viszonylag biztosnak tekinthető alapja a belföldön eladható 500-600 vagon őrlemény. Az évekkel ezelőtt kiesett 400 vagonnyi keleti export valószínűleg már végképp a múlté. A nyugati export felére csökkent, s már a 300 vagont sem éri el. A termelésbővítés piaci alapja csak ennek a különbözetnek a szívós lefaragása lehet. Ezen okfejtéssel vágnak egybe a legutóbbi terméktanácson elhangzottak. A termelői oldalon megmutatkozó túlkínálat miatt bele kellett törődni abba, hogy a feldolgozók által, a végtermék árából viszafelé számolt, a tavalyival megegyező 21 forint körüli termelői átlagár marad a szerződésekben. Bár a termelők szerint az önköltségen felül némi haszon csak 25 forintos átlagár felett Szavazó szakértők Utólagos normakontrollt kért a Fővárosi Közgyűlés Magyar Igazság és Elet Pártjának frakciója az Alkotmánybíróságtól. Álláspontjuk szerint alkotmányjogi szempontból aggályos, hogy a közgyűlési bizottságok munkájában szavazati joggal felruházott szakértők is részt vesznek. Úgy vélik: ez ütközik a népképviselet elvével. képzelhető el. A jövedelem pótlására többek által alkalmazott kiskapun - a házi őrlés és az úgynevezett fekete kereskedelem korlátozása, a jövedéki törvény miatt - is nehezebb a közlekedés. A szegedi termötáj sem kivétel az általános tendenciák alól. Nagy István a Szegedi Paprika Rt. vezérigazgatója kérdésünkre elmondta, hogy az „ólmos" bot valóban lecsapott a magyar exportra. Bel földön több mint 70 bejegyzett versenytárs konkurrenciája ha tárolja be a cég mozgásterét. Mindennek eredőjeként az idén 10-12 ezer tonnányi nyersárura kötöttek szerződést. Ez több mint egyharmadnyi csökkennést jelent. A termelők jobb híján ragaszkodtak e növényhez, de a gyár kénytelen korlátozni vállalását. A törzstermelői kör volt az egyedüli kivétel. Nagy István a jövőbeni lehetőségeinkről vallott álláspontokat egy további markáns véleménnyel toldotta meg. Eszerint mielőbb le kell vonnunk a tanulságot, mivel versenytársaink olcsóbban tudnak megjelenni a nemzetközi porondon. Előnyük egyrészt, hogy a termelés, őrlés és kereskedelem egy kézben összpontosul, s a mezőgazdasági háttér is hatékonyabb. Magyarországon 15 tonna körüli az átlagtermés, tavaly a 10 tonnát sem érte el mfg náluk 30 tonna terem egy hektáron. A feldolgozó mindezt nem kompenzálhatja magasabb átvételi árakkal, hisz akkor elveszti a még most meglévő versenyképességét is. Jelek szerint napjainkra is maradtak megoldásra váró csípős témák. Cstpmentesítésükhöz azonban már nem elegendő egyetlen tudós ember. T. Sz. I.